Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-17 / 193. szám

4. oídaT kílet-MACTarorszáö 1972. augüsztus tt. Korunk mezőgazdasága A 600 FÉRŐHELYES SZAKOSÍTOTT TEHENÉSZETI T ELEP. Korszerű szarvasmarha­telep Rakamazon MEGYÉNK EGYIK LEG­NAGYOBB állattenyésztő szövetkezete a rakamazl Győ­zelem Tsz. Mintegy 40 mil­lió forintos beruházásból 1700 férőhelyes , ^g^rvasmarhate- lepet építettek, ennek befeje­ző szakaszaként a közelmúlt­ban átadták a 600 férőhelyes szakosított tehenészeti te­lepet. Jelenleg 400 tbc-mentes tehénállomá­nyuk van, és folyamatosan végzik a további betelepítést. A szövetkezet a FAO be­mutató gazdaságai közé tar­tozik, ezért is segíti külön­böző talajjavító, öntöző és egyéb gépi berendezésekkel a nemzetközi szervezet. Az új istállóban az egyes munkafolyamatokat, így a fejést is gépesítették. Bodnár Frigyes, harmadéves szakmunkástanuló az egyik 30 liter tejet adó tehén gépi fejését végzi. A kifejt tej emberi kéz érintése nélkül, csőrendszeren jut a tejházba, ahol az oszt­rák és olasz berendezésekkel Szloboda János tejleválasztást végez. (Elek Emil felvételei) Szőlészeti-borászati kiállítás — borvilágverseny A nemzetközi szőlészeti és borászati kiállítást és vásárt augusztus 21. és 31-e között rendezik meg Budapesten, részben egyidőben az augusz­tus 25-e és szeptember 5-e között sorra kerülő tíorvilág- versennyel. Színhelyük a mindenkori mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítások területe (Budapest, X., Al- bertirsai u. 10.). A kiállítás célja többek kö­zött — összhangban a bor­verseny feladatával — hogy bemutassa a szőlőtermesztés és borászai fejlesztésében el­ért hazai és nemzetközi eredményeket, az ágazat to­vábbi korszerűsítésére ajánl­ható újabb módszereket, gé­peket, eszközöket, technoló­giákat, a kereskedelmi for­galmazás eszközeit és előse­gítse a nemzetközi kapcsola­tok bővítését. Néhány a növények gomba­betegségének leküzdésére használt növényvédő szer — elsősorban a fungicidek — megváltoztatják a kezelt nö­vények egyes anyagcsere-fo­lyamatait. így például vízház tartásukat is. Dr Borka Gyu­la. a Keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetem adjunktusa, kísérleteinek eddigi eredmé­nyei szerint — egyes gomba­ölő szerek 50—100 százalék­kal is növelik a kezelt növé­nyek — szőlő, gabonafélék — oárologtatását, ugyanakkor vízfelvételét is. A használatos rővénvvédő szerek általábar a lebontó folyamatokat, a nö­vények légzését serkentik. Más növényvédő szerek vi­szont csökkentik a párologta­tást, tehát kedvezően befolyá­solják a növények vízháztar­tását. Köztudott, hogy az utóbbi években rohamosan megnö­vekedett hazánkban Is a 'övényvédelemben felhasznált vegyi anyagok száma és mennyisége. A mi, csapadék­ban legtöbbször szegény, klí­mánk alatt nem mindegy vi­szont, hogy melyik szert használják országszerte. A további kutatások várhatóan arra is választ adnak, mind a gyártó cégnek, mind a fel­használóknak, hogy a védő­hatás mellett, melyek azok a növényvédő szerek, amelyek segítségével a növény vizet takarít meg. (MTI) Élelmiszer-gazdaságunk külkereskedelme A nemzetközi munkamegosztásban való részvételünkéi külkereskedelmünk szempontjából igen fontos szerepet tölt be a mezőgazdaság és élelmiszeripar, azaz élelmiszer-gazda­ságunk. Hazánk gazdasági növekedésében is jelentős szerepe van a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek exportjá­nak. A fejlett tőkésországokból származó behozatalunk kb. felét jelenleg is a mezőgazdaság termékeivel fizetjük és a jövőben is ezek képezik a tőkésországokba irányuló leg­biztosabb és legnagyobb volumenű pxportunkat. A mezőgazdasági és élelmiszeripari kivitel szerkezete 1969-ben szocialista nem szocialista országokba (százalékban) Friss zöldség és gyümölcs 27 6 Feldolgozott zöldség és gyümölcs 30 6 Bor 14 2 Előzőek együtt 71 14 Baromfi és tojás 10 10 Vaj és sajt 1 1 Élőállat, hús és húskészítmények 9 54 Állati termékek összesen 20 65 Egyéb mg-i és élelmiszeripari termékek 9 21 A mezőgazdasági és élelmiszeripari kivitelünk kb. fele-fele arányban oszlik meg a szocialista és nem szocia­lista viszonylatok között. A szocialista viszonylat részese­dése 1965-ben 51,8 %, 1969-ben 48,1 %, 1970-ben 52 %-ot tett ki. A szocialista országokba irányuló mezőgazdasági és élelmiszerexport szerkezetének megoszlása különösen ked­vező, mivel abban friss és feldolgozott növényi termékek foglalnak el uralkodó helyet (71 %-ot), az állati termékek pedig — amelyeknek a fejlett tőkésországok irányában van kedvező exportlehetősége — csupán 20 %-ot tesznek ki. 1969-ben — mint a táblázatból látható — a nem szocialista országok az állati termékek exportjából 65 %-kal részesed­tek; a fejlett tőkésországokban pedig elérte a 75 %-ot is. Ez egyike a legkedvezőbb exportunknak. Érdekeinket vi­szont jobban szolgálná az, ha erőfeszítéseket tennénk áru­ink feldolgozottsági fokának emeléséért. A szocialista országokban általában még alacsony az egy főre jutó zöldség- és gyümölcsfogyasztás. Az életszín­vonal növekedésével azonban majd ezeknek is megnő a fo­gyasztása, ezért számolhatunk ezen cikkek exportjának nö­vekedésével. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külke­reskedelmi forgalmának mérlege a statisztikai adatok sze­rint évek óta mintegy évi 2,7—3 milliárd devizaforint aktív egyenleget mutat. 1971-ben a kiviteli többlet meghaladta a 3 milliárdot is. Ez a tény jelentősen elősegíti nemzetközi fizetési helyzetünk megszilárdulását. A mezőgazdasági és élelmiszeripari export évi átlagos növekedési üteme 1960—1965 között 8,7 %, 1965—1970 kö­zött 4,7 % volt. Tervhivatali variánsok szerint 1970—1975 között 4,2 % lesz elérhető. A növekedési ütem szocialista viszonylatban gyorsabb, tőkés viszonylatban lassúbb. Mezőgazdasági exportunk nagyon jelentős, de a mező- gazdasági eredetű kivitelünk mindkét viszonylatban attól függ, hogy milyen értékűvé dolgozzuk fel a mezőgazdasági nyersanyagunkat, milyen termelési szerkezet és feldolgozási fok mellett tudjuk az adott mezőgazdasági nyersanyag­mennyiségből, Illetve az adott földterületről a legnagyobb exportbevételt elérni. 1938-ban az exportált mezőgazdasági termékek 66 %-a volt nyersanyag és 34 %-a feldolgozott termék. Az elmúlt években viszont az exportált cikkek mintegy 60—70 %-a már feldolgozva került ki az ország­ból. Az élelmiszer-gazdaság részesedése 1970-ben 1975-ben százalékban — az összes népgazdasági exportból* 21,9 20,2 — az összes népgazdasági importból* 10,5 9,1 — a szocialista exportból 17,0 15,0 — a szocialista importból 5,1 4,6 — a tőkés exportból 34,1 34,0 — a tőkés importból 2,2 2,0 * f= folyó áron, határparitáson. Bár az élelmiszer-gazdaság tőkés exportból való ré­szesedésének aránya — mint a százalékok mutatják — mi­nimálisan csökken (0,1 %-kal), volumene tovább nő. Na­gyon kedvező az, hogy az élelmiszer-gazdaság tőkés ex­portjával minimális import áll szemben. A szocialista integráció fejlődése széles körű lehetősé­get nyújt hazánk előnyös gazdasági növekedésére és a tő­késországokba irányuló export összetételének kedvezőbb ki­alakítására. Régen hangoztatott helyes elv az, hogy mind nagyobb mértékben kell hasznosítanunk a nemzetközi munkameg­osztásban rejlő előnyöket, mert ez egyik legfontosabb té­nyezője szocialista gazdaságunk növekedésének. Sípos Sándor. tanszékvezető docens Rendelet a szarvasmarhák tartós megjelöléséről A járványos, vagy egyéb nagy gazdasági kárt okozó, az emberre is veszélyes állatbe­tegségek megelőzésére és fel­számolására a mezőgazdasági és élelemezésügyi miniszter — az egészségügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben — rendeletet adott ki a szarvasmarhák tar­tós megjelöléséről. A rendelkezés értelmében a szarvasmarhákat december .31-ig, — utána minden újon­nan született szarvasmarhát 15 napos korig — el kell lát­ni a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium ál­tal kiadott füljelzővel. A me­zőgazdasági üzemekben a me­gyei állattenyésztési felügye­lőség, másutt a megyei, illet­ve a fővárosi állategészség­ügyi állomás jelöli meg a szarvasmarhákat, mégpedig december 31-ig térítés nélkül, ingyenesen. A miniszteri rendelet ki­egészítette az állategészség­ügyi szabályzatot is azzal, hogy minden szarvasmarhára kötelezően ki kell váltani de­cember 31-ig — a később született szarvasmarhákra a születéstől számított 8 napon belül — a marhalevelet. A szarvasmarhák egységes nyilvántartását is szolgáló különféle megjelölések eddig nem váltak be, a hagyomá­nyos bélyegzés, tetoválás is sok vitára adott okot. Peil g a megjelölés nemzetközi gya­korlat s a külföldi tapaszta­latokat hasznosítjuk most mi is. A MÉM Csehszlovákiából vásárolta a háromszögletű műanyag füljelzőket, az úgy­nevezett krotaliákat, amelyek alkalmazása nemcsak az ál­lategészségügy szempontjá­ból hasznos, hanem az álla­mi támogatás kifizetésének feltétele is. A rendelkezés ér­telmében ugyanis a füljelző nélküli szarvasmarhák után január 1-től semmiféle álla­mi kedvezményt — támoga­tást, felárt stb. — nem adnak. (MTI) A növényvédő szerek és a növények vízháztartása

Next

/
Oldalképek
Tartalom