Kelet-Magyarország, 1972. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-17 / 220. szám

1972. szeptember 17. KELST-MAGYARORSZÄÖ 5. oldal Próbaszüret a szőlőskertekben Nem veszik át a direkttermőt — Tartálykocsiban a must — lobban kedvelik az „asztalit" Minden eddigi termelési csúcsot meghaladó termésre számítanak a szakemberek az idén a megye szőlőskert­jeiben. A megyében mintegy 15 ezer katasztrális hold a szőlöskertek összterülete, ha az állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek nagyobb tábláit és a kisebb, egybe­függő szőlőskerteket összead­juk. Ezen a területen az elő­zetes termésbecslések szerint most 30—35 ezer mázsa szőlő termett, amit a pince- gazdaság felvásárol. Össze-, hasonlításul elég megemlíte­ni, hogy a tavalyi rossz ter­mésű évben a megyében csak 7600 mázsát dolgoztak fel. Az idén a korábbi évek gyakorlatától eltérő felvá­sárlási rendszert alakítottak ki. A bor helyett inkább sző­lő felvásárlását szorgalmaz­zák, az árakban mintegy 10 százalékos eltérés van emiatt a szőlő javára. A mncegazdaság a szer­ződések megkötésénél a több évre szóló partneri kapcso­latok kialakítására töreke­dett. Ennek alapján a szer­ződéses ár felett azoknak a termelőknek, akik hosszú le­járatú szerződést kötöttek, külön többletárat fizetnek, amelynek mértéke függ egy­részt attól, hogy a termés hány százalékát adják át, másrészt hogy milyen meny. nyiséget adnak le. így példá­ul a Nyírlugosi Állami Gaz­daság előreláthatóan megha­ladja az ötezer mázsás ha­tárt, és ezért kilónként 70 filléres ártöbblethez jut. A fogyasztói igények a könnyű, asztali borok felé tolódtak el, ezért manapság már szorgalmazzák a minél későbbi szüretelést, hogy na­gyobb legyen a szőlő cukor­foka. ezáltal a bor Maligand- foka. Általában — ami a szabolcsi vidék termésére s jellemző — 15—17 cukorfo­kos szőlőt vesznek át, amely­ből 0—10 Mai igand-f okos bor lesz. A rekordmennyiségű szőlő átvételére az Eger—gyön­gyösvidéki Pincegazdaság sóstóhegyi pincészete készült fel, ahol három nagy tel­jesítményű prést állítottak be. Egy-egy préssel egyszer­re 80 mázsa szőlőből „facsar­hatnak” mustot. Gondot okoz viszont a nagy meny- nyiségü must tárolása, ugyan­is a sóstóhegyi pincészeten csak körülbelül ötezer hekto­liter, a másik nagyobb me­gyei pincészeten, a napkorin pedig háromezer liter mus­tot tárolhatnak, mert a töb­bi hely kell a borátvételre Ezért a pincegazdaság más pincészeteire kell majd szál­lítani a mustot Sóstóhegyről vasúton, tartálykocsikban. Egyébként az első próbaszü retelés már megtörtént a sé- nyői termelőszövetkezetben, s a szőlő préselését meg­kezdték Sóstóhegyen. A pincegazdaság a távo­labbi tervek szerint segíte­ni kívánja azokat a gazdasá­gokat, amelyek szőlőterme­lésre rendezkednek be — bár Szabolcsban az alma és a dohány mögé szorul ez a jövedelmező mezőgazdasági ág. A sóstóhegyi Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet pél­dául 45—50 hektárnyi terü­leten tervez egy újabb tele­pítést. ahol már a modern, nagyüzemi szőlőtermelés minden gépi eszközét is fel­használják. Ehhez a pince­gazdaság révén állami támo­gatáshoz is jutnak, hiszen a gazdaságossági számítások szerint ma már csak úgy érdemes szőlőt termelni, hogy holdanként a 45—50 mázsás átlagtermés megle­gyen, szemben a mai, igen gyenge megyei átlaggal, amely a holdankénti 20 má­zsás termést sem éri el. A felvásárlásra jellemző még egyébként, hogy az utóbbi időben egyáltalán nem veszik át a direkt ter­mő fajták szőlőit, hiszen or­szágos program ezeknek a fajtáknak a visszaszorítása, kipuszutása, mert az ebből készült bornak rengeteg az egészségre, idegrendszerre káros hatása. (lányi) Kezdődik a vadászszezon Apróvadak puskavégen Bár vadászni lehet éppen egész nyáron át, mégis az igazi vadászszezon most kez­dődik szeptember közepén. Az őszi hónapokban lehet a legtöbb vadra lőni; őzbakra, (október 15-ig), őzsutára, őz­gidára, szarvasra, szarvaste­hénre, szarvasborjúra, vad­disznóra, fácánkakasra, fo­golyra, vadkacsára, vadlibá­ra. S, bár nagyvadakban nem vagyunk gazdagok, a megyénkben közel három évtizede folytatott tervszerű vadgazdálkodás következmé­nyeként tiszteletre méltó he­lyet vívtunk ki az apróvad­állomány tekintetében. A Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, az állami gazdaságok, a keze­lésükben lévő területeken tervszerű vadgazdálkodást végeznek. Tenyésztik a fá­cáncsibéket. foglyokat, de védik, etetik a területükön élő egyéb vadállományt, folyamatosan gondoskodnak azokról a körülményekről, amelyek lehetővé teázik a szaporodást a megfelelő törzsállomány kialakulását. Ezenkívül természetesen a vadásztársaságok — 38 mű­ködik a megyében ezerkét­száz vadásszal — a maguk bérelt területein is végeznek hasonló munkát. A vadászat nem jelentheti a vadállomány pusztítását. Sőt, ennek a munkának kö­szönhető, hogy megyénk vadállománya évről évre nö­vekszik Megyénk egész területe ai kalmas a vadászatra, s ezzel együtt a vadgazdálko­dásra. Vannak azonban jel­legzetes. különösen gazdag vadászterületek. Ilyen pél­dául a Nyírség homokja, amely kedvező a fácán és a fogoly szaporodására és te­nyésztésére. A keleti ország­határ mentén — Lónya kör­nyékén — pedig az egyik legnagyobb hazai vadfajunk, a szárvas is előfordul — bár kevés számban. Itt vaddisznó is található. Egyébként vad­disznóval találkoznak a va­dászok a megye más terüle­tein is, újabban több olyan helyen is tanyát vertek a vaddisznócsaládok, ahol ed­dig sohasem. Például Kisvár- da környékén, Szabolcsbáka körzetében éppen a közel­múltban lőttek ki vaddisz­nót. A Szamosköz főként őz- és vadnyúlállományban gazdag. Az árvíz e tekintetben is sú­lyos ’ pusztításokat végíett. Éppen ezért az elmúlt két évben vadászati tilalmat ren­deltek "el ezen a területen, csupán fácánkakasra volt szabad vadászni, s egyidejű­leg fokozottábban gondoskod­tak az elpusztult vadállo­mány pótlásáról, szaporodá­sáról. így ma már az állo­mány jónak mondható. Eb­ben közrejátszott az is, hogy az árvizet követően őz. vándorlást tapasztaltak, is­meretlen eredetű őzek kerül­tek a Szamosközbe. A sza­bolcsi részen jó vadászterü­let a Kemecsei Állami Gaz­daság körzete. A gazdaság ötvenezer holdon — művelt területen — foglalkozik fá­cán- és fogolytenyésztéssel. Nem véletlen tehát, hogy nemcsaa a hazaiak, hanem a külföldi vadászok is szíve­sen jönnek Szabolcs-Szat- márba. A MAVAD szervezé­sében egész nyáron át szép számmal voltak külföldi fi- zetővendége.i vadásztársasá­gainknak. Az őszi vadászsze­zonra is várnak újabb cso­portokat, akik elsősorban ap­róvadakra állnak „vadász­lesbe”. (kádár) „Mindentudó” szoba A török nők öltözete — Ki volt Szabolcs vezér AHOL AZ tJ FELVÁGOTTAK KÉSZÜLNEK. Az 1959 óta működő Országos Húsipari Kutató Intézet feladatait az Állatforgalmi és Húsipari Tröszttől kapja. Ezek a megbízá­sok a gyártmánybővítést, új húsipari termékek kidolgozását jelentik, valamint a meglévő termékek összetételének javí­tását szolgálják. A feladatok közé tartozik még új gépi be­rendezések tervezése, a már meglévők tökéletesítése. Képün­kön: Surányi József és Szombathelyi Éva technikus az in­tézet által kidolgozott tartósított virsli minőségét ellenőrzi. (MTI fotó — Vadas János) bátyja? — A kérdésre válaszol: a könyvtári táfékoztatószolgálat Egy különleges tudakozó­ban érzi magát az ember a megyei könyvtár olvasóter­mében, ahol a könyvtári tá­jékoztatószolgálat működik. Kíváncsiak' százai keresik fel az itt dolgozó könyvtáro­sokat. Sokszor nem sarkallja más őket, mint egy könyv, filmcím, név, helyszín, év­szám megtudakolása, egy fogadás eldöntése... De, a hatvanas évek elejétől mind­jobban szélesedő információs és ajánló szolgálatot elsősor­ban a továbbtanulók, szak­dolgozatírók, egy-egy té­makörben elmélyülök és a fáradhatatlan önművelők ve­szik igénybe. Felsorolni címszavakban is lehetetlen, milyen kérdések­kel fordulnak a tájékoztató könyvtárosokhoz. Néhány ki­ragadott bejegyzés a napló­ból: a boldogság marxista értelmezése, Fráter György szerepe a magyar történelem­ben, József Attila költészeté­nek kapcsolata az izmusok­kal, a fasizmusról, előember­ősember, az inkák története. kispolgáriság-sznobizmus, mit tudunk a hippykről, a provoszláv egyház története, Angela Davis élete, az ajaki népviselet és népszokások, a női munka története, külön­Csökkentik a szállítási távolságot Jobb kenyér lesz Szatmáriban Elterjedt a hír, hogy a jó kenyér kedvéért a székhe­lyen, Szálkán kiiktattak né­hány tésztát roncsoló gépet a termelésből és kézzel da­gasztanak, szakítanak. És et­től jó a szálkái kenyér. A legközvetlenebbül érde­kelthez, a Mátészalkai Sütő­ipari Vállalat igazgatójához fordultunk, . Gyenes Béla nemrég állt megyei fórumok előtt és nem szégyenkezhet; sok jót hallott üzeméről. Ho­gyan csinálják? — ezt kér­deztük az igazgatótól. — Megyénk északkeleti harmadában dolgozunk — kezdi Gyenes Béla. — Mint­egy 240 ezer lakost látunk el — természetesen a kisebo helyi üzemekkel együtt. Na­ponta 900 mázsa kenyérről kell ebben a körzetbén gon­doskodni. Ebből a Mátészal­kai Sütőipari Vállalat napi 700 mázsa kenyeret és süte­ményt készít el, két műszak­ban szinte száz százalékig — pontosan 98 százalékra — kihasználva teljesítőképessé­günket. A többit a kis sütö­dék adják. Július elsejétől jelentős anyagi eszközöket szabadítot­tak fel jutalmakra, amit sa-' játos pontozásos módszerÜK alapján elsősorban a jó mi­nőségű "kenyér arányában a dolgozók minden hónapban megtalálnak fizetésük mellett a borítékban. De ez csak az egyik ága intézkedéseinknek. Júliusban és augusztusban azért járta a termelésirá­nyító és szervező csoport a tizenegy üzemel, hogy - a gyakorlatban mutassák be a legkorszerűbb sütési és tész­takészítési . technológiát, melynek megtartását ellen­őrzik és jutalmazzák. Baj az, hogy a legjobb ke­nyér is megszenvedi a hosz- szú szállítást, még akkor is, ha rekeszekben, vagy ládák­ban rázódik Szatmár rossz útjain. Bolthálózatuk sem rendelkezik korszerű raktá­rakkal. így előfordulhat, hogy tárolás közben romlik el a kenyér. Minden ilyen veszte­ségért a sütőipar a felelős. Éppen ezért a következő há­rom évben fokozatosan növe­lik a szállítógépek számát, és rövidítik az utakat, a leg­ellátatlanabb körzetekben létrehozott új üzemekkel. A „kicsik” is új sütőüzemet lé. tesítenek. így hamarosan el­érik, hogy a jelenlegi átlagos 25—30 kilométeres szállítási távolság 1975-re fokozatosan 7—10 kilométerre csökken. Akkor pedig egy-egy üzletbe akár naponta többször is tudnak vinni friss kenyeret. A friss, fiatal munkaerő érkezése is segít. Jelenleg három osztályban 70 fiatal tanul. Az úgynevezett „pék”­eket (így hívják szaknyelven a nem szakmunkás sütőipari dolgozót) állandó szakmun­kásképző tanfolyamokon kép­zik tovább. Mátészalkán már eljutot­tak addig: nőt sohasem osz­tanak be vasárnapra. A gyer­mekes anyák több műszak­ban való munkáját pedig megszüntették. A nők azonos munkáért azonos bért kap­nak. A mátészalkai üzemben női szocialista brigádot szer­veztek. a megtisztelő cím el. nyerésének jó reményekkel néznek elé. A szövetkezeti és egyénj sütödék komoly versenyt je­lentenek, főleg a minőség­ben. de előfordulhat kocsi- kiesés is, amit azonnal pótol­ni kell. Igyekeznek szakmai barátsággal, „sportszerűen” segíteni a kisebb üzemeken, amiben tudnak. Lassanként elérik, hogy a szövetkezeti sütödék segítenek, ha a „nagy” kerül bajba. Példa erre az a megállapodás, amit most kötöttek a panyolai termelőszövetkezet sütőüze­mével: kisegíti a sütőipari vállalatot, ha műszaki, hiba miatt kiesésük van a -terme­lésből, a szállításban. Szeretnék elérni, hogy a fogyasztási szövetkezetek sü­tödéivel is hasonló szövet­ségre léphessenek. (gesztelyi) böző korok magyar katonai öltözetei, a török nők öltöz­ködése, s a végtelenségig so­rolhatnánk a kérdéseket, amelyekre a választ keresték az olvasók, telefonon, sze­mélyesen, levélben. Nyomozáshoz hasonló „sti. mattal’ látnak munkához a tájékoztató könyvtárosok, melyik kérdésre hol találha­tók a magyarázatok, milyen lexikonokban, kézikönyvek­ben. Közben tapintatosan azt is meg kell tudni, milyen cél­ra szükségesek a kért infor­mációk. Egy keresztrejtvény hiányzó szavát akarja meg­tudni az olvasó, vagy ala­posabb tanulmány, előadás, szakdolgozat vizsga forrás­anyagának kellenek a kért információk Akadnak természetesen szokatlan kérdések is: mit eszik a vetési varjú, ki voit Szabolcs vezér bátyja, mit tudunk a napéjegyenlőségről, melyik porcelángyárban ké„ szült az 1924-es olimpia dísz­serlege, és így tovább. A rejtvényíejtőktől a tudomá. nyos kutatókig terjed az ér­deklődők skálája és a vála­szok minősége is ehhez iga­zodik. A „mindentudó” szoba 1500—2000 kézikönyvvel, le­xikonnal, enciklopédiával és egyéb adattárral rendelkezik. Elsőként az agrárjellegű tájékoztatást szervezték meg a megyei könyvtárban, egy agrármérnök-könyvtáros al­kalmazásával. Később egy honismereti szakember is munkához látott, hogy segít­ségére legyen a kiterjedt helytörténeti és honismereti gyűjtőmunkának. Az a tö­rekvés, hogy az altalános tá. jékoztatás mellett a speciá­lis érdeklődést is kielégítsék. Ez év őszétől orosz és angol nyelvű fordítót alkalmaztak a külföldi folyóiratok cikk­jegyzékének elkészítésére, majd az olvasók által kért cikkek lefordítására. Az olvasókat írásban is sokrétűen kívánják infor­málni. Rendszeresen készíte­nek szakkatalógusokat, igen népszerű a vezetők számára megküldött tájékoztató, a könyvtárban található folyó­iratok bibliográfiája. A gya­rapodási jegyzék pedig az utóbbi két évben beszerzett művek címeit közli az olva­sókkal, ad válogatási lehető­séget. A „Hogyan- írjuk, hogyan ejtjük” című kiad­vány — amely 1500 idegen nevet tartalmaz — egyaránt hasznos segítőtársa olvasó­nak, könyvtárosnak. Az új könyvtár megépíté­séig is igyekeznek tovább szélesíteni a tájékoztatóte­vékenységet, hogy az érdek­lődők minden fontosat meg­kapjanak a hatalmas infor­mációismeret áramlatból. (páll) A tárgyalóteremből Tanúvallomások a balkány] gyilkosság! ügyben Két napig tartott a tanúk meghallgatása a balkányi kettős gyilkosság ügyében. A tényekben semmilyen válto­zás nem törtérit az első két vallomás óta. Nem is történhetett, hiszen Újvári József meggyilkolása 1963- ban, majd Karsai Mihály meggyilkolása idén február­ban zárt ajtók mellett tör­tént, arról csak a vádlottak tudtak beszámolni. A tanuk szavaiból azonban következ­tetni lehet Karsainé jellemé, re is. ★ A Nyugati pályaudvaron a szokásos szombati nyüzsgés volt. Beérkezett a vonat Zá­hony felől, Karsai Ferenc pedig figyelte a rokonságot. Az'asszony — Karsai Mi­hály felesége — és a fia — Újvári László érkeztek. „Hogy van az öcsém? —kér­dezte a pesti rokon. Jól, csó- koltat benneteket. Még a ka­puba is kikísért; ott bú­csúztunk el” — hangzott a válasz. Aztán egész nap tartott a névnap, a Balk.ányból érke­zett rokonokat elvitték né­hány szórakozóhelyre, hogy érezzék jól magukat, ha már Júlia-napra mentek. Vacso­ra közben ismét a vendéglá­tó öccSéré terelődött a szó. Hogy van a lába? — kér­dezték, Karsainé pedig el­mondta. hogy teljesen meg­gyógyította. így telt el az utolsó nap, amelyet Karsai Mihályné és fia, Újvári József szabadlá­bon töltöttek, mert másnap reggel háromnegyed hétkor letartóztatták őket Karsai Mihály meggyilkolásának és feldarabolásának gyanújával. — Én mindent őszintén el­mondtam a tisztelt bíróság­nak — vallotta tovább — még a fiú megölését is, pe­dig ha négy évig nem jöttek rá, akkor már most sem de­rült volna ki. Úgy tűnik, mindez igaz. A róla alkotott kép kialakítá­sához hozzátartozik: nem őszinteségből ismerte be a bűntettet, hanem mert ezt hozta fel okként férje meg­gyilkolásához. Karsainé férje iránti gyű­löletét fia megölésével ma­gyarázta. Anyai érzelmeire hivatkozott és ilyenkor min­dig felzúgott a tárgyalóterem közönsége. Panaszkodott, hogy mennyit veszekedtek, a szomszédok pedig — akiket tanúként kihallgattak, csen­des családi életről számoltak be. Sokszor felhozta Karsainé a négy tárgyalási napon, hogy mennyire fájt neki fia el­vesztése. De arról, hogy hánH ,zor érdeklődött a rend­őrségen : megtalálták-e már a fiát, keveset szólt. Azt is a tanúk mondták el, hogy egyik alkalommal még Haj­dúböszörménybe is elutazott — taxival — amikor szóltak a rendőrségen, hogy egy is­meretlen- holttestet találtak. Megnézte, hogy vajon nem az ő fia-e. Pedig a férjén kívül egyedül ő tudta, hogy — néhány csontdarab kivé­telével — a fiú teste elégett. — Mindig magának való volt a feleségem — mondta a tárgyaláson az első férj. — Csak úgy történhetett min­den. ahogy ő akarta. Mikor megtudtam, hogy a fiú el­tűnt, a bíróságon mondtam neki-: „te ölted meg, vagy te öletted meg valakivel”. És az sem igaz, hogy Miklós felakasztotta magát, öt is felakasztották. Mert sem neki, sem Jóskának nem volt kifogásuk a mostohaapjuk ellen. De azt mondták, hogy az anyjuk nem törődik ve­lük. ★ A megyei ügyészség Karsai Mihálynét és Újvári Józsefet több emberen, különösen ke­gyetlen és előre kitervelt módon, valamint nyereség- vágyból elkövetett ember­öléssel és más bűntettel vá­dolja. A végső szót a bíróság mondja ki. (balogh)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom