Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-19 / 195. szám
5. oldal KELET-MA GVÄlConSzA« 1975. aufusílus 19. * Szülök fóruma FIATALOK üli FIATALOK iíü FIATALOK fü! FIATALOK iíii FIATALOK Ny arai a gyerek Nemegyszer kísértem üdülésből hazaérkező gyermekeket. Már a pályaudvaron sugárzó arccal mesélték élményeiket. Ne fecsegj annyit! Nézz Lacikára, micsoda jól néz ki! Híztál te egyáltalán valamit?... — korholta a minap egy mama a Déli pályaudvarra érkező és „túláradóan fecsegő” gyermekét. Sokan abból ítélik meg a tábori élet értékeit, hogy mennyit hízik a gyerek. Pedig neki esze ágéban sincs hízni, vagy nem hízni! Ö csak egyszerűen jól akarja érezni magát: nagyokat fürdik, kirártdul, számháborúzik, futballozik; és természetesen eszik is, hiszen a sok mozgás után óriási az étvágy. A gyerek részéről sohasem az étkezésen (még kevésbé a hízáson!) van a hangsúly. Hogy bőséges a koszt, természetesnek veszi, a régóta táborozok pedig megszokták. A táboroztatóknak sem csupán a súlygyarapítás a céljuk, hanem, hogy minél jobban érezze magát a nyaraló. Akkor is, ha esetleg egy izgalmas akadály- verseny néhány dekába „kerül”. És így van az rendjén. Nem hizlaldában — táborban nyaral a gyerek. S ha élményeiről már a pályaudvaron is sugárzó arccal beszél, nyilván jól érezte magát. Ezért nem szabad, hogy a boldog találkozás hangulatát pont az rontsa el, akinek ölelésére — bármily nagyszerű is lehetett a tábor! — már oly régóta vágyott! — Istenem, hogy nézel ki?! Miket csináltatok ti ott?! Hát így adtam rád ezt a ruhát?... — hallottam ilyen és hasonló megjegyzéseket is. Pedig a pályaudvaron rendetlenül megjelenő gyerek inkább lehet figyelmeztetés a szülő számára, mint szidás tárgya. Általában azok érkeznek meg piszkos, esetleg szakadt ruhában, akiket otthon mindig és mindenben kiszolgálnak. Az önállósághoz szoktatott diák nem eshet kétségbe, ha netán leszakad kabátjáról a gomb. A felső tagozatos már kimossa ingét, a szandál leszakadt pántját összetűzi — a szoktatástól és életkorától függően általában az összes „égető” rendben- tartási munkákat elvégzi két hétre szánt holmiján A rendetlenül érkezők szüleinek inkább azon kell elgondolkozniuk — a találkozás örömét tompító kor- holás helyett —, hogy vajon eléggé önállóvá nevelték-e gyermeküket? Természetesen nagyobb önuralomra van szükség, ha nemcsak rendetlenül tér haza, de pl. egy-egy értékesebb holmiját is elveszti. Egyik esetet sem szabad elhallgatni, de fle az érkezés napján vonjuk felelősségre. A „nagy ügyet csinálás” sem célravezető, viszont felhasználhatjuk a történteket az önállóságra szoktatásnál indokként. Érezze a gyerek, hogy nem a felnőttek szeszélye, hanem az ő érdekei igénylik a változásokat. A tábori élet — közösségi élet. Meghatározott program szerint zajlanak a rendszerint romantikus, izgalmas napok. A szervezett, jó közösség pozitív hatással van az egyénre, ami nemegyszer abban is megnyilvánul, hogy a táborból érkező bizonyos új szokásokkal lepi meg az otthoniakat. Hogy a leggyakoribbakból említsünk: evés előtt megmossa a kezét, nem délig alszik, rendszeresen fogat mos stb. Nem azért teszi mindezt, mert a táborban bárki is pl. rendszeres fogmosásra kényszerítette volna, hanem mert szégyellte pajtásai előtt, hogy ő kevésbé igényes önmagával szemben. Ápoljuk ezeket az új, hasznos szokásokat, ha csak egy biztató szóval, dicsérettel is. Szükség esetén természetesen, legyünk hatá- rozottabbak. Jó, ha az érkezés időpontjában együtt van a család. Tegyük kissé ünnepélyessé e napot, akár egy jobb ebéddel, szépen terített asztallal. A majdani felnőtt családhoz való hűségét, többek között, ilyen kedveskedésekkel alapozhatják meg a szülők. Törekedjünk hát arra, hogy — bármilyen hírrel és bármilyen körülmények között is — mindig szeressen hazajönni a gyerek. B. J. TÖRD A FEIEDI Vízszintes: 1. Megfejtendő. 6. Csermely. 7. Mezőgazdasági eszköz. 8. Kétjegyű mássalhangzó. 9. Fogoly. 11. Női énekhangszin. 12. Kutyák. 14. Fémhuzal. 16. Varázslat, varázslás, ismert perzsa eredetű szóval. 18. Római 51. 20. Nóta. 21. Személyes névmás. 22, Férfinév. 24. Esztendei. 25. Hal zaj. 28. Megyeszékhely. 29. Kártyalap. Függőleges: 1. Az egyiptomiak nyelve. 2. Kicsinyítőképző. 3. Szovjet folyam. 4. Személyed. 5. Ilyen lámpa is van. 6. Nem érettet. 10. ...apó. 11. Menyasszony. 13. Fürdőalkalmatosság. 14. Római 549. 15. Pedagógus. 17. Gyom. 19. Eszme. 21. 365 napos. 23. Napszak. 24. Tél betűi keverve. 26. Vissza: határozott névelő. 27. EA. Megfejtendő: Az .. .vízszintes 1... ünnepeljük holnap. Múlt heti megfejtés: Bátorliget. Könyvjutalom: Kiss István Nyíregyháza, Vinnai Ági Rakamaz, Barna Ágota Por- csalma, Rácz Andre Öpályi és Tóth Pál Tyúkod. (fyerekssáj Agazdag ember és az almák — Jóska, vettél gyufát? — Igen, papa. — Jó? — Igen, nagyon jó, már valamennyit kipróbáltam. ★ Az orvosnál. — Mondja kérem, mi bajom van? Csak ne latinul, hanem egyszerűen. — Naplopó vagy. — Akkor írja latinul, hogy megmutathassam az iskolában. Egy gazdag embernek volt egy barátja, aki nagyon jó almákat termesztett. Egyszer ez az ember egy fiatal alkatát ajándékozott a gazdagnak. A gazdag sokáig gondolkodott, hogy a fiatal almafát hová ültesse el. — Ha az út mellé ültetem, a járókelők fogják leszedni az almát. Ha a kertemben, akkor a szomszédok. Ha a házam mellé ültetem, akkor pedig a gyerekek fogják leszedni — gondolta. Végül az erdő mélyén ültette él az almafát, ahol senki sem láthatta. De a fiatal fa nem nőhetett ott napfény nélkül. Hamarosan elpusztult. Amikor a gazdag ember barátja megtudta ezt, megkérdezte őt, hogy miért ültette a fát ilyen rossz helyre. — Hová ültethettem volna? — felelte a gazdag. — Ha az út mellé ültettem volna, letépik az almát a járókelők. Ha a kertemben ültettem volna, leszedték volna a szomszédok. Ha pedig a házam mellé, akkor a gyerekek szedték volna le. — De akkor az almafa hasznot hozott volna az embereknek, így viszont haszon nélkül pusztult el, te pedig elvesztettél egy gyönyörű almafát. Beküldte: Papp Sándor, Szakoly Leinformálható RÖNKFA-FELVÁSÁRLÖT KERESÜNK. írásbeli jelentkezést kérünk. „Pilisvölgye” Mg Tsz. Solymár címre. (778) NÖVÉNYEINK ÉLET R AH A (6.) A KÁPOSZTA Mindjárt két fontos adatot ismerjünk meg a káposztáról: született Európában, több mint négyezer éve. Mielőtt belelapoznánk történetébe, jöjjön egy kis biológia. Hogyan lett a vadkáposztából mai káposzta? Amikor az ember rátalált a káposzta ősére, ez egyáltalán nem hasonlított mai alakjára. Közönséges gyomnövénynek látszott, csupán levelei mutattak némi rokonságot a maihoz. Idővel ez a típus négy hasonlóra vált szét, amelyek természetesen még mindig nem hasonlítottak a ma ismert fajtákhoz. Valamennyi bokor alakú, vastag szárú és nagy, húsos levelű volt. Ez a négy típus azonban már alkalmas volt arra, hogy hosszabb időn át kialakuljon belőle a ma ismert négy káposztafaj : a fejes káposzta, a karfiol, a karalábé és a takarmánykáposzta. A káposzta európai pályafutása a régi görögöknél kezdődik, akik három változatát ismerték. Az utánuk következő rómaiak már hatféle káposztát termeltek. Az újabb fajták és változatok a századok alatt gyorsan követték egymást, hiszen az igénytelen és könnyen csírázó növény mindenütt megélt. Példa erre, hogy a kutatók vadon termő káposztát találtak Anglia sziklás partjain, a Földközitenger északi részén, de előfordult magas hegyek tetején is. Magyarországon az első káposztát a középkori kolostorkertekben termesztették. Csakhamar szűkek lettek ezek a kertek, s a XV. században a tágasabb szántóföldekre kerültek. Ekkor alakultak az első káposztatermő tájegységek: a hevési és a szentesi. Velük együtt egy új termesztési megnevezés is születik: a káposztáskert. Ez volt az a hely, ahol legtöbbet termett a növény. A XVII. században Szabolcs megyében ezer káposzta felért két fejőstehénnel, Nem csoda hát, hogy a legtöbb és legjobb káposztát termelő község pecsétjében is ott volt kedvenc növénye. így tették akkor ezt De- mecser és Pátroha lakói is. A káposzta történetének utolsó száz esztendejében hozzánk települt bolgár kertészek ügyességükkel, szorgalmukkal, sajátos módszerükkel továbbfejlesztették a hazai káposztatermelést. Urr Ida: Mák A szíve zárt: titkos virág ő minden kertbe:... érik, érik.., mámort ígérőn és kegyelten... Nem nyílik meg varázsütésre, harangszóra, a vágyait inkább lelkére visseaszórja... Csak mikor már a hold letérdel és mind a fák: akkor pattan s ájult iramban: pereg a mák... Fecske /üdíts Mese Bé Hong rózsáiról „Bé Hong” — kiáltott anya a kertből. Bé Hong kidugta fejét az ablakon és kíváncsian nézett anyjára. Gyönyörű nap volt. Szellőcske megsimogatta Bé Hong vastag, fekete haját. Bé Hongnak mandulavágású szemei voltak és mikor nevetett, a fogai úgy ragyogtak, mint a rizsszemek. Mert Bé Hong vietnami kislány és ott él a nagy folyó mellett, egy kis faluban. Ezen a reggelen volt is Bé Hongnak a nevetésre oka. Hiszen minden rózsája bimbóba szökött ma reggelre. Bé Hong nagyon szerette a rózsákat, amin nem is lehet csodálkozni, mert még a neve is — Bé Hong — kicsi rózsát jelent. Kiszaladt a kertbe, anyjához. „Majd meglátod — biztatta anya — két hét múlva lesz a hetedik születésnapod, s addigra minden rózsa kinyink”. Bé Hong tapsolt és nagyon jó kedve lelt, egész nap a rózsákat ápolta, öntözte és közben énekelt. Vietnamban azt mondják ugyanis a bölcs öregek, hogy ha az emberek énekelve végzik a munkát, szebben nyílik a rózsa és gazdagabban zsen- dül a vetés. így várta Bé Hong örömmel nap nap után, hogyan bontogatják szirmukat a rózsák, mindaddig, amíg egyik nap ijesztő dolog történt. Szürke felhő gyülekezett az ég alján, s megindult Bé Hongék háza felé Szél apó és vagy egy tucat rakoncátlan Szellőcske kapaszkodott a szakállába. Szél apó óriásira felfújta az arcát és süvítve, zúgva közeledett. Bé Hong kiszaladt a kertbe és kiáltott: „Szél apó fordulj visz- sza, ne tépd le a rózsáim szirmát/” Szél apó gondolkozott volna még egy percet, de erre már nem volt ideje, mert a legkisebb Szellőcske úgy megrántotta a szakállát, hogy azt sem tudta, hova meneküljön. Bé Hong hálásan nevetett Szellöeskére. „Köszönöm a segítséged” — kiáltotta. „Remélem eljöss2 a születésnapomra, hogy magcirógasd a legszebb rózsáimat.” Most már nagyon számolta a napokat Bé Hong. Bs elérkezett az a reggel, amikor már csak egyet kellett aludnia a születésnapjáig. Ezen a napon dél felé megdördült az ég, sűrű villámcsapásokkal megérkezett az Eső. Alig varta, hogy. a rengeteg vizet lezúdítsa Bé Hongék házára, mert már nagyon nehéz volt a terhe, elfáradt a vállán cipelni a sok felhőt. Éppen készülődött, hogy megszabaduljon az egyik nagy fekete felhőtől, amikor iljra Szellőcske segített. összeszedte minden erejét és hatalmas fújással elzavarta a felhőt a ház felől. Bé Hong most már igazán boldog volt, s alig tudta este lehunyni a szemét. De az is lehet, hogy azért nem tudott aludni, mert a kíváncsi Hold be-betekingetett az ablakon, s ilyenkor Bé Hong felugrott a gyékéni'röl, az ablakhoz szaladt, hogy megnézze a holdfényben pompázó rózsákat. Reg ;l ragyogott a nap. Anya korán kiment dolgozni a rizsföldekre és Bé Hong egyedül maradt a házban. Éppen a kertbe akaH szaladni rózsáihoz, amikor dübörgés ütötte meg a fülét. Idegen katonák jöttek, lábuk alatt remegett a föld. Bé Hong ijedten elbújt, s csak azt hallotta, hogy a katonák végiggázoltak a kerten. Mikor léptük zaját már nem hallotta, kiszaladt a kertbe. De amit ott látott, attól keservesen sírva fakadt. A rózsák a földön feküdtek, törött szárral és eltaposott szirmokkal... Bé Hong szaladt egyiktől a másikhoz, de már nem lehetett rajtuk segíteni. Még a legszebb tearózsát sem találta, sárga szirmait bemocskolta a sár. Futva jött haza Bé Hong édesanyja a földekről. Mikor meglátta a sirdogáló kislányát, megölelte és vigasztalta: „Bé Hong, kicsi rózsám, ne sírj; újra elültetjük a rózsákat, s jövőre szebben fognak nyílni... Ha vannak is rossz emberek, akik eltapossák a nyíló virágokat, mindig akadnak jók is, hogy újra elültessék őket. És Bé Hong már nem sírt. Szaladt ásóért, kannáért, és anyjával újra elültette a virágokat. Most várja, nagyon reméli, hogy jövőre övé lesz a legszebb rózsakert egész Vietnamban. HOBBY A nyári vakációban sokan hódolnak kedvenc szórakozásuknak, hobbyjuknak. A vízszintes 1. sorból megtudjátok, mi Pista hobbyja, a vízszintes 38. sorban Kati gyűjtőszenvedélyét rejtettük el, míg a függőleges 16. és 18. sorokban Péter hobbyja rejVízszlntes: 10. Ilyen állat a ló. 11. Rév szélei. 13. Küzdőtér. 14. Egymást követő betűk. 15. .. .és Magóg. 17. Divat egynemű betűi. 18. Irány. 19. Ragasztó. 21. Lábbeli. 22. Okos. 23. SMZ. 24. Két növény. 25. Díszes. 27. Matat közepe. 28. Merre? 31. Nem mögé. 32. Háziállat. 33. Szalad. 35. Ifjúsági Magazin. 36. A Szahara is ez. Függőleges: 1. Mozgékony, gyors. 2. Mutatószó. 3. Visz- sza: a koponyában székel. 4. Vágófegyver. 5. Pár év. 6. Apró termetű ló. 7. Spanyol, norvég és osztrák gépkocsik jelzése. 8. ZO. 9. Vízitündér. 12. Traktor. 14. Gondolja. 20. Vissza: üdvözlettel, röviden. 21. Kiejtett mássalhangzó. 24. Lakott hely, település. 26. Mintául szolgáló forma. 28. Kérdőszó. 29. Vissza: itt egyesül a Fehér- és Fekete- Tisza. 30. Folt betűi keverve. 33. Fél liter. 34. Leadó páratlan betűi. 36. Kettősbetű. 37. Garat szélei. •a^uijaejnXS ‘o;ojJ?lzs ‘*ezads>ipCU5>i ,
