Kelet-Magyarország, 1972. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-05 / 209. szám

Mi. szeptember it merjrr WACYATtonszÄ« S. oldal SZAKEMBER I AVASLAT A Ax almaiznreteléat szervezni kell MEGNYÍLT A MŰSZAKI KÖNYVKIäLLITÄS. Az Ipargazdaságtannal, szervezési és vezetési ismeretekkel kapcsolatos könyv- és folyóirat-kiállítást és vásárt hétfőn a megyei műszaki hónap keretében nyitották meg az MTESZ Víz utca 9. szám alatti székházában. A Szervezési, Vezetési Tudományos Társaság megyei csoportja szervezésében megnyílt kiállí­tás méltó reprezentánsa a műszaki hónap eseménysorozatának. A mintegy százötven könyv és folyóirat között szinte minden műszaki megtalálja a maga érdeklődési körének megfelelő irodalmat. A könyvek, amelyeket a nyíregyházi Bessenyei könyvesbolt bocsá­tott a kiállítás rendelkezésére, kevés kivétellel megvásárolhatók a szeptember 8-ig nyitva tartó kiállításon. (Elek Emil felvétele). Több segítség az öregeknek A tsz kiegészíti a járadékot — Gondozónőt foglalkoztat a tanács — felmérés a községekben A szüret helyes szervezésé­vel elő lehet segíteni,az op­timális szedési idő megtartá­sát. Egy-egy üzemen belül számtalan tényező befolyá­solja ugyanis az almaszüret eredményességét. Ezek közül említek meg néhányat. A munkacsúcsot a körsze­dett alma szedésével csök­kenteni tudjuk. Megnő a szü­retelésre alkalmas napok szá­ma. Mivel a színeié szedés esetén a fán lévő gyümölcsöt egyenként kell elbírálni, hogy szedésre alkalmas-e vagy nem, ezért kicsi a szüretelési teljesítmény. Nem szabad a körszedett alma szedését ko­rán kezdeni,' mert az nem­csak a szüretelési teljesít­ményt csökkenti, hanem hi­balehetőséget is rejt magá­ban, hogy szedésre még nem érett alma nagy százalékban kerülhet a betakarított alma közé. Amikor azonban lehet­séges a szedés, megkezdése, nem szabad egy napot sem késni azzal. Lényeges a szedéshez szükséges feltételek biztosítá­sa. Sok közös gazdaság van a megyében, ahol az almater­mesztésből igen jelentős be­vétel származik, de emellett fontos a szántóföldi növény- termesztés is. Egybeesik pél­dául a burgonya-betakarítás, az őszi vetés az almaszüret­tel A munkaerő helyes el­osztása igen lényeges. Álta­lános, hogy a szántóföldi nö­vénytermesztésben dolgozók égy részét átcsoportosítják az almaszüreteléshez. Ilyen ese­tekben feltétlenül az illeté­kes brigádvezetőket, agronó- musokat is az alma-betakarí­táshoz kell beosztani. Hely­telen az a sok helyen alkal­mazott gyakorlat, hogy az almaszüretelésnél dolgozó 200—300 munkás irányítását csak a kertészeti vezetők vég­zik. Az őszi vetést, amely már jól gépesített, 5—6 füg­getlenített vezető irányítja. A munka folyamatosságá­nak biztosítása a leglénye­gesebb, amelynek egyik fel­tétele az eszközök időbeni biztosítása. A dolgozók köré­ben nyugtalanságot okoz, ha például nincs elegendő láda, stb. Kiemelten meg kell fizet­ni azokat a dolgozókat, aki­ken a munka folyamatossága múlik. Ide tartoznak a szállí­tást végző emberek, akik, ha érdekeltek a munka időbeni elvégzésében, éjszakai túlórá­zásra is hajlandóak. Az optimális szüreti idő megtartását elősegíthetjük helyes szüretelési sorrend ki­alakításával. Alapefv, hogy minden almafajta csak akkor szüretelhető, ha arra a fajta jellegének megfelelő színező­dés, nagyság, íz és zamat a jellemző. Ez a sorrend meg­állapításánál alapvető. Az érettségi állapot elérését számtalan tényező befolyá­solja. Ezek közül a legfonto­sabbak a fajta, a talaj, a ko- ronaíorma, az alma nagysága, a gyümölcsös területi elhe­lyezkedése, a gyümölcsfák kora, a gyümölcs értéke. A leghamarabb a sövénykorona formájú fákon érik meg az alma, ezután a .termőkaros orsón, majd a közepes és a magas törzsű fákon. A szüre­telést is ebben a sorrendbe^ tanácsos végezni. Az alma nagysága is lé­nyeges szempont. Egyértel­műen bizonyított tény, hogy a túlságosan nagy alma ne­hezen tárolható. Ezért ezeket a táblákat szüreteljük elő­ször és ezzel a még kicsi, ap­ró almának lehetőséget biz­tosítunk a kellő nagyság el­éréséhez. Azokat az almáskerteket, amelyek a kövesúttól, vasút­tól távol található, hamarabb kell szüretelni, mint a jó közlekedéssel rendelkező te­rületeket. A csapadékos idő­járás főleg a szüretelés vége- felé jelentkezik. A rossz adottságú területeken a ko­rai szüreteléssel a szállítási problémát csökkenthetjük. A száraz, meleg időjárás az al­ma érésének kedvezett — kü­lönösen a rossz vízellátású területeken. Az ilyen terüle­teket szintén előnyben kell részesíteni, mert egy esetle­ges szélvihar a termés nagy részét tönkreteszi. ~ A fiatal, még kis koronájú, fénnyel jól megvilágított fá­kon szintén hamarabb érik az alma, mint az idősebb, nagy koronával rendelkező fákon. Az exportra nem al­kalmas jégverte almát cél­szerűbb később szüretelni, mert az újabb jégverés ki­sebb kárt okoz a már károso­dott termésben, mint > z egészségesekben. A szüreti sorrendet befo­lyásoló tényezőket rangsorol­ni kell fontossági sorrend alapján. Csak az üzem szak­embere, vagy a házikert tu­lajdonosa tudja eldönteni a helyi körülmények figyelem- bevételével, hogy melyik almáskertet szüreteljék elő­ször. A termelőszövetkezeti tagok lelkiismeretes munká­jára és a vezetőknek jó szer­vező munkájára van szükség ahhoz, hogy az idei almaszü­ret eredményes legyen. A megyei tanács elnökének kérésére a városi és községi tanácsok júliusban felmérést készítettek a kedvezőtlen kö­rülmények között élő idős emberek szociális helyzetéről. Á felmérések nem csupán statisztikai célokat szolgál­nak, ezek alapján a megyei tanács nagyobb segítséget kí­ván nyújtani. A tanács a fel­mérések alapján olyan intéz­kedéseket és javaslatokat kí­ván hozni, amelyek nyomán igazságosabb és hatékonyabb lesz az idős emberek szociális támogatása. A helyi tanácsok által készített jelentéseket a napokban értékelte a megyei tanács szociálpolitikai osztá­lya. Rendszeres támogatás r* Az értékelés szerint me­gyénkben közel háromezren részesülnek rendszeres szo­ciális segélyben. Az országos statisztika szerint megyénk­ben él a legtöbb segélyezett és ugyancsak megyénkben várnak legtöbben — jogosan — segélyre. A megyei tanács hosszú idő óta egyre na­gyobb összeggel támogatja azokat a kedvezőtlen körül­mények között élő idős em­bereket, akiket a helyi taná- csak és a tsz-ek pénz hiánya miatt nem tudnak segíteni. Ennek ellenére Szabolcs- Szatmárban 450 olyan idős ember él, aki a környezetta­nulmányok szerint rendsze­res segélyre jogosult. Tsz-já- radékuk kiegészítésére mint­egy kettőezren tartanak igényt — jogosan. Legrosz- szabb a helyzet a mátészal­kai járásban, ahol ugyan kö­zel 300 ember kap 400 fo­rint „teljes összegű segélyt”, mégis 110 azoknak a száma, akik hónapok, vagy évek óta jogosan várnak segélyre. Kedvező a helyzet, illetve jó a tanács ez irányú szociál­politikai munkája a jelentés szerint Mátészalkán és Kis­várdán. A két városban min­den jogos segélyigényt kielé­gítettek, míg harmadik vá­rosunkban, Nyíregyházán ti­zenegyen várnak segélyre. A kis községek gond ai A legtöbb tanácsnak igen alacsony a szociális segélyke­rete. Különösen a kisebb ta­nácsok képtelenek valameny- nyi rászoruló támogatására. Egy környezettanulmány sze­rint például a kisnaményi H. S. havonta 100 forintot kap. Kertje keveset terem, így összjövedelme — a mai igé­nyek mellett — a létmini­mum alatt van. S a 62 éves embernek nincs eltartásra kötelezhető hozzátartozója. Igv várnia kell, míg bővül a tanács szociális segélykerete. Mint említettük, megyénkben 450-en élnek hasonló kedve­zőtlen körülmények között. Hogy valamennyien segélyt kaphassanak, ahhoz úgy kel­lene elkészíteni a megyei ta­nács 1973-as költségvetési ter­vét, hogy a szociális segély­keret közel másfél millió fo rinttal növekedjék. A megyei tanács elnökének kezdeményezésére javulás várható a szociálpolitikai munkában. De az még nem biztos, hogy a megyéi ta­nácsnak lesz másfél milliója valamennyi jogos segély­igény kielégítésére. Ezért a problémák nagyobb részét ott . kell megoldani, ahol azok ke­letkeztek: a helyi tanácsok­nál és a tsz-eknél. Fontos politikai ügy a tsz-járadékok kiegészítése is, hiszen — mint az összesítő jelentés is utal rá — korábban az idős embereknek hatékony támo­gatást ígértek. Sajnos, az ígé­retről sok tsz-ben megfeled­keztek. Több helyen a ma­gukra maradt öregek támo­gatása nem a tsz gazdasági helyzetétől, hanem a vezető­ség rossz szemléletétől függ. Néhány tsz-ben impozáns iro­daházat építenek, rendeznek be. s ugyanakkor a kedvezőt­len körülmények között élő járadékosok segítésére nem jut pénz. A tsz segítsége Ezért jó lenne — a szociál­politikai felmérés szerint is — ha a tsz területi szövetsé­gek és a tsz-ekhez tartozó társadalmi szervek megvizs­gálnák a tsz-járadékosok szo­ciális helyzetét és tervet dol­goznának ki segítésükre. Több tsz-ben alkalmazhatnák azt a már kialakulóban lévő helyes gyakorlatot, amely szerint a szövetkezet havonta rendszeresen kiegészíti az ar­ra rászorulók járadékát. Néhány tsz-ben vannak hasznos kezdeményezések a munkából kiöregedettek se­gítésére. Csengerben, Tyúko­don és Rozsályban a tsz gon­dozónőket alkalmaz, akik hi­vatásszerűen gondoskodnak a magukra maradt öregekről. Több mezőgazdasági üzem­ben megművelik és betaka­rítják a nyugdíjasok háztáji­ját. Több ihelyen, például Szatmárcsekén a KISZ-esek elvégzik a ház körüli munkát néhány beteg, vagy munka- képtelen öreg helyett. Megyénkben a tanácsok eddig 25 gondozónőt állítot­tak az öregek ' szolgálatába. Mégis megyénkben található a legtöbb kedvezőtlen körül­mények között élő idős em­ber. Ezeknek az embereknek az életét csak társadalmi ösz- szefcgással lehet jóra fordí­tani. Csak a megyei tanács segítsége önmagában kevés: a helyi tanácsok, a tsz-ek, a | KISZ-esek és a segítő szán- j dékú emberek összefogás? I azonban lényeges javulás4 eredményezhet. NábrátH Lajos FAO-oépek a Tisza mentén A kiskörei vízlépcső körze­teben most kezdődő öntözéses művelés felkeltette az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete — a FAO érdek­lődését és öt termelési ágban, hat gazdaságban külföldi szakemberekkel és gépekkel s segíti a magyar szakembe­rek kísérleteit. Törökszentmiklóson, ahol öntözéses gyümölcstermesz­téssel kísérleteznek, most szerelnek egy FAO-gépsort a termékek válogatására, osztá­lyozására, csomagolására. Különböző takarmánygépek pedig a hajdúszoboszlói gaz daságban dolgoznak. Berendezések érkeztek Ra- kamazra és Kisújszállásra. Ezek az eddigi nehéz kézi munka helyett géppel fekte­tik és szedik fel az öntöző­csöveket. Kisújszállás kom­bájnt., vetőmagtisztítót, mű­trágyaszórót és vibrációs bo­ronát kapott. Ezenkívül egy óriási gép műanyag csöveket húz be a föld alá, amelyek­kel a felesleges vizet le le­het vezetni. Kondorosra spe­ciális zöldségtermelő gép, az értékelő központba labora­tóriumi felszerelés és több számítógép érkezett. \ rr' ' leve a gyárkéményben A csatornákban és a ma­gas gyárkéményekben gyak­ran fordul elő olyan hiba, amelynek felderítése eddig csak úgy 1 volt lehetséges, hogy kívülről felbontották a kémény falát, vagy a csator­nát borító utat. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság segítségével most olyan ipa­ri televíziós berendezést vá­sárol a Csatornázási Művek, amely a csatornák • és kémé­nyek belsejének állapotát a hosszadalmas és költséges falbontás nélkül Is „meg­látja.” Nem sikerük a rekorddöntés Nem sikerült a rekorddön­tés a barlangászválogatott­nak. A Vízgazdálkodási Tu­dományos Kutató Intézet amatőr barlangkutatóinak 40 főnyi csoportja az ország leg­mélyebb — a feltételezések szerint 300 méteres — füg­gőleges barlangrendszerét akarta feltárni a Jósvafő melletti Nagyoldalban. Az időjárás azonban közbeszólt, az eső elmosta a barlangá­szok sátortáborát. Azonban így is több mint ezer mázsa kőtörmeléket távolítottak el a lejáratból, s újabb emberi és állati csontvázakra bukkan­tak, amelyek feltehetőleg a kuruc korban kerültek a barlangba. Nem adták fel a reményt, jövő nyáron ismét megkísérlik az új mélységi rekord felállítását. Ajándék a fővárosnak Az Ikarus és a Csepel Autógyár megajándékozza a fővárost századik születés­napjára. A két gyár kollektí­vája felajánlotta: soron kí- .ül elkészítenek és átadnak a ludapesti Közlekedési Válla- atnak 53 új Ikarus 180-as autóbuszt. Várhatóan még szeptemberben sor kerül az ajándék átadására. Karádi István kertészmérnök Megjelent a Fáklya A népszerű Panoráma ro­vatban tallózva a többi között ilyen címekkel találkozunk: Városi kényelem a falvak­ban, Száz szem egy kalász­ban, A holnap televíziója, Esik, nem esik?, Petőfi tisz­teletére. Részletes fényképes tudósítás számol be Dubná­ról, a fizikusok nemzet­közi városáról. Színes riport egy szuperszonikus kötelék életéből, a szovjet légierő mindennapjaiból. Beszámol a lap a krími terület kecske­méti kiállításáról. Üdülés és egészség címen pedig a szov­jet dolgozók sokoldalú üdülé­si lehetőségeiről. Érdekes írás szól a rákkutatás problémái­ról és távlatairól. Képes ri­port számol be a szovjet labdarúgó-válogatott össze­állításáról, olimpiai lehetősé­geiről, a Fáklya auguszt" 27-i, 16. számában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom