Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-13 / 190. szám
I: flWrf KKKr4KXB7XS5K3£X& wís. «agfflaisrÄ CSALÁD —OTTHON A „fiúkozmetikáról" Ma már a kozmetika az egészséges, jól ápolt ember életéhoz hozzátartozik. Téves az a felfogás, hogy csak a nők ,szépségét” kell ápolni, karbantartani. A fiatal — pubertás vagy nevezhetjük teenagerkorú — fiúk arcápolása valóban egészségügyi követelmény. A kamaszfiúknak leggyakrabban gennyes, pattanásos, túlzsíros, mitesszeres — ún. aknás és szeboreás — arcbőrük van. Ennek oka lehet hormonzavar, vérkeringési problémák, vérszegénység. Természetesen lényeges, hogy a szépségápolásra „ítélt” fiút először alaposan kivizsgálja az orvos, mert alapbaj megállapítása és kikezelése nélkül a kozmetikus csak félmunkát végezhet. A kozmetikus gyógyító és, regeneráló munkájának menete a következő: a bőrt alaposan megtisztítjuk a rárakódott szennyeződéstől. Negyvenszázalékos kámfo- ros arcszeszt használjunk ehhez, amelyet gyógyszertárban is vásárolhatunk. Ezután 8—10 percen át kamillás gőzöléssel felpuhítjuk az arcbőrt. Ezután óvatosan kitisztítjuk a bőrt. Vigyázzunk, lehetőleg nagyobb bőrredőket fogjunk össze, nehogy feldörzsöljük a gyulladásos arcot. Ezután 70 százalékos alkohollal, vagy 3 százalékos hidrogénperoxid-oldattal (szintén gyógyszertárban kapható) alaposan áttöröljük a ifiú arcát. A gennygócok fertőtlenítése legalább annyira fontos, mint a sebészetben a műtendő terület sterilizálása. A hidrogénperoxidos oldat azért előnyösebb, mert a fertőtlenítő hatáson túl halványító és szagtalanító is. A következő stáció a pórusok összehúzása. Ehhez burov oldatba, arcvízbe, arcszeszbe, ecetsavas, timsós, vagy citromsavas oldatba mártott puha gézt használjunk, amelyet kb. 10 percen át — természetesen állandóan frissítve — tartsunk az arcon. Ezután kénes — 5 százalékos káliumkarbonát-oldattal — ecseteljük be (puha vattát használjunk hozzá) a paciens arcát. A kitisztított, fedetlen bőr vitaminigényét, a gennygócok szárítását fokozatos kvarckezeléssel biztosíthatjuk A kozmetikus munkája akkor teljes, ha a mamák gondoskodnak fiaik otthoni arcápolásáról is. Reggel kám- foros arcszesszel töröljük le a pattanásos arcot, este pedig meleg vizes, kénes szappanos lemosást, majd hidegvizes öblítést alkalmazzunk. Lefekvés előtt hatásos cin- kes rázókeverékbe mártott puha vattával néhány percen át borogatást tenni a fiú arcára. A férfiak általában nehezebben szánják rá magukat, hogy kozmetikushoz menjenek Talán ezért is olyan kevés a férfikozmetikai szalon Magyarországon. Pedig a borotválkozás — különösen a villanyborotva — sok bőrártalmat (szőrtüsző- gyulladást, sebesedést, mitesszert) idéz elő. A férfiaknál általában nagyobb a faggyúmirigy-képződés, mint a nőknél. Éppen ezért, s a jó vérellátás biztosítása, a vér- keringési zavarok elmulasztása, s az általános jó közérzet előidézése érdekében — legalább annyira fontos a férfi „szépségápolás”, mint a női. A pihenésről Mostanában sok szó esik a pihenésről. Arról, hogy az úgynevezett „szabad idő” alatt felüdül-e az emberi test; megkapja-e azt a lehetőséget — testileg és idegrendszerileg egyaránt —, hogy elvesztett ereje visszatérjen, hogy pihenés után felüdülve, talpraáll- va újra megkezdhesse munkáját, végezhesse vállalt feladatát. Másképpen úgy mondhatjuk, helyesen használja-e fel az ember szabad idejét? Úgy gazdálkodik-e pihenőperceivel, hogy az testi és szellemi élete egészségére váljék? Meg kell mondani, hogy sajnos nem mindig! Nem! Mert például a rossz levegőjű kocsmákban, italboltokban, fülledt, zsúfolt helyiségekben eltöltött órákat semmi körülmények között sem sorolhatjuk a pihentető, üdítő időtöltések közé. Ártalmak ezek. Az alkohol, füst, leve- gőtlenség, izgalom, feszültség ártalmai. Az vitathatatlan, hogy a sokat emlegetett „aktív pihenés” valami ellentétes tevékenységet jelent. Például azt, hogy a szellemi megerőltetésben kifáradt, ülőfoglalkozást űző ember akkor pihen igazán. ha kikapcsolódik, ha sétál, gyalogol, élvezi a sza^ bad levegőt és valami fizikai elfoglaltságról gondoskodik; például kertben, ház körül foglalatoskodik vagy sportol. Ezzel szemben, ha valaki megerőltető testi munkát végez. mezőgazdaságban, telepen, nyitott műhelyben dolgozik: az pihenőideje alatt helyes, ha kényelmeskedik, heverész, olvas, rádiót hallgat, tv-t néz, vagy szomszédok látogatóba jár. A hangsúly, az igénybevétel megváltozásán van. Pihenő alatt ne azt tegye valaki, amit munkája alatt megszokott, mert ez a helyes pihenés alapvető szabálya. A helyes pihenés megszervezésével kapcsolatosan azonban el kell mondani, hogy a szobába szorulás veszedelmeket is jelenthet. Lássuk ezeket közelebbről! A hosszabb ideig tartó egy helyben ülés derékfájást, a gerincoszlop porckorongjainak károsodását, ülőidegbán- talmakat, a lábban vérkeringési zavarokat, esetleg egyéb mozgásszervi ártalmakat is okozhat. Ezt azoknak mondom, akik a jó pihenési abban látják, hogy szabad idejükben valami alacsony ülőbútorra lekuporodva odaragadnak a tévé képernyője elé és ott is szunnyadnak el, ha a szellemi fáradtság is eléri őket. Szórakozás, pihenés alatt lehetőleg az izgalmakat is kerülje az ember. Az izgalom, a feszültség semmi körülmények között sem tesz jót. A felesleges feszültség vérkeringési zavarokat, fejfájást, vér- tódulást okozhat. A pihenés akkor helyes, ha élvezi az ember és ha haszna van: testét üdíti, szellemét frissíti vele. Ha a végén megállapítja, hogy jólesett. Ez a jóleső érzés még a mindennapi ártalmakat is eltünteti, kiegyensúlyozza. A pihenés módjának megválasztása mindenkinél a pillanatnyi adottságoktól, lehetőségektől is függ és mindenki szabadon rendelkezik vele. De nem hullik készen az ölébe. Lehetőségeit meg kell ismerni és el kell határozni, hogy hogyan éljen vele az ember. Röviden: a pihenésre készüljön fel az egyén és kiki a maga módján, a maga ízlése szerint úgy állítsa össze pihenőprogramját, hogy az ne ártalmára, hanem egészségére szolgáljon. Találjuk meg azt a pihenési formát, módot, vagy — ha úgy tetszik — pihentető szórakozást, ami nem eltespe- dést, elnehezedést, elpuhulást, hanem gyakorlatilag is kézzelfogható felüdülést, megerősödést jelent. Dt, B. L Egy ruha — több ruha Sokan vannak olyanok, akik szeretik a variálható ruhát Terveztünk egy fekete, sötétkék vagy barna jerseyből (selyemből) elkészíthető modern ruhát, amely szinte korhatár nélkül mindenkinek előnyöd s amellett divatos is. Ezt a legkülönbözőbb módon lehet változtatni. A hozzávaló blúz vagy díszítő kellék legtöbbje meglévő ruhatárunkból is kikerülhet. Az alapruha önmagában is viselhető gyönggyel vagy akár csak egy szép dísztűvel. Át- menős fazonja van, mint egy pongyolának. Derékban és a csípőn belső pánttal és kapoccsal lehet zárni, de a rajta lévő megköthető öv is tartja. A ruha ujja 9/iO-es, így a variálásnál a blúz kézelője kilátszik akii a. 1-es rajzunk (amelyen az alapruha jól látható): Kihajtott apacsgalléros ingblúzzal. Ujja alatt a kézelő kilátszik. A ruha szoknya része kissé bővített trapéz formájú, a szoknya nagy alámenettel készült, hogy a járásnál ne nyíljon ki. E ruha variálására néhány ötlet: a) Fehér csipkéből vagy batisztból készült blúzt vehetünk alá, amelynek magas álló nyaka van, kis csipke fodorral és ugyanez ismétlődik az ujja végén is. b) Pettyes selyemből készült nagygalléros betétrész, amely a ruha alá kerül, ugyanakkor kis kézelőt is varrhatunk az anyagból a ruha ujjába. • c) Kockás selyemből vagy jerseyből készült, megkötött nyakú blúz van a ruha alatt; itt is kilátszik a kézelő. d) Mintás, virágos selyemből vagy csipkéből készíthető úgynevezett „Wasserfall”. Ezt természetesen azok részére ajánljuk, akik tudnak szabnivarrni. Á ruha eleje szélére, valamint a háta nyakkörbe körül felvarrható. Kis fodrot készíthetünk az ujja végére is, mert akkor komplettebb és elegánsabb ez a változat. e) Fehér batisztből vagy madeirából készíthető a ruha kivágásába egy álló sálgallér- szerű betét. Ugyanebből az 'anyagból az ujja végződéshez kis masnira kötött kézelőt is készíthetünk. Ha ugyanakkor színben harmonizáló bőrövet teszünk a ruhára, az is nagyon csinos megoldás. Nádor Vera A nyári napközik egyenes folytatása a tanév közbeni iskolai napköziknek. , Jellegük természetesen más, mint a tanítási időben. A legtöbb szülő tudja ezt, a gyakorlatban olykor mégsem veszi figyelembe. Pedig a megváltozott , körülményekhez a családi nevelésnek is alkalmazkodnia kell. A nyári napközik lakói rendszerint több iskolából jönnek össze, s nemegyszer cserélődnek a csoporttársak is. Előfordulhat, hogy hetenként más és más pedagógus foglalkozik egy-egy közösséggel. Mindebből következik, hogy tanácsos rendszeresen érdeklődni a gyerektől, új barátai iránt. A foglalkozások zöme játék: strandolás, mozi, sport — de nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy a nyári napközi feladatai nem azonosak az elsősorban üdülési célt szolgáló táborokéval. Mivel délutánonként hazamegy a gyerek, napjait végső sorban a családnak kell irányítani. Az ellátottság, a koszt általában ugyanolyan, mint Évszázadokkal ezelőtt az előkelő bőrszín nyáron is a sápadt, fehér volt. Az emberek azután rájöttek arra, hogy a barna bőrszín jobb, egészségesebb divat. Akik ugyanis napon végzett munka, vagy 'sütkérezés révén barna bőrre tesznek szert, a csontrendszerük egészségéhez szükséges D-vitaminra is' szert tettek. Mindezek ellenére a mai napimádók barna bőrszín iránti vágyát sokkal inkább a divat, mint az egészség fűti. Ez az oka annak, hogy a napozási lehetőségek beköszöntésekor fiatalok és öregek, nők és férfiak egyaránt, egy-két nap alatt akarnak „divatosakká” lenni, ahelyett, hogy lassan, egyenletesen — és tegyük mindjárt hozzá, veszélytelenül — bámulnának le. Bőrünkben a barnaságot okozó festékanyag, a pigment termelését a napfény ibolyántúli sugárzása váltja ki. Közben ugyanez az ibolyántúli sugárzás alakít át bőrünkben egy vegyi anyagot D-vitaminná. A bőr pigmenttermelésének komoly élettani jelentősége van. A pigmentréteg vastagsága, tehát a bőrben levő festékanyag mennyisége szabja meg végső fokon, hogy a napfény ultraibolya-sugárzásából — ami bizony egyáltalán nem ártalmatlan — mennyi hatol át a bőrön. A pigmenttermelés tehát valójában védelem az ibolyántúli sugárzással szemben. A bőrégést és más kellemetlenségeket a fokozatosan termeltetett pigment jórészt kivédi. Éppen ezért kezdetben csak az arcot és a felsőtestet is, csak néhány percig tegyük ki, kivált délidőben, napfénynek. Különösen veszélyes, ha víz partján, tűző napon, szabadságunk első napján fehér bőrrel elalszunk. Nagy kísértés a szellős vizek feletti csónakban töltött napozás is. A szellőtől ugyanis nem érezzük a túlmelegedés kellemetlenségét. Éjszaka aztán arra ébredünk, hogy ráz a hideg és hatalmas hólyagokban válnak láthatókká testünkön az égési tünetek. A fokozatosság elvét minden embernek be kell tartania, de az e téren vétett hibák csecsemőknél és öregeknél bosszulják meg magukat leginkább. Az egészséges, fiatál felnőtt egy-egy bőrégést, egy-két napos hidegrázás és esetleg életreszólóan megmaradó bőrhegek árán megúszhat, de az öregek és csecsemők életveszélyes állapotban kerülhetnek kórházba. A női nyári strandszatyorban mindig legyen ott a kölni, olaj, krém és a napszemüveg is. A napszemüveg főképpen, ha elég nagy ahhoz, hogy az egész szemkörnyéket leárnyékolja, nemcsak a kellemetlen, vakító fénytől védi a szemet, hanem a 30 év felettieknél a szemzúg körül keletkező szarkaláb-képződés- nek is elejét veszi. A kozmetikai szerekről általában nem lehet egyértelműen dicséretet mondani. Különösen napjainkban, amikor sok nő szed hormontartalmú, fogamzás- gátló tablettát, könnyen előfordulhat, hogy kozmetikai szerek fényérzékennyé teszik a bőrt. Az eredmény nemcsak bőrgyulládás lehet, hanem fekete foltokban sokáig megmaradó, csúnya pigmentlerakódás is keletkezhet a bőrön ott. ahol a kozmetikai szerek a legtöményebben helyezkedtek el rajta. Érdemes ezért először ruhával fedhető felületen, egy-egy szemernyit felkenni a télen is használt kozJ metikai szerekből, annak eldöntésére, hogy nem okoz-e fénnyel szembeni fokozott érzékenységet A bergamottolaj-tártaim# „gyorsbamító” krémek használatát nem ajánlom. Sőt célszerű lenne, ha nem gyártanának, illetve nem is hoznának forgalomba bergamott- olaj-tartalmú napolajakat vagy krémeket. Gyakori ugyani» éppen ettől a fokozott napfénnyel szembeni érzékenység. A fényvédő krémek, ha és»*.., szerű napozás mellett has»* ‘ náljuk, igen hasznosak. aF bennük foglalt fényvédő anyagi gok gátolják, hogy a sugárzói egy része áthatoljon bőrüiW kön, a zsiradék viszont aka4& dályozza bőrünk vízvesztéséiül és ezáltal rugalmasságát, fe~ szességét, puhaságát védi Aki az említett szempontot» kát — akár a mezőn dolgozva, akár szabadságát valahol napfényes vidéken töltve — betartja, nemcsak divato® barna bőrszínre tehet szert, hanem olyan D-vitamin é» edzettség tartalékra is. amelyből a napfényszegény téli napokra is marad bőségesen. Dr. Szendéi Adun* A napközi nem gyermekmegőrző tanév közben a napköziben. A külön szórakozásokra minden helyi tanács jelentős összegeket áldoz — a vakáció sokszínűségét, tartalmasságát mégsem zsugoríthatjuk kizárólag az itt zajló életre. Aki az egész vakációt nyári napköziben tölti, nem egy esetben bizony valamiféle „gyermek- megőrzőben” érzi magát. Törekedjünk hát arra, hogy „igazi” táborban is nyaraljon a gyerek, esetleg töltsön pár napot távolabb lakó rokonainál is. Másrészt nevelési szempontból is igen hasznos, ha az idősebb diákok néhány hetet termelő- munkában töltenek el. ( Az időjárás hirtelen változásaira nemigen terjed ki a gyermek figyelme. A korán munkába induló szülő legalább előző nap este figyelmeztesse, s mindig két öltözékgarnitúrát készítsen ki, hogy jó idő esetén a könnyebbet, hűvös, esős napokon a melegebbet vegye fel. Öltözékét a használtabbak közül válasszuk ki. Gondoskodjunk arról is, hogy sose felejtse otthon fürdőruháját, esős időben kedvenc könyvét (ha nincs, próbáljunk oda hatni, hogy legyen!). Viszont értékes játékot ne vigyen magávaL Nemcsak azért, mert van elég napközis játék, de mer* el is veszítheti. Figyelmeztessük, hogy mindig keresse, ha valamit elhagy. Nincs tábor, mely valamilyen foiv mában ne rendelkezne „talált tárgyak osztályával”. Vasárnap és az ünnepek alatt a nyári napközi is szünetel. Ezeket a napokat lehetőleg töltse együtt a család. Igen jó hatásúak a meghitt, közös étkezések. Ma már igen elavult az a közmondás, hogy „magyar ember evés közben nem beszél”. Mikor beszélgessen egy mai család, ha rendszerint csak a vasárnapi ebédnél vannak mindannyian együtt? Ilyenkor természetesen sok mindenről esik szó — de ne feledkezzünk meg a gyerekről sem. Érdeklődjünk tábori problémáiról, élményei felől is. j , A napozás tudománya
