Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-08 / 185. szám

!972. augusztus 8. KELET-MAGYARORSZAG S. oMa! A ZENEI NAPOK SZÍNHELYE. AZ AURORA CIPŐGYÁR AUTOMATA SZALAGJA. NYÍRBÁTORI PANORÁMA Jó megállni, szétnézni és elégedetten szemügyre venni az évről évre bontakozó, fejlődő, városias képet öltő településeinket, így az egyik legősibb, patinás helységet, Nyírbátort. A Báthoriak egykori . városa napj ainkban. veti le régi köntösét, — megőrizve az értékes mű. emlékeket — rakja le hol­napjának alapjait. Ezelőtt nyolc-tíz évvel alig különbözött a többi ha­sonló nagyságú szabolcsi községtől. Legfeljebb néhány jellegzetes épülete hívta fel magára a figyelmet. De az összkép alig-alig mutatta meg, hogy már a XIII. szá­zadban városi rangú telepü­lés hihetetlenül gyors ütem­ben elindult a mai értelem­ben vett városiasodás útján. A helyi emberek igyekezete, töretlen építőkedve egyre jobban kezdte kibontani Nyírbátor új arcát. Megfiatalodott a Bóni- gyártelep, ahol ipartörténeti múzeum örökíti meg az iparosítás első emlékeit. A mosóporgyár, a növényolaj­ipari üzem termékeit az évek során megismerte a fogyasztóközönség. A Csepel motorkerékpárgyár nyírbáto­ri üzeme a puszta homokon nőtt ki a földből, s ad mun­kát, megélhetést több száz helybeli és környéken lakó nyírséginek. Az Auróra Ci­pőgyár automatikus szalag­jaival is megtanultak bánni a nyírbátoriak, ma 600-an dolgoznak az üzemben. Ipar eresztett gyökeret a homokon, s ez fokozatosan átformálja a régi Nyírbátor képét. Emeletes. modem áruház, közművesítés, több­A tanAcshAza TORONYÓRÁJA. JELKÉPE NYÍR BÁTORNAK. szintes lakóházak jelzik, hogy az egykori vásárváros, képes magát felküzdeni az ugyancsak a nemrég évtize­dek elmaradását behozó Kisvárdához, Mátészalká­hoz... Nyírbátor jellegzetes — és hangulatos — részé a ho­mokdombok gerincén épült családi házas telep, amelyet találóan „Rózsadombnak” is neveznek a helyiek. Azok laknak itt, akik jobban kedvelik a villaszerű családi otthonokat az emeletes há­zaknál. Óriás szivarként ma­gasodó víztorony látja el a környéket, hogy a homokvi­lágban oly sokáig a termé­szettől szűkösen kapott víz eljusson minden családhoz... De ami Nyírbátor nevét — neves múzeumán, műemlé­kein kívül — ismertté tette, az a már hagyományossá vált és az idén hatodszor megrendezésre kerülő zenej napok kulturális eseményso­rozata. Műemlék református templomában tartják az em­lékezetes hangversenyeket, ahol az ország számos híres szimfonikus zenekara, ének­kara lép fel és arat nagy si­kereket. Az idén augusztus 12-én este hangzik fel ha­zánk legnagyobb fa harang­tornyának kerengőjéről a zenei napok szignálja, Tinó­di dallama... A vendégek megcsodálhatják a nyírbáto. ri műemlékeket, a múzeum képkiállításait, megismer­kedhetnek a mai Nyírbá­torral, amely a dolgos hét­köznapok során megőrizve régi értékeit, újjáalkotja ön­magát. Hammel József és Páll Géza riportja UJ LAKÁSOK A FÜRST UTCÁBAN. A SZENTVÉR UTCÁBAN CSATORNÁZÁSON DŐL. IOZNAK. NYÍRBÁTOR RÓZSADOMBJA. A KÖZSÉG NAGYÁRUHÁZA.

Next

/
Oldalképek
Tartalom