Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-01 / 153. szám

Wfe mmMP­Meglepetések nélkül Kislexikon EGY ESETLEGES ELJÖVENDŐ háború jellegéről már meg­állapították, hogy alapvetően rakéta-nukleáris háború lehet, melynek támadóeszköze a nukleáris fegyver, célba juttató eszköze pedig a rakéta lesz. A felhalmozott készletek, a hadászati célkitűzések miatt tömeges atomcsapások alkal­mazására kerülne sor, a hadászati kezdeményezés megra­gadása. az ellenfél ellenálló erejének megtörése céljából. Világháború lehet a két társadalmi világrendszer között, tehát a koalíciók vívják és döntő összecsapás alakulhat ki. A támadás fő célpontja a hátország lehet, ahol az aktív fegyveres védelmen belül a polgári védelem is elhelyezke­dik szervezetével és intézkedési rendszerével együtt. Mindezek alapján különösen a hadviselő ország ellen­állási készségének megtörése áll az imperialista katonai stratégia középpontjában. E cél elérése érdekében olyan elképzeléseik vannak, hogy ha az ellenállási készség meg­törésének alapja a nagyszámú személyi és anyagi vesztesé­gek előidézése, akkor a hadipoténciál egyik leglényegesebb elemére, a hátországra úgy, és olyan csapást kell mérni, hogy ezáltal az ellenállási készség megszűnjön, vagy leg­alábbis jelentős mértékben csökkenjen. AZ ILYEN CÉL elérésének egyik igen hatásos forrná ja a háború meglepetésszerű kirobbantása, melynek eredmé­nyeként a támadó olyan helyzeti előnyhöz juthat, amely meghatározó lehet a háború további kimenetelére. Ami­lyen mértékben sikerül növelni a meglepetés nagyságát, ugyanolyan mértékben növekszik a veszteség foka, a há­ború további kimenetelének kedvezőtlen alakulása a meg­lepett fél számára. Amikor a meglepetésszerű háború kirobbantásáról van szó, nemcsak a fegyveres védelmi erő állandó növelésére gondolunk, hiszen azoknak bármely időben készen kell állniok a csapás kivédésére, majd az ellencsapásra, hanem a lakosság minél nagyobb fokú védelmére irányuló célok, feladatok realizálására is. Nem kell ahhoz túlzásokba esni, hogy vázolni lehes­sen egy meglepetésszerűen bekövetkezett nukleáris csapás utáni helyzetet. Ez előre szinte alig elképzelhető; a veszte­ségek pedig „lég’’ fokozatokban határozhatók meg. Annál is inkább így lenne ez, hiszen — még maximális kollektív és egyéni védelmi biztosítottság mellett is; az ország lakossá­ga képtelen egyik pillanatról a másikra morálisan és pszichikailag átállni egy ilyen rendkívüli állapotra, a hir­telen, bármely pillanatban jelentkező életveszélyre; az ál­lampolgárok számára jelentkező védelmi feladatok alap­jaiban térnek el a békenapok feladataitól, ismereteik az idő távlatában már megkophattak, jelentős felfrissítésre szorulnak, azonban erre akkor nem lehet elegendő idő. Nem indokolatlan tehát az a követelmény, hogy a P°*§an védelmi szerveknek a lakosság felkészítésében közreműkö­dő szervezeteknek, szerveknek hallatlanul nagy erőfeszí­téseket keü tenni ők. hogy a lakosság legalább a legalap­vetőbb intézkedéseket, magatartási szabályokat, rendszabá­lyokat, feladatokat hajtsa végre, tartsa be. ELŐFORDULHAT, hogy a komoly légiriasztást vagy műsza­ki hibának, vagy gyakorlatnak hinnék és egyáltalán nem, illetve késlekedve tennék meg az intézkedést önmaguk vé­delmére, vagy más szóval az elrejtőzést; idő hiányában alig van mód más jellegű védelmi feladatok, többek kö­zött a gazdasági célra igénybe vett védőlétesítmények kiürí­tésére, a túléléshez szükséges anyagi értékek, a műkincsek biztonságba helyezésére, a békeoélt szolgáló, de védelmi feladatok ellátására is alkalmas bázisintézmények átállítá­sára, hogy csak néhányat említsünk meg a szerteágazó, sokrétű és bonyolult feladatok közül. FOLYTONOS ÜZEMÜ LOKÁTOR: folytonosan, megszakítás nélkül sugároz rádiójeleket, amelyeknek frekvenciája a mozgó tár­gyakról történő visszaverő­désekor a Doppler-hatás következtében megváltozik. Mozgó céltárgyak beméré­sére használják, a szárazföl­di csapatok felderítőinél is. FORRÁZÓ MENTESÍTŐ FELSZERELÉS: pamutru­házat, bőrvédő eszközök, sátorponyvák vegyimente­sítésére és fertőtlenítésére szolgál. Főzőedények, evő­eszközök, stb. fertőtlenítésé­re is alkalmas. A vegyimen­tesítést és fertőtlenítést víz­ben, vagy vizes szódaoldat­ban való kifőzéssel végzik. A forrázó mentesítő felsze­relés készletébe főzőüstök, tartályok, szivattyúk, ruha­csavaró és szárító felszere­lések tartoznak. FOTONRAKÉTA: a nagy energiájú fotonok reakció­erejét hasznosító hajtómű­vel működő rakéta. Techni­kai megvalósítása egyelőre nem lehetséges, mivel egy­részt a fellépő hatalmas hőmérsékleteket elviselő szerkezeti anyagok, vagy hőszigetelő megoldások nem állnak rendelkezésre, más­részt a fotonrakéta .energia- táplálását szolgáltató szét- sugárzási (annihilációs) fo­lyamat ma még csak labo­ratóriumi méretekben való­sítható meg. Ez utóbbi fo­lyamatra utalva a fotonra­kétát néha pongyola szó- használattal annihilációs ra­kétának is nevezik. FOTOTRANZISZTOR, op- totranzisztor; látható, vagy láthatatlan fénysugarak ha­tására működő félvezető eszköz. A közönséges tranzisztortól abban kü­lönbözik, hogy nincs emit- terelektródja: a kollektor és a bázis között folyó ára­mot a fénysugár vezérli. A kételektródos fototranzisz- tort fotodiódának is nevezik. Egyet azonban minden körülmények között le kell szö­gezni: az ellenség támadása lehet meglepetésszerű, de vá­ratlan nem lehet. Abszolút értelemben ugyanis váratlan támadás nem lehetséges, mert: éppen a tömegpusztító fegyverek hatásának, a felhalmozott hatalmas mennyisé­gük ismerete, a két társadalmi világrendszer közötti ellent­mondásokban rejlő összeütközés veszélye arra kényszerít minden békeszerető népet és nemzetet, hogy megfelelően gondoskodjon védelméről — a lehetőségek keretein belül még a háború bekövetkezte előtt —, készüljön fel a tö­megpusztító fegyverrel mért csapások „kivédésére”. Te­hát készül, méghozzá tudatosan. Ugyancsak a tömegpusztító fegyverekből, elsősorban a nukleáris fegyverekből — azok felhalmozott mennyiségé­ből, a korszerű rakéta célba juttató eszközök meglétéből ki­indulva a támadónak számítani kell a válaszcsapásra. A FEGYVERES KÜZDELEM, a háborús tevékenység egyes időszakaszait nem lehetséges kifogásolhatatlan éles határ­vonallal egymástól különválasztani. Ez csak elméletben le­hetséges. FUTÓMŰ: a szárazföldi járművek egyik fő szerke­zeti eleme. A futóművek ki­alakításuk szerint kereke­sek vagy lánctalpasak le­hetnek. Különleges megol­dás a féllánctalpas futómű. Feladata a jármű irányít­ható továbbítása, a Jármű súlyának átadása a talajra. Terepjáró járművek súlyát lehetőleg egyenleteseit kell átterhelni a futóművel, FÚZIÓS RAKÉTA: az atomrakétának olyan, eddig még meg nem valósított kü­lönleges típusa, amelynél a rakétát működtető atom­reaktorban a fúzió (termo­nukleáris reakció) elvét hasznosítanák. Francia atomkísérletek Izraelben is nukleáris robbanófejet terveznek A dél-tengeri Mururoa szi­getén eddig összesen 27 atom- és hidrogénbombát robbantottak fel a franciák. A radioaktiv sugárszennye­zettség igen erőteljessé vált. A szigeten 1966-ban kezdőd­tek az atomrobbantások De Gaulle elnök parancsá­ra. Ekkor került a szigetre Paul Cambert egykori ide­genlégiós, aki 1971-ben tért vissza hazájába. Egy dupla fenekű bőröndben átcsem­pészte a katonai ellenőrzé­seken azokat a felvételeket, amelyeket az első francia hidrogénbomba-kísérletek- ről titokban készített. A robbanás, amelynek gombá­ját a volt légionista 1971 augusztusában egy repülő­gép fedélzetéről lefényké­pezte, egy megatonna erős­ségű volt, vagyis az ameri­kaiak által Hirosimára le­dobott atombombánál öt- venszer hatásosabb. Paul Cambert elmondta, hogy az atomkísérletek előtt néhány órával a szigeten tartózkodó francia katonai szakemberek mindannyiszor hajóra szállnak és 40—50 kilométernyi távolságból fi­gyelik a robbantás hatását. A szigeten ilyenkor csak a mérőműszerek és a filmfel­vevő kamerák , maradnak, amelyeket tenger alatti ká­belek segítségével a szom­szédos szigetekről, vagy ha­jókról működtetnek. A rob­bantások előtt figyelmezte­tik a környéken közlekedő hajók és repülőgépek sze­mélyzetét, hogy kerüljék el a Mururoa környékét. Ismeretes, hogy a légkö­ri atomrobbantások okozta veszély miatt a Szovjetunió, az USA és Nagy-Britannia már évekkel ezelőtt áttért a föld alatti robbantásokra. A három nagyhatalom 1963 nyarán írta alá az atom- stopegyezményt, amikor is lemondtak a légköri nukle­áris kísérletekről. Francia- ország és a Kínai Népköz- társaság azonban azóta sem csatlakozott a szerződéshez. Franciaország részéről állí­tólag ennek az az oka, hogy a francia hadsereg még mindig nem fejlesztette ki az úgynevezett taktikai atomfegyvert és emiatt to­vább folytatja a légköri kí­sérleteket. Számos ország tiltakozása ellenére a fran­ciák 1975-ig újabb harminc nukleáris kísérlet végrehaj­tását tervezik Mururoa szi­getén. ★ A londoni Daily Express jelentése szerint Izrael jó úton halad afelé, hogy bár­mikor megkonstruálja saját atomfegyverét. Jelenleg há­rom atomreaktort üzemel­tetnek a Negev-sivatagban és ezek lehetőséget nyújta­nak az izraeli katonai veze­tésnek ahhoz, hogy a „Je­richo” mintájú közepes ha­tótávolságú rakétájukhoz nukleáris robbanófejeket gyártsanak. Az idézett hír­forrás szerint Izraelnek egyelőre nincs ugyan atom­fegyvere, „szükséghelyzet­ben azonban néhány nap alatt összeszerelhetnek ilyen fegyvert”, (K. S.) Járási kiképzési iapasztalatok Beszélgetés Kun Sándor kisvárdai törzsparancsnokkal — Valamelyik nap is itt járt nálam az egyik szakszol­gálati parancsnok. Eligazítást akar tartani az egységen be­lül, ehhez kért segítséget — említi, mint jellemző példát a kisvárdai járási törzspa­rancsnok, Kun Sándor. Mint mindenre, a polgári védelmi kiképzésre is vonat­kozik, hogy ott lehet igazán jo eredményeket elérni, ahol előre felkészülnek a felada­tokra, meghatározzák szinte személyre lebontva kinek-ki- nek a munkáját, s azt is meg­tervezik, hogy milyen üteme­zéssel, milyen határidőre tel­jesítsék a célkitűzéseket. Az előbbi példa éppen arra utal, hogy az egyéni kezdeménye­zésben nincs hiány a kísvár- dai járásban. Gondos felkészülés A kiképzés egyrészt ko­moly felkészülést jelent a szervezés oldaláról, a megfe­lelő előadók biztosításával, a jó időbeosztással. Ám mind­ez feltételezi, hogy a terve­zésnél azt Is meghatározzák, hogy egy-egy területen mi a legfontosabb munka, amit minél előbb el kell végezni. Hiszen azzal, hogy a megyei kiképzési értekezletet követő­en megtartották a járási ér­tekezletet, nem pusztán an­nak másolására törekedtek, hanem a helyi sajátosságok ismereteben igyekeztek meg­szabni a feladatokat. Néhány szakszolgálat álta­lános kiképzése például már tavaly megtörtént. A községi vezetőknek — hiszen általá­ban a tanácsok titkárai helvi- szolgálatparanosnokok is — ezért ebben az évben már nem általános ki­képzést adtak, hanem a rész­leteket beszélték meg. Pontos terveket készítettek, egyez­tették az elképzeléseket, el­jutottak odáig, hogy az al­egységek ősszel kezdődő ki­képzésén már az egyes em­berek elméletben és gyakor­latban egyaránt fogjak tudni a feladatukat. Az egészségügyiek törzsé­nek tavasszal megtartott el­igazító értekezletén szintén az alegységek kiképzéséről esett a legtöbb szó. Egyik legfontosabb a differenciálás: különbséget kell tenni azok között-, akik mar isme­rik a gyakorlatokat és azok között, akik még csak most ismerkednek az elsősegély­nyújtás alapismereteivel, az életmentéshez szükséges te­endőkkel. Az előbbieknél ma már azon van a hangsúly, hogy a megismert, megtanult fogásokat gyakorolják, míg az újaknál a mind tökélete­sebb ismeretszerzés a cél. A körzeti orvosok már itt szóvá tettek több olyan dolgot, amit saját tapasztalataik szerint jól lehet hasznosítani az ok­tatásban, a gyakorlatok és kiképzések megszervezésé­ben és végrehajtásában. Együttműködés a Vöröskereszttel Az egészségügyi szakszol­gálatnak és a Vöröskereszt­nek az együttműködése külö­nösen példás a járásban. Cé­lul tűzték, hogy aki polgári védelmen belül tevékenyke­dik, az egyben vöröskeresz­tes tag is legyen. Több ter­melőszövetkezetben ezután hoztak létre új vöröskeresztes alapszervezeteket, hiszen az érdek itt kettős. A vöröske­resztes aktivisták nagy segít­séget tudnak nyújtani a ki­képzés lebonyolításában, míg a polgári védelmiek úgy segítenek, hogy például a jú­nius közepén szervezett vér­adáson a szakszolgálati pa­rancsnokok együtt vettek részt. A városi és járási törzspa­rancsnokság pedig a közel­jövőben — előreláthatólag a szakszolgálatokba beosztottak kiképzésének megkezdése előtt — közös módszertani bemutatót tart az egészség­ügyiek parancsnokainak, hogy egy gyakorlaton együtt lássák a legfontosabb tenni­valókat. A kiképzésekre való felké­szülésben fontos helyet kap az egyes emberek, parancs­nokok gyors tájékoztatása a járáson belül. Más járásban is követendő példa a járási vezetők hozzáállása, hiszen a járási hivatal elnöke, dr. Józsa István minden alka­lommal értesíti a polgári vé­delmi törzsparancsnokát, ha olyan értekezletet, megbe­szélést tartanak, amelyen a községi vezetők részt vesznek. Ugyancsak szólnak, ha a tér- melőszövetkezeti elnököknek tartanak eligazítást, hiszen így együtt vannak azok a ve­zetők. akik a polgári védel­mi munkában aktívan részt vesznek. Mindig akad néhány perc, hogy a legfontosabb polgári védelmi munkáról tá­jékoztassák őket, esetleg az elvégzett feladatokról, a fel­merülő problémákról röviden be is számoljanak a községi vezetők. Közös tapasztalatcsere A kiképzési munkában tu­lajdonképpen soha nincs megállás. Hiszen egyidőben kell foglalkozni az egyik szakszolgálat törzsének a fel­készítésével, a részletes ki­képzési tervekkel, s ugyan­akkor kell felkészülni a kö­vetkező időszakra is. Az, hogy már 1975-ig vázolták főibb vonalakban a kiképzés feladatait, egyben azt is je-? lenti, hogy’ tervszerűen ké­szülnek fel. A közeljövőben például a járási-hivatal me­zőgazdasági osztálya és a he­lyi polgári védelmi parancsf nokság közösen szervez ta­pasztalatcserét a gazdaságok vezetőinek, hogy bemutassák az állat- és növényvédelmi alegységek feladatait és mű­ködését. KÉRÉSZI REJTVÉN*/ VÍZSZINTES: 1. Megf. 17. La­tin hajnal. 18. Német hamis. 19. Kötél, lánc, korlát. 21. Nap­rendszer egyik bolygója. 23. Rádium. 25. Vissza: kis terep­járó gépkocsi. 26. OFNA. 27. Névelős volán. 31. Ródlis két­harmada. 32. Római 449. 33. Név­elős ital. 34. Város a Po és az Addige folyók között. 36. ONZ. 37. Gőte mássalhangzói. 38. Ál­lami Biztosító. 39. Szovjet folyó háromötöde. 41. Német tojás. 42. Vasútban van! 44. Személy­névmás egyes személy. 45. Vas­korszakot követte. 47. Megf. 49. Gondozónő. 51. A vízsz. 45. felhasználására szolgáló beren­dezés. 54. Gallium. 55. Idegen: év végi vagyonmérleg. 57. Kacs. 58. Vend^gmarasztaló. 60. Ré­giesen, folytonossági hiány. 61. Kevert leng. 62. Vadölő páros betűi. 64. Orvosi vény. 66. Ki­nek közepe! 67. ÉE. 68. Perben van! 69. OF. 71. Tóth Károly. 72. Majdnem Tabán! 73. Visz- sza: Hold felső talaja. 75. Kö­zepén, feszeng. 77. Perlitépü- letben van! 79. Fegyvert hasz­nál, egy hibás téli sporteszköz. 80. Modern fűtési rendszer. 81. Ilyen hal is van. 82. Téli spor­tot űz. 83. Vissza: Belügymi­nisztérium. 84. Keresztül. 85. DF. 87. Brazil csatár nevének első fele. 88. M-el leterhelve. 89. OEK. 91. Rakj a tűzre. 92. Kevert őröl. FÜGGŐLEGES: 1. S-el az elején kénessav sója. 2. K-val az elején kemény csiszoló­anyag. 3. Gumihengeres nyom­dagép. 4. Lecsípett végű sróf! 5. Vissza: mutatósző. 7. GF. 8. Tűvel öltöget. 9. Vissza: név­elős kukoricakenyér 10. DS. 12. Lyukas luk! 13. Vissza: Három­ötöd pompa. 14. Kétszer papír­ra vet. 15. Kevert sodor. 16. Erős hatású vörös festéket. 17. Megf. 20. Megf. 22. Autóközlekedé­si Vállalat. 24. Jesus Nazarenus. Rex Judaeorum. 27. Vas vége! 28. Hegytető. 29. Juttat-e -f y. 30. -Felemás I. 33. Névelős meg­munkált faág. 35. Nem B-vel 38. Élősködő. 40. Fokozat maxi­muma. 43. Egy meghatározott egység. 45. AADL. 46. Tisztít. 48. Szolmizációs hang. 49. Ró­mai 5001 + K. 50. Kevert Lina. 52. Idegen nyelvű film utolsó felirata, 53. Nem ráró! 55. Szá­mítógépprogram egyik jele. 56. Dollár századrésze. 59. Szól- mizációs hang. 60. Láp mással­hangzói. 63. Vezetés. 65. Bika­viadalok főhőse. 68. Hajdú me­gyei község. 70. Lyukat takarja. 72. Nem egészen hazai! 74. Zsargonban italos. 76. Megf. 78. Vissza: Régies pénzt. 84. Kárt okoz. 86. .. .fiúk a dalra. 88. Alkotás. 90. Szikladarab. A helyes megfejtést sorrend­ben összeolvasva az F. 17., V. 1., F. 20.. V. 47i, V. 27., F. 40., F. 86., F. 76., F. 63.. F. 35., F. 88., F. 90., F. 49., adja. MEGFEJTŐINK FIGYELMÉ­BE: a május 13-án megjelent Polgári védelem melléklet ke­resztrejtvényének helyes meg­fejtése: „A kellő időben és megfelelő szakértelemmel nyúj­tott elsősegély sok esetben meghatározza a sérült tovább bi sorsát.” Nyertesek: dr. Rácz Géza, Bráz Dezső, Tóttt Gábor nyíregyházi, Molnár Gyula ópályi, Molnár László** né fehérgyarmati, Jenei Fe­renc és Tóth Lászlóné ho- dászi. Mészáros Kamillnó nábrádi, Varga Margit csen- geri és Lábas Tibomé fehér- gyarmati olvasóink. Mai rejtvényünk megfejtése nyílt levelezőlapon július 10-ig küldhető be a Polgári védelem megyei parancsnokságára (Nyír­egyháza, Megyei Tanács). A helyes megfejtést beküldők kö­zött tíz, — egyenként ötven forint értékű — könyvjutalmat^ illetve könyvutaványt sorsolnak ki. 'r* '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom