Kelet-Magyarország, 1972. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-07 / 211. szám

MM. szepfember 7. KELST-MAGYARORSZÄO 5. oMal építkezés, könyv, tévé Fiatalok — szabad időben Nemcsak pénz kérdése Tervek, lehetőségek a szolgáltatás fejlesztésében — öt éve nem voltam színházban. Moziba is rit­kán megyek. A zörgő zajból menekül az ember, a csendet keresi. — 67-ben voltunk utoljára üdülni. Építkeztünk. Télén meg a tv az egyedüli szóra­kozás. — Az is kellene, hogy ott­hon legyen az ember, de az is. hogy szabad idejében is pénzt keressen, mert abból sosem elég. Valahogy így hangzottak a legelső mondatok, amikor a szabad időről kezdtünk be­szélgetni a VAGÉP néhány fiatal munkásával. „Az idő — pénz” — tartja a köz­mondás. De hogy van ez a szabad idővel? Különösen most, hogy megnövekedett a kéthetenkénti szabad szom­battal. Sokat beszélünk erről mostanában, vizsgálgatják, felméréseket készítenek. A haszna végül mégis annyi — mondják a munkások — amennyi értelmesen telik el. Jámbor Pál elektroműsze­rész egy tekercselöbrigád- ban. Érettségi után két évig tanulta a szakmát. Tíz éve dolgozik a vállalatnál. — Én annak a híve va­gyok, amit úgy hívunk, hogy aktív pihenés. A szüleimnek van kint egy kis kert, egy kis szőlő, legszívesebben ott dolgozgatok. Egy motorke­rékpárom van, régi. de meg­bízható. Január óta, amikor az új lakásba költöztünk, szinte minden hét végét a szülőknél töltünk. Csak más. mint fenn a negyedik emeleten. Színházba, moziba nehezen jutunk el a gyerek miatt. De nincsenek is olyan darabok, amit érdemes meg­nézni. Tavaly voltam szín­házban. idén még nem. Már nem emlékszem, mit láttám. Mozi? Az olasz és a francia filmek. Magyaf' filmet az utóbbi öt évben nem néztem meg. Inkább olvasgatok; ‘A feleségem a munkahelyén vesz könyveket, abból válo­gatok. Most Chaplin életét olvasom, csak nagyon hosz- szú, mindig félreteszem, s közben jön egy másik. Tv nincs. Idén voltunk üdülni a családdal a Balatonnál. Ja, és még valami. Most volt az érettségi találkozónk. A tíz­éves. Mindenkinek el kellett mondani, mi lett belőle. Hát az rázott fel engem. Kere­setben nem maradtam el azoktól, akik egyetemet vé­geztek. Csak amúgy. Tudás­ban. Azóta már jártam utá­na, hogy végezhetném el a technikumot. Először külön­bözetit kell tenni. A követ­kező években már tudom, mivel fogom eltölteni a sza­bad időmet. Holló István lakatos, 12 éve a VAGÉP dolgozója. A Ságvári-telepen lakik. Házat épített. Tanácstag. Arra is kell az idő. hogy tanácsülé­sekre járjon, mások pana­szát intézze. Nem szívesen költözne be a központba. A városszéli csendet kedveli. — Az üzemben minden zúg. csörög. Egymással is Ádám Zsigmond rendőr al­ezredes nyúlánk termetű, mélvbarna bőrű. markáns arcú férfi — meleg tekintet­tel. Kétségtelen: ha Georges Simenon, a világhírű delek- tívregényíró ismerné, róla mintázta volna a szimpati­kus Maigret felügyelő alak­ját. — Hol kezdte a rendőri pályafutását? — tudakolom. — A Gazdasági Rendőrsé­gen 1945 nyarán, aztán a bűnüldözési osztályra kerül­tem. Akkoriban nehéz idők jártak, egy szervezett alvi­lággal kellett farkasszemet néznünk, harcolnunk nap mint nap, szinte óráról órá­ra Megszállottakként dol­goztunk. Hogy mi volt ben­nünk az üzemanyag ehhez n hajtáshoz? Talán az elköte­lezettségünk, az eszméink, a hitünk. Ádám Zsigmondot a fel- szabadulást követően az újpesti kommunisták küld­ték a rendőrséghez. Párttag kiabálva beszélünk. Nekem az a kiszellőzés, ha az udva­ron pepecselgetek. Rózsák, virágok között. Vagy a Sós­tó, de ott sem a tömegben, csak csónakázni szeretünk. Színházba csak akkor me­gyünk, ha egy jó darab van, olyan, amelyiken nevetni le­het. Filmek közül azokat nézem meg, amit korábban könyvben olvastam. A kalan­dos regényeket szerelem, meg a műszaki könyveket. Nem járok könyvtárba. Is­merősök cserélünk egymás közt. Állandó szórakozásnak meg ott van a tv. Főleg té­len, most meg az olimpia. Most már tervezni szerelném előre a szabad időmet. Meg­tanítom a fiamat úszni, s együtt járunk majd ki a Sóstóra. Krizsai Lajos lakatos. A hajtóműtől jött át. azt mondják a VAGÉP legjobb futballistája. Bajnokság ide­jén hetenként kétszer edzés­re jár, plusz a mérkőzések. Amikor megnősült azt mond­ta. „még egy évet focizok”, aztán nem tudta abbahagyni. — Már rájöttem, hogy el­forgácsoltam a dolgokat. Eb­be a sportágba is belekap­tam, abba is. Egyre kellett volna koncentrálni. Hiába fizikai fáradtság, mégis job­ban kikapcsol, mint bármi más. Egy időben azt csinál­tam, hogy vége volt kettőkor a műszaknak, rohantam a régi mesteremhez, s dolgoz­tam csíe hétig-nyolcig. így ment vagy két évig, aztán rájöttem, hogy nem éri meg. Pénz, több pénz, az igaz. De pokolian nehéz az, hogy egyik helyről szalad a má­sikra az ember, a szabad idejében is ugyanazt csinál­ja, mint nyolc órán át. Az­tán csak bezuhan az ágyba és alszik. Semmihez sincs kedv« Mostanában több- idő jut a családra. Ki-kime- gyünk horgászni. És én \ta- gjrok a család oszlopos tagja a takarításnál. Sokan tartják rangon alulinak, hogy a férj is bevásárol, segít a nagy­mosásnál, takarít. Pedig ahol mindkét fél dolgozik, furcsán jönne ki, hogy minden házi munka a feleségre marad. A legnagyobb szórakozásom a tv. Az újságokból a sport érdekel. Moziba, színházba nem nagyon járok. A japán filmeket azért megnézem. Meg az éjszakai előadást, ha nem lenne előtte az a hosz- szú bevezető. ★ Annyi a haszna a szabad időnek, amennyi értelmesen telik el — mondják a mun­kások. Amit kamatoztatni lehet. Első helyre teszik a kikapcsolódást. Szolgálta a szabad idő azt. hogy felfris­süljenek. Családdal, vagy egyedül, fizikai munkával, vagy alvással, könyvek mel­lett, vízparton, futballpályán, csak valami mást, mint nyolc órán keresztül. Baraksó Erzsébet! volt és partizán. Egyenru­háján más tizenegy kitünte­téssel együtt ott van a „Szo­cialista Hazáért Érdem­érem”. s a „Munkás-paraszt hatalomért emlékérem is. — Könnyebb ma egy nyomozónak, mint akkor, amikor egy szervezeti alvi­lággal állt szemben? — kérdem. — Ma összehasonlíthatat­lanul más a helyzet, mint akkor volt — mondja Adám alezredes. — Ma szilárd a közrend és közbiztonság, ami érthető következménye stabil politikai és gazdasági rendünknek. Akkoriban ta­pasztalatlanok voltunk, s úgy kellett ellopni a krimi­nalisztikai t ;dást a régi nyo­mozóktól, akik zsebből, ti­tokban dolgoztak, hogy a Napjaink egyik legizgal­masabb problémájává nőtt Szabolcs-Szatmárban is a szolgáltatás. Oka az, hogy az életszínvonal emelkedésé­vel párhuzamosan ennek fejlődése messze elmaradt, és bár paradox módon hang­zik, ezáltal éppen az élet- színvonal mértékének csök­kentődévé vált. Úgy véljük, nem szorul különös bizony- gatásra, hogy egy-egy szol­gáltatás hiánya, nem kielé­gítő volta nemcsak bosszú­ságok forrása, hanem az életformára is kiható, sőt to­vább bonyolítva gazdasági kérdéssé válik. 2G0 millió forint A szolgáltatás ügyének boncolgatása jelenleg nagyon időszerű. Oka többek között az, hogy a megyei tanács számos erőfeszítést tesz a mostani tervciklusban annak érdekében, hogy a korábbi siralmas állapotból kimoz­dítsa Szabolcs-Szatmárban a szolgáltatást. Az, hogy a IV. ötéves tervben csaknem 200 millió forintot biztosítanak vállalatoknak, szövetkeze­teknek, igen beszédes. Jólle­het a pénz soknak tűnik, ér­demes megnézni, vajon mi­lyen következményekkel jár. Ä számítások szerint ez azt jelenti, hogy megyénkben a fejlődés üteme meghaladja az országos átlagot. Ez is biztató, mondhatnánk, de mit jelent ez egy-egy állam­polgárnak. A tervek szerint azt, hogy az egy főre jutó_ szolgáltatás az 1970. évi 465" forintról 1975-re 658 forintba nő. De ez az összeg még mindig csak 60 százaléka az országos átlagnak, a tervezett 1114,9 forintnak. A maximális erőfeszítések tehát eredményt hoznak, vi­szont még mindig nem teszik lehetővé, hogy felzárkózzunk az országos átlaghoz. Mind­ezzel egyidőben ugyanakkor zajlik egy másik folyamat is, a nagyobb jövedelmek révén gyorsuló vásárlás. Né­hány adat: a kereskedelem 1971-ben négyszer annyi rá­diót és zeneszekrényt, ti­zennyolcszor annyi boylert, hatszor annyi hűtőszekrényt, háromszor annyi televíziót, négyszer annyi autót adott el — sok más mellett —, mint 1965-ben. A háztartások gé­pesítése tehát sokkal gyor­sabb ütemű volt, és marad, s jó néhány év kell ahhoz, hogy bármiben is megköze­lítse a telítettséget. Hosszú határidők A feszültség tehát ami a szolgáltatás és az igény kö­zött ma fennáll, növekedő tendenciát mutat. Kivéve a lakosság szállítási kívánságai kielégítését, minden más szolgáltatási területen fenn­maradnak a kényelmetlensé­gek. s hosszú határidők, alig sűrűsödnek azok a gócok, amelyek egy-egy lakóterület igényeit teljes egészükben végső eredményt lefölözzék. Jelenleg egy rendőrnek vagy nyomozónak mások az indu­lási feltételei, mint nekünk voltak. Megfelelően elsajá­títhatják a szükséges elmé­leti tudást a különböző bel­ügyi iskolákon és diplomát szerezhetnek az egyetemen. — Mi a véleménye a mes- terdetektivekről? — Mesterdetektív? Az nincs. Csak krimik és a bűn­ügyi történetek lapjain lé­teznek. A valóságban jó bűnüldöző szakemberek, nyo­mozók, rendőrök vannak. Mert a kriminalisztikai tu­domány sokrétű, szerteágazó és legyen bármilyen hosszú gyakorlata is valakinek, ezt a tudományágat nem képes teljesen átfogóan elsajátita­ki tudnák elégíteni. Minden szándék ellenére a közgaz­daság törvényszerűségeiből eredően ez időszakban még nagyobbá válik a szolgálta­tás mértékében mutatkozó eltérés a város, nagyközség és 1000 lélekszám alatti kis településen. A meglévő gyor­sabb ütemű fejlődése maga után vonja, hogy megyénk községei 30 százalékában, ahol 1000-nél kevesebb, 60 százalékában, ahol 2000-nál kevesebb ember él, a szol­gáltatás színvonala egysze­rűen helyben állásra ítélte­tett. Ez a számítás első pilla­natra egyáltalán nem mond­ható biztatónak. Reményt csupán az nyújt, hogy szá­mos olyan módszerbeli le­hetőség és gazdasági kény­szerítő erő létezik, amely az évek során ha nem is forra­dalmi, de jelentős változást eredményezhet. Ezek között — talán nem a fontossági sorrendet tartva — említ­hetnénk azt. hogy az ipari szövetkezetek mellett a ter­melőszövetkezetek is bekap­csolódhatnak a szolgáltatási hálózatba. Az ilyen fejlődés pluszként jelentkezhet, és elsősorban a kisebb helysé­gekben jelenthet fejlődést. A másik követelmény az átfogóan, minden gyengén ellátott, vagy éppen a „szó­ródásból” kieső területen a felvevőhelyek hálózatának gyors kiépítése. Ez kétszeres haszonnal is járna. A szol­gáltatás javulását eredmé­A Kelet-Magyarország au­gusztus 16-i számában „Fel­bontották és...” címmel meg­jelent közérdekű észrevétel­lel kapcsolatosan az alábbi tájékoztatást adjuk: A nyíregyházi Móricz Zsigmond utca kereszteződé­sénél meglévő problémák végleges megoldása a Mó­ricz Zsigmond utca korszerű­sítési munkáinak befejezésé­vel megtörténik. Már az el­múlt évben sor került volna erre, de a MÁV más terüle­ten folyó munkái miatt az útépítést le kellett állítani. Ez évben befejeződik a Mó­ricz Zsigmond utca korsze­rűsítése és ezzel egyidőben a kereszteződés közlekedési le­hetőségeit is javítani tudjuk. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műszaki osztálya ★ Lapunk 1972. augusztus 9-1 számának Fórum rova­tában a lígyirtóval kapcsola­tos olvasói levélre a Sellyéi Agrokémia Szövetkezet a következőket válaszolta: ni. Éppen ezért csak részle­teiben lehet valaki képzett... Mesterdetektívek tehát nin­csenek, de vannak nagy de- tektívegyéniségek. Mert a jó nyomozót az egyéniség jel­lemez. A hivatástudat az a mozgatóerő, amely feladatá­nak mindenkori végrehajtá­sára ösztökéli. Egyszer egy régi nyomozó azt mondta nekem: „Tanuld meg Zsiga, hogy az emberekkel nem ba­rátkozni kell, hanem visel­kedni kell tudni.,.” Igaza volt. A nyomozónak tudnia kell viselkedni az állampol­gárokkal, a tanúkkal, a gya­núsítottakkal, a bűnözőkkel szemben. Az alezredest sok esetben felkeresik éppen azok a bű­nözők, akiket korábban az nyezné, ugyanakkor munka- lehetőséget is biztosíthatnák elsősorban a mezőgazdaság gépesítése során felszabaduló női munkaerőnek. A menet­rend szerint közlekedő be­gyűjtőkocsik egy-egy üzlet- helyiségből egyszerre szállít­hatnak többféle terméket, legyen szó mosatni való rp- háról, televízióról és így to­vább. Öllel, reklám Az elmondottak egyet pél­dáznak: azt, hogy az anyagi erő maximálisan jó felhasz­nálása mellett sokkal több gondot kell fordítani az ed­dig fel nem derített, szunv- nyadó lehetőségekre. Meg le­hetne vizsgálni, hogy egy- egy országos vállalat, amely a megyében működik, nem lenne-e hajlandó saját pro­filjának megfelelő javítást, szervizt, szolgáltatást kiala­kítani. Nem lenne haszonta­lan megnézni annak lehető­ségét, hogy például a szak­munkásképző intézetek har­madéves növendékeit az is­kola keretében nem lehet­ne-e tudásuknak megfelelő javításokkal foglalkoztatni. A szolgáltatásfejlesztés anyagi oldala mellett tehát láthatóan fő szerepet kap az ötlet, a nyomán támadó tett és ami szintén fontos, a be­vezetett új szolgáltatások kulturált, széles körű rek­lámja. B. L. Szövetkezetünk 1971-ben kezdte meg a világszínvonal­ban is korszerű DDVP ható­anyagot tartalmazó gázten- ziós strippek gyártását. A terméket az OKI-, KERMI- vizsgálatok eredményeinek alapján 1972-ben „Kiváló áru”-vá minősítette. A Ke- let-Magyarországban meg­jelent levél olvasásakor ar­ra a megállapításra jutot­tunk, hogy a levél írója a repülőrovar irtás céljára nem a humán felhasználásra engedélyezett árut vásárolta meg, hanem valószínűleg a növényvédelmi célra „Méreg” jelzésű Bio-strippet. Ez utób­bi kifejezetten növényvédel­mi célokra alkalmas, éfc a felhasználási légköbméter pedig a humánnal szemben 28 légköbméter. Ez a növény­védő szer eltérő színű cso­magolású a humán célra al­kalmas Bio-striptől. Szá­munkra a cikkben közölt észrevétel hasznos volt, mert felhívta figyelmünket árra, hogy a humán és növényvé­delmi célokra gyártott ro­varölő szer felcserélhető és hatásossága nem azonos módon jelentkezik. általa vezetett alosztály fo­gott el, és állított bíróság elé, Sokan tanácsot kérnek a jövő életmenetelükhöz, mások segítséget. — Ha még egyszer kezde­né? — Ismét ezt az utat jár­nám végig, nyomozó lennék. ötvenéves, és a Budapesti Rendőr-főkapitányság bűn­üldözési osztályán egyike az „öregek”-nek. Negyedszáza­da hajszolja a bűnt. Szemé­lye fogalom a pesti éjszaká­ban, amelyet a razziák, a bűnözők utáni üldözés és kutatás tett ismertté. Ma már egy alosztályt irányít. Sze­mélyi ismerete egy adattár­ral vetekszik: akivel kapcso­latba kerül, nem felejti el; elraktározza tudatában és olykor elég egy villanás, egy véletlen utcai találkozás, máris emlékszik. Hogy ez mennyire így van, arról leg­inkább az elfogott bűnöztök tanúskodhatnának. <M) MINDENFÉLE Mozi Nyíregyházán a Gorkij és a Béke moziba előadás alatt rendszeresen beengedik a késve érkezőket, akik han­gos beszéddel és székcsattog- tatással zavarják a nézőket. A 8 órakor kezdődő előadá­sokra a 2 moziba nem rit­kán 10 éven aluli nézők ér­keznek, akik helycserével és hangos megjegyzésekkel bosz- sxantják a nézőket. És a jegykezelők talán még egy hangcskodót sem figyelmez­tettek. talán még egy rend­bontót sem vezetlek ki a né­zőtérről. Pedig a nézők rém bosszankodni, hanem éppel kikapcsolódni ülnek a vászon elé. (oábrádi) Bukkanok — Halival Gyalogosra, utas-kra, jár­művekre egyformán veszé­lyesek ez úttesten lévő lyu­kak, fedetlen aknak. Különö­sen akkor, ha gyéren jelzik, vagy egyáltalán semmi sem ulal a váratlan veszélyre. Nyíregyházán — sajnos —* egyre gyakoribbak az ilyen, sok esetben hetekig tátongó rések az úttesten. Mint pél­dául a Soltész Mihály utcá­ban, a Véső utcában is, ahol csak sebtében, valamelyik pórul járt gépkocsivezető jó­voltából figyelmeztet néhány gally az óvatosságra. A gally pedig kevés ... (tólh) Hajnali foci Olimpia ide, olimpia oda, a jóoól is megárt a sok. Mert szívesen eltűrjük most, ha este 10 után is hangosabb egy kicsit a tévé a szomszédban, hiszen rúgják a labdát Münchenben, páston van a magyar kardcsapat és lehet, hogy aranyérem érik. Szóval a késő éjszakába nyúló tévé­zés, rádiózás, egy kis elnézés­sel nem zavar annyira, da hogy a hajnali ébresztő is a sport legyen, az már sok. A hajnali közvetítést ugyanis nem Münchenből sugározzák, hanem az utcáról, pontosab­ban a Kun Béla utcai 6-os, 3-as jelű épület elöl. Az ipari tanulók rangadója zajlik szinte minden reggel, ugyanis az építőipari vállalat ipari ta­nulói reggel 6-kor megjelen­nek munkahelyükön, de ezek szerint nincs, aki törődne ve­lük, aki munkát adna szá­mukra. így „olimpiáznak” a srácok. Jó és szép dolog a sport, de mindennek megvan az ideje és úgy gondoljuk, nem azoknak a kárára, bosz- szantására kell űzni, akik még pihennek, illetve pihen­nének. (seres) Nem jól seper Naponta nagy a Búza téri piac forgalma. Nem könnyű a rendtartás. Átlalában későn kezdhetik a seprést, hogy el­takarítsák a rengeteg hulla­dékot, szemetet. De ez talán nem volna ok arra, hogy a seprő jól seperjen. Nagyon felületes az ilyen rendtevés. Nem ártana nagyobb figye­lemmel kísérni a piac tiszta­ságát. (asztalos) Határidő Számtalan intézkedés, fel­ajánlás született már annak érdekében, hogy minél több óvodás korú gyereknek le­gyen második otthona. Több óvónő képzésével segítik elő, hogy szakképzett nevelőktől tanuljanak a kicsik. A nyári szünetben sorra „szépülnek meg” az iskolák, óvodák, új „ruhában” várják a vissza' í- rő és az új gyerekeket. Vala­mennyi nyíregyházi óvodá­ban szeptember 15-én indul az év, attól függetlenül, hogy ezeket a nyári átalakításokat, felújításokat befejezik-e. S ez az. amiért szólunk, hiszen négy helyen, a Vécsey köz­ben, a Kert közben, az Uj- szőlő utcán és a Sóstói úton még nem fejezték be a mun­kát. Igaz, a kivitelező — a sóstóhegyi Vörös Csillag Tsz — utolsó ígérete szeptember 15-re szól. A gyerekek és a szülők érdekében jó lenne, ha ez nem csak ígéret ma­radna, mert nem mindegy, hogy a munka befejezéséig zsúfolódnak-e a gyerekek, vagy megfelelő helyen kezd­hetik az új „tanévet”. (baraksó) Krimi és valóság A lap megírta — az illetékes válaszol

Next

/
Oldalképek
Tartalom