Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-08 / 159. szám

i otm im: jwra* * ............- I . I JJLtfl) L ­Síülők fóruma * Óvodás lesz a gyermekünk Lassan 3 éves lesz gyermekünk, lejár az anyasági szabadság, végére ér az egész napi közös együttlét. Az az édesanya, aki első gyermekével töltötte az anyasági szabadságot, nem kis szorongással néz a napi elválás, illetve a gyermek óvodai elhelyezése elé. Ha sikeresen elhelyezte gyermekét, az első napok­ban munkája közben sokszor gondol aggódva gyerme­kére. Átérezve a szülő szorongását, ennek feloldására, érdekében szántam rá magam, hogy egy pár jó tanács­osai segítsem a szülőket. Hogy a gyermek mennyi idő alatt illeszkedik be a kis közösségbe, nagyon sok függ az előző idő helyes kihasználásától, hogyan foglalkozik a család a gyer­mekkel. Azért beszélek itt a családról, nem csak az édes­anyáról, mert a gyermekkel nemcsak az édesanya fog­lalkozik, hanem édesapja is, nagyszülők, testvérek, sőt negatív vagy pozitív hatással vannak rá a család ba- barátai, szomszédok. A gyermeket nem lehet sterilizál­ni a környezetétől egész emberré válásának, jellemének, képességének, tulajdonságainak, személyisége formálá­sának, a fent említett tényezőnek fontos szerepe van, nemcsak óvodás korban, hanem élete további szakaszai­ban is, de mindezek mellett a szülőre hárul az a feladat, hogy úgy irányítsa gyermeke ítélőképességét, hogy ko­rának, értelmének megfelelően ki tudja választani, mi a jó és rossz. A gyermek a nevelés hatására és a környező világ benyomásai közben fejlődik. Számára a játék a leghoz- záférhetőbb ténykedés, mert ennek során belekerül a környező világba és megismerkedik e világgal. Ezt az ismerkedést ösztönösen a létfenntartás váltja ki (táplálkozás, szopás), később, pár hónap múlva saját magával ismerkedik. Első ismeretszerzésének tárgya a keze. Minden szülőnek kedves emléke közé tartozik az az időszak, mikor a gyermek először kezdett ismerked­ni, játszani saját kezével. Forgatta, nézegette, tapsolt vele, örült a taps hang­jának, s 6 ezt gőgicsélve adta a világ tudtára. Majd a mama keze lesz az ismerkedés tárgya, mely neki enni ad, simogatja, tisztába tesz. Itt az ismerkedés mellett az érzelmi kapcsolat első megnyilvánulása is jelentkezik. A fogás kialakulásával a játék is bonyolultabbá vá­lik. Ennek fejlesztésére nagyon alkalmasak a műanyag és a fajátékok, kockák, korongok, állat- és emberfigu­rák. Később a gyermek számára egyik legérdekesebb és legértékesebb a huzogatós játékok. Ne idegenkedjenek a kedves szülők ettől a játéktól, mert ennek a korosztálynak a kocka mellett ez a leg­hasznosabb, legtöbb ismeretet nyújtó játéka. Kielégíti a fejlődő szervezet mozgásigényét, elősegíti a térben való tájékozódásukat. Kétéves kor után már komoly tartalmat kap ez a játék, mert a gyermekkel született fontos tulajdonsá­gok egyike jelentkezik; az utánzás, szerepjátszás egy­szerűbb mozzanatai. Pl. anyuka vagyok, viszem a babát sétálni, gépkocsivezető vagyok, de én vagyok az autó is, tülkölök, berregek és irányítom az autót is — mond­ja és képzeli a gyermek. Később kombinálja a gyermek a játékot, bővíti, építkezéshez téglát, illetve kockát szállít és házat épít Itt már találkozik az érzelem egy másik fontos mozza­natával, az elvégzett munka felett érzett öröm kialaku­lásával. A mozgás fejlődésével mind nagyobb szüksége van a gyermeknek helyre, térre, ahol a mozgását kellő­képpen kielégítheti. Ezt nehéz megteremteni egy kis alapterületű emeletes házban, vagy ahol több család lakik egy lakásban. A szülőknek ennek ellenére meg kell teremteni gyermekének azt a helyet a lakásban, ahol nyugodtan, elmélyülten játszani tud. Nem zavarja a felnőtteket, a felnőttek sem zavarják az ő játékát, és ha a család valamely tagja bekapcsolódik a játékba, ta­nácsként javaslom, hogy ne mint a játék irányítója, ha­nem mint szereplő vegyen részt a játékban. Ez nem zárja ki, hogy a tartalmában ne befolyásoljuk a gyer­mek játékát, pl. azzal, hogy megteremtjük a játékhoz szükséges eszközöket (babához a babaruhákat, főzőedé­nyeket). A gyermek ebben a korban, mint ahogy már írtam, szívesen utánozza a felnőtteket, vagy nagyobb testvére­it játékukban, munkájukban. Én tudom, hogy a szülő mikor hazamegy a munkából fáradt, ideges és plusz­ként még az otthoni munka elvégzése is rá vár, a gyer­mek kérdezősködése, igénye, hogy vele is foglalkoz­zunk, sokszor megterhelő, de gondoljunk arra. hogy egy kisgyermek élete aránylag a mi életünk mellett milyen élményszegény, és számára a bonyolult világ mennyi megoldhatatlan és érthetetlen MIÉRTÉT tartalmaz. Ezekre feleletet a szülőtől, nevelőtől várja. Hogy mi­kor? Mikor mindnyájan időszegények vagyunk. Azt tu­dom itt tanácsolni, használjunk ki minden alkalmat ar­ra, hogy játékosan, csak a gyermek értelmének, foga­lomismeretének megfelelően bővítsük a gyermek isme­retét. Pl. a sok közül egy. Anyuka vacsorát főz, a gyer­mek, akár fiú, akár lány, vele tartózkodik a konyhában. A nyügösködése megszűnik, ha őt is bevonjuk, ő is egy kis darab zöldségből kis láboskájában levest főz a ba­bájának, apukának, vagy testvérkéjének. Anyuka munka közben érdeklődik, hogy megfőtt-e már a leves, nem sikerült-e sósra, nem fáradt-e el a kis gazdasszony, stb. Kialakul e játék közben egy bizalmas beszélgetés, mely elmélyíti, gazdagabbá teszi a gyermek és a szülő közti kapcsolatot, melynek lemérhető ered­ménye a kritikus korszakokban, bakfis-, vagy kamasz- korban jelentkezik. A gyermek első életéveiben szerzett élmények, sze­mélyek iránti bizalom és tapasztalatszerzés adja az ala­pot, mely magyarázatot ad a gyermek későbbi élete, szellemi fejlődéséhez. Ha az otthoni légkör ezt elősegíti, a szülőt a gyermeke fejlődése folyamán nem érik vá­ratlan meglepetések, eleget tettek a legnemesebb embe­ri hivatásnak. Szülők voltak. Szabó Margit vezető óvónő ■ ■ -*• - ■1 ■ ' — FIATALOK iS! FIATALOK 3 FIATALOK ü FIATALOK 3 FIATALOK Hajó érkezeit Vízszintes: 1. Énekelgetők. 6. Kicsi­nyítő képző. 7. Esztendeje. 8. Háziállat. 9. E helyre. 11. AMK. 12. Vas, kálium, kén vegyjelei. 14. Fundamentum. 16. Emiatt. 18. Fél liba! 20. Időegység. 21. Doktor rövidí­tése. 22. Vissza: elme. 24. Római 502. 25. Rossz tanulók „eredménye”. 27. Lábfej ré­sze. 28. KAÓZ. 29. Burgonya­féle. Függőleges: 1. Kettős bizonygatás. 2. Lötty. 3. Óvoda, gyerek­nyelven. 4. Alá. 5. Gyümölcs. 6. Kiömlik. 10. Mezőgazdasá­gi gép. 11. Női énekhang- szín. 13. A mondat építőkö­ve. 14. Menyasszony. 15. Ver­senyló. 17. Szellemileg fel­Kirándulásunk, strandolá­sunk, hétvégi pihenésünk újszerű velejárója a tollas- labdázás. Tollaslabdázni egy­aránt látunk gyermeket, fel­nőttet, fiatalt, idősebbet, fi­zikai és szellemi, ülő vagy álló munkát végzőt, nőt és férfit egyaránt. A játékot mindenki hamar megkedveli és 10—15 perces játszadozás már kellemes felüdülés érzé­sét kelti. A könnyen elsajátítható já­ték, néhány év alatt nálunk is népszerű, közkedvelt lett. Sokan vásárolnak vagy kap­nak ajándékba felszerelést, ütőket és az érdeklődést azonnal felkeltő furcsa kis labdát. Ezek kedves játék­szerek, de egyszersmind ko­moly sporteszközök is. Bol­dog tulajdonosaik azonban használatukhoz vajmi kevés szakszerű útbaigazítást sze­rezhetnek. Cikkünk megírá­sával gyakorlati tanácsot adunk mindazoknak, akik szórakozásból, de azoknak is, akik versenyzés céljából kós­tolnak bele a tollaslabdajá­tékba. Ahol erre mód és lehetőség van, a szabadban kevés mun­kával pályát is építhetünk. A tollaslabdapálya a röplabda- pályához hasonló, méretei: 13,40 m. hosszú és 5,18 m. széles, füves, salakos vagy földes terület, közepén 0,76 m. széles hálóval, amelynek felső széle a talaj szinttől mérve 1,55 m. Egy-egy já­téktér az alapvonaltól szá­mítva 3,96 m. széles, a pálya hosszában kettéosztott ado­gatótérre oszlik. A pálya többi része a semleges me­ző. A játékot adogatással kezdjük, az ellenfél ellenke­ző oldalon lévő adogató (fogadó) terébe átlósan ke­resztbe. A túloldalon lévő já­tékos az átütött labdát igyek­szik visszaütni, mielőtt az talajt érintene. Pontot ér el a játékos, ha a labdát az el­lenfél oldalára a talajra le­üti, vagy az ellenfél ütése pályán kívül esik le. Az ered­mény a röplabda számolása szerint történik 15 vagy 21 elért poénig. Egy mérkőzés két nyert játszmáig tart. fog. 19. .. .óra (falióra-féle­ség). 21. Római 500, 49, 50. 23. Névelővel, állóvíz. 24. Nóta. 26. Erdei vad. 27. Sze­mélyed. Megfejtendő: A 10, 12, 15, 25, 26, 27 számú négyzetek­ben szereplő betűk helyes sorrendbe rakva egy nagy magyar költő nevét adják ki. Ki a költő? Múlt heti megfejtés: BÉ­KÉSCSABA — KAPOSVÁR — SZEGED. Könyvjutalmat nyertek: Farkas Ágnes Nyíregyháza, Szemán Zsóka Nyírcsaholy, Kormos Ágnes Fehérgyar­mat, Riczu László Tímár és Kovalcsik Erzsébet Baktaló- rántháza. Megemlítünk néhány olyan játékot, amely tollaslabda­felszereléssel játszható, de nem feltétlenül fontos, hogy pálya álljon rendelkezésre. Különösebb előképzettség sem szükséges ahhoz, hogy a játék szórakoztató legyen. KISZORÍTÓ: A játékot ketten vagy többen is játsz- hatják. A játék helyének ki­választására legalkalmasabb 30—40 méter hosszú és 4—5 méter széles szabad terület. Kezdéskor a játékosok vagy a csapat tagjai egymással szemben állnak 8—10 méter távolságban a játéktér köze­pén. A kezdő ütés jogát sor­solással döntik el. Aki kezd, az igyekszik olyan hosszút ütni, hogy az ellenfelet hát­rálásra kényszerítse. A lab­da visszaütése onnan törté­nik, ahonnan az röptében visszaüthető, vagy ahol a labda a földre esik. A játéko­sok (ellenfelek) felváltva üt­nek. A nyertes az lesz, aki a határvonalon túl szorítja el­lenfelét. KI ÜT MESSZEBB? Kettő vagy annál több játékos is játszhatja, ennek megfelelő számú labda is álljon rendel­kezésre. A labdát a kije­lölt helyről, vagy körből kell megütni. A nyertes az lesz, aki az előre meghatározott kísérletek alkalmával a leg­messzebbre üti a labdát. CÉLBA ÜTÉS: Kettő vagy annál több játékos játszhatja. Ügy kezdhetném, mint egy mesét: „Egyszer volt, hol nem volt...” De Sanyi és Jancsi nem szerette azokat a mesér két, amelyek így kezdődtek. Hogy miért nem? Azért, mert sok mesét hallottak a jóságos tündérről, a varázs­pálcáról, a terülj asztalkám­ról, de az ő asztalkájuk igen szegényesen terült... Sanyi és Jancsi ugyanis he­tek óta vízben főtt pulisz­kán éltek, s az már sehogy sem akart lecsúszni torku­kon. Pedig elalvás előtt és még álmukban is hányszor kérték a jó tündért, hogy legalább egy kis olajat, vagy túrót tegyen a puliszkára ... De a puliszka üres maradt. Sanyit és Jancsit szüleik­kel együtt, drótsövénnyel kö­rülkerített lágerben fogva tartotta az ellenség. A parti­zánok segítségével kijutottak ugyan; evezős csónakon a gyönyörű Adrián, ahol min­dig süt a nap, azúrkéken bodrozódik a tenger vize, si­került szigetről szigetre me­nekülniük. így kerültek Vis szigetére, ahol most lábuk­kal dobolnak, hogy „nem, nem, ezt nem esszük meg, elég volt a puliszkából”. — Meséljek? — kérdez­tem. — Akkor megeszitek? — Persze, a terülj asztalka mese — morogta Sanyi. — Nem kell a meséd! — kiáltotta mérgesen Jancsi. — Úgy sem igaz ... — Mesélj igazat! — .. de hosszú legyen. Nem csapsz be? És igaz tör­ténet lesz? — Nem csaplak be. De honnan tudjam, mi a hosszú mese nektek. Sanyi és Jancsi hangos ka­cajjal tárták szét karjukat, mintha kolbászt mérnének, A feladat, 6—10 méter távol­ságból meghatározott átmé­rőjű körbe ütni a labdát. A résztvevők egymás után fel­váltva ütnek egyszer, két­szer vagy háromszor. A ver­seny feltétele lehet: ki éri el előbb a megszabott találat­számot, vagy ki ér el több ta­lálatot a megszabott számú ütésből. A távolság és a kör átmérője változtatható. KAPURA ÜTÉS: A játékot legjobb ha két játékos játssza, s e szerint több labda szükséges. Meghatározott tá­volságból kell ütni a labdát a 3x3 méteres kapuba vagy az azt pótló jelek közé. A cél úgy ütni a labdát, hogy a szemben álló ellenfél ne tud­ja kivédeni és a labda „gólba” jusson. A győztes az a játé­kos lesz, aki előbb éri el a meghatározott gólok, pontok számát. TARTSD A LABDÁT A LEVEGŐBEN: Két játékos és lehetőleg kettőnél több labda szükséges a játékhoz. A két játékos abban verseng, hogy ki tudja hosszabb ideig ütö- getni a labdát, először hely­ben csak függőlegesen, majd kimért távolság között előre­haladás közben ütögetve. Az a játékos nyer, aki tovább tartja a levegőben a labdát. A versengés lehet előre vagy hátrafelé haladva, jobb vagy bal kézzel. Kovács György úgy mutatták az igaz törté­net hosszát. Pedig biztosan tudom, sohasem láttak igazi kolbászt. — Hibás, az egész hibás, nem így mérik a történetet. — Hát hogyan, Anna néni? — kérdezte Sanyi. — Úgy, hogy mire a mese véget ér, a tányér is kiürül. — Áll az alku! — kiáltotta a két fiú egyszerre. S máris előttük gőzölgött a sárga, frissen főtt puliszka, én mesélni, vagyis: mondani kezdtem az első igaz törté­netet. Ezt a szigetet, ahol most együtt ülünk, Vis szigetének hívják. Gondoljátok, hogy játszunk: ide az ellenség elől menekültünk és mind­addig maradunk itt, míg egy óriási hajó nem jön értünk és mindnyájunkat egy olyan országba visz, ahol jó bará­tok várnak bennünket. Ezen a szigeten alig terem ennivaló. Hiszen, ha terem­ne, akkor ti sem ennétek sovány puliszkát és nem kel­lene mesékkel elterelnem a figyelmeteket. Távoli barátaink segíteni akarnak rajtunk és azért nagy hajókat megtöltenek lá­dákkal, a ládákat meg te­lis-tele élelemmel, és elkül­dik nekünk. Van ott keksz, cukorka, gyümölcs, málna­szörp, narancs, húsfélék. S ez nem tündérmese. Ez igaz. Hallgassátok csak tovább: ezek a hajók veszélyes uta­kon jönnek, bizony sokszor nem érnek ide. Az ellenség résen van, lesi őket, tudja, kiknek szánták a rakományt, és jaj a hajónak, ha észre­veszik! Megkaparintják ások finomságot és mi hoppon maradunk. A hajóskapitányok azon­ban a mi barátaink, őrzik a rakományt. A sötétben utaz­nak, nem gyújtanak áruló lámpát, gyakran hosszabb utat tesznek meg, hogy kike­rüljék az ellenséget és öreg éjszaka lesz, mire a kikötőbe surrannak. Gyorsan kell ki­rakodni, hogy minél előbb induhasson vissza. Újabb szállítmányért mennek. Az elmúlt éjjel, úgy éjfél után, mi felnőttek még be­szélgettünk, amikor halkan kopogtattak az ablakon. Csak annyit hallottunk: „Ha­jó érkezett!” Gyorsan hatá­roztunk: két anyu és két apu megy. A ti szüléitek. Nem jut mindenkinek munka és ha túl sokan vagyunk, meg­haragszik a hajóskapitány, nem szereti a nagy tömeget, a zajt, az bajt is okozhat. A szülők gyorsan bakan­csot, meleg pulóvert húztak magukra, hidegnek ígérke­zett az éjszaka; január ele­jén még a tengeren is hűvös az éj. Ha a férfiak kimele­gednek a cipekedésben, leg­feljebb ledobják magukról a pulóvert. Elmentek. Mi töb­biek, akik itthon maradtunk, beszélgettünk, olvastunk, néztünk benneteket, amint nyugodtan alusztok és vár­tunk. Vártuk, mit hoznak a szülők. Mit kapnak munká­jukért? A szülők beálltak a sorba. Múlt az idő, már vagy fél óráig álltak ott, amikor vé­gigzúgott a soron: „A fér­fiak álljanak ki! Hazame­hetnek, most csak édesség érkezett”. A nők maradhat­tak. Az sem éppen könnyű munka dobozokkal teli lá­dákat hordani, még ha papír­dobozok is; mindenesetre könnyebbek a hússal teli bá­dogdobozoknál. A két apu kiállt. A két anyu lassan ha­ladt előre a sorban. Már- már sorra kerültek, csak négy asszony volt előttük, egymás kezét szorongatták és rátok gondoltak, amikor a te anyud Sanyi, jobbra pil­lantott és meglátta apudat; észre sem vette, hogy az egész idő alatt mellette baktatott. A puliszka elfogyott. Sanyi megszólalt. — És mi mégis sovány pu­liszkát kaptunk ebédre. Anna néni. becsaptál! — Mondtam, hogy türelem — válaszoltam. — Most kap­tok édességet és holnap ... holnap nem lesz sovány a puliszka. Bácskai Anna LÁNGOS A konyhában süt nagymama, száll a lángos jó illata. Sül a lángos szép pirosra, olyan lesz az, mint a rózsa, jó túrósán, vagy lekvárral, csupa költemény és lágy dal. 0 a lángos de tündéri, szereti azt Peti, Évi. Lángos lesz ma vacsorára, a lángosnak nincsen párja. Sül a konyhában a lángos. Finom lángost az étvágyhoz. ölbey Irén Hogyan tollas labdázzunk ?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom