Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-04 / 182. szám

ISI*!? #íífrissei6 ?. frtfr w »*i S. oldal Áz éltető víz Híradás Szatmárcsekéről A megyei öntözési operatív bizottság ülésén legutóbb na­gyon sok szó esett a szatmár- csekei Haládás Termelőszö­vetkezet új öntözőtelepének megindításáról. E hét szerda délutánján be­kapcsolták. Helyszíni tudósí­tásunk ennek a minden újban részt vevő termelőszövetkezet­nek a részben megnyert ön­tözési csatáját próbálja kör­vonalazni. Ritka arány Pápp Endre, á Tisza—Sáa- fnos közi Vízgazdálkodási, Talajvédelmi és Hévízhaszno­sítási Társulat elnöke azzal a meglepő kijelentéssel fogad a társulat -szép. új. fehérgyar­mati székházában, hogy a já­rás területén élő és dolgozó 38 termelőszövetkezet közül 29 közös gazdaság öntöz, vagy öntözni akar. Ritka arány ha­zánk száznál alig több járása közül. A szorosabb adatok már nem ilyen dicsérnek. A járás öntözőberendezései összesén névlegesen 2055 hektár föld megöntözésére alkalmasak. Megöntözve eddig idén ösz- szesen: 1469 hektár. Durván a, kétharmada. A szatmárcse- kei 516 hektáros öntözőtélep bekapcsolása ezek mellett az adatok mellett olyan nagy" tény, ami egy csapásra, majd­nem másfélszeresére emeli a járás megöntözött területét. Ezért figyel a vitára minden öntözési és vízügyi szakember annyira. Kölcsey Ferenc falujába ér­kezve kis zöld tábla fogadja ma az utast: „Határőrközség'’. Ez azt jelenti, hogy az egész község népe a légtökéléte- sebb módon égyütt működik, együtt dolgozik, együtt él a határőrséggel. Beljebb érve feltűnik áz új ABC-áruház. Amikor ott jártunk, éppen megkezdte az átköltözést a Haladás Terme­lőszövetkezet irodai dolgozó­gárdája a szép új, emeletes tsz-székházba. Aznap fejezték be az aratást. (Tulajdonkép­pen már július 22-én befe­jezték a kényérnekvaló le­vágását, de volt még negy- venvalahány hold zab, ennek a vágása fejeződött be au­gusztus szép első napjaiban.) És megindult a víz az öhtö- zötelepen! Saját erőből Csórna Gyula elnök rövid tájékoztatást adott a problé­mákról és elindult a terme­lőszövetkezet építőbrigédjá- nak most befejezés előtt álló létesítményeinek utánanézni, szerte a megyében, például legelőször Tunyogmatólcson. Mi az elnökhelyettessel. Bella Jenővel szurkoltuk végig a víz érkezését. A fiatal öntözési technikus nemsokára agrármérnök lesz. az ő gond­ja a termelőszövetkezet melio- rizációs munkálatainak a ve­zetése is. Körbevezet az új öntözőfürt lázas, utolsó mun­kálatainál és elmondja, hogy ennek az öntözőtelepnek a bekapcsolása végeredmény­ben másfél millióba kferül. Ebből a két úi szivattyú 380 ezer forintba (CSK—800- asok, percenként 800 liter vi­zet húznak ki a Tiszából a csatornákba.) A vizen úszó sárga „pon­ton”, a vfzkivételi mű bázisá­nak a felújítása 200 ezer fo­rint volt. Az elektromos kap­csolótorony 122 ezer forint. Mindezeket a munkálatokat a termelőszövetkezet saját ere­jéből végezte el. Egy megye­beli kisipari szövetkezettől rendelte meg a maradék fél- mill'ós munkálatokat. Első határidő: március 30 Ha ak­kor megindul a víz, legalább, szűkös számítások szerint 2 milliós kár marad el. Az el­nökhelyettes Sorolja: közéi 600 szarvasmarha és 2000 juh ita tóvá Ívűi a össée van kap­csolva az öntözőberendezés­sel abból kapnák az állatok az ivóvizüket. Most pénzért hozatják. Elsatnyult a do­hány, kiégett a legelő, her­vadtabb a zöldség. Megfordít­va a logikát: ez az öntözőbe­rendezés az idei aszályos év­ben nemcsak az árát kereste volna meg, még azonfelül is hozott volna forintot, tisztán. Halvány és Irottvány Szép új Szávákat is tanul­tunk ezen a látogatáson. Égy esőztétő berendezése műkö­dött közben iá á térmelőszö- vétkezétnek. Mint áz öntöző- főnök móndjá: „Amíg lehe­tett, öntöztünk a Halványból. Mi az a Halvány? Szatmár- bárt: holtág. Olyan víz, ami­ben a Hal még Vány-ád- tan is, dé él. Szép szó. A tagot, amiben ez az öntö­zőfürt a vizet fogja szívni a Tiszából, úgy hívják, hogy Irottvány. Kell magyarázni az írtvány szó szép kéletkézésé- nek történetét? (Egyébként szemben a tarpai tsz kavics- kitermelői dolgoztak a Tisza túlsó partján szorgalmasan.) Ez az öntözőtelep csak az első. A termelőszövetkezet a következő években még egy hasonlót épít. Akkor már 1300 hóldát öntöz. A főldjób- bítás, azaz méliorizáció is szé­pen halad. Már van egy új íöldútjuk Nagyar, Kisar felé, sok gépkocsi már ezt hasz­nálja, 80—90 kilométeréé se­bességgel repeszthetnek rajta, miközben a fégi, Móricz Zsig- mond látta rossz kövesuta- kon, például Túristvándi felé — még 50 kilométeres sebes­ség. is élétveszélyes. Az aratás befejezéséről égy adat még: 20.8 mázsás átlagot értek el árpából holdanként! A tervekről még egy mon­dát: jövőre megcsinálják az általános vízrendezést. Csendes ünnepek Pósa Attiláné főkönyvélő noteszéből néhány adat: a napszám — egy 10 órás mun­kanap értéke: 76 és 100 fo­rint között. A tagok jövedel­me egy évre: 7,2 millió forint. A szövetkezet teljes termélé- se: 42 millió' egy évre. Mikor búcsúztunk, már vit­ték az iratokat az új szék­házba. Már búcsúztak az aratástól a kombájnösok. Már folyt a víz a legelőkre. Gesztelyi Nagy Zoltán A kibernetika: epigon vagy segítőtárs? „A művészet hosszú, az élet rövid” — a klasszikus mondást, a tudomány vonát- koZásában ma íg.y fogalmáz- hatjuk át: „A túdomány hosszú, az élét meghosszab­bítható.*’ Nem kizárólag ár­ról Van szó, hogy a tudo­mány évről évre kitolja az életkor határát, de a tudo­mány tömörebbé is formálja az átélt időt, a tudós éléte ily módón is „méghosszabbo­dik.” Az elektronikus eszkö­zök, ezek a rendkívül bonyo­lult gépek például lehetővé teszik egyetlen tudóé számá­ra is, hogy olyan összefüggé­seket fedjen fel, melyek megállapításához korábban több élet sem volt elegendő. A számítógépek minden tudományágban nagy segít­séget jélehtenek. Megkérdez­tük Ujfalussy József zene­tudóst, a Zeneművészéti Fő­iskola tanárát, hogy érvé­nyes-e ez a megállapítás a zenetudomány vonatkozásá­ban is? — Számos tapasztalat is bizonyítja immár, hogy a ki­bernetikának jelentősége van a zenetudományban is, amennyiben a számítógépe­ket helyesen alkalmazzák Nagybn sok munkát takarí­tunk meg, amikor zenemű­veket beprogramozunk, gép­ben memorizáltatunk és vá­laszt kapunk a géptől, hogy a szerzőre milyen formai je­gyek és milyen arányban jel­lemzőek. A statisztikai ada­tok új összefüggések feltárá­sához vezethetnek. . Bebizo­nyítást nyert ez az állítás a mi Tudományos Akadémiánk népzenekutató csoportjának eddigi tevékenységénél is — mondotta többék között a professzor és a következők­ben folytatta: amennyiben a számítógépekkel olyan kí­sérleteket folytatnak, mint például az amerikai Bell In­tézet tette, ahol Bach-művek stílusjegyeinek elemzése alapján a gépekkél zenei kombinációkat hozattak lét­re. ezeket az eljárásokat nem tekinthetjük egyébnek, min' az analitikus munka ellenőr­zésének, visszakérdezésének. A nagy tett ugyanis emilyer művészetben nem a kialakí­tott stílusok utánzása, hanem éppen a stílus szüntelen megújítása, ami az alkotó munka lényegé. Alkotni te­hát ebbén az értelemben a számítógép sohasem fog he­lyettünk, legfeljebb többszö­rözi az analitikusan féltárt művészi eredményeket. Rö­viden: a számítógép alkotó­nak szánalmas epigon, kuta­tónak kitűnő segítőtárs. Hol volt, hol nem volt, még az Óperenciás tengeren sem túl, egv hivatalban dolgo­zott Nyikiforov hivatalsegéd. Egyszer ezt az utasítást kap­ja: — Vidd él ezt az iratöt! Elviszi. Máskor meg ézt kérik a kézbesítőtől: — Menj és hozd el az ira­tot! Elhozza. Egyszer még így förmed- nek rá: — Nagyon sokáig voltál. oda, Nyikiforov polgártárs. — Én? Sokáig? Hogy én sokáig voltam? Hát így ál­lunk? — sértődött meg Nyi­kiforov, a kézbesítő. — Na jó. Majd én elbánok veletek. Megmutatom én nektek!!! Legközelebb aztán, amikor elküldték iratokkal, akkör fogta, egy iratot kiemelt a V. Kokljuskin: többi közül, és bedobta ázt a legközelebbi szemétkosárba. Ezen az éjszakán alig aludt valamit. Sokáig azzal a kel­lemes gondolattal hitegette magát — elképzelve minden létező lehetőséget — hogy milyen pánik less akkor, amikor kiderül, hogy eltűnt egy akta. Azt is remélte, hogy ezután jobban elismerik majd munkáját, jobban odafigyel­nek tevékenykedésére. Ám élteit egy hét, és senki­nek sem tűnt fel az akta hi­ánya. „Lehetséges, hogy ke­vés egyetlen aktát éltüíitéto ni?” — gondolta némi zavar­Jó! sikerült a gyakorlat Nagy szirénázással szágul­dott Nyíregyházán át három piros gépkocsi. A riásztás reggel 8 óra 29 perckor tör­tént, s néhány perc múlva a kocsik a Tiszavasvári úton a vasúti sorompónál vára­koztak. Szerencsére 9 perc múlva roboghattak tovább. Irány a dohányfermentáló! A tűzoltóság telefonközpont­jába befutott jelzés szerint az 1. számú főépület 4. eme­letén keletkezett belső tűz és életfflentésré is szükség van. A nagy teljésítményű motoros fecskendőket kor­szerű magas létra is kísérte, s a megérkezés után néhány másodpercre már a negye­dik emeleti ablákriál állt, sőt be is lépett afori át a tűzoltó, s megkezdte mun­káját. Az egység parancsno­ka elégedettén szenilélté a kis csapat komoly erőfeszí­téseit és elismeréssel nyug­tázta: a mai’ gyakorlat jó néhány másodperccel jobban sikerült a tegnapinál. Hammel József Ventillátor — kánikula után? A vitázók s akiken az ostor csattan — A gyártó vállalat alkat­részhiányra hivatkozott, de talán ezen a héten megkezdi a rendelés fennmaradt részé­nek, több mint 300 asztali ventillátornak a szállítását — mondta Pozsgai Dezső, a Haj­dú—Szabolcs megyei Vés­és Műszaki Nagykereskedel­mi Vállalat raktárház-igazga­tója, majd kesernyés humor­ral hozzátette: Miré vége a nyárnak, nálunk is lesz elég ventillátor. — Ugyanez történt a tűzol­tóvödrökkel. Az aratáshoz több száz darabot rendeltünk. Augusztusra meg is érkezett. Most mit csináljunk? Küld­hetjük az aratók után a^ Du­nántúlra. A tűzoltóvődrök nyolcvan százaléka raktárba kerül, a jövő évig „őrizhet­jük". Ezek a bosszúságok minden­naposak a nagykéreskedelmi vállalatnál, pedig a legtöbb cikkre már jó előre — itt években beszélnek — leadják a rendelést. A sürgetések, a_ kereskédelmi tárgyalások a gyártókkal sokszor eredmény­telenek, a szállítások rend­szertelének. Az ostor végül is a vásárlókon csattan, amikor keresik a hűtőszekrényt, a ke­rékpárokat. a tűzhelyeket, de nem kapnak a boltokban. A hűtőszekrényék az utób­bi időben nélkülözhetetlen háztartási gépekké váltak. A nagy kereslet a lakásátadá­sokkal. a nyári szezonnal szo­rosan összefügg. A magyar típusok közül a 123 és a 130 literes Lehelt vásárolják a legtöbben. A 140 literesről vi­szont a nagykereskedelmi vál­lalat „leállt”, mert a gyár csak Pesten végzi a garanci­ális javítást — azért, hogy fi­gyelemmel tudják kísérni a meghibásodást. Kissé érthe­tetlen kifogás! Talán égy nyíregyházi szerviz nem tud­ná elküldeni a meghibásodás jegyzékét a gyárnak? Az importgépek közül a 95 literes Szaratov okozza a legtöbb gondot. Addig nem kerülhetnek ugyanis a bol­tokba, míg az ELEKTERFÉM Ksz át nem köti a villamos berendezését, ami a magyar szabványnak nem felel meg. A választék a „hűtőgép­fronton” megfelelő, de itt is az ellátással vannak a bajók. Gyakoriak a szállításnál a két-három hetes kiesések. Hol túl sokat küldenek, hol hosz- szú ideig semmit. .Mit tehet, ilyenkor a' Vásárló? Ha sze-- réncsés, „kifog” egy olyan hetet, amikor bőven van az üzletekben hűtőgép. A kerékpár újra divatba jön. — Ezer forinton felüliekkel bármikor szolgálhatunk, de az olcsóbb Túra női és férfitípus az állandó hiánycikkek közé tartozik. Az idén a gyár még kevesebbet igazolt vissza, mint á múlt évben. Az Építéstudományi Inté­zet kutatói az Országos Köz­egészségügyi Intézet orvos kutatócsoportjával közösen befejezték az iskolák fűté­sének korszerűsítését célzó több éves kutatási progra­mot. Azt vizsgálták, hogy a mennyezetre szerelt sugárzó fűtőtestek, sugárzó ernyők al­kalmazásában milyen mű­szaki megoldás a legjobb a tanulók kellemes közérzeté­nek kialakításában, s a be­ruházási költségek csökken­tésében egyaránt. A több éves kutatási program alapján élvégzett mérésekkel csaknem 12 ezer A vasipari cikkek közül ás olajkályha sorolható még a hiányzó cikkek közé. Két tí­pusból, a Gemec és a H—68- ból nem túdják kielégíteni a keresletet.' A zománcozott tűz-* helyekkel nem lesz probléma. „600 darab Egfa típusú cseh áruval bővítjük a választé­kot.” A Vas- és Műszaki Nagy­kereskedelmi Vállalat nyíregy­házi telépén több, mint 10 ezer árucikkel „keresked­nek”. líiáhyzó árukkál min­dig számolni kell. A nagyke­reskedelem mentegetőzik, „Tisztara mosni” nem tudja, de nem is akarja magát. Meg­teszi amit lehet, rendel, sür­get, kiszállít — tárgyal, ve­szekszik. — A hiány elsősor­ban a szállítási réndszérte- lenségekkel magyarázható. Egyet azonban mi is rrtégté- hetünk — úgy kell intézni, hogy tartósán ne hiányozza­nak égyés áruk a boltokból. Balogh Júlia légtechnikai adatöt és majdnem 60 ezer fiziológiai adatot rögzítettek a kutatók, s elektronikus számítógé­pekkel dolgozták fél a vizs­gálati anyagot. így megta­lálták a helyes műszáki megoldást, amelynek az a lényege, hogy a ménnyézé. ten csak . néhány sávban he­lyeznek él sugárzó fűtőtes­teket. Ily módon nem éri a tanulókat annyi hősugár, hogy közérzetüket, szellőm! teljesítőképességüket hátrá­nyosan befolyásolná. Áz új módszer iránt jó néhány épí­tésügyi vállalat érdeklődött már. Fűtőtest a mennyezeten Ügyintézés ral Nyikiforov. És amint adó­dott a következő alkalom, ti­tokban a szemétkosárba do­bott, de most már nem egy, hanem tíz darab ügyiratot: „No, most aztán bosszút, állok rajtatok” — gondolta magá­ban. Ismét az izgalmas várako­zás napjai következtek. Nyi­kiforov minden reggel bement az igazgató titkárnőjének, a csinos Ljudocskának az iro­dájába. — Mi újság errefelé? — érdeklődött kíváncsian. — Nem történt semmi különös? Mi történhetett volna? — csodálkozott rá Ljudocska. — Hát így állunk? — fe­lelt önmagának Nyikiforov. — Még ez is kevés? A második hét végére le­fogyott a kíváncsiságtól, az izgalemtól sápadozott, és a harmadik hét elejénél nem is bírta tovább idegekkel. Ami­kor a következő csomag irat­tal elküldték, akkor útja már csak az ismert szemétkosárig vezetett: a kapott iratköteget teljes egészében beledobta. 1 „No, ffiöát aztán ráészmél- tek, hogy milyen fontos az én munkám” — gondoltá teljes meggyőződéssel Nyiki- foróv. — „Rá bizony, kedves- kéim”. Azóta teljes három év telt el. Ljüdocská már egészen hozzászokott Nyikiforov reg­geli vizifjeihéz. Sőt, ha késik pár percet, már nyugtalan­kodik is miatta. Nyikiforov ezén idő alatt még jobban lefogyott. Makacs üstöké, mely feje búbján ék­telenkedik, észrevétlenül megőszült. Arca ráncoktól lett barázdáltabb. Csak a szemei­ben ég az önérzet olthatat- lan lángja. „Rájöttök, hogy ki vagyok én! Rá kell eszmélnetek!” —- reménykedik még mindig Nyikiforov naponta leróva á távolságot az irodák és a sze­métkosár között. Fordította: Sigér Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom