Kelet-Magyarország, 1972. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-14 / 217. szám

vm. szeptember ff. 9. c/TM a közutakon Ajándéktelevízió Morál Néhány, igazán csak talá­lomra kiragadott cím az utóbbi hetek-hónapok balese­ti krónikájából: „Szabálytala­nul előzött — két halott", „Nem adta meg az elsőbbsé­get”, „Féktávolságon belül az úttestre lépett”, „Zebrán gá­zolt”. Hosszan, sajnos na­gyon hosszan lehetne folytat­ni az idézetek sorát, ahol a lényeg ugyanaz: valaki sú­lyosan vétett a közúti morál ellen, s ez emberek életébe vagy testi épségébe került. A következmény — legtöbbször jóvátehetetlen. És — ugyan­csak legtöbbször — elkerül­hető lett volna. A feltételes mód után sok­féleképpen folytatódhat a mondat: elkerülhető lett vol­na. ha a jármű vezetője tisz­teletben tartja a közlekedési szabályokat, ha kellő gyakor­lat nélkül nem ül volán mel­lé, ha nem fogyaszt alkoholt vezetés előtt, ha a gyalogos körültekintőbben léo le a járdáról, ha a kerékpárt ki­világították volna. Vagyis: ha megtartották volna a köz­úti morál — írott és íratlan — szabályait. De úgy is kérdezhetjük: van-e egyáltalán külön, kife­jezetten a közúti közlekedés­re vonatkozó morál? Pszicho­lógusok, jogászok és közleke­dési szakemberek egybe­hangzó véleménye szerint ilyen — nincs. Van — lennie kell — általános morálnak, amely az emberi érintkezés minden területére egyformán kiterjed. Nem csupán feltéte­lezés. kísérletek és vizsgála­tok. megtörtént esetek százai bizonyítják, hogy aki a köz­utakon megsérti a szabályo­kat — ugyanígy jár el az élet más területein is: a munka­helyén erőszakos, a lakóház­ban szomszédait zaklató, iz­gága, bajkeverő, hangoskodó ember — ugyanilyen marad közlekedés közben is. Megjelent a Szabolcs-Szat- mári Szemle idei harmadik száma. A folyóirat vezető írá­sa Kovács Pál tanulmánya a Magyar Népköztársaság mó­dosított alkotmányáról. Fi­gyelemre méltó tanulmány Szabó Ferenc írása Kisvárda középfokú központtá fejlesz­téséről és Lánczi János tollá­ból a városiasodó Mátészalká­ról. A tudomány rovatban Bod­nár Lóránt: A veleszületett fej lődési rendellenességek időszerű kérdései megyénk­ben, Kónya Bertalan: Adatok a megye cukorbetegeinek helyzetéhez. Csiszár Gusztáv: A meteorológiai viszonyok és az ember című n ásókat talál­hatjuk. A művészet rovatban Die­Feleségera új import bú­torgarnitúrát vásárolt, amit a vendégszobában helyeztünk el. — Ezután kizárólag a má­sik szobában ebédelhetsz, jobban mondva: lakhatsz — jelentette ki határozottan. — Ide pedig — mutatott az újon­nan berendezett helyiségre —, csak lábujjhegyen, kife­jezetten a célnak megfelelő puha papucsban jöhetsz be. Természetesen csak néhány pillanatra! Ámbár legjobb, ha be sem jöss2. Modern bú­tor. láthatod. Az ilyennek azt mondják, a férfipillantások nagyban ártanak. Ezzel kulcsra zárta a vendégszobát. Becses nejem később új hálógarnitúrát vásárolt, s ez­zel egyidejűleg én a konyhá­ba kerültem. Speciális papu csomban azonban tehettem néhány kort a vendégszob ban. illetve a hálóban, hogy aztan a konyhában megoszt hassam feleségemmel benyo­másaimat. Rövid időn belül a konyhá­ba is új konyhabútor került. Embert írtunk — és nem járművezetőt, hiszen a bal­eseteket sem minden esetben a járművezetők okozzák, s tévhit az is, hogy a balese­tek számának szaporodása szükségszerű következménye a motorizálódásnak, a nö­vekvő személygépkocsi-állo­mánynak. Nem az a baj — sőt: éppen az az örvendetes, az életszínvonal emelkedését mutató tény —, hogy a sze­mélygépkocsik száma emel­kedik. A baj ott van, hogy aki — bármilyen minőségben, noha a járművezetők felelős­sége természetesen sokkal nagyobb — részt vesz a köz­lekedésben, nem eléggé át­gondoltan, tudatosan vesz részt benne. Ne szégyelljük kimondani: a közlekedésben való jártasság a modern tár­sadalom minden tagja szá­mára elengedhetetlen köve­telmény. A fejlődés hozza magával, hogy ma már köz­lekedni éppúgy tudni kell — meg kell tanulni! — mint ahogyan ma már nevetsége­sen hat az az ember, aki nem tud villanyt gyújtani, rádiót vagy televíziót bekapcsolni, telefonon tárcsázni, stb. Sokszor elmondták, leírták már — a gépjárművezetői tanfolyamokon szinte min­den gyakorlaton felhívják er­re a leendő jogosítvány­tulajdonosok figyelmét — hogy a jármű: veszélyes üzem. Mint minden veszé­lyes üzem működésénél, sok minden történhet, ami bajt okozhat, műszaki okból, má­sok könnyelműségéből, a vé­letlenek szerencsétlen össze­jöttéből is származhat bal­eset. De — sietve kell hozzá­tenni — ez a ritkább, szinte csak kivételes eset. Annál gyakoribb — az elmúlt év­ben országosan 16,9 százalék­kal szerepelt — az ittas ve­zetés. Érdemes ennél a szám­nál egy kissé elidőzni: a rész­nes István Koroknay Gyula könyvéről írt. Takács Péter Berecz András, Barkóczi Já­nos Z. Szalai Pál munkássá­gáról emlékezik meg. Az irodalom rovatban Var­ga Imre, Cserhát József, Sárái Béla és Bodor Sándor írásai kaptak helyet. A hagyomány rovatban Nyárádi Mihály érdekes ta­nulmánya „Sorozatos tévedé­sek Nyíregyháza 1471. évi ha- tárvonalbeii helynevei kö­rül”. A krónika rovatban Scholtz Béla ír: Nívódíj a megye építészeti munkáiért címmel. A gazdag tartalmú számot könyvrecenziók, valamint fes­tőművészeink illusztrációi egészítik ki. Azóta leginkább a lépcsöház- ban tartózkodom. Egyszer ahogy ott gub­basztok magas röptű intellek­tuális gondolataimba merül- ten. jön a feleségem szend­vicsekkel a kezében. — Már megint dohányzol? — formed rám. — Tudhat­nád, hogy a füst megüli a lakást. Nekik tiszta, friss le­vegő dukál! — Ki az a „nekik”? — me­redek rá. — A bútorainkról beszé­lek! Ezért hát két emelettel nyugodtan lejjebb mehetsz. Lejjebb mentem. S ahogy ülök, ülök szendvicseimet majszolva, nyílik a szemben lévő ajtó, s megszólal a~. egyik lakótársnő: — Mit csinál maga itt? — Semmit. Megéheztem, hát eszem. Zavarja? letek azt is megmutatják, hogy minél képzettebben, magasabb közlekedési isme­retek birtokában vezet vala­ki járművet — annál ki­sebb a valószínűsége, hogy megkockáztatja ezt alkohol- fogyasztás, után. Azon a bi­zonyos 16,9 százalékon belül ugyanis a személygépkocsik vezetői „csak” 8,8 százalékot képviselnek, csaknem három­szor ilyen arányban okoztak balesetet az ittasan nyeregbe pattanó motorosok (22,5 szá­zalék) és a szomorú statiszti­ka első helyén — 28,9 száza­lékkal — a kerékpárosok áll ­nak. A baleseteknek sorrendben első fő oka a gyorshajtás. Ál­talános tapasztalat, hogy az új gépkocsivezetők és moto­rosok néhány hónapig óvato­san vezetnek, aztán úgy ér­zik, hogy már mindent tud­nak, amit a közlekedésről, a járműről, az utakról tudni lehet — és akkor következik a veszélyek korszaka. Az el­múlt évben összesen 14 830 esetben okoztak balesetet a gépjárművezetők (személy-, tehergépkocsik, motorkerék­párok együtt). Közülük 3156- nak volt 1 és 2 év közti, 4586-nak pedig 2 és 5 év köz­ti a vezetői jogosítványa — összesen tehát a balesetet okozó gépjárművezetők mint­egy kétharmada vezetett több mint egy éve, de még nem érte el az öt esztendőt a vo­lán vagy a motorkerékpár kormánya mellett. Mind a két kategóriánál az esetek kb. egyharmadában (1022, il­letve 1281 esetben) gyorshaj­tás okozta a balesetet. Vagy nz adott területen meghatá­rozott sebességet lépték túl, vagy nem vették figyelembe, hogy rosszak a látási viszo­nyok. csúszós az út, esetleg a zsúfolt országúton próbálgat­tak erőszakkal helyet szerez­ni maguknak. A közúti morál — gyakran elhangzik ez mostanában megfontoltan közlekedő gép­járművezetőktől csakúgy, mint alkalmi vagy gyakori utasok szájából — néha a dzsungeltöryényre emlékez­tet: az erősebb vagy aki ma­gát erősebbnek hiszi, megpró­bálja félretolni, legyűrni a gyengébbet. Mindjárt hozzá kell tenni: itt sem szabad ál­talánosítani! De abban lehet és kell, hogy az ember a köz­úton éppen olyan, amilyen otthon, a munkahelyén, a boltban vásárlás vagy a hi­vatalban ügyének intézése közben. S ha ott határozot­tan, de a társadalmi együtt­élés szabályaihoz alkalmaz­kodva él, lép fel — a köz úton sem valószínű, hogy bajt okozna. A közutak ré­mei ellen fel keil lépnie e társadalomnak — de fel le­het és kell lépni ellenük - - az élet egyéb területein is ahol társadaiomellenességu- ket még nem kioltott em­beréletek bizonyítják. (V. E.) — Dehogy, dehogy — sza­badkozik a szomszéd. — Jó étvágyat! Nem kellemetlen itt ücsörögni? — Ellenkezőleg! Nagyor. jól érzem itt magam. Meg­szoktam. — Ha nem haragszik, meg­hívnám egy teára — szólt a szomszéd és kedvesen beinvi­tált a vendégszobába. A tea jólesik., megköszönöm, jó ideig időzök nála, s a szo­katlan állapottól szédül a fe­jem. — Holnap is jöjjön be — mondja a lakótársnő. Almás­pite lesz. Másnap be is nézek egy kis ebéd előtti almáspitére. Később, mivel egyre gyak­rabban járok, már komplett ebédet kapok. Rövidesen fe­deződünk. Egyik alkalommal Ünnepség volt kedden Mérk község szociális ottho­nában. A Budapesti Kőolaj- és Gázvezeték Vállalat 33 szocialista brigádjának dol­gozói nevében Huszár György és Sághy Györgyné televíziókészüléket adott át az otthon lakóinak. A vállalat mérnöki, tech­nikusi és műszaki kollektí­vájának tudomására jutott, hogy sok olyan szociális ott­hon működik az országban, ahol állandóan ágyban fekvő öregek élnek és semmilyen kulturálódási, szórakozási le­hetőségük nincsen. Elhatá­rozták, hogy az ország leg­Decemberben lesz 50 éve, hogy megalakult a szovjet ál­lam. A szocializmust első­ként megvalósító fél évszáza­dos állam megünnepléséből méltó módon veszi ki ré­szét a magyar könyvkiadás. A Kossuth Kiadó még eb­ben az évben megjelenő tisz­telgő kötetei a Szovjetunió gazdasági, politikai, társadal­mi és kulturális fejlődéséről adnak számot. Hogyan és milyen körülmé­nyek között alakült meg a történelem első soknemzeti­ségű állama, milyen okok késztették egyesülésre a szov­jet köztársaságokat? — ezek re a kérdésekre válaszol A. riasztasz Mikojar. • ötven éves a Szovjetunió című könyvében. Szép kivitelű, kétnyelvű miniatűr kötet lesz az „Ötven így szól hozzám a lakótárs­nő: — Nem értelek Vászja. Ál­landóan itt tartózkodói a ne­gyedik emeleten, de a fizeté - seiet a hatodik emeletre vi­szed. — Megszokás dolga az egész — válaszoltam, s azontúl a fizetésemet neki adtam. Ez rendben is lett volna, :::akhogy a lakótársnő új bú l-.rgurailúral vásárolt a ven­dégszobába. Ennek kapcsán átköltöztem a hálóba. Mikor aztán a hálót is kicserélte, kö­vetkezett a konyha. A kony­habútor: sere után szokásom­hoz híven indultam a lépcső­házba, de: — Nem, nem! Ezt már aztán nem! — tiltakozott a lakó­tár snö. — Nincs lépcsőház! Még csak az hiányzik! Elvég­re sosem lehet tudni, ki szip- kázna el! És a szoba egyik sarkában — lakóhelyül — egy kényel­mesnek mondható szekrényt bocsátott rendelkezésemre. Fordította: Baraté Rozália távolabb eső otthonának te­levíziókészüléket vásárol­nak. így esett a választás — a megyei pártbizottság köz­reműködésével — a márki szociális otthonra, ahol 168 idős ember él, s közülük hatvan nem, vagy csak kis időre tud felkelni ágyából. Az OLAJTERV munkatár­sainak nem ez az első talál­kozása a szabolcsiakkal. Ök tervezték a Barátság II. kő- olajvezeték Szabolcs-Szaímár megyei szakaszát és a fé- nyeslitkei fogadóállomást is. Elek Emil éves a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége” című kiadvány. Tartalmazza a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetségének meg­alakulásáról szóló 1922. de­cember 30-i nyilatkozatot. Adatokat közöl a tizenöt szö­vetségi, a húsz autonóm köz­társaságról, a nyolc autonóm területről és a tíz nemzetisé­gi körzetről. A szovjet állam esemé­nyekben és eredményekben gazdag legutóbbi évtizedének történetét dolgozza fel egy szovjet szerzői kollektíva „A Szovjetunió a kommunizmus építésének útján” című könyvében. Nemcsak törté­nelmi leírást ad, hanem ren­geteg tényanyaggal, sok adat­tal feltárja mindazokat az elvi-politikai kérdéseket, amelyek az utóbbi években foglalkoztatták a szovjet párt- és államvezetést. Február 18-án lesz 25. év­fordulója a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés megkötésének. Ebből az alkalomból jelenik meg az MSZBT-vel közös gondozás­ban dr. Beívcz János „Baráti szövetségben” című — kora­beli felvételekkel gazdagon illusztrált — könyve. A ma­gyar—szovjet barátság törté­nelmi krónikája 1919-től, a magyar internacionalisták harcától napjainkig követi az eseményeket. A Kossuth Kiadó igen nép­szerű „Mit kell tudni?” soro Zitában átdolgozva jelenik meg Kis Csaba és Nemes Já­nos könyvének, a „Mit keli tudni a Szovjetunióról?” cí­mű munkának a harmadik kiadása. Uj okmányokkal és dokumentumokkal kiegészül­ve lát napvilágot a „Szovjet­unió Kommunista Pártjának története”. Az 1961-es kiadás­hoz két teljesen új — a XXIII. kongresszus anyagát, valamint a XXIV. kongresz- szus előzményeit tartalmazó j — fejezet kapcsolódik. t MINDENFÉLE Széna tér Siralmas kép fogadja a városunkba érkezői a Széna téren. Elhanyagolt, dudvás, pocsolyák, fatuskók, kőtör­melékdomb, helyenként sze­métdomb... S a háttérben a modern lakónegyed, az észa­ki. .. A kontraszt igen éles, le­hangoló. Tudjuk, hogy eljön az ideje a tér rendezésének is. De addig is valamivel több gondot lehetne rá for­dítani. tűr észpor eső Különösen szeles időben sűrű fűrészporeső fogadja a | Vöröshadsereg útja járóke­lőit a Honvéd utcai oldalon, ahol a fűrészüzem vakság­gal ontja a nem kívánt ál­dást. Nemcsak a ruha, a szem is megtelik fűrészpor- ral. Ha már annak idején a fűrészüzemet az utca közeli részén helyezték el. jó lenne jobban , elfüggönyözni” a iűrészpor útját. A jelenlegi „védőburok” ugyanis igen hézagos, azt mondják rá: megvan, de minek. A jó szán­dékot nem vonjuk kétségbe, de ennek ellenére a fűrész­por esik. Nem tragédia, ki­bírható, de kellemetlen. Ea,y darab járda Néhány méter járda hi­ányzik a nyíregyházi Északi körút és a Vasvári Pál utca sarkán, az étteremnél. Eső* időben a járókelők kénytele­nek az úttesten haladni, s ez a nagy forgalmú keresztező­dés életveszélyes. Különösen a csaknem ezer gyermek szá­mára, akik a kettes gyakor­lóba járnak. Rég gazdátlan, — látszólag a senki földje r— a tizenöt­húsz méter, ahol hiányzik a járda. Meddig vajon? (Páll) Fatördelök Derékban kettétört dísz­fák csonka maradványai sze. gélyezik a járdát Nyíregy­házán, a Szabolcs utca Beth­len Gábor utca felé eső ré­szén és a Színház utca Vas­gyár utca felőli szakaszán. Elszomorító látvány ez, amely a városban újra kezd jelentkezni, s immár — a jelekből ítélve — csoportos akciókban is. Hiszen itt már nem egy-két esetről van szó. Egyetlen éjszaka (talán fél óra alatt) jóval több, mint húsz díszfát tördeltek ki ezen az útvonalon — nyilván huligán galerik. Jó lenne még idejekorán megfékezni ezeket az ember­formájú vadakat. (tóth) Óra Rossz cégér a nyíregyházi MÁV-állomás tér felőli olda­lán a már huzamosabb ideje pontatlanul járó óra. Nem egy vonat indulására a park­ban. a jó levegőn várakozó utas, — az órát látva —kés­ié már le miatta a vonatot. Mások viszont az óra által mutatott idő miatt rohannak — nem egyszer nehéz cso­magokkal — hogy le ne kés­sék az induló szerelvényt. így „jobb volna, ha nem volna”, viszont a célszerű az lenne, ha minél rövidebb időn belül gondoskodnának megjavittatásáról. (siger) Stempti Jó idő óta figyelhető, hogy a városban forgalomba ke­rülő tejeszacskóra nem nyom­ják rá a keltezési bélyegzőt. Áz a kis ördöngős masina, amely árulkodik a gyártás napjáról, nem is érinti a zsákocskákat. Pedig kötelező. Tudjuk mi jól, egy tejipari vállalatunk van, azt kell sze­retni. Miután egyedül van, azt is csinál, amit akar. Per­sze a fogyasztónak is marad joga: reklamál. (bürget) Megjelent a Szabolcs-Szatmári Szemle Sz. Komisszárenko: Cmeietek Könyvek az 50 éves szovjet állam tiszteletére A Kossuth Kiadó terveiből

Next

/
Oldalképek
Tartalom