Kelet-Magyarország, 1972. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-19 / 221. szám
1972. szeptember 19. KELET-M AGY ARORSZAÖ *. oMe! NEB-vizsgálat nyomán Hz iskola egészségügy megyénkben Állítható padok kellenének — Korszerűbb iskolaorvosi ellátást Fontos vizsgálatot tartott a közelmúltban a megyében .a Népi Ellenőrzési Bizottság. Az országosan napirendre került iskola-egészségügy helyzete Szábolcs-Szatmárbart is közelről érint szinte minden családot./ 171 ttépi ellenőr vizsgálta; milyenek a megye iskoláiban a tanulóifjúság harmonikus testi és szellemi fejlődésének, egészségvédelmének feltételéi. Megfelelő-e mindenütt az iskolai környezet, a gyógyító-megelőző egészségügyi ellátás, az egészséges életre nevelés? Milyen egészséget károsító tényezők jelentkeznek, hatásos-e az ezek elleni küzdelem? He vés a mosdó, zuhanyozó A népi ellenőrök természetesen nem kerestek fel minden iskolát, de jártak negyvenkét általános, egy gyógypedagógiai, két mezőgazdasági szakiskolában, négy ipari szakmunkásképzőben, több gimnáziumban, szakközépiskolában, kollégiumban és megvizsgáltak három iskolaorvosi körzetet. A megállapítások több általános tanulságot, feladatot tartalmaznak. Az iskolákban. kollégiumokban a személyi és tárgyi feltételek hiányosságai miatt csak részben biztosított a fiatalok harmonikus testi és szellemi fejlődése, egészség- védelme. Az iskolák egy része régi, korszerűtlen, nem felelnek meg az egészségügyi követelményeknek. Az elmúlt évtizedben az illetékes tanácsi szervek nagy összegeket költöttek a javításukra, karbantartásukra, mégsem felelnek meg a mai követelményeknek. Az elavult épületekben egészséges környezetet teremteni igen nehéz. Az általános iskolák nagy részében nincs megoldva az egészséges ivóvízellátás. Sok helyéh még közkutakböl, víz- hordó edények segítségével, másutt ásott kutakból -hordják a vizet. Még az elrhúlt 10—15 évben épült iskolák tervezésénél sem került előtérbe az Iskolák önálló, jó ivóvízzel való éllátásdh&k igénye. A mosdók, zuhanyozók, és más szociális létesítmények száma és béfogadóké- psssége nem kielégítő. A kézmosás és fürdés különösén fontos a szakmunkásképző intézetekben, kollégiumokban, s azokban a szakközép- iskolában, ahol a gyakorlati órák után nélkülözhetetlen a zuhany. Nemkevésbé lenne szükség erre minden iskolában. Modernebb fűtés, világítás A népi ellenőrök azt is megállapították, hogy az iskolák udvara és a tantermek nagysága sérti felel méfe a jelenlegi tanulólétszámnak. Az iskolaudvarok nagysága a legtöbb helyén nem éri el az egy tanulóra előírt 5 négyzet* métert. Az udvarok mérete az 59 intézmény közül csupán 37-nél megfelelő. Elsősorban a városban és a községek központjában lévő iskolák udvara kicsi, míg a városszéli és külterületi, tanyai iskolák területe megfelelő. Az újonnan épült iskoláknál az előírt udvarméreteket megtartják, a régen épült iskoláknál a tanulólétszám növekedett, de nem volt lehetőség az udvárok bővítésére. Kiterjedt a figyelem az iskolák általános tisztaságára, a szellőztetésre, fűtésre, világításra, a padok állapotára, s természetesen az egészséges életre nevelés egyik legfontosabb eszközére, á testi nevelésre is. A tantermi padok nem állták ki a minősítés próbáját, ugyanis kiderült; a padok általában három méretben találhatók meg az iskolákban. A tantermeket azonban váltakozva használják a különböző festmérétű tahulócso- portbk. A pedagógusok mindent igyekeznek megtenni a helyes ülési rendért, de így is ugyanabba a padba kénytelenek ültetni olykor a kicsiket és nagyokat. Javasolják a népi ellenőrök, hogy az általános iskolák részére a jövőben állítható iskolapadokat gyártsahak. A tantermi padok és asztalok minőségileg is kifogásolhatók. A mátészalkai járás általános iskoláiban az asztalok és padok préselt pozdorjalemezből készültek, töredezettek, rosszak, a tanulást akadályozzák. A nagy- kállói járás iskolái az előírt három méretű paddál sem rendelkeznek. A tantermekben a gyermekek elhelyezése a követelményeknek megfelel, a rövidlátók, a kisterme- tűek az első padokban ülnek, a fényt, általában balról kapják, Az ülésrendet évente több esetben cserélik, ámelv egészségügyi szempontból kedvező. Több mozgást! A fűtés igen szélsőséges képet mutat; a vaskályhás megoldástól a központi fűtésig térjed. A nevelők, a szülők és gyermekek egybs-hang- zó véleménye, hogy a vaskályhákkal a szükséges meleget nem tudják elérni, kicserélésük a szennyeződések miatt is indokolt volna. Az iskolák megvilágítása általában megfelelő — állapították meg. A régi épületekben is igyekeznek úgy kialakítani, hogy a természetes megvilágítás minél jobb legyen, vagy azt mesterséges fénnyel pótolják. Helyes kezdeményezéssel találkoztak például Nyírmeggyesen, ahol a táblák fölé neoncsöveket szereltek fel. Az iskolák és környezetük tisztasága általábah elfogadható. A legtöbb helyen a padlót felváltotta a szépen gondozott parketta. Vannak azonban még nagy számban fapadlós tantermek is. melyek portalanítását olajozással végzik. Ez egészségügyi szempontból kifogásolható, az Olajszag kellemetlen és a tanulók közérzetét rontja. Gátolja a harmonikus testi és szellemi fejlődést megye- szerte, hogy kevés a tornaterem, sportlétesítniérty. A megyében a 316 általános iskolából csak 14-nek van tornaterme; 45-nek szükségtor- naterrtíe. A tornaóráknak csupán 40 százalékát látja el szaktanár, s nincs kellő összhang a testhevelő és az iskolai orvósi «rrtünká között. A vizsgálat fél-hívta a figyelmet az iskolaorvosi ellátás korszerűsítéséi-e. Kevés az iskolaorvosi rendelő, áz orvosi ellátás túlnyomórészt a körzeti orvósi rendelőkben bonyolódik le. Az iskolaorvosi munka a körzeti orvosok részéről nem rendszeres, a folyamatos gondozás, megelőző tevékenység zökkenőkkel ‘jár. Az iskola-egészségügyi ellátás azokban a városokban, községekben mondható jónak, ahol szákrendelő működik, s ez lehetőséget teremt a tanulók egészségvédelmének javításához. A tanulók egészségügyi állapota — a problémák mellett is — általában kielégítő. Elég gyakori azonban a légúti megfázás, a mandulagyulladás, a mellkasi elváltozás és fejlődési rendellenesség, árni a kevés mozgásra vezethető vissza. Ebben a legjobb gyógymódszer a sportolás, az úszás lenne, amire az iskolák zömében egyelőre nincs lehetőség. A tanulók között viszonylag nagy számú a szívbeteg és idegbántalmak- ban szenvedő, amely sok egyéb ok mellett összefügg a túlterheléssel, a családi és az iskolai mikroklíma alakulásával is. Számos javaslatot dolgozott ki a megyei Népi Ej^an- őrzési Bizottság;--- melyet eljuttat az illetékes művelődj], egészségügyiszefvekhez, s hat rom év múlva utóvizsgálaton tájékozódnak az intézkedések hatásáról és a további tennivalókról. P. G. Szakmát tanulnak az NDK-ban Az idén 130 fiatal utazik megyénkből a Német Demokratikus Köztársaságba szakmát tanulni, dolgozni. Az első csoport szeptember 21-én indul, a másik kettő október 5 és 12-én. A szabolcsi lányok és fiúk az NDK tíz üzemében, gyárában dolgoznak majd. A szakmunkások két-, a szakképzetlen fiatalok hároméves szerződést írtak alá. A szakmunkásokat az NDK déli iparterületért lakatos, forgácsoló, villanyszerelő, elektroműszerész és betonozó munkakörben foglalkoztatják, az érettségizett fiúk műszerész- és forgácsolószakmát tanulhatnak, a lányok műanyag- ipari ismereteket szerezhetnek. Ami a felkészítést illeti, a jelentkezések lezárása után három városban — Nyíregyházán, Kisvárdán és Mátészalkán — egyhónapos nyelvtanfolyamot indítottak. Hetente két alkalommal két- két órán gyakorolhatták a nyelvet. A közös megbeszéléseken —- már több éves tapasztalatok alapján — részletes tájékoztatást kaptak a munkai adó gyárról, a keresetükről, a házSutazás feltételeiről, az ottani továbbtanulási illetve továbbképzési lehetőségekről. Külön felhívták a figyelmüket arra, hogy az NDK-ban szerzett szak- képzettséget a magyar munkaügyi szervek is elismerik, tehát nem lehet közömbös, hogy a fiatalok hogyan használják ki. mire fordítják szabad idejüket. A kiutazással majdnem egyidőben érkeznek . haza az 1969-es csoport résztvevői. Az első turnus már szeptember 16-án megérkezett, a többiek 24-én és október 15-én érnek haza. Kivel köthető tanulmányi szerződés? A művelődésügyi miniszter rendeletben szabályozta a nappali tagozaton iskolai képzésben részt vevőkkel köthető tanulmányi szerződések feltételeit. A rendelet azokra a tanulmányi szerződésekre terjed ki, amelyekben — magánmunkáltatók kivételével — a vállalat a szakemberszükségletének tervszerű biztosítására felső-, vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatáhak hallgatója, tanulója részére támogatásként — a tanulmányi idő tartamára — társadalmi ösztöndíj folyósítását vállalja, az ösztöndíjas pedig a megállapodás szerinti tanulmányok folytatására és a képzettség megszerzése után meghatározott időtartamú munka végzésére kötelezi magát. Az ösztöndíj a nehezen betölthető— főként vidéki — munkahelyek szakember-utánpótlásának biztosítását és az alacsony jövedelmű — elsősorban fizikai dolgozók — szülők tehetséges gyermekei továbbtanulásának segítését szolgálja. Gimnáziumi, szakközépiskolai, illetőleg technikumi tanulóval csak abban az esetben köthető szerződés, ha a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az 1300 forintot nem haladja meg és a tanulmányi átlageredménye 3- asnál nem alacsonyabb. A szerződés létrejöttéhez az oktatási intézmény vezetőjének jóváhagyása szükséges. Az oktatási intézmény vezetője a jóváhagyás rhegtaga- dásáról — indokolással, a szerződés összes példányainak visszaküldése mellett - köteles a vállalatot értesíteni. Az ösztöndíj összege a felsőfokú tanulmányok esetért havi 400-tól 700 forintig, középiskolásoknál havi 250-től 450 forintig terjedhét. A szerződés tartalmát a vállalat és az ösztöndíjas közös megegyezéssel módosíthatja. Szerződésszegés viszont, ha az ösztöndíjas erkölcsi, illetőleg politikai magatartása miatt az ösztöndíjra méltatlanná vált. (MTI) SZABÁLYSÉRTÉSI ÜGYEK Autóanlenna — horgászéira A Nyíregyházi Városi Tanács szabálysértési csoportja tárgyalta K. A. nyíregyházi lakos szabálysértési ügyét. 1972. április 29-én az Alkotmány Halászati Tsz használatában lévő II. víztározón horgászott K. A., holott magánszemélynek horgászni ezen A, területen nem szabad. Ráadásul horgászjeggyel sem rendelkezett. K. A. „jogosulatlan horgászat'’ szabálysértést valósított meg, s ezért 300 forint, pénzbírsággal sújtották. A. M. nyíregyházi lakos ugyancsak jogosulatlanul horgászott Császárszálláson, horgászjegy nélkül. Gépkocsihoz való rádióantennát vásárolt, s azt akarta átalakítani horgászati célra. A szabálysértési hatóság súlyosbító tényezőként állapította meg. hogy A. M. a múlt évben rendelkezett állami horgász jeggyel, tehát tudatában volt annak, hogy é nélkül horgászni nem sze • bad. 400 forint pénzbírsággal sújtották. Ez a büntetés azonban úgy látszik nem volt elég figyelmeztető, mert később újra jogosulatlanul horgászott, ez alkalommal a Sóstógyógy- '.üfdő hideg strandján. A cse- őkmériy elkövetésével újábŐ pénzbírsággal sújtották. A tanulság: aki szeret horgászni — váltson horgászjegyet . — olcsóbb is, egyszerűbb is. ★ M. A. nyíregyházi lakos Nyíregyházán, a Szabblcs- szálló elől ellopott egy női kerékpárt. Csak úgy tudta elvinni, hogy a kerékpár hátsó részét felemelte és maga előtt tolta. Nem jutott messzire: a szolgálamt teljesítő rendőr igazoltatta, majd a rendőrőrsre előállította. A szabálysértési csoport 1200 forint pénzbüntetésre bírságolta. M. A. azonban a pénzbírságot a meghatározó't időig rierrt fizette be, azért átváltoztatták 12 napi “elzárásra. <f. P.) R. Pik: VIZSGA Éppen leültünk ebédelni, amikor nyílt az ajtó és a résben megjelent Bemard bácsi. Ö általában ritkáit nevetett, de most az egyszer aztán pontosan úgy nézett ki, min aki utolso nadrágját hagyt a zálogházban. — Üdvözletem, Bemard - köszöntöttem. — Lefogadom hogy valami rendkívüli doloi történt veled! — Eltaláltad! Elhúztak az autóvezetői vizsgán. Pedig c jó ‘sten a megmondhatója mekkora felkészültséggel rendelkeztem! Hat hónap alatt egyetlen foglalkozást sem hagytam ki. Jobban vezetek, mint egy hivatásos versenyző, és tessék: ez a piszok instruktor kinyiffaútoit! — Kezdetben úgy ment a dolog, mint a karikacsapás! ■4 vizsgáztatóm azt mondta: Minden rendben. A városban így látszik tud vezetni. ám •n szeretném látni, hogy bol- logíll az országúton." „Egye fene, gondoltam menjünk az örszágútra.” Vizs- oáztatóm kiguvadt szemmel figyelte mozdulataimat, én pedig csodálatos virtuozitássál kezeltem, a sebesség- váltót. Nem elégedetlenkedett, sőt arra kért, növeljem a sebességet. Mi á szösz, kispajtás — gondoltam magamban, s niikör már liO-nel repültünk, ez a hülye hirtelen megrántotta a volánt. Kis híján az út menti árokban kötöttünk ki... — Bizonyára öngyilkos akart lenni! — kiáltott fel ijedten a feleségem. — Dehogy! Csupán — ahogy később értésemre adta — arra volt kíváncsi, hogy mit tennék abban a váratlan helyzetben, ha az utasom hirtelen eszét vesztené. No persze, az én eszem a helyén volt! Jó ideig két kereken szeltük a kilométereket, míg végül sikerült egyenesbe hoznom a kocsit. És ekkor ő. képzeljék, előrántott a zsebéből egy pisztolyt, s elkezdett lövöldözni az orrom előtt. Természetesen vaktölténnyel, ám ennek ellenére az orrom hegye úgy mégpörkölödött. mintha csibék csipegették volna meg. Nézzétek... — De miért tette? — Oh, hát kiváncsi volt rá, hogy adott esetben, ha netalán a kedves utasnak kedve szottyan engem megölni, mit teszek? És higgyétek el, az ilyen eshetőségre, mivel az ember sosem tudja, kiben mi lakozik, számítani kell. — Na és te, hogy reagáltál minderre? — Fogamat összeszorítva szemrebbenés nélkül vezettem tovább, mintha mi sem történt volna. De kálváriám ezzel még nem ért véget! Néhány kilométer után, idomítom zsebéből előkotort egy zsákot, amit gyors mozdulat tál a fejemre húzott. Higgyétek el. nem tanulóvezetőre, hanem egy rabul ejtett sólyomra hasonlítottam. De én vezettem, mintha semmi sem történt volna! — Hogy-hogy? Zsákkal a fejeden? — Naná! Kiváncsi volt, mihez kezdek abban a-, esetben, ha, hirtelen rám szakad az éj. Szerencsére ez volt az utolsó megkísértésem. Beértünk a városba. Oktatóm megkért, hogy álljak meg közvetlenül a járda mellett, majd ünnepélyesen kijelentette: ,.Egyetlen egy hibát sem csinált. A követelményeknek megfelelt. Roppant elégedett vagyok. Elintézzük a hivatalos papírokat.” Kiszállt a kocsiból, de hirtelen •visszafordult: „Elnézést, úgy látszik tévedtem. Maga tíz centire állt meg a járdától, az előírásos nyolc centi helyett! Utóvizsgát kell tennie.’’ Fordította: Baraté Rozália LAPSZÉLEN Kicseleznek egy határozati,f Egy fiatalasszony elsírta rhagát. A tör’éhet rövid, tanulságos, talán nem is egyedi. Érdemes megnézni, részleteiben is, következményéiben is. Három év alatt két fiú- gyérrhekriek adott éíclel. P. Gyuláné, az állami éi?ftőií5—i vállalat aaminiSztrdbra. Az anyaságit befejezve m ;t visszatért, és jelentkezett münkára. Közölték vs'.e: rendben, de nam eredeti munkahelyére. Választ'■ t: vagy Öorbáhya, vagy egy másik ádrhiniszírá'ív terű bt. Olyan, amit nem ismer, ahová rtem is szívesért rti?y e Fs ekkor jött a sirató: finoman megmagyarázták neki, hogy előzd munkahelyét már betöltötték egy odacsábított munkaerővel, különben is, a vállalat rosszul áll gazdaságilag, és leszhek leépítések... De ha nagyon ragaszkodik, akkor visszatéhetik, de lehetőség van arra, hogy egy hét múlva úgyis áthelyezzék... Itt sírta el magát a fiatalasszony. Be is fejezhetnénk a történeket, mondván, ki-ki vonja le belőle a tanulságokat. De úgy érzem, nem szabad abbahagyni. Folytatni kell, mert a gondolatok messzibb összefüggésekre is lehetőséget árinak. Az első: kissé adalék ez az eset is ahhoz, hogy miiyen lehet a munkaköri légkör az állami építőipari vállalatnál. Évek óta panaszkodnak, hogy sok jó szakember hagyja o't a céget. Egy kicsit úgy néz ki: nem is lehet csodálkozni. Ahol régi dolgbzók ennyi megbecsülést kapnak, ott valóban nem lehet szívderítő a munka. A másik kérdés, ami önkéntelenül adódik: milyen lehet a páti- és szakszervezet következetes ellenőrző munkája ott, ahol a párt nőpolitikái határozatát, a Munkator- vénykönyvet egyaránt meg lehet kerülni, mégpedig nem is a legkörrektebb módon? A fiatalasszonyka ábra a kérdésre, miért rtem kopogtatott az említett szervek ajtaján, lakonikusan antiylt felélt: „Itt nekem úgyse lesz igazam.’’ És végül még egy gondolatsor, ami gondolkodásra késztet. Az állami építőipari vállalatnál az utóbbi időben mindenki arról panaszkodik, hogy deficites a cég, nem kapnak elég munkát, hogy rosszul ' mennek a dolgok. Hibáztatnak mindenkit, akit csak lehet és, mint a példa mutatja, a dolgozók feje fölött meglengetik a létszámcsökkentés Damoklész kardját. Mindez arra enged következtetni, hogy a gazdasági irányítás nem a helyzet magaslatán van. Ahelyett, hogy a dolgozók, munkások feltétlenül meglévő erejére, ötletére, lendületére és tartalékára támaszkodnának, a jobb munkahelyi atmoszférával a bajok kollektív leküzdésére tennének kezdeményezéseket, beleesnek a nagy hibába: még azokat is riasztják, akik hűek és ragaszkodók a vállalathoz. Az asszonyka példája csupán egy kis jelenség, egy csepp a tengerben. De a neki mondott érvek, a vele kapcsolatos eljárás óhatatlanul indít meg asszociációs sorokat. A fő dolog egy párthatározat és egy kormányprogram megsértése. A többi más csak olyan következmény, ami természetesen adódik abból, amikor egy vállalat sajátosan értékeli a saját dolgozóival való kapcsolatot. Bürget Lajos
