Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-12 / 189. szám

augusztus rz. KELET MAGYARORSZAG 5 oldal Toronyzene Tinódi dallamára Ma kezdődik Tiszántúl rangos kulturális eseménye, a nyírbátori zenei napok Nyírbátor a megyének ez az ősi, sok történelmi em­lékkel rendelkező egykori mezővárosa az idén hatodik alkalommal rendezi meg a Tiszántúl rangos kulturális eseményévé váló zenei napo­kat. Az élő hagyománytiszte­let és a zenei hangversenyek számára ideális lehetőségek, nemkevésbé a helyi patrióták szorgos igyekezete találkozott a hatvanas évek közepén, amikor először kezdtek fog­lalkozni a zenei napok gon­dolatával. A helyi erőfeszíté­sek támogatásra találtak a járási és a megyei szervek­nél is; 1967 augusztus 19-én, szombaton délután korabeli jelmezbe öltözött lovasbandé- rium felvonulásával és a már hagyományossá vált szignállal, toronyzenével, es­te fővárosi kórusok, zeneka­rok hangversenyével meg­kezdődtek a zenei napok. Temp iont, mint hangversenyterem Az első sikert több ezer ér­deklődő bizonyította, s ami a rendezőket megnyugtatta, nemcsak a látványos utcai felvonulás, a térzene vonzot­ta a közönséget, hanem a müemfék református temp­lomban első ízben megren­dezett hangverseny is. Nyolc kórus szabadtéri hangverse­nyén, a múzeum udvarán megyén túli együttes is szere­pelt, az ózdi Liszt Ferenc művelődési ház vegyes kóru­sa. Az esti hangversenyen a Budapesti Zeneművészeti Fő­iskola KISZ-szervezetének kamarakórusa és kamaraze­nekara lépett fel Palestrina, Josquin, Lechner, Schütz, Caldora, Pepping, Farkas Ferenc, Kodály Zoltán, Eben, Händel és Bach műveivel. Augusztus 26-án került sor a következő hangversenyre, a Magyar Rádió és Televízió énekkara adott műsort Sap- szon Ferenc vezényletével. A záró fellépésen Kodály Zoltán Psalmus Hungaricu- sát adták elő. amely azóta is hagyományosan helyet kap a zenei napok műsorában. A zenei napok első évétől arra törekedtek a rendezők, hoey a magas színvonalú ze­nei élmények mellett a részt­vevők rpegismerjék Nyírbá­tor nevezetes műemlékeit, múzeumának gazdag anya­gát, s igyekeztek kapcsola­tot teremteni több fővárosi múzeummal és képtárral, így a zenei napok idején a múzeumban megnyitották Koffán Károly művészport­réinak tárlatát és Amos Im­re szabolcsi festőművész em­lékkiállítását. A helyi ipar- művészeti értékeket a nö­vényolajgyárban készült díszgyertyabemutató képvi­selte. míg a mai élet fejlődé­sét az 1-es számú iskolában mezőgazdasági termékbe­mutató érzékeltette. Ez a sokszínű, nem csupán a zenei programra szorítkozó ren­dezvénysorozat tette változa­tossá. vonzóvá már a „pre­mier” évében a nyírbátori ze­nei napokat. Külön hangulatot, történel­mi légkört kölcsönöz a most már évenként ismétlődő és gazdagodó rendezvénysoro­zatnak. hogy a helyi hagyo­mányokba ágyazva, azokat felelevenítve és ápolva szó­lalnak meg a zenei produkci­ók, kapnak sajátos hang­súlyt a kapcsolódó esemé­nyek. Ilyen mozzanat Tinódi Lantos Sebestyén 1548. július 25. körüli nyírbátori tartóz­kodása, ahol egyik jelentős énekét írta a „Sokféle részö- gösrő]” címmel. Megénekelte az 1479 évi nagy győzelmet is. amikor Báthori István és Kinizsi Pál fényes diadalt aratott a törökök felett. Ti­nódi dallamára Farkas Fe­renc Kossuth-díjas zene­szerző komponált toronyze­nét, amely a nyírbátori généi napok szignálja lett. 1968-ban már 4000 érdek­lődő jelenlétében hangzott el a Tinódi-dallam, a lovasban- dérium felvonulása után a főtéren Roháiy Viktor, a já­rási tanács vb-elnöke ezeket mondta ünnepi beszédében: „Több száz éves pihenő után másodszor harsan fel közsé­günkben messze'hangzóan Ti­nódi Lantos Sebestyén dalla­ma és ide vonzza az ország­ból a történelmi hagyomá­nyok iránt érdeklődő és a magas szintű zenei élmé­nyekre vágyó közönséget.” Országosan jegyzett Ekkor azonban még in­kább óhaj, szép terv volt ez, a zenei napok közönségét el­sősorban a helyi lakosság és a környékbeli községekből átrándulók alkották. Válto­zatos programban nem volt hiány: ekkor mutatták be először a múzeumban a Ti­nódi Lantos Sebestyén-em- lékkiállítást és hangszertör­téneti tárlatot. A kiállítások rendezéséhez nagy segítséget adott Nyírbátornak a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Nép­rajzi Múzeum. Ekkor tartot­ták meg a Nyírbátorban ala­kult lengyel—magyar baráti kör találkozóját a múzeum lovagtermében. A hangver­senyek ezúttal is színvona­lasak voltak, az 1000---1300 nézőt befogadó hangverseny- teremben —- a műemlék re­formátus templomban — a zeneművészeti főiskola Liszt Ferenc kamarakórusa és ka­maraegyüttese lépett fel, köz­reműködött Lehotka Gábor orgonaművész. A múzeum képtárában napokig láthat­ta a közönség Vaszary János emlékkiállítását. Neves művészek a Két év sikerei, a megnöve­kedett érdeklődés a megyé­ben és a megyén túl, arra kötelezte a zenei napok ren­dező bizottságát, hogy foly­tassák a megkezdett utat. Hatvankilenq augusztus 16- án az eső sem tudta megza­varni a szabadtéri megnyi­tót, 2 és fél ezer ember tap­solt a jelmezes lovasbandé- riumnak. Köztük mintegy 300 vendég a megye különböző helyeiről és más megyéktől, sőt jelen volt egy lengyel turistacsoport is. Ez az év több, helyileg nevezetes tör­ténelmi dátumot idézett: 1969 volt Nyírbátor települé­sének kilencszázadik, a sza­bad királyi városi jogok bir­tokba vételének hatszázki- lenevenedik, a Báthori Ist­ván erdélyi vajda-országbíró. Mátyás király hadvezére győztes csatájának, a kenyér­mezei diadalnak négyszázki­lencvenedik és a Báthori András nyírbátori kastélyá­ban megkötött nemzetközi egyezmény négyszázhuszadik évfordulójának éve. Ekkor mutatták be a múzeumban a Magyar Nemzeti Múzeum aranykincseit, a Történelmi' Múzeum ötvösremekeit. A templomban a váci „Vox Hu­mana” énekkara, az OKISZ Erkel Ferenc mű­vészegyüttese, a MÁV Szim­fonikusod Zenekara adott emlékezetes hangversenyt. Ebben az évben leplezték le Báthori István erdélyi vajda, országbíró. Mátyás hadvezé­rének szobrát a róla elneve­zett gimnázium előtti téren. A szobor Ispánszki József ah kotása. Tévedés? Nem! Árdrágítás Ellenőrzés a vas-műszaki boltokban Az érdeklődés 1970-ben már olyan volt, hqgy az ide­genforgalmi tájékoztatók is jegyezték, feltüntették a nyírbátori zenei napokat. 70- ben már a megyeszékhelyről 500 vendéggel különvonat In­dult Nyírbátorba, ahol histó- riás és virágénekek, népbal­ladák különlegesen szép és hangulatos hangversenyén neves művészek léptek fel- Jancsó Adrienne, Török Er« zsébet, Kecskés András. A megnyitót Ádám Jenő, az is­mert zeneszerző és zenetörté­nész tartotta. A zenei anya­nyelv ápolásának tiszántúli fellegváraként említette Nyírbátort, amely a későbbi­ekben is rászolgált arra a rangos és megtisztelő jelző­re. 1971-ben már a Magyar Állami Hanversenyzenekar is ellátogatott ide, Ferencsik Jánossal az élen. A legki­emelkedőbb művészek meg­kapták a zenei napok em­lékplakettjét. Örvendetes, hogy a vendégművészek és együttesek mellett sikeresen szerepel évek óta a nyírbá­tori iskola énekkara is, Leit- ner Mária vezetésével. A ma­gyarokon kívül számos cseh. lengyel, német vendége is volt a zenei napoknak. Augusztus 12, 13, 19 és 20 Az idén augusztus lj-én térzenével kezdődik a hatodik zenei napok eseménysoroza­ta, délután 6 órakor koszo- rúz7ák meg Báthori István erdélyi vajda szobrát és Báthori István fejedelem, lengyel király emléktábláját, Este 7-lcor hangzik fel ha­zánk legnagyobb fa harang­tornyának kerengőjéről a ze­nei napok szignálja: Farkas Ferenc zenéje Tinódi dalla­maira. Este Szokolay „Ma­gyar kórusszimfóniájával” és Kodály műveinek előadá­sával kezdődik a hangver­seny. Közreműködik a Deb- eeni MÁV Filharmonikus Ze­nekar, a debreceni Kodály- kórus, Gulyás György kar- igazgató vezetésével. Augusz­tus 13-án „Műemlékek, ré­gi házak” címmel képkiállí­tás nvilik. Este Haydn: „Az évszakok” című oratóriumát adják elő a MÁV Filharmo­nikusok, a Kodály-kórus közreműködnek: Werner Má ria, Korondy György, Mat­ézis Demeter. Augusztus 19 én és 29-án újabb két hang versennyel és újabb képkiál Utassal folytatódik a prog­ram. A hangversenyen fővá­rosi és szegedi művészek, ze­nekarok mutatkoznak be Bach. Händel és Kodály mű­veiből összeállított műsorok­kal, fellépnek: Sirpándi Jó­zsef, Sinkó György, vezényel: Vaszy Viktor. P. G. Kérek két kiló szeget, egy zárat, egy lakatot. Majd­nem elfelejtettem! Négy re- szelőt is. Milyet? Kettőt eb­ből, kettőt meg abból. — Tessék parancsolni, máris adom. Százhat forint 30 fillér. Viszontlátásra. Ezt mondta a boltos, de a vásárló «csak nem akart ki­menni. Néhány másodperc múlva egy másik férfi is be­ment, csak ő már nem vásá­rolni, hanem megnézni, meg­mérni és újra kiszámolni az elkészített csomagot. Az egész nem tartott sokáig, a vég­eredmény: az ár nem stim­melt. Nem volt túlságosan nagy az eltérés, de a boltve­zető a lakatnál, a szegnél és az ajtózárnál 4 forint 20 fil­lérrel többet számolt, mint az eredeti ára lett volna. Mindez a Mátészalkai ÁFÉSZ nyírcsaholyi vegyesboltjában történt. Többet számoltak Nem a nyírcsaholyi boltve­zető volt egyedül a megyé­ben, aki többet számolt a megyei tanács kereskedelmi felügyelősége áltaj május— június hónapban megtartott ellenőrzéskor. Az iparcikk kiskereskedelmi vállalat kis- Várdai mezőgazdasági bolt­jában 170 forint értékű áru­nál 14,90-nel számoltak töb­bet, igaz, ezt a tévedést egy másodéves tanuló követte el, aki még nem volt egészen tisztában az áruk minőségé­vel. Nem valami kedvező be­nyomással távoztak az el­lenőrök a Nagykállói ÁFÉSZ vas-edényboltjóból sem. A próbavásárláskor 6,30-cal számoltak többet a fémcsiga­fúróért, igaz, ez is egy csiga­fúró ára lett volna, csak lé­nyegesen jobb minőségűé. Ebben a boltban persze nem csak ennyi szabálytalanságot fedezett fel a vizsgálat. Né­hány áru között kellett csak szétnézni és máris találtak mulasztást: első osztályú áron értékesítették a 10 és 20 literes fazekakat. Az el­lenőrök kigyűjtése alapján az eddig eladott 41 fazéknál 184 forinttal csapták be a vá­sárlókat. Ehhez hasonló volt a hely­zet a Baktalórántházi ÁFÉSZ vegyes vas-edény- boltjában, ahol a teafőzőket adták el első osztályú áru­ként. Az eladott 12 darabnál 40 forint volt az eltérés — természetesen g bolt javára. És a bolt javára számoltak többet 5,70-nel a próbavásár­láskor a mátészalkai mező- gazdasági boltban, 13,60-nal Bár a lakat megbízható, ez a kerítés mégsem a legtö­kéletesebb módja a társadalmi tulajdon megóvásának a Fe­hérgyarmati ÁFÉSZ „vasraktárában'’! a vásárosnaményiban és 2,20- szal az újfehértói vas-vegyi- boltban. Elmaradt a felelősségre vonás A megye vaskereskedelmét átfogó vizsgálat persze nem csak az árdrágítás tényét fe­dezte fel, hanem az okokat is megállapította. Nem keze­lik külön a különböző mére­tű és minőségű árukat, a leg­több esetben hiányoznak az egyedi árjelzők, sok esetben nem megfelelő a bolti dol­gozók' szakképzettsége és hiá­nyos a belső ellenőrzés. Ennek bizonyítására elég csak a boltokban lévő el­lenőrzési naplókat megnézni, kiderül, hogy a belső ellenő­rök próbavásárlásokat nem, vagy alig végeznek, az el­lenőrzés legtöbbször csak csomagellenőrzésre terjed ki. A megvizsgált boltok elle­nőrzési naplóiban 80 idei be­jegyzést találtak, de a fo­gyasztók megkárosításáért egyetlen esetben sem kezde­ményeztek felelősségre vo­nást. Hasonlításképpen leír­juk: a felügyelőség által megvizsgált 4 iparcikk kis- ker boltban három esetben, a 22 szövetkezeti boltban 12 esetben csapták be az eladók a vásárlónak hitt ellenőrt. A vizsgálat nem csak a fo­gyasztói érdekvédelemre ter­jedt ki, hanem azt is meg­nézték, milyen az áruellátás. Az eredmény: a múlt évhez viszonyítva javult az ellátás zománcozott és horganyzott edényekből, a háztartási esz­közökből, szegekből, nem tudják viszont kielégíteni a*, igényeket a magyar gyárt- mányú rozsdamentes evőesz­közökből, csavarokból. A me­zőgazdasági szerszámok kö­zül a legnagyobb hiány a miskolci és debreceni kapák­nál található, jóllehet a he­lyi nagykereskedelmi válla­lat jóval többét, szerzett be belőlük, mint az elmúlt év­ben. Szinte hihetetlen, de a megvizsgált boltok közül egyedül Pátrohán lehetett harapófogót vásárolni, más­hol egy darabot sem talál­tak, A nagvkernek ebből a keresett árubój mindössze ISOO-at sikerült beszerezni, pedig legalább 20—25 ezerre lenne szükség. Pénzbírság, legyelmi Szabálysértési ügyek Magával vitte az evőeszközt J. J. nyíregyházi lakos a MÁV nyíregyházi állomásán az Utasellátó büféjéből a ré­szére étkezésre kiadott kést, kanalat és villát a fizetés után zsebre rakta és úgy tá­vozott. Útközben a Marx téren ta­lálkozott egy fiatal lánnyal, akivel kötekedni kezdett. Az önkéntes rendőrök igazoltat­ták és bekísérték az üveges és kárpitos ktsz portájára, megmotozták és megtalálták zsebeiben az „Utasellátó” fel­iratú evőeszközöket. J. J. a rendőrök előtt beismerte a lopást. Az evőeszközöket az Utasellátó Vállalatnak visz- szaszolgáltatták. Az ügy a vá­rosi tanács vb szabálysértési csoportjához került, ahol 500 forint pénzbírság kiszabása» val sújtották. Hasonló ügyben tett a rend­őrség feljelentést Sz. A. nyír­egyházi lakos ellen, aki ugyancsak a nyíregyhá­zi állomás Utasellátó bisztrójában kávéspoharakat és más kisebb poharakat lo­pott el. A szabálysértés mér­legelésénél enyhítő körül­ménynek vették, hogy büntet­len előéletű, ezért őt 400 fo­rint büntetés kiszabásával sújtották. ★ K vízi rendőrség által tett feljelentés alapján a sza­bálysértési osztály tárgyalás mellőzésével megállapította, hogy Sz. P.-né 1972. július 19-én 15 órakor Tokaj külte­rületén a Bodrog folyóban a hajózóútban tiltott helyen gumimatracon fürdött. Ezzel a cselekményével a törvény ide vonatkozó rendelkezése szerint a „tiltott fürdés” sza­bálysértést követte el. A til­tott helyen való fürdé* a nyá­ri hónapokban eddig is több halálesetet okozott. Különö­sen veszélyes tiltott helyen a gumimatrac használata, mi­vel azt az úszni nem tudók is igénybe veszik és azzal a mélyebb vizekre is bemerész­kednek. Sz. P.-nét 200 forint pénzbírsággal sújtották. Ugyancsak a vízi rendészet feljelentése alapján tör­tént bírságolás Sz. I.-né nyíregyházi lakos ügyében. Ugyanott a Bodrogban, Tokaj külterületén a hajóútban, gu­mimatraccal fürdött. A sza­bálysértési csoport 150 forint pénzbírsággal sújtotta. (f. P.) Az áruellátásról összessé­gében elmondhatjuk, hogy a javulás ellenére sem kielé­gítő. Ennek okát a felügye­lőség abban látja, hogy sem a szövetkezeti, sem az álla­mi kereskedelem nem él az új gazdasági mechanizmus adta lehetőségekkel: nem for. dúlnak más megyebeli nagy- kerhez, ha Itthon hiányzik valami és nem keresnek közvetlen kapcsolatot az iparral, holott mindkettőre megvan a lehetőség. A vizsgálat harmadik ré­sze az érkialakítás, áralkal­mazás ellenőrzése volt, illet­ve lett volna. Az történt ugyanis, hogy a szövetkeze­teknél nem volt mit vizsgál­ni, árkialakításuk gyakorlati­lag nincs, elfogadják a nagy­kereskedelem által javasolt árakat. Itt azonban azt is megjegyezzük, hogy ez nem káros a vásárlóknak, hiszen a megadott Irányhaszonkulcs nem a legmagasabb, így jó néhány árut olcsóbban meg­vásárolhatunk, mint ha a szövetkezet alakítaná ki az árakat. Az iparcikk kiskereskedel­mi vállalat ármunkáját a vizsgálat megfelelőnek talál­ta: felülvizsgálják a javasolt árakat és amennyiben az el­tér a vállalatnál alkalmazott ártól, úgy azokat egyeztetik, így nem fordulhat elő, hogy azonos árukra kettős árat alkalmaznának. Hiba azért itt is van: a kiadott árutasí- lásokat a boltokban nem mindig hajtják végre, így tör­ténhetett meg, hogy a kisvár, dai mezőgazdasági bolt ve­zetője — a kigyűjtés szerint — 2100 forint készletérték­különbözettel nem számolt el a vállalatnak. A vizsgálat alapján a ke­reskedelmi felügyelőség 13 esetben 400-tól 1000 forintig terjedő pénzbírságot szabott ki, egy boltvezetőt figyelmez­tetésben részesített, egy eset­ben pedig fegyelmi felelős­ségre vonást kezdeményezett. Balogh József

Next

/
Oldalképek
Tartalom