Kelet-Magyarország, 1972. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-30 / 231. szám
Í972. szeptember 55. KFT v-'T-Wr AtW' *.r>nv><;'7 4£J 9. oIda! A VENDÉGEK NAGY FIGYELEMMEL HALLGATJAK BARKÓCZI LÁSZLÓ ÜZEMVEZETŐ TÁJÉKOZTATÓJÁT A GELSE1 LÉSÜRITÖ ÜZEM MŰKÖDÉSÉRŐL, FEHÉR LAJOS. A NYIRBOGÄTI TSZ BORJUNEVELÖ ISTÁLLÓJÁBAN PELLEI ISTVANNÉ ÉS VASVÁRI ISTVÁNNÉ GONDOZÓKKAL BESZÉLGET. (HAMMEL JÖZSEF FELVÉTELED Mint pénteki lapunkban közöltük,. Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese csütörtökön látogatást tett Sza- bolcs-Szatmár megyében. Az egész napos zsúfolt program állandó témája volt, mit értünk el az ipar, mezőgazdaság fejlesztésében, mik a terveink, gondjaink, hogyan élnek az emberek. Ilyen irányú megbeszélésen vett részt a kormány elnökhelyettese a megyei pártbizottságon, ahol dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta a .vendéget. Beszámolójában többek között elmondta, hogy a párt területfejlesztési politikája alapján, a jelentős központi segítség és a megye lakosságának szorgalmas munkája eredményeként dinamikusan fejlődik a megye |azdasága, javul a lakosság élet- és m unkakörülménye. A megye gazdaságának leggyorsabban fejlődő ága az ipar. A harmadik ötéves terv idején megduplázódott a termelési érték. Az évi növekedés 10—12 százalékos, ami meghaladja az országos átlagot. Nagy ütemben nő a munkások száma: 1965-ben 30 000-en dolgoztak a megye iparában, 19,70-ben már 50 000, a negyedik ötéves terv végére pedig 65—70 000 főt foglalkoztat az ipar. A gyors változás ellenére is Szabolcsból még mindig több, mint harmincezren járnak el dolgozni és harmincötezer körül van azoknak a nőknek a száma — elsősorban Szatmárban és a nyírbátori járásban —, akik munkát vállalnának. A foglalkoztatási gondokat növeli, hogy a beruházások átütemezése több ezer női dolgozót érint a szatmári részen. A megyei pártértekezlet egyik célkitűzése volt a lehetőségek határain belül a bérszínvonal fejlesztése, hogy közelítsük az országos szintet. Egyes területeken jelentős fejlődés van. de általában nem értük el a kívánt célt. Az élelmiszer-gazdaságban dolgozik a megye lakosságának ötven százaléka. A mezőgazdaság termelése a harmadik ötéves tervben 22 százalékos növekedést ért el, ezenbelül a termelőszövetkezetekben 27 százalékkal, az állami gazdaságokban 33 százalékkal volt magasabb a termelés értéke, mint a tervidőszak kezdetén. A negyedik ötéves tervben 18— 20 százalékos növekedést tervezett a megye. 1971-ben 13 százalékkal magasabb eredményt értünk el, mint a kiemelkedően jó esztendőben, 1969-ben. Az idén búzából újabb rekord született, holdanként 17 mázsás termést értünk el. A kapások betakarítását most végzik, jó közepes terméssel számolunk. A megyében növekedett a cukorrépa-, dohány- és a zöldségtermő terület. Almából 30 000 vagonnyi termést értünk el. A tájékoztatóra válaszolva Fehér Lajos megelégedéssel nyugtázta, hogy az állam kiemelt segítségével Szabolcs- Szatmár jó úton halad történelmi elmaradottságának felszámolásában. Az iparosítás, a beruházások problémájára válaszolva elmondta: szükség van a nagyüzemekre, de nagyobb teret kell biztosítani a közép- és kisüzemeknek. Amikor az iparosodást vizsgáljuk, nem szabad figyelmen kívül hagyni a mezőgazdaság kiegészítő tevékenységét sem. Javasolta a kormány elnökhelyettese, hogy a burgonya-, kukorica- és cukorrépa-termesztésben néhány állami gazdaság és erősebb szövetkezet fogjon hozzá a legújabb intenzív fajták felhasználásával, teljes gépesítéssel az iparszerű nagyüzemi termesztéshez. Cukorból hazánknak önellátónak kell lenni. A sertéstelepek számára pedig meg kell termelni a szükséges kukoricát. Gondunk a hízott sertések feldolgozása. Bátrabban társuljanak a mezőgazdasági szektorok közép- és kisüzemek létesítésére. A szarvas- marhaprogramról szólva elmondta, hogy ennek az ágazatnak a fejlesztése mintegy 6—8 évre megoldottnak látszik. Most arra van szükség, hogy a szakosított telepeket és a szövetkezetekben lévő férőhelyeket mindenütt betelepítsék. Kiemelten hangsúlyozta a háztájiban rejlő lehetőségek kihasználását. Hozzá kell segíteni az állatszerető idősebb tsz-ta- gokat, hogy minél több portán legyen tehén. Közös megegyezés alapján lehetőség van — megfelelő munkadíj ellenében — a háztáji istállókban közös jószág gondozására is. A szakszövetkezetek esetében vizsgálni kell minden lehetőséget, ami a fejlődésüket elősegíti. A közös szántóföldi tevékenységben nagyobb gondot fordítsanak a szőlő és a bogyósok termesztésére. A legrosszabb területekre pedig nyárfát vagy akácot ültessenek, amelyik jobban díszük. Bátrabban foglalkozzanak a melléküzemi és helyi szolgáltatási tevékenységgel. Mindez sok idős embernek jelenthet könnyebb munkát, megélhetési lehetőséget, de növekedne a szövetkezeti közös vagyon is, amire az önerőgyűjtéshez, a gyorsabb fejlődéshez igen nagy szükség van. A megyei pártbizottságon elkezdett beszélgetés tovább folytatódott a nyírbogáti Rákóczi Termelőszövetkezetben. Meghallgatva a szövetkezet fejlődéséről szóló tájékoztatót, sok kérdés között a beszélgetés központjában az idős emberek, a nők, a fiatalok helyzetének alakulása állt, valamint a szarvasmarhaprogram és a gyenge termőképességű földek hasznosításáról érdeklődött a kormány elnökhe. lyettese. A szövetkezet vezetői válaszukban elmondták, hogy a szántóföldi kézi munkát elsősorban a nők végzik és egyre jobban részt vesznek az állattenyésztésben is. A majorban tett látogatás során erről Fehér Lajos elvtárs meg is győződött. A borjúnevelőben asszonyok dolgoznak és elég jól keresnek, havonta 2500—2800 forintot. Az asszonyok munkájának könnyítésére többek között egy 300 személyes üzemi konyhát létesített a szövetkezet. A szövetkezet vezetői elmondták, a közös férőhelyek kihasználása mellett személyes beszélgetésben és nyilvános pártnapon ismertetik az idős szövetkezeti ta. gokkal azokat a lehetőségeket, amit a szarvasmarha- program jelenthet számukra. A kormány elnökhelyettese a határban a fiatal nyár- és akácültetvények megtekintése során látta, hogy a nyír- bogátiak jól hasznosítják azt a segítséget, amit az államtól kapnak a gyenge termőképességű talajok erdősítésére. Megtekintette a szövetkezet almatárolóját, ahol szovjet exportra csomagolják az alfnát. Itt elismerő, biztató sorokat írt a Rákóczi nevet viselő ifjúsági szocialista brigád naplójába. A látogatás következő programja az állami gazdasági társulásban épült nyír- gelsei almatároló és léüzem volt. Fehér Lajos elvtárs nagy megelégedéssel hallgatta a szakemberek tájékoztatóját a legújabb technológia, a gázos tárolás és a hullóalmából nyert sűrítménykészítésről. Piricsén, az egynapos látogatás utolsó állomásán a Rákóczi Szakszövetkezet eredményeiről, gondjairól tájékozódtak a vendégek. A beszélgetésben a közös vagyon gyarapítása, az öregek helyzete, a szövetkezet jövője került legtöbbször szóba. Elhangzott, hogy az idős emberek sorsán könnyebb munka biztosításával, nyugdíjuk rendezésével sokat lehet segíteni, de nem közömbös az sem, hogy az elvándorolt, vagy a faluban élő gyermekeik hogyan gondoskodnak róluk. A kormány elnökhelyettese búcsúzóul örömét fe- fejezte ki, — hogy ha rövid időre is — de közvetlenül tapasztalhatta Szabolcs-Szat- már gyors fejlődését. A gondokat is számításba véve, büszkén állapíthatjuk meg, hogy a szövetkezetekben igen rövid idő alatt történelmi utat tett meg a .parasztság azzal, hogy jövedelemszintben elérte a munkásosztály színvonalát. További sikereket kívánva búcsúzott a késő esti órákban a vendéglátóktól Fehér Lajos. Csikós Balázs A NYIRBOGÄTI RÁKÓCZI TSZ IFJÚSÁGI SZOCIALI STA BRIGÁDJÁNAK NAPLÓJÁBA KÖSZÖNTŐ SOROKAT IRT A KORMÁNY ELNÖKHELYETTESE. Fehér Lajos elvtárssal megyénkben
