Kelet-Magyarország, 1972. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-29 / 230. szám

WTS. szeptemTSeí 29. K!St«T-irA7??ÄWbtt!52Ä» s cMai Jegyzetek: pártoktatás • be, mint amennyien megkezdték.” Mit takar ez? Mi van mögötte? Semmi esetre sem az alapos előkészítő munka. Ugyanis, ha ide­jekorán beszél a pártszervezet vezetősége, a megbízott propagandista azokkal az érdeklő­dőkkel, akik csak később kapcsolódtak be, akkor ez valóban eredmény. De ez esetben mulasztás. Jelzi, hogy nem volt megfelelő a hallgatók kiválogatása. Nem szükséges túlteljesíteni az oktatási tervet. Vannak ebben már rossz tapasztala­taink. Ellenben arra nagy szükség van, hogy körültekintően járjanak el a párt- és tömeg­szervezetek vezetői. Ne feledkezzenek meg egyetlen olyan dolgozóról sem, akik igénylik az oktatást, s úgy érzik, képesek el is végez­ni a tanfolyamokat. Gondoskodni kell az oktatás zavartalan­ságának a feltételeiről is. (Megfelelően fű­tött helyiség, a távol dolgozók szállítása stb.) Segíteni segédanyagokkal a propagan­disták felkészülését. Ellenőrizni munkáju­kat. Valójában akkor lesz eredményes ez a munka, ha jó előkészítéssel, annyi hallgató fejezi be az oktatási évet, mint amennyi megkezdte. Semmi szükség túlhajtásokra. Kendszeres, jó, színvonalas propaganda- munkára viszont annál inkább. így bővülhet igazán a politikánkat tisztán látók köre. Farkas Kálmán Színvonalas Több tanácskozáson értékelték a párt- és tömegszérvezeti oktatás múlt esztendei ered­ményeit és jelölték meg az idei feladatokat. Ezekből kitűnt, hogy örvendetesen növeke­dett az érdeklődés a párttagok, elsősorban a fizikai dolgozók, a szocialista brigádokban munkálkodók, a nők és a fiatalok körében. Évről évre mind több azoknak a hallga­tóknak a száma, akik behatóbban, mélyeb­ben szeretnének megismerkedni a marxiz­mus—leninizmus tudományával, annak egyes ágaival. Különösen érdeklik az embereket gazdaságpolitikánk időszerű kérdései, a mai nemzetközi helyzet értékelése, elemzése, de számos más olyan kérdés, amely a gyakor­lattal, az építőmunka napi problémáival is kapcsolatban van. Pártalapszervezeteinknél és a tömegszer­vezeteknél már megkezdték a propagandis­ták kiválogatását, több helyen a megbízatá­sokat is megkapták. És azt is tudják, hol, kik, hányán lesznek a tanfolyamok hallgatói. Az oktatás előkészítése gondos munkát kí­ván. Beszélni kell minden hallgatóval. Ér­deklődési körüknek megfelelő tanfolyamra beosztani őket. Csak ez esetben lesz sikeres az oktatás, végezhet jó munkát a propagan­dista. A már említett, az oktatás múlt évi eredményeit értékelő tanácskozások többsé­gén úgy értékelték egyes tanfolyamok sike­rét, hogy azt .,sok helyen többen fejezték Kései kívánság Későn rendeződött egy idős házaspár dolga Nyírcsaholy- ban. De igazság szerint, a késedelemért senkit nem okolhatnak. Legfeljebb idős Tengyel Gusztáv önmagát. A végsőkig makacskodott, mikor a falu népe szövetkezésben fogott össze. Egy esztendeje, mikor idézte a régi mondást" jobb későn, mint soha. Hetvenhét éves korában, öreges, gyenge léptekkel ál­lított be a termelőszövetke­zet irodájába. Az ,,első em­bert”, Bíró Kálmán párttit­kárt kereste. Kérte idős Tengyel, ve­gyék be őt a tsz-be: tagja akar lenni a szövetkezetnek Rosszul tette és nagyon mee is bánta, hogy annak idején kimaradt. Számított a gyer­mekekre, de bizony nagyon másképp történt. A 16 hold­ból egy ölet se fogadnak, vál lalnak magukénak. A kéJ asszonylányuk is a tsz ben vannak férjükkel, sem­miképp nem állnak vissza egyéninek. A nevét viselő fiú ifjú Gusztáv szintén csalá­dos, a vízügynél van biztos munkája, keresete. Neki se kell a magánföld. Egy része erdő a 16 holdnak, nem kel­lett mind szántani, munkálni. De most már így sem, úgy sem bír vele. Eljárt az idő. csaknem tehetetlen öregek a feleségével. Hát azt gondol­ják, jót tennének velük, ha befogadnák őket a közösbe. A családos gyermekeknek megvan, a maguk gondjuk. nem kívánnak tőlük támoga­tást. Legyen a föld a közösé. S az asszonnyal ők is meg­tennének, mint más idős szö­vetkezetiek. Mégis csak más­képp van az, ha tudja az ember, tartozik valahová. Számíthat némi törődésre, se­gítésre. Csak bizony bajnak baj, hogy ilyen későn jött rá — mondta még egyszer idős Tengyel Gusztáv. — De talán 'gy is lehetne tenni valamit — tette még hozzá bizakodón. A párttitkár hallgatott és gondolkodott. Egy idős em­ber vallomása... Talán csak­ugyan lehet, sőt tenni kell valamit. Meg is mondani mindjárt a szigorú tényállást. Tudja Guszti bácsi mire szá­míthat, mihez tartsa magát. Mindenekelőtt azt, hogy ma­gas kora miatt a tsz-ben sem tud már dolgozni. Öregségi járadék pedig háromévi tag­ság után jár. A háztájit, egy holdat a következő évben ki­adhatják. A tsz szántja, veti, a termést hazatakarítja. Az­tán, persze esetenként tudnak különbözőképpen segíteni a munkaképtelen idős tagokon. Többek közt egy mázsa búza. egy-két szekér gallyía jutta­tása esztendőben. Meg ahogy a közös kasszája bírja, 2—300 forint készpénzsegély. Persze a járadékosok háztáji földje adómentes, mérsékelt a köz­ségfejlesztési hozzájárulás. S ami ilyen korban különösen fontos, a társadalombiztosítá­si szolgáltatások... Ha a dol­gok ilyen állását elfogadja Tengyel bácsi, akkor... És belépési nyilatkozatot adott a párttitkáí. Megtárgyalja a vezetőség, majd közgyűlés elé tárja az ügyet. A' bizakodás erősítésére el­mondta helyzetét és kérését a tsz-elnöknek is. Azokat a törvényes kötöttségeket és eseti lehetőségeket kapta vá­laszul, amit a párttitkártól. S AZ ISG MÁTÉSZALKAI GYÁRÁBAN nagy gondot fordítanak a jövő szakemberei­nek képzésére. Parragh László, Fazekas László és Kenyeres Gyula a kondenzedények szere­lésénél tettek szert nagy gyakorlatra. Kezük alól már végső próba alá kerülnek a mun­kadarabok. (Hammel József felvétele) Fiatalok kulcspozícióban Gergelyiugornya — közelről — Vannak, akik egyszerű vasvillával teljesítik a napi munkaegységüket, vannak, akik több százezer forintos erőgéppel. Van, aki fiatalon keresi meg a kenyerét, van aki idős fővel. Melyiknek fontosabb a munkája? Ter­mészetesen más-más termelé­si értéket hoznak létté, de egyik a másik munkája nél­kül nem lehetne meg. Ezt kellene látni valamennyi tag­nak — öregnek, fiatalnak: nőnek, férfinak, — érvel a gergelyiugornyai Uj Élet Me­zőgazdasági Termelőszövet­kezet elnöke, Szombati Gá­bor. A termelőszövetkezetben folytatöt’t 'beszélgetések során arra próbáltunk feleletet ke­resni, a fiatalok hogyan áll­nak helyt a munkában, mi­lyen társadalmi és kulturális életet élnek, hogyan tisztelik az idősebbeket? Segítség helyeit... — Úgy érzem, több ledo- rongolást kapunk, mint konk­rét segítséget. A termelőszö­vetkezet vezetése nem bízik eléggé a fiatalokban — gon­dolkodik hangosan Tóth Ká­roly üzemgazdász, a termelő- szövetkezet KlSZ-alapszer- vezetének titkára. Az már a beszélgetés ele­jén kitűnt, hogy a KISZ-ta- gok nem az idősebbek ellen ágálnak. Ni- • - itt semmifé­le sértődöttbe Egészséges, a termelőszövetkezeti életet, a megint: végső soron a tagsá­gé a döntés joga. A közgyűlésnek nem volt ellenvetése a 77 éves idős Tengyel Gusztáv tagfelvétele ellen. Egyetlen felszólaló akadt. Azt mondta, hibát kö­vetett el idős Tengyel, ami­kor makacsságával kirekesz­tette magát a közös gazdálko­dás kezdetekor. Üfe becsüle­tes munkában öregedett meg. A faluban született és élt. családot nevelt fel. Legyen meg á kései kívánsága. A földjáradékkal, segéllyel és egyebekkel így is tekintélyes összeget veszített. Szerencsé­re nem tartanak ott, hogy sok hasonló korú idős ember gondját kellene utólag magára vállalnia a szövetke­zetnek. Idős Tengyel Gjrula háztá­jiban hagyott két fejős tehenet, anyakocát süldő disznókkal. Feleslegessé vált gazdasági eszközeit pedig felkínálta a szövetkezetnek. Persze, az nem tart igényt rozoga ócska szekerére, a faekére, boroná­ra, kézi sorozóra. Idén ta­vasszal már univerzális ve­tőgép járt háztáji földjén, kukoricát vetni.., Asatates Bálint termelőszövetkezeti demok­ráciát jó irányba befolyáso­lok azok az észrevételek, amelyek a fiatalok részérői hangzanak el. — Mit tesz a KlSZ-alap- szervezet azért, hogy elis­merjék a tagság munkáját — kérdeztük a KISZ-titkárt, — Dolgozunk. Hogyan? Ta­vasszal a KISZ KB-tól jó munkánkért dicsérő okleve­let kaptunk. Kétszer nyertük el a Kiváló oktatási kör cí­met Egy fiatalt delegáltunk a megyei KlSZ-bizotlsúg nemrég Szovjetunióban jári küldöttségébe. Társadalmi munkában kerítést húztunk az óvoda köré, kijavítottuk az utat a Tisza-parti strandhoz, táborhoz, A kultúrpark épít­kezéséhez háromszáz órát teljesítettünk társadalmi mun­kában. Részt veszünk a vá- sárosnaményi központi KISZ- rendezvényelíen. A termelő­szövetkezeti alapszabály mó­dosításának vitáiban aktívan, javaslatokkal vettünk részt. A KISZ-helyiségben van te­levízió, rádió, több társasjá­tékunk. A politikai oktatáson túl szakkör is működik. Hogy kéthetente lemezjátszóra, magnóra táncolunk, az is a mi életünk. Meg az is, hogy ifjúsági brigádot szeretnénk létrehozni. A községi sport­életet is mi szervezzük — so­rolja a KISZ-titkár. 10 —12 óra „uyeregbeiT Javasolja, hallgassuk meg a fiatalokat, a KISZ-tagokat. A traktorosokhoz megyünk, mivel a termelőszövetkezet gazdálkodásának, jövedel­mének fontos formálói a ter­melőszövetkezet műszak i szakemberei. Azt, hogy miként és milyen követelmények között dol­goznak — semmit nem ken­dőzve — maguk mondják el — A nevem Krutilla György. MTZ 50-es traktoron ülök. KlSZ-tag vagyok és 1970-ben-léptem a termelő­szövetkezetbe. Hogy melyik munkát szeretem ? A nö­vénytermesztésben keresünk többet, de a közúton is jó. A szakmám kovács, ám én át­ültem mégis gépre. Napi 10— 12 órát ülök „nyeregben", ezernyolcszáz forint körűi keresek. Néha morgok, de megcsinálok minden mun­kát. Elhagyóit (raktorkerék — Sajnos reggelenként nem kérdi meg senki, műszakilag hogyan áll a gépem. Én is hibás vagyok, de az ellenőrzés meg az alkatrészellátás is ab­ban, hogy a napokban — saj­nálom, de ez az igazság — el­hagyta*« a gépem bal első kerekei. A felnijeink mind hegesztve vannak. Ha a me­netlevelet aláírtam, én fele­lek a gépért, a közlekedés biztonságáért. Viszont az is igaz, hogy nem lehet minden műszaki hiányosságot a „nyo­más ki a majorból” hangos­kodással elintézni. A jogosít­vány a kenyerem. Ezt nem akarják megérteni. Szerel­jünk magunk? Igen. De ve­zetni, gép alá feküdve javíta­ni hiányos, gyenge felszere­léssel — ez kétéltű dolog. Gyerekkorában Szabó Ist­ván traktoros akart lenni. Teljesült a vágya. — A kazalozó homlokrako­dóval többet kerestem. rte rriás munkát is . szívesen el­végzek. Jobb kedvvel hagy­nám el a leiépet. ha szíve­sebb szóval küijenének. Le­vennék-e a rendszámtáblám egy közúti ellenőrzésnél? Úgy érzem a traktoromról nem, de a pótkocsimról igen. Növénytermesztő gépész va­gyok. A ! műhelyünk igen gyenge. így nagyon nehéz ná­lunk gépen ülni. Nem jó az alkatrészellátás sem. A mun­ka szervezését is több gond­dal végezhetné a vezetés. Ak­kor nem fordulna elő, hogy egyik vezető ide akar külde­ni, a másik vezető oda. A szerelés mellett többször ra­kodunk is. Ha néha-néha ki­fakadunk a hiányosságok miatt, akkor nem akarnak megérteni bennünket. Szarka József erőgép veze­tő panaszolja, hogy a jobb munkánál levették a gépről. A távozás gondolatával fog­lalkozik, A KISZ-esek, a sze­relők neki adnak igazat, és helytelennek tartják az in­tézkedést. A szövetkezet ve­zetése Szarka munkáját sze­retné jobbnak látni. Az elnök mindezeket elismeri és sokat töpreng. Közelebb a* emberekhez —- Örülnék, ha a gépcso­portvezető közelebb lenne a kétségtelenül fontos szerepet betöltő traktorosokhoz. Több emberséggel többre mennénk De a traktorosoktól is többet várnék. Azt szeretném, ha több órát ülnének „nyereg­ben”. Az aratást említeném, amikor kifogástalan munkát végeztek, és időkorlátok nél­kül dolgoztait. Meg is ünne­peltük a befejezést, a jó munkát. Vannak fiatalok még a nö­vénytermesztésben és a foga- tosoknál is. A termelőszö­vetkezet 18 KISZ-tagja közül tizenhat szakmunkás. Van, aki továbbtanul. Látják z szövetkezet, a termelés, éle­tük gondjait, örömeit, visz- szásságait. Ami még ettől * fonosabb; őszinték és a közös ügye vezérli tetteiket. Síger laaf» Rejtett tartalék A munkapad mellett dolgozó emberek kis ötletei és javaslatai nem elhanyagolhatóak. Beletartoznak abba a gyakran pontosan kö­rül nem írt, de szívesen hangoztatott kate­góriába: rejtett tartalék- Kissé úgy tűnik megyénkben is. hogy az újítás joga és kö­telme áttolódott a műszakiak szférájába, és már csak igazán az számít valamirevaló öt­letnek, ami tízezreket hoz a konyhára. Nem vitatnánk azt a tényt, hogy a nagy horderejű műszaki újítások nyilván nagyobb hasznot hoznak, és több figyelmet keltenek, mint egy-egy kisebb, éppen csak a techno­lógiai folyamat egy fázisát egyszerűsítő mozdulat. Tagadhatatlan az is, hogy egy elektronikával működő automatán már nem sok házi újítás kínálkozik. Vitathatatlan, hogy a korszerű gépparkok és szerszámok korában szakember legyen a talpán, aki a meglévő technikához még hozzá tud adni valamit. ,i Két dolog azonban nem vitathatói Me­gyénk ipara nem minden részében olyan túlfinomult, hogy már ne lehessen rajta kor­szerűsíteni. A másik: hiba lenne az újítást napjainkban csak egy-egy gyártási eljárás korszerűsítésére vagy munkafázis megváltoz­tatására leszűkíteni. Az új kor az újítások terén is újításokat kínál. Ezek közül az első helyen állhatnak azok, melyek éppen a kor legfontosabb ipari kérdéseit, érintik. az iizem- és munkaszervezésre irányulnak. A gyakorlat bizonyítja, hogy a szocialista brigádok töprengő kollektívái sokszor jönnek rá arra; munkájuk egésze rosszul szervezett. Ilyenkor elő is állnak jó javaslataikkal, amelyek megtoldva tudományos érvekkel komplett intézkedéseket tesznek lehetővé. Jól végighallgatva egy-egy termelési tanács­kozást, gyakorta kiderül: a munkásvélemé­nyek egy-egy új üzemszervezési módszer körvonalait alakítják. Vajon nem lehetne-e a szorosan vett műszaki-technikai eljárások díjazása és jutalmazása mellett kibővíteni az újítások körét? Az üzem- és munkaszervezés ma az a lényeges front, ahol a termelékenyebb műn­'■ ---------­ka titka rejlik. Mindez azt is jelenti, hogy az értékelés sem illuzórikus valami. Nem érdemes tehát azzal sem érvelni: bonyolult, nem mérhető. Talán sok esetben még köny- nyebb, mint egy absztrakt műszaki eljárásé, amit éppen csak a látszat kedvéért — no meg a pénzért — agyai ki valaki. A műszaki újítások változatlan fontossága mellett -tehát szükségszerű azon gondolkodni, hogy a közgazdasági és szervezési javasla­tok, feladatok érdekében miként lehet moz­gósítani kollektívák, egyének agyát. Gondol­kodni kell ezen, hiszen ennek a munkának előfeltétele, hogy a gyárak, vállalatok gaz­dasági vezetése tudja is, hogy hol szüksé­ges a hatékonyságot serkentő változtatás. Igen, vethetné ellen valaki, ez a szervezés- tudomány. Egy-egy külföldi cég milliókért dolgoz ki üzemszervezési modellt. Egy-egy közgazdász hónapokig töpreng azon, hogy miként függ össze optimsjli^ -létszám, és géppark, Most nem, erről van . s?ó. Nem azt szorgal­mazzuk,. hogy az oldódjék meg házon belül, ami csak szigorú tudományosság, komputeri- záltság segítségével lehetséges. De kérdhet­jük: vajon egy-egy gyárban az anyagszállí­tó targoncák legjobb kihasználására, legrövi­debb útvonalaira nem tudnak hasznos ötle­tet. ha úgy tetszik menetrendet kidolgozni éppen azok, akik dolgoznak velük? Vagy egy-egy szocialista brigád nem tudja-e pon­tosan, hogy hosszú idő óta végzett tevékeny­ségét hány emberrel oldhatja meg a leggaz­daságosabban? Ha. az újítómozgalmat kibillentjük a mai szűk műszaki szférából, kettős hasznot érünk el. Elsősorban hozzájárulunk a gyár, a vállalat szervezettségének növeléséhez, te­hát az eredményesebb gazdálkodásához. A másik, ennél nem alábbvaló haszon az a fajta üzemi demokratizmus, amely nagy fe­lelősséggel, és nem mellékesen haszonnal szól bele a munkába, mélyíti a munkás tu­lajdonosi érzését egy-egy termelőüzemben. Bürget Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom