Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-29 / 203. szám
rm. afigäiäfüs 2». KFT FT <r; 8. oldal Szállítják az exportalmát Csmer Vlagyimir átvevő munkatársaival nagyon gondosan megvizsgálja a minta minden darabját. Az eredmény: 111 kilóból 89 kiló első osztályú exportáru. (Hammel József felvétele) az első almaexport napon állandóan zsúfolt volt. Ott voltak igazgatók, főkertészek, termelőszövetkezeti elnökök, szakemberek, Nyitrai Miklós, az állami gazdaságok megyei igazgatója, Benkő Ferenc. a Hungarofruct szállítási főnöke. Arról folyt a megbeszélés, hogy az ismét napos idő rohamosan érleli a piros almát is, tehát nagyon sietni keU az elég je-, lentős mennyisegű fehér almával, mert különben összetorlódik a munka. A termelők képviselőinek kérésére a Hungarofruct képviselői megígérték, hogy — ha a termelők igénylik — lesz vasárnapi rakodás is. A helybeli telep igazgatója ehhez hozzáfűzte, hogy amint a tu- zséri átvevőheíyre már túl nagy nyomást gyakorolnának a szállítók, azon a napon megindítják Mándokon is az átvételt, majd Komorón «t harmadik átvevőhelyet is. Erre a jelenlegi helyzet szerint szeptember első napjaiban kerülhet sor. Igény szerint pedig Tuzséron megindulhat az éjjeli átvétel is. A több, mint négyszáz dolgozót foglalkoztató nagy telepen egyelőre meg sem érződik, hogy megkezdődött az almaszüret a kereskedelemben is. A ládaszegező üzem teljes kapacitással dolgozik. ,a hűtőtároló termek tisztán, felkészítve várják a körszedett gyümölcsöt. Teljes Szembe« a dohánygyár A zöld levelek felét átvették A tuzséri „almapályaudvarra” pénteken befutott az első vonat. Míg a hűtőházi vágányokon még javában folyt a Szovjetunióba irányuló körte. őszibarack és zöldpaprika tranzitrakodása, előhűtése és vagonba rakása, a másik oldalon. a csarnoki vágányokon megjelentek az előre lemért széles vágányú' szállító- kocsik, a rámpa mellé pedig felsorakoztak a szállítók, akik az almaexport első napján tizenöt vagon árut raktak be Elsőnek a Tiszalöki Állami Gazdaság gépkocsikaravánja rakta ki ládáit. Három gépkocsival 1200 láda. összesén 300 mázsa húsvéti rozmaringot hoztak. Az első asztalnál Csmer Vlagyimir átvevő — aki most érkezett Moszkvából és az átvevőket képviseli — nagyon gondosan átvizsgálta a próbát. Megállapította, hogy a szállítmány nyolcvan százaléka első osztályú ex- portminőségü, és tizenhét százaléka még nündig exportáru, de másodosztályú, mindössze három százalékot minősítettek harmadosztályúnak Másodiknak a Mátészalkai Állami Gazdaság rakodói álltak a rámpához. Az első ötszáz mázsán kívül még 100 vagon fehér almát kell ide szállitaniok. De piros is lesz, 1200 vagonnal. Sorban következtek utánuk a Balkányi, a Debreceni, az Apagyi Állami Gazdaságok rakodói, va'a- mint a szamostatárfalvi Ady Endre és a hodászi Béke Termelőszövetkezet szállítói. Az alma igen szép. Kaszás Béla. a Hungarofruct „forgalmistája” elmondotta. högy az első két nlap harminchét széles nyomtávú vagon — ami megfelel hetvennégy magyar vagonnak — almát raktak be a termelő üzemek. Két nappal korábban kell bejelenteni az igényeket. A nagy almatároló és átrakó pályaudvar főnökének. Puskás Józsefnek a szobája Több lesz a bogyós gyümölcs Idén ősszel az eddiginél nagyobb területen alakítanak ki bogyós gyümölcsösöket a megye gazdaságai. A Szőlő-, Gyümölcsültetvény Tervező és Kivitelező Vállalat tájékoztatása szerint 217 hektáron telepítenek ilyen gyümölcsösöket. Szamócát 57 hektáron ültetnek. E területen, mintegy 3 millió palántát raknak el. Jelentősebb telepítést végez a kölesei Kossuth, a nyírmegy- gyesí Petőfi és a nyíregyházi Dózsa Tsz. Megyén belül a napkori Kossuth és a magyi Üj Barázda szállít fajtiszta szaporítóanyagot. Meggycsemetéket 80 hektáron ültetnek. Nagyobb területen végez új telepítést a pátrohai Zöld Mező, az ajaki Búzakalász és a tornyospál- cai Rákóczi Tsz. A telepítésre kerülő meggyfajták többsége konzerv- és hűtőipari jellegű. Köszmétét, málnát és feketeribiszkét együttesen ugyancsak 80 hektáron telepítenek. Ezekből többet a búji Üj Élet. demecseri Kossuth és tiszabecsi Űj Élet közös gazdaságok telepítenek. Általában a bogyós gyümölcsösök telepítését két nagy vállalat, a HUNGAROFRUCT és az Országos Hűtőipari Vállalat is segíti. Az ültetvénytervek dokumentációi elkészültek, megkapták az érdekelt gazdaságok. A szamócaültetés már mee is kezdődött. A többinél a szaporítóanyag előkészítése van folyamatban. ötvenezer mázsa idei hevesi zölddohányt vett át augusztus 24-ig a Nyíregyházi Dohánygyár. Ez a mennyiség a megyében várható ösz- szes ilyen termésnek mintegy fele. Az átvétel ezer mázsával eredményesebb, mint a múlt évben ekkorára volt. A száraz dohány átvétele is megindult, ami múlt esztendőben ez ideig nem kezdődött el. Augusztus végéig — a program szerint — kétezer mázsa száraz dohány átvétele történik. A mostani, korábbi kezdéssel növekszik a december 31-ig átvételre kerülő száraz dohány meny- nyisége, több termelő gazdaság tudja év végi mérlegébe iktatni a dohánytermelés adatait. A gyár illetékeseinek tájékoztatása szerint, idén kedvezőbben alakult a megyében a dohánytermelés az előző évinél. Hektáronként A magyi Uj Barázda Tsz másfél ezer holdon gazdálkodik. A nagyrészt gyenge sívó homok hold átlagértéke nem éri el az öt aranykoronát. Ennek ellenére eredményes a közös gazdaság. Közel egy évtizede (nyolc éve), hogy minden esztendőt nyereséggel zárt. Sőt két éve állami hitelre sem szorul. A fő növénynek számító kenyérgabonából idén érnek el rekordbevételt: mintegy nyolcszázezer forintot. A határ legjaván, évi átlagban száz hold körüli területen eredményes a szárazkertészet. A juhászat után fél, csirkenevelésért, hizlalásért másfél millió kerül idén a közös kasszájába. Egy ledolgozott tízórás munkanap az elmúlt évben hetvennégy forintot ért. átlag másfél-két mázsával több az értékesíthető levélhozam. Ez évpen hétezer- hétszáztíz hektáron termeltek dohányt Szabolcs-Szat- márban. Könnyíti a bőségesebb hozam szárítási gondját, hogy a gyár tizennyolc ipari szárítóberendezést helyezett ki a termőterületekre. A termelés jelentős fejlesztésének számít, a dohánykombájnok megjelenés:, megyénkben. A gyár tizen négy kombájnt vásárolt és adott át a dohánytermel gazdaságoknak. Ezekkel r gépekkel ültetést, s azzal egyidőben sorműtrágyázást növényápolást, permetezés1 és törést egyaránt lehet végeztetni. A termelés sikersr gépesítése (bár ez még csak kezdeti fokot jelent) nagy segítség a munkaigényes ipari növény termelésében. Az átvett és folyamatosan átvételre kerülő dohány fermentálása megkezdődött. Igyekszik kihasználni a tsz a szolgáltatási lehötőséga- ket. A kovácsműhely a lakosság részére sokféle vasmunkát végez. A fűrészüzemben lakásépítésekhez famegmunkálást biztosítanak. Háztáji gazdaságoknak több ezer mázsa táptakarmány beszerzésében és juttatásában működik közre a tsz. Újabban pedig saját táptakarmány-készítő — keverőüzemet terveznek felszerelni. Eredményesen segíti a tsz a községi tanácsot is. Erejéhez képest vett részt egészség- és kultúrház építésében. Kooperációban terveznek építeni — ebben az ötéves tervben — törpe vízmüvet. Kivitelezéséhez a tsz anyagi támogatás ' mellett, mintegy félmillió forint értékű gépi és egyéb munkát biztosít. Tanács—Ssz együttműködés Magyen intézkedési tervek az építőanyag-ipar termelési szerkezetinek javítására A gazdaságosabb termelési szerkezet kialakítására átfogó, elemző vizsgálatot kezdtek, s ennek alapján intézkedési terveket dolgoznak ki a hatékonyság növelésére az építésügyi ágazat nagy építőanyag- és szerkezetgyártó vállalatai. Első ütemben az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium 29 vállalata és a tégla-,' illetve a kő- és kavicsipari egyesülés vállalatai fogtak munkához, azután pedig az épitőanyag- és szerkezetgyartó ipar tanácsi vállalatai és szövetkezetei végeznek gazdaságos- sági felméréseket és készítik el intézkedési terveiket. A munka támogatására a minisztérium összeállította és a vállalatok rendelkezésére bocsátotta azokat az irányelveket, amelyek alapján egységesen vizsgálhatják termékeik jövedelmezőségét és intézkedési terveikben kijelölhetik azokat a gyártmányokat, amelyeknek gazdaságosságát növelni kell. Az ÉVM-vállalatok a múlt évi adatok alapján több tízezer féle termék termelésének gazdaságosságát veszik „bonckés alá”. A termékcsoportokat is árucikkekre bontják, s gazdasági hatékonyság szerint rangsorolják gyártmányaikat. így választják ki azokat a termékeket, amelyeknek termelése az átlagosnál kevesebb jövedelmet nyújt, vagy éppen ráfizetéses. » Áz intézkedési tervekben e kevésbé jövedelmező termékek előállításának gazdaságosságát, hatékonyságát javító feladatokat határozzák meg. Az ÉVM szakemberei az irányelvekben hangsúlyozták, hogy komplex módon, az építésügyi ágazat sajátosságainak megfelelően kell értékelni a gazdaságosságot. A nagy tömegű építőanyagok előállításánál például nemcsak a termelési, hanem a szállítási költségeket is figyelembe kell venni. Az építési költségeket tekintve ugyanis kifizetődőbb a viszonylag drágább, de köztiről szállított termék fel - hasznájása, mintha az olcsóbb terméket jóval mesz- szebbről kell beszerezni. Ezért fontos, hogy a különböző területek , igényeihez igazodjon a termelés,helye is. Különösen fontos a költségek komplex mérlegelése az importlehetőségek vizsgálatánál. mert az esetek többségében jóval kifizetődőbb a a népgazdaságnak a hazai építőanyag. Az építésügyi ágazat végtermékeinél, tehát az épületeknél sok esetben gazdaságosabb a drágább, de kiváló minőségű anyag, mint az azonos célra szolgáló gyengébb termék. Általában célszerűbb a költségesebb, de tartós anyagból kialakítani az épület homlokzatát, mint olcsó malterrel bevakolni, amit azután öt-hat. évenként meg kell ismételni. A ha-ai építőanyag-ellátás javít' a érdekében a gazdaság! ' - nrib építőanyagoknál n annyira a termelés vAra- szorítása. a termék gyártásának leállítása, hanem a termelés hatékonyságának növelése a legfontosabb feladat. így csak akkor kerülhet sor egy-egy gazdaságtalan vagy ráfizetéses termák gyártásának megszüntetésére, ha ezzel összhangban más vállalat vagy ágazat gondoskodik a kérdéses terméket felváltó gyártmány előállításáról. A kevésbé jövedelmező termékek gazdaságosságának növelésére és a termelésszer. kezet átalakítására az ÉVM- vállalatok több éves programot dolgoznak ki. Ebben a saját erőből megvalósítható feladatokon túlmenően feltüntetik azokat a tennivalókat is, amelyeket csak a minisztérium és más ágazat bevonásával, összehangolt együttműködésével oldhatnak meg. (MTI) __________________£ .... Mentőkocsik készenlétben Évente hetvenezer kivonulás -- Mikor indokolt r. hívás? Hatezer kilométer feleslegesen Ha megszólal a mentőgépkocsi szirénája, az ember önkéntelenül összerezzen. Vajon ki van életveszélyben, hol van szükség gyors orvosi segítségre? Az utcán ilyenkor lelassul a forgalom, a járművezetők — ha tehetik — utat engednek a fehér kocsit vezető kollégának. Ki tudja? Talán éppen az a pár perc, esetleg másodperc hiányzik ahhoz, hogy valakit meg tudjanak még menteni az életnek... — Szabolcs-Szatmár megye az ország egyik olyan területe, amelyet jól elláttak mentőgépkocsikkal — tájékoztat dr. Szirtes István, a mentőszervezet vezető főorvosa. — A megye tíz mentőállomásán negyvenegy futó mentőkocsi áll szolgálatban. Hívásra „azonnalos” bejelentésre a mentökocsik nappal egy, éjjel két percen belül, kész menetlevéllel indulnak útnak. 1 A nyíregyházi mentőállomás udvarán sorban állnak a „bevetésre” kész, speciálisan felszerelt, jól képzett személyzettel ellátott gépkocsik. Ha megszólal a telefon, az ügyeletes szolgálatvezető jelentkezik: „Mi történt? Hol található a beteg?” Ki a bejeleptő, címe, telefonszáma?... Nincs „mellébeszélés”. A hívónak csak a kérdésekre kell válaszolni. Hiszen lehet, hogy a vonalban már ott az újabb, esetleg még sürgősebb hívás. Baleset, mérgezés, nagy fokú vérzés, öngyilkosság miatti súlyos egészségkárosodás, megindult szülés és közterületen való rosszullét esetén — tehát mentésre — bárki hívhatja a mentőket. A tíz mentőállomás például az elmúlt évben pontosan 69 918 feladatot látott el, több, mint kétmillió kilométer utat tettek meg a gépkocsik. — Sajnos, elég sok még az indokolatlan igénybevétel, amikor feleslegesen riasztják a mentőket — mondja dr. Szirtes István. — Ebből eredően tavaly mintegy hatezer kilométert tettek meg a mentőkocsik feleslegesen. Ez is az egyik oka annak, hogy az azonnalos bejelentéseknek 2,4 százalékban csak késve, illetve 0,5 százalékban csak súlyos késéssel tudtunk eleget tenni. Az ismételten jelentkező megalapozatlan igények végül is rontják a mentőállomások biztonsági fokát. Az olykor sortján álló mentőkocsik láttán egyesek azt képzelik, hogy „úgy is sok van belőle”. Pedig ez a biztonság megtartására szolgál, mert soha sem lehet tudni, mikor kell valamennyi. Egyesek szeretik eltúlozni a bajt, néha valóságos rémmesékkel igyekeznek ráhatást gyakorolni. Vagy a szolgálatvezető kérdésére adandó válasz helyett; , ne kérdezősködjön, hanem küldje azonnal!” A megye tíz mentőállomásának a fenntartása, üzemeltetése, a kétszáznál is nagyobb létszámú foglalkoztatott fizetése rendkívül nagy össeegű kiadást jelent az államnak. Hiszen ezi súly- lyal ingyenes szolgáltatás. Ha csak a kétmillió kilométer kocsifutást számítjuk, ennek a költsége egymaga meghaladja a tízmillió forintot. Arról nem is beszélve, hogy egy-egy mentőgépkocsi felszerelésének az értéke gyakorlatilag meghaladja a gépjármű értékét. A mentőállomások biztonsági fokának javítása céljából az Egészségügyi Minisztérium ez év- elején adta ki a 7 1972. számú rendeletét. Ennek végrehajtását szabályozva, annak 10. paragrafusa így szól: „A tanácsok végrehajtó bizottságai, egészségügyi feladatot ellátó szak- igazgatási szervei és az egészségügyi intézmények vezetői kötelesek az OMSZ igénybevétele tekintetében a lakosságot érintő* rendelkezések széles körű ismertetéséről gondoskodni.” Következésképpen a rendelőintézetek, a körzeti orvosi rendelők. az üzemi orvosi rendelők váróhelyiségében megfelelő szövegű tájék.ozta- tótábját kell kifüggeszteni. — Sajnos — közli a mentőszervezet vezető főorvosa — ennek a rendeletnek a végrehajtása még csak ott tart, hogy felmérjük az igényeket; hány ilyen tájékoztatóra van szükség? Nem csoda, hogy nem csak a lakosság, hanem egyes gyógyintézetek, körzeti orvosok sem eléggé tájékoztattak a mentők igénybevételének módjáról. Különösen sok a probléma a betegszállítás igénybevételénél. Tudni kell ugyanis, hogy ez csak betegszállítási utalvánnyal történhet, amelyet a körzeti orvos, munkaszüneti nappn és éjszaka az ügyeletes orvos állít ki. Ennek alapján a mentőket bárki hívhatja. Azonban ekkor is közölni kell a beteg nevét, életkorát. betegségét, a szállítási igényt (Honnan, hová, ülve, vagy fekve és mikor?). Természetesen a bejelentő nevét, címét, vagy telefonszámát is. A mentők dolgát is köny- nyítik, a gyors orvosi segítségnyújtást teszik lehetővé azok, akik hívás utárs nyugodtan válaszolnak a szolgálatvezető kérdéseire, pontos adatokat közölnek, nem túlozzák el a bajt, vagy betegséget. Szabolcs-Szatmár megyében egy év alatt elvileg minden tizedik emberhez hívnak mentőgépkocsit. Soha nem lehet tudni; ki, mikor szorul gyors orvosi segítségre. A túlbúzgóság. a felesleges sürgetés, a félrevezetés esetleg egy még súlyosabban sérült, vagy bajba jutott ember halálát idézheti elő. Tóth Árpád Múzeum az erdőben Uj látványosság várja a Bükk szerelmeseit: Szilvásváradon varázslatos környezetben létrejött az első „erdőmúzeum”. Ez a sajátosan szép szabadtéri tárlat bemutatja azoknak a munkáját, akik az erdőben töltötték életük javát, akiknek az üde, de sokszor mostoha környezet volt az otthonuk. A Mátra—Eger—Nyugatbükki Intéző Bizottság az állami erdőgazdasággal egyetemben elhatározta, hogy megmenti azokat a még fellelhető építményeket, szerszámokat, amelyeket a régi erdei emberek használtak, s ezeket természetes környezetben állítja ki. A Szalajka- völgyböl kiágazó Horotna- völgy bejáratánál vadregényes környezetben várja az érdeklődőket az ómassai kétszemélyes, a répáshutai három- és négyszemélyes „jármas” és jó néhány különböző típusú kunyhó s akad közöttük tábori mészégető, kerek féloldalas, fazsindelyes és más típusú ház is.