Kelet-Magyarország, 1972. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-23 / 225. szám

1972. szeptember SS. *wrr WAfíVARnR«!zA9 8. ©Ida? Napirenden a közlekedési morál javítása Intézkedések a forgalombiztonság növelésére A közúti közlekedés biz­tonságával érdemben 1964- ben foglalkozott utoljára a kormány. Akkori határoza­tainak végrehajtására külön­féle intézkedések történtek. Egyebek között megszigorítot­ták a gépjárművezetői vizs­gát. jogszabály született a közlekedési szabályokat meg­szegő járművezetők engedé­lyének szélesebb körű bevo­nására, bevezették a gépjár. művek háromévenkénti kö­telező felülvizsgálatát stb. — de mint a statisztika adatai is jelzik, mindezek nem vol­tak elegendőek a balesetek növekedésének megállítására. A közúti közlekedés erőtel­jesebben fejlődik, mint az ipari területek, és más köz­lekedési ágazatok. A motori­záció előretörése természe­tes, hiszen a népgazdaság egészének fejlődéséhez szük­ség van a korszerű, gyors szállításra. A járműállomány 1960-ban 341 000 volt, ma már meghaladja az egymilli­ót, ezen, kívül több százezer külföldi gépkocsi közleke­dik évenként hazánkban. A föllendülö gépjárműforgalom mellett még mindig sok lo­vas kocsi, kerékpár, valamint traktor közlekedik, s ezek forgalomgátló jelenléte na­gyon Is érződik az utakon. A gépjárműállomány gya­rapodásától azonban elma­radt a lakosság nevelése, fel­készítése a nagyobb forga. lomra, ami miatt a balesetek okozta halálesetek, személyi sérülések az elviselhető mér­ték felett alakultak. Ha­zánk a balesetek gyakorisá­ga, a halálesetek és a súlyos személyi sérülések száma, vagyis a közúti közlekedés biztonsága tekintetében eu­rópai összehasonlításban az egyik legrosszabb helyen áll. Az elmúlt évben 1934 sze­mély halt meg, ,?0 289 sérült meg közlekedési .baleset kö­vetkeztében. Annak ellenére, hogy a balesetek' száma az előző évekhez képest 1,2 százalékkal csökkent, a ha­lálos kimenetelű esetek szá­ma országos átlagban 13 szá­zalékkal nőtt. A helyzet a fővárosban még kedvezőtle­nebb. A kormány elé terjesztett jelentés a Minisztertanács ülésén — foglalkozott a bal­esetek okaival. Megállapítása egyebek között, hogy a bal­esetek fele gyorshajtásból, az áthaladási elsőbbség és az előzés szabályainak durva megsértéséből adódott. A balesetek kétharmadáért a gépkocsivezetők hibáztatha­tok; tavaly 6700 gyalogost gázoltak el, 1034-et kijelölt gyalogátkelőhelyeken. Emö- gött agresszivitás, antiszociá­lis magatartás rejlik, bizo­nyítva, hogy baj van a köz­lekedési fegyelemmel, a közlekedési morállal. Nem tűrhető, hogy a szocialista erkölcs általánosan elfogadott normái a közúti közlekedés­ben érvényüket veszítsék, s helyettük felelőtlen, közöm­bös, vagy éppen erőszakos magatartás terjedjen el. Foglalkozott az előterjesz­tés az ittasság és a balesetek összefüggésével is. A vezetés előtt, vagy közben elfogyasz­tott alkohol már eddig is sok ember életébe került. Az utóbbi években az összes személyi sérüléssel járó bal­eset 16—17 százalékánál sze­repelt előidézőként az alko­holos állapot. Különösen sok a baleset az ittas motorosok nyomában. Az ittasan okozott közúti balesetek rendszerint súlyosak, és gyakran járna«: együtt a segítségnyújtás el­mulasztásával is. A közlekedés biztonságá­nak mai helyzete, tendenciái tették szükségessé, hogy a kormány ismételten napi­rendre tűzze a kérdést, s ál­lami intézkedésekkel érvé­nyesítse a közúti közleke­désben részt vevők bizton­ságát. Ehhez azonban csak a BM és a KPM hatásköre, lehetősége nem elegendő. Valamennyi állami és tár­sadalmi szervnek fokozottan törődnie kell a közlekedés biztonságéval. A jármüvek számának emelkedése, a forgalom nö­vekedése általában kedve­zőtlenül hat a baleseti hely­zetre. Külföldi példák — s a hazai gyakorlat is — azt bi­zonyítják. hogy a közlekedő ember tudatformálásával, ne­velésével és ellenőrzésével, a közlekedés feltételeinek Télen is építik A téli építkezés csak az Utóbbi egy-két évben vált „divatossá”. Amíg hagyomá­nyos módszerekkel „húzták” a falakat, nem is igen volt mód téliesítésre. A blokkos, paneles, alagútzsalus épít­kezési mód ma már lehetővé teszi, hogy a tóliesítés 100 százalékos legyen. Erre ösz­tönöz egyébként egy olyan rendelet is, amely kimondja: a fagyszabadságra küldött dolgozóknak szabadságuk Idejére is fizetést kell adni. A Szabolcs-Szatmár megyei Állami Építőipari Vállalat tá­jékoztatója szerint a vállalat valamennyi munkásállomá­nyú dolgozója — 3600 fő — dolgozni fog a télen. A télie­sített munkahelyek létesíté­sére ütemtervet készítet­tek, s ennek alapján Nyír- sgyházán végleges fűtési esz­közzel a téli hónapokban több, mint 400 lakást építe­nek fel, illetve fejezik be azok építését. A végleges fű­tési mód azt jelenti, hogy a tél beköszöntéséig elkészítik a falakat, felszerelik az ajtó­kat, ablakokat és fűtőtesteket. A belső szerelési munkálato­kat az ingatlankezelő által adott fűtéssel végzik. Igv épül meg a Jósavárosban 260 lakás, a Kossuth utcában egy 70 lakásos OTP-ház. valamint kétszer 20 lakásos KTSZ-épü- let. Januártól a Kun Béla utcán épülő Tl-es jelű — alagútzsalus rendszerrel épü­lő — 9 emeletes, 63 lakásos épületet is bekapcsolják a távfűtésbe, így a szerelést ntt is folytathatják. Vidéki munkahelyeken job­bára a már hagyományosnak számító, de korszerű fűtőbe­rendezése® téliesítést alkal­mazzák. Ehhez a vállalat 100 darab 10 ezres, húsz 50 ez­res és tíz 80 ezres „Sirokkó” hőlégfúvóval rendelkezik. Üzembe állítanak ezenkívül 270 gázkályhát és 8 gyors­gőzfejlesztő berendezést. Vár­hatóan a fűtőlehetőség bőví­tésére a tél beköszöntőig még vásárol az építőipar húsz 10 ezres és négy 50 ezres „Si­rokkót”. Ez a téliesítési mód lehetővé teszi, hogy Nyírbá­torban a tél beköszöntével is tovább épüljön 54 lakás, Má­tészalkán 56 lakás, Fehér- gyarmaton 14 lakás, Sátoral­jaújhelyen egy 16 tantermes gimnázium, SZTK-rendelőin- tézet, valamint 30 lakás. Kis­várdán a kórház építését folytatják téliesítéssel, de tovább építik a VSZM-gyárat is. Bizonyos fokú téliesítést hajtanak végre a Nyírbátori Csepel Motorkerékpárgyár, valamint a mátészalkai la- kásbútórgyár építésénél is így, ha fagypont alá száll a hőmérő higanyszála, ott sem szünetel majd a munka. A téliesítés speciális mun­kaszervezést igényel. Éppen ezért az építőipari vállalatnál létrehoznak egy téliesítési csoportot, amelynek feladata lesz a téliesített munkák szervezése, illetve téliesített munkahelyek biztosítása. Ugyanakkor gondoskodnak a berendezések maximális hasz­nosításáról. A tervek szerint a SZÁÉV a téli hónapokban több, mint 200 millió forint értékben végez termelőmun­kát. (seres) javításával ez a hatás ellen­súlyozható. Az ellenőr­zés hatékonyságát bizo­nyítja a fővárosban ez év ta vaszán a rendőri és a társa­dalmi szervek összefogásával megtartott fokozott ellenőr­zés, amelynek eredménye az első fél év egész baleseti helyzetére kedvezően hatott. Mint a kormány határozata hangsúlyozta: érdemi válto­zást kell elérni a lakosság nevelésében, tudatformálásá­ban, a közlekedő ember ál­talános magatartásában, A balesetek megelőzéséhez, a helyes közlekedésre nevelés­hez, a közlekedés biztonsá­gának fejlesztéséhez vala­mennyi érdekelt szerv össze, hangolt tevékenységére van szükség. Országosan látható jelei vannak a közlekedés tárgyi feltételeinek javítására ho­zott intézkedéseknek, miután azonban ezek hatása csak hosszabb idő múlva jelent­kezik, a megnövekedett bal­eseti veszélyeket széles körű felvilágosító munkával, ha­tékony, kiterjedt ellenőrzé­sekkel, a közlekedési fegye­lem kikényszerítésével kell ellensúlyozni. Gondoskodni kell a közle­kedés biztonságával kapcso­latos állami feladatok végre, hajtásához a megfelelő fel­tételekről. A kormány dönté­se szerint a közúti balesetel­hárítási tanács elnöke ezen­túl a belügyminiszter lesz. A forgalomszabályozással kap­csolatos operatív feladatok végrehajtásához bővítik a helyi tanácsok feladatkörét, amelynek ellátásához belső átcsoportosítással teremtik meg a személyi feltételeket. A közúti balesetek nagy többsége lakott területen, 30 százaléka Budapesten fordul elő. Ennek- okát egyebek kö­zött a "közlekedési feltételek viszonylagos elmaradottságá­val és a gépkocsik sebessé­gével hozzák összefüggésbe a szakemberek. A kormány határozata előírja, hogy mind a lakott területeken, mind azokon kívül a követelmé­nyeknek és feltételeknek megfelelően kell szabályozni a gépjárművek sebességét. Döntöttek a biztonsági övék használatának rendszeresí­téséről, valamint a közhasz­nú járműveken (autóbusz, tehergépkocsi, taxi, nehéz­jármű) sebességmérő műszer kötelező alkalmazásáról. Mindezeket az előkészítés alatt álló, s a jövőre megje­lenő új közúti közlekedési szabályzat, a KRESZ is tar­talmazni fogja. A Miniszter- tanács a lassú, a forgalmat akadályozó járművekkel kap­csolatban úgy rendelkezett, hogy ezek közlekedését szű- kebb körre kell korlátozni, a legnagyobb forgalmú utak­ról pedig ki kell tiltani. PILLANATKÉP A MUNKÁSŐRGYAKORLATRŐL. VASASOK, ACÉLSZÜRKE EGYENRUHÁBAN . Munkásőr dinasztiák Az „ellenség” Kékmező és Kisgyőr között, egy -erdész­lakban fészkelte be magát. Céljuk: diverziós cselekede­tek szervezése a miskolci gyá­rakban. Felszerelésük fegyver és robbanóanyag. Be kell ke­ríteni és el kell fogni őket. A feladatot a Diósgyőri Gépgyár munkásőr százada hajtja vég­re.... i Harcrendbe bontakozó munkásőrök, fegyverropogás, majd nem sokkal később fel­száll a két zöld rakéta: be­fejeződött a kiképzési tervben meghatározott harcgyakorlat. A rövid szünet után értéke­lésre felsorakozott a század. Vasasok a DIGÉP-ből vala­mennyien. A gyakorlat jól si­került, elégedettek a pa­rancsnokok is... Komoly, fegyelmezett cm­merek a munkásőrnek jelent­kező DIGÉP-vasasok. Más­ként itt nem is lehet. Rá kell „szolgálni” itt arr^, hogy va­laki munkásőr lehessen. Több munkás második ott­hona a gyár. A hajdani DIMÁVAG őse. a DIGÉP, ma több milliárd forint érté­ket állít elő évente. Az or­szág egyik legnagyobb egye­di gépgyártó üzeme. Torony­magas forgácsológépek, hosz- szan elnyúló darupályák alatt félelmetes méretű gya­lu- és esztergagépek. A ha­talmas gépóriások mellett el­törpülnek az emberek. Az 50 tonnás, ellenhűtős kala­pács elkészítése azonban csak ilyen gépeken lehetséges. Da­rabolok, hidraulikák, ollópré­sek, csőgyári berendezések, dróthúzó és sodrógépek — az 1300 fő gyártmány között az egyedi "nagy gépek, beren­dezések képezik a legtöbbet. Kísérőnk sorra mutatja be a gépeken dolgozókat. „Mun­kásőr ő is, ő is.” Szinte alig van kivétel. Az egyik század társadalmi parancsnoka a gyáregység üzemmérnöke, Csikós József. Résztvevője, egyik irányítója volt a jól si­került gyakorlatnak is. A gyárlátogatás után a DIGÉP egyik vezérigazgató­helyettesével beszélgettünk. Termelési feladatokról, gaz­daságossági problémákról. Nem csoda, ■hiszen '- Kovács Zoltán egyben a termelési igazgató is. Elmondja, hogy körülbelül 30 országba ex­portál jelenleg a DIGÉP, s több, egyre több, jól képzett forgácsoló szakmunkásra, fő­leg esztergályosra lenne szük­ség. <5 maga is az, harminc éve kezdte itt, a gyárban. És munkásőr, kezdettől. Egy­szerű „közlegény” az egyik század rajában... Bemutatták a fiatal, alig két éve alakult, 35 tagú ének­karukat. Azzal a céllal, hogy „ápolja és terjessze a magyar és nemzetközi forradalmi da­lokat”. S akik végighallgat­ták s műsort, meggyőződhet­tek róla, hogy eredményesen. Valóságos munkásőr di­nasztiák vannak itt. Apa fiá­val együtt, vagy váltva, fegy­verátadással. Mint a gyárban is, ahol szintén nemzedékek váltják egymást. A tárgyalóteremből A tettes az ágy alatt — Tisztelt bíróság! Körül­belül nyolc pohár sört ittam meg és ez egy kicsit megár­tott. Nem vagyok annyira hozzászokva. Be akartam menni a mosdóba, de amikor a függöny mögé léptem, minden szó nélkül úgy pofon vágott, hogy kijött a könny a szememből. A zsebembe nyúl­tam, a zsebkendőmért, de a zsebkés akadt a kezembe. Megszúrtam. Kiss Andor 48 éves tunyog- matolcsi alkalmi munkás mondta el ezt a történetet a megyei bíróság előtt és hogy ezt nem hitték el neki, az azoknak a tanúknak köszön­hető, akik elejétől végig lát­ták az esetet. Kiss Andor — akit kétszer is elítéltek már hivatalos sze­mély elleni erőszakért — a tunyogmatolcsi bisztróban iszogatott június 10-én. Jó né­hány pohár sört már meg­ivott, amikor bement a biszt­róba Kissgyörgy István, Egyik ismerősével leültek egy asz­talhoz és sört rendeltek. A már ittas Kiss odament hoz­zájuk, és belekötött Kiss- györgybe. A kötekedés oka az volt, hogy a férfi korábban hatósági tanú volt egy kihall­gatáson, amikor Kiss Andor napraforgót lopott. Megpróbálta elküldeni a kötekedő embert, de az nem mozdult onnan. Kissgyörgy pofon vágta, aztán elment a bisztróból a céllövöldéhez. Negyedóra múlva ismét visz- szament és Kiss Andor ismét nekiállt. Az eredmény egy másik pofon lett, de Kis még mindig nem hagyta abbr a kötekedést. Kissgyörg megpróbálta ismét elküldem az asztaltól, erre Kiss Andoi előrántotta zsebkését és has­ba szúrta. A kés megsértette a májat is, és olyan súlyos, életveszélyes sérülést okozott, hogy Kissgyörgy István éle­tét csak a gyors operáció mentette meg, 66 napig azon­ban így is táppénzen volt. A szúrás után Kiss Andor maga is megijedt tettétől, ki­rohant a bisztróból és egy lakásba menekült, majd az ágy alá bujt: gondolta, ott nem találják meg. A sérült emberhez orvost hívtak, majd mentővel a kórházba szállí­tották, Kiss Andort pedig le­tartóztatta a rendőrség. A megyei bíróság dr. Ardai Pál tanácsa a napokban hir­detett ítéletet. Kiss Andort emberölési kísérletben mond­ta ki bűnösnek és 5 évi sza­badságvesztésre ítélte, meD lékbüntetésként pedig 5 évre eltiltotta a közügyek gyakor­lásától. A szabadságvesztést fegyházban kell letölteni. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. Má­sodfokon a Legfelsőbb Bíró­ság dönt. (balogh) A DIGÉP-es munkásőrök nemrég épült új otthona, a körlet kétemeletes. Az impo­záns külsejű épület előtt, a zászlónál, fémből öntött, em- bernagyságú munkásőrszo- bor. A szilárd akaratú egy­ség szimbóluma. Az épületet a gyár adta, társadalmi mun­kával segítettek a munkás­őrök is. A szobrot is mun­kásőr formálta gipszbe és a Lenin Kohászati Művek munkásőrei öntötték. Közös munka volt az emlékplakett is, amelyet a 15 évi szolgálat után adományoztak. A miskolci munkásőrök élete, munkája ezer szállal fűződik össze. Legendák, sok kedves régi és új emlék a ..kapocs. A látogató is érzi; a a körlet udvaráról a gyárba nyíló kapu sokkal több, egy­szerű, utat rövidítő átjáró­nál... Tóth Árpái Előzzük meg a vasúti baleseteket Levelet kaptunk a MÁV Debreceni Igazgatósága vas. útigazgatójától, Szegedi Nán­dortól. aki kéri, hogy hív« juk fel olvasóink figyelmét a közlekedés veszélyeire. írja, hogy megyénk területén a vasúti vonalhálózaton ag­gasztóan megszaporodott a baleset. Elsősorban a vona­ton utazók, a vasúti pályát gyalogúinak használók és a lezárt vasúti sorompókat megkerülök a szenvedő alanyok. Inditó ok általában a sietség. Sietés a munka­helyre, az iskolába vagy ép­pen munka után haza. „Sze­retnénk a kedves utazó kö­zönség figyelmét felhívni — írja Szegedi Nándor — hogy a mozgó vonatra való felug­rás vagy leugrás könnyen végződhet halállal, vagy egész életre kiható sérülés­sel.” A vasútigazgató sok példát sorol fel az utóbbi hetekben, hónapokban hány meggondolatlan fiatal, de felnőtt ember is halt meg Szabolcs-Szatmárban a síne­ken. Végül megjegyzi: „Amikor a türelmetlen gépjárműveze. tők átlépik a záróvonalat — megkerülik a félcsapó-rudat, legyenek tudatában annak, hogy vonat van a közelben és a veszély, amelynek kite­szik magukat nem áll arány, ban az így nyert idővel.”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom