Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-25 / 173. szám

im jíiius is. KET.OT-MACYÍ ROHSZÄ» I »m GONDOK A VÁROS PEREMÉN Út, közlekedés — ..zökkenőkkel'' Kedvező változások szeptembertől Anyagi juttatás as egyetemeken, főiskolákon Hé megvan a lakás, ég a villany, közelben a fúrott JuJt és veszély esetén éjfél­kor Is lehet telefonálni, még mindig hiányzik egy sor alapvető szolgáltatás, ami ha megvan, észre sem vesz- •zük, ha hiányzik, akkor bi­zony még mindig aktuális a „mostoha” jelző. Ajtósok­nak egy kottyanó elég ahhoz, hagy kimondják: rosszak megyénk útjai, de mit szól­jon mondjuk egy benkő-bo- kori lakos, akinek ősszel és tavasszal út híján szinte el­érhetetlen még a legközeleb­bi tanya is. JELZÉSEK Igaz, a fejlesztésre kijelölt lakótelepülésekhez Vajda­bokor kivételével — meg­épültek a bekötő utak, ez­zel azonban a tanyabokrok útproblémáit korántsem si­került megoldani. Nemcsak a kövesutakról van szó, hi­szen sok esetben még a föl­des utak rendszeres karban­tartása sem zökkenőmentes, annak ellenére, hogy zömé­ben a lakossá? és a mező- gazdasági üzemek végzik. Ellentmondásosnak tűnik, hogy míg a város útjaj — a főútvonalak kivételével — a tanács kezelésében vannak, addig a külterületi utak épír tése és karbantartása a KPM feladata. Ha az anyagiakat nézzük, akkor jó megoldás, ha viszont arra gondolunk, hogy a lakosság kérései, jel­zései — a tanácstagokon ke­resztül — a tanácshoz jutnak el, akkor már nem egészen logikus- Megnyugtató azon­ban, hogy a KPM a tanács javaslatára, illetve jóváha­gyásával végzi munkáját a külterületi! településeken. A lakosság kérésére és a tanács javaslatára építették meg Sóstóhegyen az Úttörő Utcát, a Felsősima) úttól a Kordován-bokorig terjedő bekötő utat és ígv szerepel a KPM negyedik 5 éves tervé­ben a Simái útból kiinduló Polyákr, Qerhát- és Kovács- bokrokat érintő, majd a Ti- szgvasvári útba érkező mint­egy 7 kilométer, továbbá a vajda-bokori bekötő út meg­építése l kilométer hosszú­ságban. igények A lakosság nem csak új Utak építésére jelzi igényeit, hanem a már megépült utca­sorok kövezésére is. Sóstó­hegyen a Nyírség utca fel­töltését és kőburkolását, a főgyűjtő út megnyitását, te­reprendezését és szilárd bur­kolattal való ellátását, to­vábbá az Aranykalász sor déli részén gyalogos kijáró megnyitását kérik. Vajda­bokor lakói a Nagycserkesz­től a Cigány-bokorig meg­épült kövesút tovább' kiépí­tését kérik a Sulyán-bokor és Benkő-bokor érintésével a Tiszavasvári útig és sür­getik, hogy Antal-bokorban is építsenek utat, vagy leg­alább tereprendezéssel eny­hítsenek közlekedési gond­jaikon. Felsősimán az Újtelek- bokor, Polyák-bokor és a Ná­das-bokor közötti út meg­nyitását, Kálmánháza, Fel­sősima és Nagylapos közötti 3--4 kilométer hosszú fold- Út, valamint a hosszúháti út szilárd burkolattal történő ellátását, a Cigány-bokor és a verescsárdai iskola közötti út megépítését kérik. Man- da-bokor lakói a rozsréti tsz- majortól a II. manda-bokori iskoláig vezető út, valamint a Kállai Éva út, a Lőtér ut­ca és a Muskátli utca szi­lárd burkolattal történő el­látását sürgetik. Az igények jogosak, hiszen a megvalósí­tás nem csak a lakosság jobb közlekedését segítené elő, hanem új autóbuszjára­tok létesítését jelentené és javítana a lakosság áruellá­tásán. MENETREND Igaz, a fejlesztésre kijelölt településekét jelenleg is érintik az autóbuszjáratok, ez azonban nem elégíti ki a la­kosság igényeit. Különösen nem Felsősima és Vajda-bo­kor lakóit, akiket — helvj járat híján — a távolsági já­ratok Is csak akkor tudnak felvenni, ha érmen maradt helv. De a sóstóhegviek is ki­fogásolják. hoav míg Sóstó­gyógyfürdőre két járat is közlekedik — nyári időszak­ban még ez is kevés — ad­dig ők csak a 14-es busszal utazhatnak a városba, rá­adásul ennek a menetrendje serm. alkalmazkodik tar mun­kakezdés. illetve a munka­végzéshez: r ' " Vajda-bokor lakói helyi járatot kérnek, mert a Tisza- lökig, illetve a tiszalöki el­ágazásig közlekedő járat ke­vés az itt élő embereknek. A felsősimaiak azt teszik szó­vá. hogy a települést érintő kálmánházi járat már meg­telve érkezik és nem csak a munkába járók, de hétfő reg­gelenként a tanyai kollé­giumba igyekvő gyerekek sem tudnak felszállni. Man- da-bokor legnagyobb gond­ja, hogy délután 14,45-kor indul a városba az utolsó busz — de a reggeli járat, amelyik Alsóbadúrról in­dul, — már Felsősimáról megtelve érkezik, mert a la­kók szeririt az ott lakó busz­vezető felveszi az utasokat. Mi lesz a végső megoldás? Már megkezdődtek a tár­gyalások a városi tanács és a Volán illetékesei között. B. J.- ■ ■ 1 i Hat tűzeset Július ?0-4n és 11 -én. két nap alatt hat tűzeset volt Szgboles-Szatmár megyében Csütörtökön gyermekjáték­ból keletkezett tűz Dombra, don, a Vöröshadsereg út 231 és 233 szám alatt, özv Molnár Jánosné és Berencs Géza portáján egy gazdaság épület, egy sertésól és 31 mázsa széna gyulladt meg Az anyagi kár megközelíti r 10 ezer forintot. A lángo’ továbbterjedését a helyi ön kéntes és a kisvárdai állam tűzoltók akadályozták meg több. mint 50 perces mun­kával. Július 21-én, a hajnali órákban ismeretlen okbó- keletkezett tűz Nyirgyplai községben i Bajesv-Zsilinsz- ky út 56 szám alatt, Papik István oortáján. A nváfi korty hr és az istálló tető­szerkezete, valamint • egy szín. a benne lévő teljes garnitúra hálószobabútorral —- részben a lángok mar­taléka lett. Az anyagi kár az előzetes becslések szenn' 14 ezer forint. A déli órák­ban NyiVbogáton, a Teleki Út 22. szám alatt Molnár Pá> dohánypajtája gyulladt meg A lángok továbbterjedtek a szénakazalra is. Az anyagi kár meghaladja a ló ezer ‘orintet. Az oltásnál ké* személy könnyű égési sérü­léseket szenvedett. Délután a gávavencsellő Szabadság Termelőszövetke­zet szériiskertjében gyulladt ki egy szénakazal. A 900 mázsányi lucernából 300 mázsa elégett. A helyi ön­kéntes és a nyíregyházi 41- lamj tűzoltók c§gk közel 10 órás munkával tudták el­Az egyetemi—főiskolai hallgatók szociális ellátottsá­ga és a pályakezdés gondjai szerepeltek egyebek között annak a tanácskozásnak na­pirendjén, amely legutóbb a felsőoktatási intézmények kü­lönböző színtű tanácsaiba választott hallgatók és a Művelődésügyi Minisztéri­um vezetői között zajlott le. A tanácskozáson egyönte­tű volt a vélemény, hogy az 1969-ben bevezetett ösztöndíj- rendszer bevált. Jobban ösz­tönöz a tanulásra, hatéko­nyabban támogatja az ala­csonyabb jövedelmű családok gyermekeinek továbbtanulá­sát, biztosítja a hallgatók ak­tívabb részvételét az anyagi juttatások odaítélésében. Ugyanakkor — részben az ösztöndíjrendszer jellegében, részben az ár- és bérviszo­nyokban bekövetkezett vál­tozások nyomán — további finomítások is indokoltak. A hallgatók véleménye szerint is módosításra szo­rulnak az úgynevezett jöve­delemkategóriák. Nem kielé­gítő a kedvezőtlen szociális körülmények között élő, je­lentős részben fizikai dolgozó származású hallgatók támo­gatása, akik az ösztöndíj- rendszerben az első és a má­sodik kategóriát alkotják. Még hangsúlyozottabban ve­tődik fel az oktatási intéz­mények székhelyén, javarészt albérletben lakó diákok gondja is. Szociális támoga­tásuk kisebb a kollégium­ban lakókénál és nem ré­szesülnek kedvezményes va­csorajuttatásban sem. A megbeszéléseken többen fel­vetették. hogy a diákházas­párok támogatása nem rríeg- oldott. Általános gondként hangsúlyozták a diákok ekén- n viselői az étkeztetés színvo­nalának romlását. Kérték, Határőrök hogy az egyetemek—főiskolák menzái kerüljenek a felső- oktatási intézmény kezelésé­be, ez nyersanyag-megtaka­rítást és kedvezőbb anyagi feltételeket jelentene. A Művelődésügyi Minisz­térium megítélése szerint to­vábbi feladatokat kell meg­oldani 4 diákszociális kérdé­sek rendezésére. A minisz­térium — együtt az egyete­mek és főiskolák vezetőivel, KISZ-testületeivel — ele­mezte az ösztöndíjrendszer tapasztalatait és annak he­lyes alapelvein nem kíván változtatni. A szükséges kor­rekciók végrehajtása azon­ban még az idén szemptem- berig megtörténik és a ren­delet megjelenik. A hallgatók helyzetét kívánják javítani a jövedelemkategóriák mó­dosításával, az első — leg­alacsonyabb kategóriába tartozók és a helyben lakók pénzbeli szociális támogatá­sának növelésével, az albér­leti segély kiterjesztésével a második kategóriába tartozó hallgatókra, továbbá a diák­házaspárok számára nyújtan­dó külön pénzbeli szociális támogatással. Úgy tervezik, hogy a szociális támogatást minimális tanulmányi ered­ményhez — 2,5-es átlaghoz kötik majd. Tervezik a nép­köztársasági ösztöndíjak fel­emelését havi 1200 forintra. Tárgyalások folynak a társa­dalmi ösztöndíjra vonatkozó rendelkezés módosításáról olyan értelemben, hogy a tanulmányi ösztöndíjat és a szociális támogatást a társa­dalmi ösztöndíjasok számára az oktatási intézmény bizto­sítsa és a leendő munkahely ehhez adjon kiegészítést. Az étkeztetés) normált felemelé­sére kormányrendelet készül, énnekr bevezetése 1973 elején várható. eskütétele fojtani teljesen a lángokat- A tüzet feltehetően öngyul­ladás okozta. Az anyagi kár meghaladja a 40 ezer forin­tot. A nap negyedik tűzese­te Omboly községben volt, ahol a Hunyadi út 37. szám alatt, Halász István portáján a gyerekek az őrizetlenül hagyott gyufával meggyúj- tották a szénakazalt. A tűz továbbterjedt a sertésálra, egy gazdasági épületre, va­lamint a baromfiólra is. A helyi önkéntes és a máté­szalkai állami tűzoltók a határőrök segítségével azon­ban rövid idő alatt elolto ták a lángokat. így az anya­gi kár csak 4 ezer forint. A hatodik tűzeset Záhonyban, a Szabadság telep 5. szám alatt keletkezett, ahol 10 mázsa széna gyulladt meg. A tűzoltók gyors beavatko­zása eredményeként az anyagi kár jelentéktelen. A keletkezési okot vizsgálják. Fiatal határőrök tettek es­küt vasárnap a Báthori 1st-* ván laktanyában. Az esküté­telre nagyon sok vendéi, szülő, hozzátartozó érkezett a megye, az ország számos városából, községéből. A zászlódíszbe öltözött laktanyában a felharsanó kürtjei pontosan 10 órakor jelezte az elöljáró —* Heizer György alezredes — érke? sét, akinek Ágó József őr­nagy tett jelentést. Gáspár József alezredes mondott Ünnepi beszédet, majd e$kirúel következett. Horváth Zoltán batá mondta el elsőként társai előtt az eskü szövegét. Az esküt tett határőröket Érsek Bertalan ezredes, a PM ha­tárőrség országos parancsno­kának helyettese köszöntöt­te. A “iatalok nevében Ősz­ién Albert szólt. Az ünnep­ség végén az esküt tett ha­tárőrök díszmenefben vonul­tak el 9 csapatzászló, a megjelent elöljárók, vend'5 gek éj hozzátartozók előtt­(Suba István felvétele) MAGYAR HÍRLAP Szamos menti nyár Losoncéi Pál, a Népköz­társaság Elnöki Tanácsa el­nökének szabolos-szatmári látogatásáról egyoldalas írásban számol be a Magyar Hírlap munkatársa, Soltész István. Többek között ezt írja: A termelőszövetkezeti tagok átlagos évi keresete 1971-ben kilenc forinttal volt több, mint az árvíz előtt. Ennek a kilenc egy­forintosnak nagyobb az érté­ke, mint másutt kilenc­ezernek- • • A fehérgyarmati pártbizottságon egy tájékoz, tató után jegyezte meg Lo- sonczi Pál: Próbatétel volt az árvíz, de bizonyítás is. Ami utána következett, a házak és az emberi hitek újraépítését csak szocialista viszonyok között lebet el­képzelni- Különösen, ha azt is hozzátesszük, hogy nem is régi körülményeket állí­tottunk vissza, hanem új, kulturáltabb, magasabb színvonalú viszonyokat te­remtettünk az élet és a ter­melés számára... (Július 9.) NÉPSZAVA Nyári események A nyári kulturális esemé­nyekről ad körképet a lap munkatársa, s részletesen ismerteti a nyírbátori zenei napokat. A következőket ír­ja: Nyírbátor magas színvo« nalú, nagy énekkari és zéfte. karj apparátusra-» . alkotott művekből álló hangverse­nyeket , rendszeresített a nyírbátori zenei napok kere­tében, a község középkori református ternplomában. A rendezvényre az idén hatod­ízben kerül sor, augusztus 12-án, 13-án, valamint 19- én és 20-án. Bach-, Händel-, Haydn-, Kodály- és Szokolay- műveket mutatnak be négy koncerten. Az évfordulóra tekintette) az idei utolsó hangversenyen Kodály há­rom nagy műve hangzik el, a Fölszállott a páva, a Bu­davári Te Deum és a Psal­mus Hungaricus. (Július 6) MAGYAR HÍRLAP 4 veszteséges gazdál­kodás tanulságai Részletes, elemző írást kö­zöl a lap a Nyíregyházi Konzervgyár munkájáról, ab­ból kiindulva, vajon miért zárt tavaly hétmilliós vesz­teséggel az 1962-ben épült korszerű gyár. Amikor létre­hozták, az volt a cél, hogy újabb munkalehetőségeket teremtsenek a szabolcsiak­nak, és egyben megoldják a megye zöldség- és gyümölcs, termékeinek konzervipari feldolgozását. E várakozás­nak eddig minden tekintet­ben megfelelt az új létesít, meny. Az jtt gyártott kon- zerveknek rangjuk lett mind a hazai, mind a külföldi pia­cokon. Évente átlag 350^ 400 millió forint értékű kon. zervet gyárt az Üzem 2000— 2200 dolgozója, termékeik 80 százalékát exportálják. A rá­fizetés okát abban látják — többek között —, hogy 400 ff le terméket nem lehet gaz­daságosan gyártani. Gondot okoz az is, hogy nem üte rnesen érkezik a nyersanyag emiatt nem tudják egyenle­tesen kihasználni a gépek kapacitását. Árproblémák \> közrejátszanak. Most korsze. rűsítik a gyártmányszerkeze tét, több munkaszervezés intézkedést vezetnek be hosszú távú pártperi kap­csolatokra törekednek. Ezek kel, s további intézkedések kel kívánják újra nyerésé aessé tenni a Nyíregvhá? Kon? - » juh 'Júliáé *•} NÉPSZAVA Mátészalkai változások Mátészalkán 651 cigány él, a lakosság 5,4 százaléka (or­szágos arányuk 2 százs. ék.) A Népszava munkatársa — Szenes Imre — arról ír, hogy a városi tanács elha­tározta a telepeken és a még szétszórtan lévő 106 putri fokozatos felszámolását. A cikkíró beszámol a gondok­ról is: az építők anyaghiá­nyairól, a meggyőzés problé. máiról- Egy példa az írás­ból: „Imre Rudolf, a néfy- gyermekes, hétunokás férfi fatelepi munkás és már ti­zenöt éve egy helyen dólga- zik. Idén elkészült otthonuk szerényen takaros, tiszta es benne már magánszorga­lomból olvasó gyereket is találtam..." (Július S.) NÉPSZABADSÁG Több takarmányt utalnak ki Panaszos levél alapján fe». lalkazott a Népszabadság a nyircsaholyi gazdák ügyé­vel: a háztáji gazdaságok­ból 2800—3000 Jiter tejet adnak le naponta, a takar- mányellátás akadozik. A ki­vizsgálás után a MÉM vá­laszolt: „A nyircsaholyi háztáji gazdák kérése telje, sen indokolt, s jobb takar­mányellátást kell biztosítani a községnek. A Gabonafel­vásárló és Feldolgozó Válla, lat intézkedett, hogy a gaz­dák kérésére több tápot utaljanak ki, (Július 13.) LOBOGÓ Nők az Alkaloidában Sok £épp,el illusztrált ri. portot közöl a Tiszavasvári Alkaloidáról a Lobogó. Egy részlet az írásból: ,,A .Bőví­tés L’ beruházás összege 783 millió forint volt. Szabolcs­ban egy óriási ipari létesít­mény született, amely 1900 embernek biztosít munkaal­kalmat. A dolgozók nagy ré. sze nő. Vajon ezek a sza­bolcsi lányok-asszonyok ma. gukénak érzik-e ezt a hatal­mai gyárat, amely éjjel-nap­pal, három műszakban — évi 600 millió forint érték­ben — gyártja a fontos gyógyszer-alapanyagokat, fáj. dalomcsiHapítókat, növény, védő szereket, tablettákat? Tudatában vannak-e annak, hogy munkájuk, termékük világhírű, s Ceylonba épp­úgy eljut, mint Afrikába, Kubába?” A riporter írásá­ban elmondja: ' jó kollektí. vák, érdeklődő, munkaszere­tő asszonyok, lányok dolgoz, nak itt, akiknek a szakmai munka mellett arra is jut idejük, hogy a tiszadotoj gyermekváros egyik kis la­kóját patronálják. (Július 5.) FIGYELŐ A tejtermelésről Vereckei Imre, a MÉM fő. osztályvezetője a tejterme­lésről (f a gazdaságpolitikai lap Fórum rovatában. Eb­ben figyelemre méltó adato­kat közöl Szatoolcs-Szatmár megyéről is: „A még koránt­sem kielégítő vidéki, elsősor. ban falusi tej- és tejtermék, fogyasztás az utóbbi évek­ben lényegesen javult. így például a mezőgazdasági jellegű Szabolcs és Csong- rád megyékben az állami tejipar által előállított tej és tejtermékek értékesíté­sének növekedése messze­menően meghaladja az or­szágos átlagot. Az egy főre jutó értékesítés az 1967. évi­ről 1971 évre fogyasztói tejből például országosan 23.9 százalékkal, Szabolcs megyében 56,5 százalékkal, a tejfölértékesítés az országos 43.9 százalékkal szemben 79,7 százalékkal, a vajértékesítés az arszáges 44,3 százalékkal szemben 91,4 százalékkal emelkedett” (Július 5.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom