Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-09 / 186. szám

4. oldal KELET-MAG Y ARORSEÁG Í972. augusztus 8. KÖZÖMBÖSSÉG A POSTÁN A lap megírta — az illetékes válaszol GÖDRÖS UTCA PARKOK A lap július 26-i számában közölt „A parkok érdeké­ben” című észrevételre kö­zöljük, hogy a Kossuth utca parkosítása során nagy pá­zsitfelületet képeztünk ki. A rendszeres öntözés azért nem történik meg, mert a terüle­ten még nincs öntözőhálózat. Vállalatunknak viszont csak egy locsolókocsija van, mely­nek vízzel való feltöltése sem megoldott, feltöltőhely hiá­nyában. A város területén sok olyan park van, ahol nincs öntözőhálózat, s az egy öntözőkocsi kapacitása kicsi. A Sóstói út 6—8. számú házak előtt a kijárati járda ügyét a tanács illetékes osz­tálya megvizsgálja, s ha an­nak építését nálunk megren­delik, haladéktalanul elké­szítjük. GALLY Július 19-én, „Csak a gally” című cikkükre vála­szoljuk, hogy a Jókai téri autóbusz-pályaudvar pázsit­ját a kitaposástól való meg­védése érdekében fedtük be tüskés gallyakkal. Az öntö­zés hiányát elismerjük, intéz­kedtünk rendszeres öntözé­séről. Nyíregyházi Kertészeti , és Parképítő Vállalat GÁZ — NÉGY ÉV UTÁN? 1970 novemberében vásá­roltam meg a gáztűzhelyet, s egyidőben palackigénylése­met is eljuttattam a TIGÁZ nyíregyházi. kirendeltségéhez. Visszaigazolták: 1972 első fe­lében bekötik a gázt. Amikor Nagykállóból elköltöztünk egy év múlva, ezt azonnal bejelentettem ennek a válla­latnak is. Meglepetésünkre azt írták vissza, hogy hozzá­juk nem érkezett meg a pa­lackigénylési kérelmem. Ezt csak akkor „találták” meg, amikor személyesen felkeres­tem a kirendeltséget, akkor ismét megígérték, 1972-ben sor kerül a bekötésre. Né­hány nap múltán azonban kaptam egy levelet, amely­ben 1972. év helyett 1974.^v szerepel határidőként. Újra írtam. Válaszoltak: több ez­ren várnak a bekötésre. Meg­érteném, ha nem tudnám, hogy aki előttem két hónap­pal igényelte, annak már az év elején bekötötték. Én miért várjak 1974-ig? — te­szi szóvá Adorján Sándor, Ófehértó, Kossuth utca 35. szám alatti lakos. 47 milliárd egészségügyi és szociális célokra Gondoskodás a nyugdíjasokról, a családosokról SÖR A lap augusztus 2-i szá­mának Fórum rovatában je­lent meg B. Á. nagyhalászi lakos panaszlevele „Kizáró­lag osztályos áron?” cím­mel. Válaszként közöljük, hogy községünkben is jelent­kezik sörhiány a megnöveke­dett fogyasztás következté­ben. A FŰSZERT import palackos sörrel pótolja a hiányt nálunk is. Ezt olyan vegyes élelmiszerboltban hozzuk forgalomba IV. osztá­lyú áron, amelynek közelé­ben nincs vendéglátóipari egységünk. Nagyhalászban a 4. sz„ a 7. sz., a 10. sz., a 18. sz. boltokban, valamint a 2. sz. italboltban lehet IV. osztályú áron sört vásárolni. Az észrevételben jelzett ön- kiszolgáló boltban azért nem árusítjuk, mert egyrészt kicsi a raktára, áteresztőképessé­ge, másrészt a szomszédságá­ban vendéglátóegység van. Most- készül az új ABC- áruházunk, ahol megfelelő nagy raktár és eladótér épül, ott palackos sör árusítására is lesz lehetőség. Az ellátás is javul az év végétől, ami­kor üzembe áll a Miskolc mellett épülő sörgyár. Nagyhalász és Vidéke ÁFÉSZ VÉRADŐ VASUTASOK Augusztus 3-án, 4-én és 5- én önkéntes véradónapokat tartottak Záhonyban a vasúti csomóponton. A vonatkísérő laktanyába tömegesen jöttek nők és férfiak, összesen 1137 záhonyi vasúti dolgozó je­lentkezett térítésmentes vér­adásra. Az „öreg” véradók bátorították az érthetően ki­csit félénk első véradókat. Évek óta szívesen jönnek Záhonyba a véradóállomás dolgozói, mert innen mindig szép eredménnyel távozhat­nak. Most is 1018 ember bi­zonyult alkalmasnak a vér­adásra. Az elmúlt esztendő­ben köszöntötték itt az ezre­dik véradót: Péter Béla munkást. És ezért a tevé­kenységéért nyerte el — ab­ban az évben egyedül a me­gyéből — a záhonyi csomó­pont 1970-ben a kitüntető ok­levelet és emlékplakettet. Nem véletlenek ezek az ered­mények. Az egészségügyi fel- világosító munkán túl az is hozzájárul, hogy ez a „nagy­üzem” lassan igazi munkás­közösséggé kovácsolódik, amelyben nagy szerepük volt és van a szocialista brigá­doknak. A véradók többsége is közülük való — írja Szabó Jánosné, Záhony, MÁV- állomás. HAZÁI KILÁTÓ Hétfőn, augusztus 7-én a nyíregyházi főpostára tértem be bélyeget vásárolni. Auto­matából kíséreltem meg, de csak a forintomat nyelte el, bélyeghez itt nem jutottam. Más is járhatott így, mert ha jobban szemügyre veszem előzőleg, észrevehettem vol­na a korábbi „biztatások”, az oldalba döngetések nyomait. Odaléptem az első ablakok egyikéhez és figyelmeztettem a mögötte ülő hölgyet, rossz az automatájuk. „Forduljon az osztályvezetőhöz” — szólt röviden. Mondtam, kártéríté­si igényem nincs, csak jel­zem a tényt. „Forduljon az osztályvezetőhöz” — volt az ismételt válasz. Ez a közöm­bösség jobban meglepett, mint a találkozás a „működik” felirattal ellátott használha­tatlan géppel. Talán az ügy­fél feladata, hogy „jelentse” az osztályvezetőnek, valami nincs rendben a postán? — kérdezi P. Ágoston nyíregy­házi olvasónk. KÖZPONTI ANTENNA A központi tv-antennával megáldott családok — szá­muk az új lakónegyedek bő­vülésével mind nagyobb — nem élvezhetik városunk, megyénk földrajzi helyzeté­ből adott tv-vételi előnyöket. Köztudott, hogy a három, határos baráti ország tv-adá- sai nálunk jól vehetők az er­re a célra készített antennák­kal. Nagyon sokan rendsze­res nézői ezeknek a műso­roknak. Egy kis hozzáértés­sel, szaklapokban olvasható leírás segítségével házilag is elkészíthetők az antennák. Ám az Északi lakótelepen az új házakba Tokajra állított központi tv-antennákat sze­reltek, s a lakóknak megtil­tották, hogy a tetőkre anten­nát szereljenek. Mire jó így a többcsatornás készülék? De egyáltalán?! Szeretnénk tud­ni, kötelezhetnek-e — és mi­lyen alapon — több ezer csa­ládot arra, hogy kizárólag a tokaji adó által erősített és sugárzott műsort nézzék tv- készülékeiken ? — kérdezi T. Tibor és G. István Nyíregy­háza, Kun Béla úti lakosok. A HAJDŰ MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT felvételre keres kőműves és ács szak­munkásokat Munkásszállás, főétkezés biztosítva. Minden szom­bat szabad. Jelentkezés: a munkaerő 'zdalaodá- son. Debrecen, Kálvin tér 11. (Db. 447275) A VÖRÖS OKTÓBER FÉRFIRUHAGYÁR NYÍREGYHÁZI ÜZEME gyakorlattal rendelkező varrógépműszerészt, vizs­gázott kazánfűtőt és se­gédmunkást felvesz. JELENTKEZÉS: Nyíregyhá­za (Guszev lakótelep), Asz­talos János u. 8—10. Mun- •aerő-gazdálkodás. (800) A Pénzügyminisztériumban érdekes kimutatás készült a lakosság szociális és egész­ségügyi ellátásának fejlődé­séről, az ezzel kapcsolatos állami, vállalati és szövetke­zeti kiadások alakulásáról. Az adatokból kitűnik, hogy hazánk — bár a nemzeti jö­vedelem szempontjából a vi­lágranglista középső harma­dában helyezkedik el — a szociális ellátás színvonala szerint a ranglista felső har­madába tartozik. Szociális intézményrendszerünk, külö­nösen az egészségügyi ellátás, a táppénzrendszer — a még meglévő problémák ellenére is — felveszi a versenyt szá­mos, nálunk jóval fejlettebb tőkésország hasonló intéz­ményével. Szociális és egészségügyi célokra tavaly 43,6 milliárd forintot költött az ország, 183 százalékkal többet, mint 1960- ban. Csupán az állami társa­dalombiztosítási, egészségügyi és szociális ellátás céljaira 1972-re 43,2 milliárd forintot irányoztak elő, ebben az ösz- szegben azonban nincsenek benne a vállalatok és szövet­kezetek szociális kiadásai, amelyek már tavaly elérték a 4 milliárd forintot. Az állam az idén több, mint 1,5 millió nyugdíjasról és járadékosról gondoskodik; Már számon se tudjuk tar­tani, hányszor és hány he­lyen panaszkodtunk utcánk állapotára. Különösen, amióta a déli iparnegyedbe tartó nagy gépkocsik vezetői túl nagy kerülőnek tartják a Káliéi úton tovább haladva megközelíteni a Tünde ut­cát és itt rövidítik le menet­idejüket. Nem aszfaltutat ké­rünk, csak járhatót. Megcsi­nálnánk magunk is, mint már tettük és tesszük; töltö­getünk. De nem bírjuk az iramot azzal a rongálással, amit földutas utcánkban okoznak a száguldozó üres vagy súlyos teherrel megra­kott több tonnás gépjármű­vek. Nem lehet az ablakokat nyitva tartani, olyan port csapnak és éktelen zajjal dö­rögnek, csattognak az általuk kivágott mély gödrökön buk­dácsolva. Nem hisszük, hogy ez használ a még oly erős gépkocsiknak is. A mi ide­geinknek viszont biztosan nem. Lassan közlekedni sem lehet mifelénk más, kisebb járművekkel, például kerék­párral, motorral. Pedig ezzel járunk. Ha az esőzés beáll — gyalog sem. Legfeljebb csó­nakkal. Kértük, helyezzenek az utca két végéhez áthala­dást tiltó táblát. Nem tették. Akkor legalább a Tünde ut­cai vállalatokat kötelezzék az út időnkénti karbantartására — kérik a Nyíregyháza, Ké­ményseprő utca lakói. LÉGYIRTÓ A filléres és hajdanán na­gyon hatásos mézgás légyfo­gó — nincs. Eltűnt. Érdek­lődtem a háztartási boltok­ban, jelenleg már a méreg­drága NUVÁN sem kapható, meg semmiféle légyirtó. Az agyonreklámozott és szintén drága Bio Sprit sem. De ne­kem van. Nem eladásra, bár az érte kiadott pénzt szíve­sen látnám viszont. Idejében, előrelátóan, de minden ta­pasztalat nélkül megvettem. Amikor a csatolt használati utasítást elolvastam, az egy­szerre volt rémítő és meg­nyugtató. Szörnyű mérgező hatásról biztosított, de a „be­ruházás” három hónapra szólt minden röpködő rovar ellen. Kibontásánál, elhelye­zésénél nagyon óvatosan jár­tam el «— az utasítás szerint. Az ártalmas „berendezésnek” még a környékét is kerültük — az előírás szerint. Nem így a legyek. Ott röpködnek kö­rülötte, rászállnak, korzóz­nak a felfüggesztett, szépen csillogó méregkalitkán. Nyu­godtan tehetik, nincs követ­kezménye. A fenyegető sza­vakkal ecsetelt méreg — a légynek sem árt! — olvastuk Sz. F. Nyíregyháza, Haladás utcai lakos leveléből. a lakossághoz viszonyítva arányuk immár túlhaladta a 15 százalékot. Körülbelül 640 ezer családnak jár családi pótlék, több, mint 170 ezren veszik igénybe a gyermek- gondozási segélyt. Saját jo­gon 6 és fél millióan része­sülnek társadalombiztosítás­ban, közülük több, mint 4 millióan táppénzben is, amit naponta átlagosan 206 ezren vesznek igénybe. A várhatóan 47 milliárd forintnál is nagyobb egész­ségügyi és szociális kiadás­ból a legnagyobb összeget — 16,8 milliárd forintot — nyugdíjakra és járadékokra fizetik ki. A társadalombizto­„Japán üzem“ Gyomán Japán ipari * szervek részt vesznek egy kötöttáru üzem telepítésében. Versenypályá­zat során úgy döntöttek, hogy az üzem Gyomára, a háziipa­ri termelőszövetkezetbe ke­rül. Az üzemcsarnok építését a szövetkezet saját építőbri­gádja végzi és részletes, heti bontású ütemterv biztosítja, hogy az épület határidőre ké­szen álljon. Ez azért is szük­séges, mert a japán partner októberben kezdi a gépek szállítását. Az idén még a próbaüzemelés is megkezdő­dik. Évente 50 tonna fonalat dolgoznak majd fel a korsze­rű gépek és ebből 12,5 tonná­nyi árut szállítanak a gépek ellenértékeként' a japánok­nak. Ez a termelés évi 220 ezer darab kötöttárunak felel meg, melyből 160 ezer bel­földre kerül. Három év múl­va az üzem évente 31 millió forint értékű árut termel majd. (Békés megyei Népújság) Nyugdíjasok szolgáltató szövetkezete Országosan is követésre méltó kezdeményezés szüle­tett Karcagon, a megyei, a városi tanács és a KISZÖV anyagi támogatásával: létre­hozták a nyugdíjasok javító- és szolgáltató szövetkezetét. A több, mint negyedmillió fo­rintos támogatással életre hí­vott szövetkezetben csaknem 40 olyan szakember tömörült, akik már túl vannak a nyug­díjkorhatáron, de erejük, egészségük lehetővé teszi, hogy ipari tevékenységet foly­tassanak. A választott veze­tőséggel és jóváhagyott alap­szabállyal működő szövetke­zet építőipari, szobafestő, asztalos, lakatos, műszerész, esztergályos, mérleghitelesítő és autójavító részleget üze­meltet. (Szolnok megyei Néplap) Gyermekhalál Július 27-én Tirvmayer Ferenc- né rajkai lakos a délelőtti órák­ban orvoshoz ment. A rendelt gyógyszereket kiváltotta, majd otthon a konyhaszekrény alsó polcára helyezte. Délután munka­helyére távozott dolgozni, 15 hó­napos Tamás nevű gyermekére nővére és húga „vigyázott”. A gyermek a polcra rakott gyógy­szereket levette, és 12 tablettát megevett. A körzeti orvos gyors beavatkozása ellenére Tirvmayer Tamás a kórházba szállítás után meghalt. (Kisalföld) Új takarmány dúsító szer Kazincbarcikán, a Borso­di Vegyi Kombinát kutatói olyan új terméket állítottak elő, amely elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztésében tölt majd be fon­tos szerepet. A P. P. (Plant- protám) jelzéssel forgalomba kerülő takarmánydúsító szer sítási készpénzsegélyek túl­haladják a 6,5 milliárdot, a fekvőbeteg gyógyintézetek fenntartására fordított ösz- szegek megközelítik az 5 mil­liárd forintot. Családi pótlék­ra 3,5 milliárd, gyógyellátás- ra és gyógyászati szolgáltatá­sokra kereken 3 milliárdot költenek. Külön-külön jóval meghaladja az 1 milliárd fo­rintot a gyermekgondozási segély, az óvodák költségve­tésből finanszírozott fenntar­tása, a diákotthonok fenntar­tása, míg a járóbetegek ellá­tására az idén előreláthatólag 1 és háromnegyed milliárd forintot költenek. kiválóan alkalmas a silóku- korica, lucerna és más ta­karmányféleség minőségének javítására. Az új vegyszert betakarítás előtt permetezik a zöld takarmányra és hatá­sára' a széna fehérjetartalma 20—30 százalékkal növekszik. (Észak-Magyarország) A Tisza vize Debrecenbe Beszámoltunk már arról, hogy Debrecen vízellátásának javítása érdekében a városba vezetik — a Keleti-főcsator­nán keresztül — a Tisza vi­zének egy részét. Ez nagyon fontos, mert a város alatt rohamos gyorsasággal apad, utánpótlása nem éri el a fel­használt mennyiségeket. Ugyancsak hírt adtunk ar­ról, hogy Balmazújvároson jó ütemben épül a vízkivételi mű. Rövidesen befejezik Debrecen határában, a 33. szá­mú út mentén az úgyneve­zett befogadó mű építését a régi vízműtelep mellett. Ide érkezik a Keleti-főcsatornából a Tisza vize, és megfelelő el­járások után innen továbbít­ják a városba. (Hajdú-Bihari Napló) Hevesi dinnye Angliában Az idei nyáron Európa-szer- te élénk érdeklődés mutatko­zik a hevesi dinnye iránt. Naponta 2500 mázsa görög­dinnyét szállítanak az ország határain túlra Heves megyé­ből. Nagy szállítmányok in­dulnak Svájcba, a Német Szövetségi Köztársaságba, va­lamint Angliába is. A tervek szerint az idén több, mint 100 ezer mázsa görögdinnyét ex­portálnak Heves megyéből, emellett a hazai piacot is bő­ségesen ellátják a közkedvelt gyümölccsel. (Heves megyei Népújság) Új mozgalom a ruhagyárban A szegedi ruhagyárban egy hó­napja indították útjára azt a mozgalmat, amely sokat segít­het a balesetmentes közleke­désért folytatott küzdelemben. Július l-től ugyanis a szocialista brigádok vállalták, hogy tagjaik munkába menet és jövet fegyel­mezetten közlekednek, balesetet — akár gyalogosként, utasként vagy járművezetőként — nem okoznak. A vállalásban az is sze­repelt, hogy a forgalomban csak olyan járművel vesznek részt, amely megfelel a KRESZ előírá­sainak. Tehát például a kerék­párokat szabályosan kivilágítják. Felhívásukban a megye összes szocialista brigádjaihoz fordul­nak : csatlakozzanak ők is moz­galmukhoz. Csatlakozásukat szeptember végéig jelentsék a ru­hagyár szakszervezeti bizottságán, (Délmagyar or szag) Beutaltak az ezüstparton A Siófok mellett, Balatón- széplakon épülő ezüstparti „üdülővárosban” elkészült az ország legnagyobb családos SZOT-üdülője, a 10 emeletes toronyszálló. A 200 szobás impozáns létesítmény szobái­nak elrendezése praktikus. Minden szobához fürdőszoba és erkély tartozik. A múlt szerdán megérkeztek az első vendégek az új üdülőbe: 400 felnőtt és 200 gyerek. (Somogy megyei Népújság) Halálos végű csónakázás Kecskeméten Vasárnap délután Kecskeméten, a Széktói csónakázótavon há­rom személlyel felborult egy köl­csönzött csónak. Ketten eltűntek a hullámokban, s csak az egyik utast tudták kimenteni. Takács István 18 éves városföldi és Ju­hász Béla 53 éves kecskeméti la­kos holttestét könnyűbúvárok ke­resik. A megfeszített munka hét­főn délután 4 óráig még nem járt sikerrel. A harmadik utas Ta­kács Ferenc, a közelben csónaká- zóknak köszönheti életét. A bal­eset körülményeit a rendőrség vizsgálja. (Petőfi Népe)

Next

/
Oldalképek
Tartalom