Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-02 / 180. szám

augusztus i ItBLET-MA * v & ia n« SZ AO 5. oldal Eddig 20 ezer mázsa dohány Érkezett a telepekre Családiház­építőknek Az utóbbi években ha­zánkban is elterjedt a „csi­náld magad!” mozgalom. Eh. hez természetesen olyan anyagokra van szükség, amelyek kezelését, alkalma­zását könnyű megtanulni, hiszen a felhasználók nem szakemberek. Magyarországon évenként átlagosan 25 000 családi ház épül, nagy részük úgy, hogy a leendő tulajdonosoknak családtagjai, barátai „besegí­tenek” az építési munkála­tokba. Az egyik újdonság a Tenax TCM nevű pa­pírtapéta-ragasztó. Könnyen kezelhető, műanyag alapú ra­gasztóanyag, amellyel bárki elvégezheti — némi kéz­ügyességgel — akár lakószo­bájának tapétázását is. A Sicolla F csemperagasztó­val pedig a konyha- és a fürdőszoba csempézése old­ható meg — ugyancsak könnyen, saját erőből. Az építőknek nyújt nagy meg­takarítást a Plasztol NK—3 nevű betonplaiztif ikaló, amely a felhasznált beton­mennyiség tulajdonságait ja­vítja. A nagyobb építkezé­seknél, s főként az építőipa­ri vállalatok téli építkezései­nél van jelentősége a Kal- cidur nevű betonszilárdulás- gyorsítónak. Ez az új ter­mék mínusz 10 fokos hideg­ben is használható; elősegíti a beton gyors megkötését. A családiház-építők nagy „slágere” azonban a Nove- pox Z—41 elnevezésű zo­máncfesték, amelyet vékony rétegben kell felkenni. Ez az' anyag szobahőmérsékleten 3—5 óra alatt megszárad és 12—25 óra alatt teljesen megkeményedik. Kitűnően pótolja konyhák, fürdőszo­bák és más, nedves, gőzös helyiségek falán az olajfes­téket, vagy csempét. Víz- és vegyszerálló, fára. fémre, betonra egyaránt használha­tó. Egy másik újdon­ság az üvegvázas po­liészter szerkezet. Hétvégi házakon. családi üdülőkön alkalmazható. Ezek az 1—2 méter átmérőjű . kupolák ár­nyékmentesek, nagy fényát- eresztésűek, s olyan köny­n.vűek, hogy akár egy em­ber is a helyükre emelheti őket. Már július első napjaiban megkezdték a zöld Virginia (hevesi) dohány begyűjtését a megyei begyűjtőtelepeken. A kánikulai meleg, a szá­razság siettette a munkát. Nagyobb mennyiséget kellett leszedni naponta, nehogy az aljlevelek felsüljenek. — Eddig több, mint 20 ezer mázsa dohány érkezett a dohánygyárba és a telepekre — mondta Grasselll Miklós, főagronómus igazgatóhelyet­tes — ahol azután a mes­terséges szárítás következik. A csapadék kedvezően hat az ültetvényekre és remél, jük, hogy az aszálykárok megszűnésével a szabolcsi, a burley és egyéb kerti do­hányfajták termésátlaga is javulni fog. Az üzemék készen várnak a feldolgozásra. A napokban megindul a fermentálás és A közérdeklődés előteré­ben álló kérdéssel, a gyer­mekellátás költségeinek ala­kulásával kapcsolatban kez­dett vizsgálatot a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. Ennek során a gyermekek által használt legfontosabb közszükségleti cikkeknél — az 1968—1972-es időszakra kiterjedően — megvizsgál­ják e költségek növekedését okozó gazdasági tényezőket az iparban és a kereskede­lemben, s a tapasztalatok alapján javaslatokat dolgoz, nak ki a megmutatkozó fe­szültségek enyhítésére. A felmérésnél a gyermekek életkori csoportjai szerint át­tekintik a ruházati és cipő­ipari termékekkel, valamint a különböző tápszerekkel, bébiételekkel, konzervekkel és felszerelési tárgyakkal való ellátottság kérdéseit. Az ipar területén a többi -kö­zött megvizsgálják, hogy a gyermekellátást szolgáló főbb cikkekben hogyan ala­kult a termelés mennyiség­ben. minőségben és válasz­tékban, melyeknél jelentke. az exportra kerülő dohány manipulálása. — Elsősorban az a fel­adatunk, hogy az állandóan növekvő belföldi igényeket elégítsük ki. Köztudott, hogy a füstszűrös minőségi ciga­retták évről évre több és több „alapanyagot” kíván­nak. így azután a megma­radt mennyiséget tudjuk ex­portra küldeni, az NDK-ba és Nyugat-Németországiba egyaránt. A fokozott munkával együtt növelni kell a létszá­mot is a dohánygyárban. Évente visszatérő idénymun­kásokat — elsősorban nőket — vesznek fel a mestersé­ges szárítókba — berakják, kiszedik, majd válogatják a dohányt, de a fermentálásnál is dolgoznak. A jelenlegi 1500-as létszámot — majd­nem a duplájára — 2500 fő­re emelik szeptemberig. zett olyan belkereskedelmi igény, amely meghaladta a vállalat szállítási lehetősé­gét, illetve attól méret, vá­laszték szempontjából eltért, és mi akadályozza jelenleg annak kielégítését. A nagykereskedelemnél egyebek között az is szem­pont a vizsgálatnál, hogy milyen információk alapján állítja össze megrendeléseit az ipar részére, s a vele va. ló előzetes tárgyalásai ho­gyan befolyásolják a rende­lések mennyiségét és vá­lasztékát. Megnézik azt is, hogy mely cikkekben nem vállalta az ipar a feladott rendelés mennyiségi vagy választéki teljesítését. A kiskereskedelmi válla­latoknál a többi között azt tanulmányozzák, hogy meg­felelő-e az árukínálat a kü­lönböző cikkekben. A-felmérés kiterjed-arra is, hogy az ipari vállalatok középtávú tervei alapján 1975-ben fő vonalakban mi­lyen változás várható meny. nyiségileg és választékilag a termelésben. MJ\TEB-vixsg*íilat a gyermekellátási költségekről A tárgyalóteremből \ Karambol — szándékosan A szomszédok hatalmas csattanásra rohantak ki az útra. A nyergesvontató a fel­ső vezetéket tartó betör />- lopnak ütközve állt meg, né­hány méterrel arrébb a veze­tője. — Mi történt? — kérdezték Ijedten. — A fiamat akartam meg­látogatni, de amikor a ház­hoz értem, nem sikerült lefé­kezni. Aztán megérkezett a rendőr és mivel személyi sérülés nem történt, elengedte a vezetőt. A jogosítványát elvette és másnapra berendelte az őrs­re. László István 23 éves gép­kocsivezető, kisvárdai lakos — mert ő volt a nyergesvorj- tató vezetője — másnap is­mét felült a kocsira és Domb- rádra ment, hogy megkeresse á rendőrt. Nem találta. Megivott vagi' két liter sört és Kisvárdára indult, hogy ott próbálkozik a kereséssel. Természetesen nem gyalog, vagy autóbusszal, hanem a nyergesvontatóval. A főtéren járt, amikor eszébe jutott az előző este, a családi problémák és hogy letartóz­tathassa magát, nekihajtott egy hirdetőoszlopnak. Az egyik petneházi lakos még rá is szólt, hogy fizesse ki a ta­nácsnak az okozott kárt és akkor a dolog el van intézve. László azonban nem egyezett bele, mert azt akarta, hogy letartóztassák. Nem sokat kel­lett rá várni, néhány perc múlva őrizetbe vették és az is kiderült, hogy mi is volt tulajdonképpen az az előző esti véletlen „baleset”. Lászlónak megeredt a nyel­ve és elmondta, hogy szán­dékosan követte el a balese­tet, csak nem így tervezte. Azt akarta, hogy a nyerges­vontató döntse össze az anyósa házát és a leomló falak vé­geznek vele. A lakásban azon­ban nem egyedül az anyós tartózödott, hanem ott volt a fia és felesége is — de ez sem érdekelte. Miért akarta László megölni anyósát? 1969-ben nősült László Ist­ván. Az esküvő után Tisza- kanyárra, anyósa lakásába költöztek. A házasság hamar megromlott, így az ifiú férj a múlt év júliusában elköltözött otthonról. Azért pedig, hogy így sikerült a házassága, egye­dül az anyósát okolta. Köz­ben időnként meglátogatta a családot és kérte az asszonyt, hogy költözzön el Tiszaka- nyárról, így legalább kikerül a szülők hatása alól. A fiatal­asszony beleegyezett, aztán mégis meggondolta a dolgot és tartásdíj fizetéséért pert indított férje ellen. László István Inni kezdett. Munkáját is hanyagul végez­te és ezért december 10-én felfügesztették állásából. Más­nap ittasan azért csak be­ment a vállalat debreceni te­lephelyére és engedély nélkül kihozta a korábban rábízott nyergesvontatót. Elhatározta, hogy hazamegy vele Kisvár­dára, de útba ejti Tiszaka- nyárt is. Itt tovább ivott, az éjszakát pedig a kocsiban töl­tötte. Reggel Kékesére indult, hogy meglátogatja rokonait. Egész nap ivott, bort, Sört, pá­linkát, aztán ilyen állapotban jutott eszébe a nagy ötlet: nekimegy a vályog falu ház­nak és rádönti anyósára. A család éppen tévét né­zett a konyhában. László a se­bességváltót hármasba kap­csolta, a kormányt pedig úgy állította be. hogy nekimenjen a háznak, aztán kiugrott a kocsiból. A nyergesvontató meg Is Indult, de amikor a ház előtti árkon ment ke­resztül, a rögzítetlenül ha­gyott kormány miatt az első kerekek irányt változtattak és a kocsi a kerítés előtti beton­oszlopnak ütközött. László István nem csak a rendőrségen, hanem az ügyészségen is ugyanígy val­lott, sőt a bíróságon, az elő­készítő ülésen is így ismerte el cselekményét. Aztán a kö­vetkező tárgyalásra egyszeri­ben mindent megváltoztatott miután rájött, hogy milyer súlyos büntetés kiszabásának lehetősége fenyegeti. A bíró­ságot azonban nem tudta fél­revezetni, lélektanilag ugyan­is aligha képzelhető el, hogy ilyen súlyos bűntett esetében valaki hosszú időn keresztül kitartson olyan önmagát ter­helő tényállítások mellett, amelyek nem felelnek meg a valóságnak. A bíróságnak azonban nem csak a tényállás megállapítá­sa okozott nagy gondot, ha­nem azt is el kellett dönteni, hogy a nyergesvontató alkal­mas eszköz volt-e emberéi g* kioltására. A bíróság gépjár­mű- és építészszakértők be­vonásával megállapította, hogy az adott feltételek és körül­mények között — figyelembe véve a várható ütközés erejét — a nyergesvontató alkalmat­lan eszköz volt a ház romba döntéséhez. László Istvánt a megyei bíróság dr. Rajka Sándor ta­nácsa 1 év 8 hónap szabad­ságvesztésre ítélte, amelyet szigorított börtönben kötél S1' letölteni. Mellékbüntetésként három évre eltiltotta a gép­járművezetéstől. Az ítélet ki­hirdetése után az ügyész sú­lyosbításárt. a vádlott, és vé dője enyhítésért fellebbezel* (balogh) FORRÓ PILLANATOK A kánikula egy-két napja mérséklődött ugyan, de a meleg most is fáraszt. A mezőn, a munkapad mellett, az íróasztalnál... Vannak azonban olyan percek, pillanatok, amikoi az ember mit sem tőrödbe! a meleggel — a figyelem egy parányi részét sem vonhat­ja el más. mint a munka Fotóriporterünk három ilyen pillanatot örökített meg. Az orvosok itt valakinek az életéért harcoltak. Le­het-e, szabad-e eközben másra gondolni? Mégis, for­ró pillanatok ezek a szó igaz értelmében, hiszen ilyenkor egy kis hiba is végzetes lehet. A technika, az évek gyakorlata, a lelki- ismeretesen végzett munka öröme is segíthet ilyenkor, hogy ne tévedjenek. A fiatal hegesztő munkája merőben más. Míg az orvo­sok emberéletért küzdöttek, ö egy értékes terméken vé­gez fontos munkamozzana­tot Amit a nyíregyházi Kos­suth téren örökített meg a fényképezőgép — megint egy másfajta forró pillanat. Talán hajszálon múlt, hogy nem történt baleset. A for­galmas csomóponton több­nyire ilyenkor kerülnek elő az igazolványok. A meleg sem feledtetheti egyetlen percre: ilyenkor még jobban kell vigyázni a KRESZ sza­bályainak megtartására, mert egy hiba könnyen itt is végzetes lehet. Marik Sándor és Elek Emil riportja Operáció a vásárosnaményi kórház sebészetén, Exportra készülő festőberendezések a Nyíregyházi HAFE műhelycsarnokában. < Rendőri intézkedés a nyíregyházi Kossuth téren.

Next

/
Oldalképek
Tartalom