Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-12 / 189. szám
augusztus rz. KELET MAGYARORSZAG 5 oldal Toronyzene Tinódi dallamára Ma kezdődik Tiszántúl rangos kulturális eseménye, a nyírbátori zenei napok Nyírbátor a megyének ez az ősi, sok történelmi emlékkel rendelkező egykori mezővárosa az idén hatodik alkalommal rendezi meg a Tiszántúl rangos kulturális eseményévé váló zenei napokat. Az élő hagyománytisztelet és a zenei hangversenyek számára ideális lehetőségek, nemkevésbé a helyi patrióták szorgos igyekezete találkozott a hatvanas évek közepén, amikor először kezdtek foglalkozni a zenei napok gondolatával. A helyi erőfeszítések támogatásra találtak a járási és a megyei szerveknél is; 1967 augusztus 19-én, szombaton délután korabeli jelmezbe öltözött lovasbandé- rium felvonulásával és a már hagyományossá vált szignállal, toronyzenével, este fővárosi kórusok, zenekarok hangversenyével megkezdődtek a zenei napok. Temp iont, mint hangversenyterem Az első sikert több ezer érdeklődő bizonyította, s ami a rendezőket megnyugtatta, nemcsak a látványos utcai felvonulás, a térzene vonzotta a közönséget, hanem a müemfék református templomban első ízben megrendezett hangverseny is. Nyolc kórus szabadtéri hangversenyén, a múzeum udvarán megyén túli együttes is szerepelt, az ózdi Liszt Ferenc művelődési ház vegyes kórusa. Az esti hangversenyen a Budapesti Zeneművészeti Főiskola KISZ-szervezetének kamarakórusa és kamarazenekara lépett fel Palestrina, Josquin, Lechner, Schütz, Caldora, Pepping, Farkas Ferenc, Kodály Zoltán, Eben, Händel és Bach műveivel. Augusztus 26-án került sor a következő hangversenyre, a Magyar Rádió és Televízió énekkara adott műsort Sap- szon Ferenc vezényletével. A záró fellépésen Kodály Zoltán Psalmus Hungaricu- sát adták elő. amely azóta is hagyományosan helyet kap a zenei napok műsorában. A zenei napok első évétől arra törekedtek a rendezők, hoey a magas színvonalú zenei élmények mellett a résztvevők rpegismerjék Nyírbátor nevezetes műemlékeit, múzeumának gazdag anyagát, s igyekeztek kapcsolatot teremteni több fővárosi múzeummal és képtárral, így a zenei napok idején a múzeumban megnyitották Koffán Károly művészportréinak tárlatát és Amos Imre szabolcsi festőművész emlékkiállítását. A helyi ipar- művészeti értékeket a növényolajgyárban készült díszgyertyabemutató képviselte. míg a mai élet fejlődését az 1-es számú iskolában mezőgazdasági termékbemutató érzékeltette. Ez a sokszínű, nem csupán a zenei programra szorítkozó rendezvénysorozat tette változatossá. vonzóvá már a „premier” évében a nyírbátori zenei napokat. Külön hangulatot, történelmi légkört kölcsönöz a most már évenként ismétlődő és gazdagodó rendezvénysorozatnak. hogy a helyi hagyományokba ágyazva, azokat felelevenítve és ápolva szólalnak meg a zenei produkciók, kapnak sajátos hangsúlyt a kapcsolódó események. Ilyen mozzanat Tinódi Lantos Sebestyén 1548. július 25. körüli nyírbátori tartózkodása, ahol egyik jelentős énekét írta a „Sokféle részö- gösrő]” címmel. Megénekelte az 1479 évi nagy győzelmet is. amikor Báthori István és Kinizsi Pál fényes diadalt aratott a törökök felett. Tinódi dallamára Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző komponált toronyzenét, amely a nyírbátori généi napok szignálja lett. 1968-ban már 4000 érdeklődő jelenlétében hangzott el a Tinódi-dallam, a lovasban- dérium felvonulása után a főtéren Roháiy Viktor, a járási tanács vb-elnöke ezeket mondta ünnepi beszédében: „Több száz éves pihenő után másodszor harsan fel községünkben messze'hangzóan Tinódi Lantos Sebestyén dallama és ide vonzza az országból a történelmi hagyományok iránt érdeklődő és a magas szintű zenei élményekre vágyó közönséget.” Országosan jegyzett Ekkor azonban még inkább óhaj, szép terv volt ez, a zenei napok közönségét elsősorban a helyi lakosság és a környékbeli községekből átrándulók alkották. Változatos programban nem volt hiány: ekkor mutatták be először a múzeumban a Tinódi Lantos Sebestyén-em- lékkiállítást és hangszertörténeti tárlatot. A kiállítások rendezéséhez nagy segítséget adott Nyírbátornak a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Néprajzi Múzeum. Ekkor tartották meg a Nyírbátorban alakult lengyel—magyar baráti kör találkozóját a múzeum lovagtermében. A hangversenyek ezúttal is színvonalasak voltak, az 1000---1300 nézőt befogadó hangverseny- teremben —- a műemlék református templomban — a zeneművészeti főiskola Liszt Ferenc kamarakórusa és kamaraegyüttese lépett fel, közreműködött Lehotka Gábor orgonaművész. A múzeum képtárában napokig láthatta a közönség Vaszary János emlékkiállítását. Neves művészek a Két év sikerei, a megnövekedett érdeklődés a megyében és a megyén túl, arra kötelezte a zenei napok rendező bizottságát, hogy folytassák a megkezdett utat. Hatvankilenq augusztus 16- án az eső sem tudta megzavarni a szabadtéri megnyitót, 2 és fél ezer ember tapsolt a jelmezes lovasbandé- riumnak. Köztük mintegy 300 vendég a megye különböző helyeiről és más megyéktől, sőt jelen volt egy lengyel turistacsoport is. Ez az év több, helyileg nevezetes történelmi dátumot idézett: 1969 volt Nyírbátor településének kilencszázadik, a szabad királyi városi jogok birtokba vételének hatszázki- lenevenedik, a Báthori István erdélyi vajda-országbíró. Mátyás király hadvezére győztes csatájának, a kenyérmezei diadalnak négyszázkilencvenedik és a Báthori András nyírbátori kastélyában megkötött nemzetközi egyezmény négyszázhuszadik évfordulójának éve. Ekkor mutatták be a múzeumban a Magyar Nemzeti Múzeum aranykincseit, a Történelmi' Múzeum ötvösremekeit. A templomban a váci „Vox Humana” énekkara, az OKISZ Erkel Ferenc művészegyüttese, a MÁV Szimfonikusod Zenekara adott emlékezetes hangversenyt. Ebben az évben leplezték le Báthori István erdélyi vajda, országbíró. Mátyás hadvezérének szobrát a róla elnevezett gimnázium előtti téren. A szobor Ispánszki József ah kotása. Tévedés? Nem! Árdrágítás Ellenőrzés a vas-műszaki boltokban Az érdeklődés 1970-ben már olyan volt, hqgy az idegenforgalmi tájékoztatók is jegyezték, feltüntették a nyírbátori zenei napokat. 70- ben már a megyeszékhelyről 500 vendéggel különvonat Indult Nyírbátorba, ahol histó- riás és virágénekek, népballadák különlegesen szép és hangulatos hangversenyén neves művészek léptek fel- Jancsó Adrienne, Török Er« zsébet, Kecskés András. A megnyitót Ádám Jenő, az ismert zeneszerző és zenetörténész tartotta. A zenei anyanyelv ápolásának tiszántúli fellegváraként említette Nyírbátort, amely a későbbiekben is rászolgált arra a rangos és megtisztelő jelzőre. 1971-ben már a Magyar Állami Hanversenyzenekar is ellátogatott ide, Ferencsik Jánossal az élen. A legkiemelkedőbb művészek megkapták a zenei napok emlékplakettjét. Örvendetes, hogy a vendégművészek és együttesek mellett sikeresen szerepel évek óta a nyírbátori iskola énekkara is, Leit- ner Mária vezetésével. A magyarokon kívül számos cseh. lengyel, német vendége is volt a zenei napoknak. Augusztus 12, 13, 19 és 20 Az idén augusztus lj-én térzenével kezdődik a hatodik zenei napok eseménysorozata, délután 6 órakor koszo- rúz7ák meg Báthori István erdélyi vajda szobrát és Báthori István fejedelem, lengyel király emléktábláját, Este 7-lcor hangzik fel hazánk legnagyobb fa harangtornyának kerengőjéről a zenei napok szignálja: Farkas Ferenc zenéje Tinódi dallamaira. Este Szokolay „Magyar kórusszimfóniájával” és Kodály műveinek előadásával kezdődik a hangverseny. Közreműködik a Deb- eeni MÁV Filharmonikus Zenekar, a debreceni Kodály- kórus, Gulyás György kar- igazgató vezetésével. Augusztus 13-án „Műemlékek, régi házak” címmel képkiállítás nvilik. Este Haydn: „Az évszakok” című oratóriumát adják elő a MÁV Filharmonikusok, a Kodály-kórus közreműködnek: Werner Má ria, Korondy György, Matézis Demeter. Augusztus 19 én és 29-án újabb két hang versennyel és újabb képkiál Utassal folytatódik a program. A hangversenyen fővárosi és szegedi művészek, zenekarok mutatkoznak be Bach. Händel és Kodály műveiből összeállított műsorokkal, fellépnek: Sirpándi József, Sinkó György, vezényel: Vaszy Viktor. P. G. Kérek két kiló szeget, egy zárat, egy lakatot. Majdnem elfelejtettem! Négy re- szelőt is. Milyet? Kettőt ebből, kettőt meg abból. — Tessék parancsolni, máris adom. Százhat forint 30 fillér. Viszontlátásra. Ezt mondta a boltos, de a vásárló «csak nem akart kimenni. Néhány másodperc múlva egy másik férfi is bement, csak ő már nem vásárolni, hanem megnézni, megmérni és újra kiszámolni az elkészített csomagot. Az egész nem tartott sokáig, a végeredmény: az ár nem stimmelt. Nem volt túlságosan nagy az eltérés, de a boltvezető a lakatnál, a szegnél és az ajtózárnál 4 forint 20 fillérrel többet számolt, mint az eredeti ára lett volna. Mindez a Mátészalkai ÁFÉSZ nyírcsaholyi vegyesboltjában történt. Többet számoltak Nem a nyírcsaholyi boltvezető volt egyedül a megyében, aki többet számolt a megyei tanács kereskedelmi felügyelősége áltaj május— június hónapban megtartott ellenőrzéskor. Az iparcikk kiskereskedelmi vállalat kis- Várdai mezőgazdasági boltjában 170 forint értékű árunál 14,90-nel számoltak többet, igaz, ezt a tévedést egy másodéves tanuló követte el, aki még nem volt egészen tisztában az áruk minőségével. Nem valami kedvező benyomással távoztak az ellenőrök a Nagykállói ÁFÉSZ vas-edényboltjóból sem. A próbavásárláskor 6,30-cal számoltak többet a fémcsigafúróért, igaz, ez is egy csigafúró ára lett volna, csak lényegesen jobb minőségűé. Ebben a boltban persze nem csak ennyi szabálytalanságot fedezett fel a vizsgálat. Néhány áru között kellett csak szétnézni és máris találtak mulasztást: első osztályú áron értékesítették a 10 és 20 literes fazekakat. Az ellenőrök kigyűjtése alapján az eddig eladott 41 fazéknál 184 forinttal csapták be a vásárlókat. Ehhez hasonló volt a helyzet a Baktalórántházi ÁFÉSZ vegyes vas-edény- boltjában, ahol a teafőzőket adták el első osztályú áruként. Az eladott 12 darabnál 40 forint volt az eltérés — természetesen g bolt javára. És a bolt javára számoltak többet 5,70-nel a próbavásárláskor a mátészalkai mező- gazdasági boltban, 13,60-nal Bár a lakat megbízható, ez a kerítés mégsem a legtökéletesebb módja a társadalmi tulajdon megóvásának a Fehérgyarmati ÁFÉSZ „vasraktárában'’! a vásárosnaményiban és 2,20- szal az újfehértói vas-vegyi- boltban. Elmaradt a felelősségre vonás A megye vaskereskedelmét átfogó vizsgálat persze nem csak az árdrágítás tényét fedezte fel, hanem az okokat is megállapította. Nem kezelik külön a különböző méretű és minőségű árukat, a legtöbb esetben hiányoznak az egyedi árjelzők, sok esetben nem megfelelő a bolti dolgozók' szakképzettsége és hiányos a belső ellenőrzés. Ennek bizonyítására elég csak a boltokban lévő ellenőrzési naplókat megnézni, kiderül, hogy a belső ellenőrök próbavásárlásokat nem, vagy alig végeznek, az ellenőrzés legtöbbször csak csomagellenőrzésre terjed ki. A megvizsgált boltok ellenőrzési naplóiban 80 idei bejegyzést találtak, de a fogyasztók megkárosításáért egyetlen esetben sem kezdeményeztek felelősségre vonást. Hasonlításképpen leírjuk: a felügyelőség által megvizsgált 4 iparcikk kis- ker boltban három esetben, a 22 szövetkezeti boltban 12 esetben csapták be az eladók a vásárlónak hitt ellenőrt. A vizsgálat nem csak a fogyasztói érdekvédelemre terjedt ki, hanem azt is megnézték, milyen az áruellátás. Az eredmény: a múlt évhez viszonyítva javult az ellátás zománcozott és horganyzott edényekből, a háztartási eszközökből, szegekből, nem tudják viszont kielégíteni a*, igényeket a magyar gyárt- mányú rozsdamentes evőeszközökből, csavarokból. A mezőgazdasági szerszámok közül a legnagyobb hiány a miskolci és debreceni kapáknál található, jóllehet a helyi nagykereskedelmi vállalat jóval többét, szerzett be belőlük, mint az elmúlt évben. Szinte hihetetlen, de a megvizsgált boltok közül egyedül Pátrohán lehetett harapófogót vásárolni, máshol egy darabot sem találtak, A nagvkernek ebből a keresett árubój mindössze ISOO-at sikerült beszerezni, pedig legalább 20—25 ezerre lenne szükség. Pénzbírság, legyelmi Szabálysértési ügyek Magával vitte az evőeszközt J. J. nyíregyházi lakos a MÁV nyíregyházi állomásán az Utasellátó büféjéből a részére étkezésre kiadott kést, kanalat és villát a fizetés után zsebre rakta és úgy távozott. Útközben a Marx téren találkozott egy fiatal lánnyal, akivel kötekedni kezdett. Az önkéntes rendőrök igazoltatták és bekísérték az üveges és kárpitos ktsz portájára, megmotozták és megtalálták zsebeiben az „Utasellátó” feliratú evőeszközöket. J. J. a rendőrök előtt beismerte a lopást. Az evőeszközöket az Utasellátó Vállalatnak visz- szaszolgáltatták. Az ügy a városi tanács vb szabálysértési csoportjához került, ahol 500 forint pénzbírság kiszabása» val sújtották. Hasonló ügyben tett a rendőrség feljelentést Sz. A. nyíregyházi lakos ellen, aki ugyancsak a nyíregyházi állomás Utasellátó bisztrójában kávéspoharakat és más kisebb poharakat lopott el. A szabálysértés mérlegelésénél enyhítő körülménynek vették, hogy büntetlen előéletű, ezért őt 400 forint büntetés kiszabásával sújtották. ★ K vízi rendőrség által tett feljelentés alapján a szabálysértési osztály tárgyalás mellőzésével megállapította, hogy Sz. P.-né 1972. július 19-én 15 órakor Tokaj külterületén a Bodrog folyóban a hajózóútban tiltott helyen gumimatracon fürdött. Ezzel a cselekményével a törvény ide vonatkozó rendelkezése szerint a „tiltott fürdés” szabálysértést követte el. A tiltott helyen való fürdé* a nyári hónapokban eddig is több halálesetet okozott. Különösen veszélyes tiltott helyen a gumimatrac használata, mivel azt az úszni nem tudók is igénybe veszik és azzal a mélyebb vizekre is bemerészkednek. Sz. P.-nét 200 forint pénzbírsággal sújtották. Ugyancsak a vízi rendészet feljelentése alapján történt bírságolás Sz. I.-né nyíregyházi lakos ügyében. Ugyanott a Bodrogban, Tokaj külterületén a hajóútban, gumimatraccal fürdött. A szabálysértési csoport 150 forint pénzbírsággal sújtotta. (f. P.) Az áruellátásról összességében elmondhatjuk, hogy a javulás ellenére sem kielégítő. Ennek okát a felügyelőség abban látja, hogy sem a szövetkezeti, sem az állami kereskedelem nem él az új gazdasági mechanizmus adta lehetőségekkel: nem for. dúlnak más megyebeli nagy- kerhez, ha Itthon hiányzik valami és nem keresnek közvetlen kapcsolatot az iparral, holott mindkettőre megvan a lehetőség. A vizsgálat harmadik része az érkialakítás, áralkalmazás ellenőrzése volt, illetve lett volna. Az történt ugyanis, hogy a szövetkezeteknél nem volt mit vizsgálni, árkialakításuk gyakorlatilag nincs, elfogadják a nagykereskedelem által javasolt árakat. Itt azonban azt is megjegyezzük, hogy ez nem káros a vásárlóknak, hiszen a megadott Irányhaszonkulcs nem a legmagasabb, így jó néhány árut olcsóbban megvásárolhatunk, mint ha a szövetkezet alakítaná ki az árakat. Az iparcikk kiskereskedelmi vállalat ármunkáját a vizsgálat megfelelőnek találta: felülvizsgálják a javasolt árakat és amennyiben az eltér a vállalatnál alkalmazott ártól, úgy azokat egyeztetik, így nem fordulhat elő, hogy azonos árukra kettős árat alkalmaznának. Hiba azért itt is van: a kiadott árutasí- lásokat a boltokban nem mindig hajtják végre, így történhetett meg, hogy a kisvár, dai mezőgazdasági bolt vezetője — a kigyűjtés szerint — 2100 forint készletértékkülönbözettel nem számolt el a vállalatnak. A vizsgálat alapján a kereskedelmi felügyelőség 13 esetben 400-tól 1000 forintig terjedő pénzbírságot szabott ki, egy boltvezetőt figyelmeztetésben részesített, egy esetben pedig fegyelmi felelősségre vonást kezdeményezett. Balogh József
