Kelet-Magyarország, 1972. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-23 / 225. szám
S. aláa! SKtf¥-WAB?XTEofcSZAS W&. szepfemEér 28. A Bundestagban Tanaka levele Breisnyevhez Leszavazták a Brandt-kormányt Interpellációkkal kezdődött meg pénteken reggel a nyiK gatnémet szövetségi gyűlés ülése. Ezután az NDK-val kötött közlekedési szerződés (általános forgalmi szerződés) parlamenti jóváhagyására került sor. Rövid vita után a szövetségi gyűlés kilenc tartózkodás mellett megszavazta az NDK-val kötött közlekedési megállapodást. Nem sokkal 10 óra után kezdődött meg a vita Brandt kancellár indítványáról, a bizalmi kérdésről. Elsőnek Walter Scheel külügyminiszter szólalt fel: rövid beszédben ismertette a kormány hároméves tevékenységének eredményeit. Ismét aláhúzta hogy _a parlamenti demokrácia hitele egyes képviselők pálfordulása miatt veszélybe került, mert átállásukkal meghamisították az 1069-es választások eredményét, megváltoztatták a parlamenti erőviszonyokat. A bizalmat csak úgy lehet helyreállítani, ha módot adnak a választóknak ismét akaratuk kinyilvánítására. Brandt kancellár méltatta a koalíció elmúlt három esztendei eredményeit és vázolta a kormánypártok további céljait. A kancellár kifejtette, hogy 1969 óta új útra tért az ország, mért a társadalom pozitívan fogadta a koalíciós pártok törekvéseit. A CDU— CSU viszont még jobban eltolódott jobbra és ehhez a jobbratolódáshoz csatlakozott néhány koalíciós képviselő is. Az ellenzék — emlékeztetett rá a nyugatnémet kormányfő — nem volt hajlandó reális keleti politika kialakítására és nyugati politikájában sem vette figyelembe a realitásokat. Brandt ezután leszögezte, hogy az NSZK külpolitikai tevékenységének befagyasztásáról szó sem lehet, mert a kormány a választási harc idején sem hanyagolhatja el alkotmányos kötelességét, az NSZK érdekeinek céltudatos képviseletét. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a nemzetközi érdekeket sem, ebben a vonatkozásban a kormányfő a szovjet—amerikai párbeszédre és megegyezési törekvésekre hivatkozott. A kormány politikája — mondotta — beilleszkedik ezekbe a törekvésekbe. Jogos a kérdés — folytatta Brandt —, hogy ki képviselje a jövőben is az NSZK érdekeit? Azok. akik az atomsorompót ellenezték, akik ellene voltak a szerződések politikájának és később tartózkodtak? Hatékonyan csakis azok folytathatják — állapította meg —, akik e politikát kialakították és megvalósították. Este hat után ért véget a nyugatnémet parlament plenáris vitája a bizalmi kérdésről. Fél hétkor szavaztak a képviselők a bizalmi kérdésről. A várakozásnak megfelelően — „megvonták a bizalmat” ■— a jelenlevő 482 képviselő közül 233 szavazott í igennel, 248 nemmel, 1 pedig tartózkodott a szavazástól. A képviselőház állásfoglalása lehetővé tette, hogy a kancellár Heinemann elnöktől a Bundestag feloszlatását és a választások kiírását kérje. Nyomban a szavazás után Villy Brandt kancellár felkereste Heinemann elnököt és tájékoztatta az eredményről. Csehszlovák—NDK nagygyűlés Berlinben A Husák vezette csehszlovák párt- és kormányküldöttség tiszteletére a berlini Fried- richstadtpalastban ünnepi nagygyűlést rendeztek. Ezen Erich Honecker, az NSZEP első titkára mondott beszédet. A beszéd külpolitikai részében kijelentette: „A szocialista NDK nem belföld az NSZK számára, és sohasem lesz a jövőben sem”. Honec- ker állást foglalva a bonni Bundestagban az NDK és az NSZK közlekedési szerződésének elfogadása körüli pénteki vita ügyében rámutatott: Az összes európai államok békéjének és biztonságának érdeke. hogy az NSZK-nak a Szovjetunióval és. Lengyelországgal kötött szerződését a négyoldalú nyugat-berlini megállapodást, továbbá az NDK-nak az NSZK-val és a nyugat-berlini szenátussal kötött egyezményeit pontosan megvalósítsák. „Partunk és kormányunk nevében kijelenthetem, hogy az NDK kész erre” — mondotta. Dr. Gustáv Husák beszédének elején megköszönte az NDK népének, hogy mindenütt rendkívül meleg fogadtatásban részesítette a csehszlovák párt- és kormányküldöttséget. Husák ezután hangsúlyozta, hogy a Csehszlovák Kommunista Párt ma ismét a marxista—leninista világmozgalom szilárd tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság a szocialista államközösség kitéphetetlen alkotórésze. ^ ' A CSKP főtitkára hangsúlyozta, hogy az európai biztonsági konferencia sokoldalú előkészítése, majd a konferencia összehívása valameny- nyi európai népnek. így Csehszlovákiának is elsőrendű érdeke. Ezután arról beszélt, hogy Csehszlovákia minden erejével támogatja az NDK- nak az ENSZ-be és más nemzetközi szervezetekbe való haladéktalan felvételét. Tokiói sajtójelentés szerint Tanaka japán miniszterei. nők személyes levelet intézett ‘Leonyid Brezsnyevhez, az SZKP KB főtitkárához, amelyben közölte, hogy Japán szoros kapcsolatokat kíván kiépíteni a Szovjetunióval, Kínával és az Egyesült Államokkal egyaránt. A kormányfő és liberális demokrata pártelnök levelét a Moszkvában tartózkodó japán parlamenti küldöttség vezetője nyújtotta iát csütörtökön Borisz PonomarjovDól-Vietnam: A hazafias A dél-vietnami hazafiak pénteken hajnalban Quang Ngai tartományban hét helyen intéztek támadást, a sa- igoni rendszer csapatai ellen. A Thieu-kormány egyik szóvivője a délelőtt folyamén bejelentette, hogy a zsoldosok kénytelenek voltak feladni Dúc Pho város külső védelmi állásait. A hét folyamán elfoglalt Ba To és Mo Dúc városokkal együtt a szabadságharco. sok most egy jelentős háromszög alakú területre ternak, az SZKP KB póttagjának, a KB titkárának. Tanaka levelében rámutat, őszintén reméli, hogy létrejön a békeszerződés a Szovjetunióval és hogy rendeződnek a két ország között fenn. álló problémák, köztük az úgynevezett északi területek kérdése. Megfigyelők rámutatnak: ez volt az első eset, hogy a hatalmon lévő Japán Libe. rális Demokrata Párt elnöke Személyes levelet intézett az SZKP KB főtitkárához. ®rök sikere jesztették ki ellenőrzésüket az északi- partvidéken. Dél-vietnami katonai körök szerint a Ba To város visszafoglalására küldött csapatok válságos helyzetben vannak, miután a légi úton szállított és ejtőernyővel ledobott utánpótlás a népi erők kezére jutott. Amerikai B—52-es repülőgépek pénteken hat bevetésben támadták a térségben a szabadságharcosok feltételezett állásait. Csandra nyilatkozata — Minden haladó és demokratikus erő egységének megszilárdítása az imperializmus, a gyarmati rendszer és a fajgyűlölet elleni harcban, a szolidaritás a nemzeti felszabadításukért küzdő népekkel — ezek azok a problémák, amelyeknek pozitív megoldása nagyban elősegítené az egyetemes béke megteremtését, és a földkerekség népeinek biztonságát' —■ mondotta Romes Csandra, a Béke-világtanács fő.titlcara a TASZSZ-tudósítójának adött nyilatkozatában. — A békéért ás az afro- áasiai szolidaritásért küzdő indiai országos kongresszus most folyó konferenciája arra hivatott, hogy elősegítse e célok elérését. Azt, hogy milyen jelentőséget tulajdonítanak a konferenciának, meggyőzően tanúsítja a küldöttek összetétele: itt vannak Afrika és a Közel-Kelet, Japán és Európa, Vietnam és a Bengáli Népi Köztársaság képviselői. — Mint ismeretes, a reakció ellen harcoló békeszerető erők élcsapatában a szocialista országok haladnak, élükön a Szovjetunióval — mutatott rá Csandra.-r Ä Szovjetunió megalakul,ásartak közelgő 50. évfordulója nemcsak a. Szovjetunió népei számára nagy jelentőségű esemény. A világ haladó erői, Ázsia és Afrika fejlődő népei sokat meríthetnek a Szovjetunióban élő népek fél évszázados tapasztalataiból — mondotta Romes Csandra. Ugandái repülők fémadása Mwanza tanzániai város ellen A tanzániai kormány szóvivője szerint két halálos és tizenhét sebesült áldozata van annak a bombatámadásnak, amely pénteken hajnalban érte a Viktoria-tó partján fekvő Mwanza tanzániai várost. Tanzániában egyelőre nem reagáltak a támadásra, bár Nyerere köztársasági elnök a hét elején határozottan kijelentette : országa nem tűr újabb légitámadásokat. Omar Arteh Ghalib Szomáliái külügyminiszter, aki csütörtökön Kampalában útban Dar es Salaam felé, megbeszéléseket folytatott Idi Amin ugandai államfővel, ■ a kenyai Nairobiban meglepetését fejezte ki az újabb ugandai légitámadás miatt. Ki jelenteité azonban, hogy részleteket csak azután közölhet, hogy tárgyalt Nyerere tanzániai elnökkel. Pénteken egyébként Kairóba érkezett E. Wenga, Tanzánia ügyvezető külügyminisztere, aki a hírek szerint Nyerere tanzániai elnök üzenetét hozza Szadat egyiptomi államfőnek. Fülöp jános: 33. — Jó, hogy mondja. — Né légy hülye! Majd méglátod a dögöt, mindjárt megértesz. Sose lehet tudni a hangulatát. Még engem is sarokba szorított egyszer — s elmeséltem az esetemet a tornácon. Nem is kell hazudnom. Röhögve tesszük meg az ' utolsó métereket. Ahogy a komondor előrohan, mindjárt a géppisztoly helyét is megtudom. — Te talán ki se szállj — mondom a pilótának. — Mennyi az idő? — jegyed négy. öt perced van, úgy igyekezz. Éppen előkászálódom — kezemben a „gitár”, — amikor feltűnik Margit. Fut lefeKISREGÉNY lé, mikor engem meglát, megtorpan. — Maga az? Azt hittem, Miska! Nagyot nyelek. — Margitka, azonnal Indulni kell. Jön az árvíz, elönti a szigetet. Megnő a szeme. Aztán tétován, összébb húzza magán a kendőt: — Nem ér föl az ide. — De igen. Azért jöttem. A mérnökök kiszámították. Kapják össze a legszükségesebbet. — Nem lehet. Apánk átment az Akasztó-tanyára. — Jó helyre, gondolom, mindjárt ki is próbálhatnánk rajta, hogy jó-e a név. — Mire felpakol, 5 is megjön — s mert látom, hogy ez • nem győzi meg, hozzáhazudom: — Miska a lelkemre kötötte, maguk nélkül ne menjek vissza, különben megnyúz. Ez jó szöveg, mert megmozdul. — S ő miért nem jött? A szemem se rebben. — Nehéz ő erre a kis kocsira. Nagyon rosszak az utak. Már a tornácig tereltem, megint megtorpan: — De hát, hogy hagyjuk itt az állatokat, mindent?! Nem tudom, mi költözik most belém. A szám elfásul, a szívem döngeti a bordáimat. — Margitka — mondom rekedten —, az életük múlhat minden percen, nem érti? Megérti. S ijedelem költözik a szemébe. — Jaj, csak apánk jönne már! — s besiet. Cigarettát keresek. Úgy reszket a kezem, három szál gyufát is elejtek. A pilóta rám dudál. Igaza várj. Bemegyek a kqnyhába. — Segíthetek? Valami" nagykendő az ágyojc, abba dobál mindenfélét. Ahogy meglát, leesik a karja, s elsírja magát. Odasietek. — Nem szabad! — Egy pillanat- az egész, vállamon a feje, rázkódik a válla a karomba/). Duda. Újra, meg újra. Ahogy felnéz, végigsimítok az arcán, ujjaimat benedvesítik a könnyei. , — Gyorsan a kocsihoz, üljön be. Én ittmaradok, segítek Bibok bácsinak... Ki mondja ezt? Az én hangom szól, az én nyelvem mozog, az én kezem tereli kifelén a lányt, de... . — ... maga pedig megkeresi Miskát. Majd mi itt elrendezünk mindent, aztán... Mi lesz aztán; valóban? — ...aztán majd mi is kijutunk lovon. (Folytatjuk) V’ft, I«** ■ ***■«•» Maoista hazárdjáték Kína nemzetközi orientációja az utóbbi időben bizonyos mértékig változott. S bár a kínai vezetők külpolitikai koncepciói és módszerei* rugalmasabbak lettek, nem váltak kevésbé veszélyessé. Az elmúlt esztendőben a kínai külpolitika legfontosabb eseménye kétségkívül az volt, hogy — a szocialista országok és más haladó kormányok több, mint két évtizedes harca eredményeként — az ENSZ-ben és a Biztonsági Tanácsban sikerült helyreállítani a KNK jogait. Ezzel az ENSZ a világ reális helyzetének inkább megfelelő, teljesebb arculatot kapott. Kína viszont olyan fórumhoz ju- ' tott, ahol jobban kifejezheti akaratát, kifejtheti elképzelései ú ugyanakkor nemzetközi magatartása az egész világ számára jobb megvilágításba is került. Nem kellett sok idő ahhoz, hogy a kínai küldöttség ENSZ-beli szerepléséből világszerte levonhassák a következtetéseket Kína várható külpolitikájáról. Az egyik ilyen tanulság az, hogy a kínai vezető csoportban lezajlott legutóbbi változások nem csökkentették, íőt tovább erősítették a kínai vezetők szovjetellenes nacionalizmusát. A másik: a világszervezetben kínai—amerikai össz- játék bontakozik ki a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, az imperialistaellenes kormányokkal szemben. Ez a helyzet növeli a szocialista országok, a nemzetközi haladás képviselőinek nehézségeit, ugyanakkor mindinkább leleplezi, hogy mekkora ellentmondás van a kínai vezetők szavai és tettei között. Jellemző például, hogy Kína miközben a fejlődő országok vezetőjének szerepében, tetszeleg, öhző, . nagyhatalmi érdekeit követve támogatja az imperialista katonai szövetséghez tartozó pakisztáni katonai diktatúrát — szemben az el nem kötelezettségi politikát folytató és a társadalmi haladás útját járó Indiával, a társadalmi és nemzeti felszabadulás útjára lépett Bengáli Népi Köztársasággal.-Rendkívül sokatmondó az a tény. hogy Kína, mint a Biztonsági Tanács állandó tagja, első vétóját e fiatal államnak az ENSZ-be való felvétele ellen adla le. A kínai politika a Közel- Keleten is nehezíti a haladó erők helyzetét, amikor egyen- lőségi jelet von az Izrael mellé felsorakozott Egyesült Államok és az agresszió következményeinek felszámolásáért küzdő, arab népeket segítő Szovjetunió között. Sőt, még a palesztin terroristák müncheni kalandját is arra , igyekszik felhasználni, hogy a merénylettől magát elhatároló Szovjetuniót azzal rágalmazza, mintha az arab népek igazságos harcával tagadná meg a közösséget. A maoista vezetés Európában a szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szerződéseket, az eufópai biztonsági értekezlet összehívását, az európai enyhülés irányvcfcialát támadja, ami lényegében megint csak egybecsendül az Egyesült Államoknak az európai befolyás fenntartására irányuló politikájával és a legsötétebb európai reakció törekvéseivel. SJia ehhez még hozzávesz- szük, hogy a kínai vezetők nem hajlandók a Szovjetunióval égysegben fellépni az indokínai népeket sújtó amerikai terrorbombázások és blokád éllen, akkor teljessé válik a kép: a kínai vezetők politikája valaménnyi térségben gyakorlatilag a szocializmus, a haladás erőinek politikáját gyengíti és az imperializmus próbálkozásához nyújt támaszt. Vagyis a maoizmus a tökésvilág számára objektíve a szocialista rendszer elleni küzdelem stratégiájának eg”ik fontos tartalékává vált. Az imperialista hatalmak és mindenekelőtt a NATO tagországai, amelyek ér.3e- keltek abban, hogy lekössék a Szovjetunió erejét a Távol-Keleten, ki akarják használni a maoistákat a Szovjetunió nemzetközi po-. zícióinak gyengítésére. Ez a fő oka annak, hogy az imperialista hatalmak felül-, vizsgálták korábbi vonalukat a KNK-val szemben, és íz utóbbi években hajlandóságot mutatnak a maoista rendszerrel való kapcsolataik bővítésére. Az' amerikai imperializmus Kínával kapcso- latos törekvései . egyenesen arra irányulnak, hogy tartóssá tegyék Kína és a Szovjetunió, valamint Kína és a szocialista közösség országai közötti szakítást, a világ különböző térségeiben gyöngítsék az amerikai Agresszióval szembeni ellenállást, s kihasználják a kínai nagyhatalmi nacionalizmust annak érdekében, hogy segítségével fokozzák a nyomást a Szovjetunióra és a többi szocialista országra. Az amerikai monopóliumok lapja, a Time című folyóirat például még jóval Nixon pekingi látogatása előtt az írta, hogy „az Egyesült Államok és Kína közötti legszívélyesebb viszony a szovjetekkel szembeni fellépés emelőkarjává válhat”. A szocialista közösséghez tartozó országok összefogásának erősödése nyomán. a maoista provokációk és aknamunka visszautasítása kő. vetkeztében azonban sok tér kintetben sikerült ellensúlyozni a kínai szakadár tevékenység káros hatását a nemzetközi erőviszonyok alakulásában. Mindamellett számításba vesszük azt is, hogy még a maoista külpolitikai kurzus folytatása esetén sem szűnnek meg Kína és az imperializmus közötti komoly érdekellentétek, amelyek elkerülhetetlenül arra kényszerítik a kínai vezetést, hogy megőrizzen bizonyos szintű kapcsolatokat a szocialista országokkal, s közöttük a Szovjetunióval. Ez a tény ugyanis lehetőséget nl’újt a mi számunkra is ahhoz, hogy gátoljuk és csökkentsük a maoista vezetésnek a szocialista erők szét forgácsolására irányuló törekvéseit. A szocialista országok természetesen továbbra is tá.- mogatják Kína népének valóban szocialista követeléseit és érdekeit a nemzetközi színtéren. Felléptek és a jövőben is fel fognak lépni az imperializmusnak Kína biztonságát veszélyeztető, szocialista érdekeit sértő kísérletei ellen. De minden .olyan maoista törekvés ellen is, amely a szocialista világ- rendszer meggyöngítésére irányul. Várnai Fereno Újabb véres gyilkosság Észak-írországban A viszonylag csendesebb napok után újabb három véres gyilkossággal hallatott magáról Észak-írországban a szélsőséges ír felszabadítási hadsereg. A tizenkéf óra leforgása alatt végrehajtott három merénylet utolsó áldozatát pénteken délután találták meg átlőtt koponyával Belfast egyik katolikus negyedének közelében. A korábbi két' gyilkosság, amelyet egy brit katona és felesége ellen követtek el egy kilenctagú fegyveres csoport számlájára írandó — közölték a hatóságok. Jelentések szerint az IRA ideiglenes szárnya ugyanakkor Belfast Andersonstown nevű negyedéből két katolikus túszt szedett, köztük az északír rendőrség egyik tartalékos álloínányú tagját.
