Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-06 / 157. szám
% olda! Korunk mezőgazdasága Ml ÍGY CSINÁLIUK! Gacsályban a tagság pénzén vett kombájn arat A gacsályi Dózsa Termelő- szövetkezet elnökétől, Pálinkás Sándortól tudtuk meg, hogy az idén egy új kombájnnal több gép segít a betakarításban. A közös gazdaságnak nem volt pénze ilyen beruházásra. A jó termés betakarítása a régi felszereléssel gondot okozott volna a szövetkezetnek. A kombájnosok ugyan versenyben végzik a munkát, csatlakoztak a megyei felhíváshoz és azt is ígérték, hogy vasárnap is dolgoznak a gépekkel. Ennek ellenére kevésnek bizonyult a betakarító gép. A vezetőség ezt megtárgyalta a tagsággal és ennek meg is lett az eredménye. Rövid idő alatt 300 ezer forintot adtak össze a tagok a közös gazdaság, a saját gazdaságuk megsegítésére. Ebből vett a termelőszövetkezet egy új kombájnt és egyéb gépeket. Hogy mennyire szükség van a több gépre, azt az elnök által jelzett, már elért és várható terméseredmények igazolják leginkább. A szövetkezet befejezte az őszi káposzta- repce és árpa aratását. Repcéből 12 mázsát takarítottak be holdanként, őszi árpából 22 mázsát. A múlt évben a repcéjük hét mázsát, az árpájuk pedig 12 mázsát adott. Az őszi búzájuk sokéves átlagban 12 mázsát eredményezett, a múlt évi rekordtermésük 16 mázsa volt, most pedig a Libelulla az eddigi aratás során 24 mázsát fizetett holdanként. Hasonló jó termés mutatkozik a Rannája— 12 és a Bezosztája I. fajtákból is. A műtrágya, a vegyszerezés és a nagy hozamú fajták együtt hozzák ezt a nagy termést. Különösen szép az eredmény, ha tudjuk: a gacsályi határban 4—5 aranykoronásak a földek. Követendő mindkét példa, a kombájnvásárlás módszere és ' a gabonatermesztés korszerű agrotechnikája is. (cs.) Időszakos exportfelár-emelés a vágómarhánál A külföldi piackutatás eredményeként megállapítható, hogy 1972. II. fél évében továbbra is kedvező értékesítési lehetőségekre számíthatunk. E piaci lehetőségek kihasználása, valamint a belföldi húsellátás további javítása érdekében intézkedés és időszakos anyagi ösztönzés született a marhahizlalás meggyorsítására. Az időszakos exportfelár- emelés időszaka 1972. augusztus 1—október 31-ig tart. Ennek feladata segíteni az év utolsó hónapjaira tervezett vágómarha-átadások — lehetőség szerinti — néhány hónappal való előrehozását és teljesítését. Az anyagi ösztönzésnek a gazdaságok részéről szakmai erőfeszítéssel kell párosulnia, hogy a meglévő hízott marhák minőségének javítása, gyorsabb meghizlalása biztosítsa a kedvező exportfeltételek melletti értékesítés lehetőségét. A hizlalás meggyorsítása érdekében javasoljuk elsősorban a kötetlen kis csoportos hizlalást, az etetett tö- megtakarmánvok mellett a fokozott mértékű abraktakarmány és koncentrátum fel- használásával. Javasoljuk ennek érdekében a már forgalomban lévő Univerz 1. koncentrátum használatát, a vele kapcsolatosan kidolgozott technológia maradéktalan betartásával. Ára 1-40.— Ft/q + fuvarköltség. Adagolása között tartás esetében 0,80 kg/db naponta, kötetlen tartás esetében 1 kg/db/nap. A technológia betartása mellett várható havi súlygyarapodás kötetlen tartásnál 45 kg, kötött tartásnál 39—41 kg. 1972. augusztus 1.—október 31 közötti időszak alatt leadásra kerülő hím és nőivarú növendékmarhák után — az eddig meghirdetett és érvényben levő mennyiségi és minőségi feláron kívül további 500.— Ft/db időszakos exportfelár jár. így a termelőszövetkezeteknél: (20 db növ. marha egyszerre történő leadásakor.) 650 kg-nál nem nehezebb „AA” minőségű növ. bika után az eddigi 2000 Ft helyett 2500 Ft/db, 550 kg feletti „A” minőségű növ. bika után az eddigi 1300 Ft'db helyett 1800 Ft/db, 550 kg feletti ,.B” minőségű növ. bika után az eddigi 300 Ft'db helyeit 000 Ft/db, 500 kg feletti „A”, ,.B" minőségű növ. üsző után az eddigi 300 Ft 'db helyett 800 Ft db felár fizetendő. A háztáji—egyéni gazdaságoknál : 550 kg feletti súlyú „B” minőségű hímivarú vágómarha után 500 Ft/db, 500 kg-on felüli súlyú „B” minőségű hízóüszőért 500 Ft/db az időszakos exportfelár mértéke. Általános tájékoztatásként megjegyezzük, hogy nem fizethető az emelt exportfelár azon állatok után, amelyeknek átvétele 1972. július hónapban esedékesek, de később kerülnek átadásra. Lénárt István főosztályvezető Még mindig kevés a csapadék A RAKAMAZI GYŐZELEM TSZ-BEN A TÖMLŐS RENDSZERŰ ÖNTÖZÉS TELEPÍTÉSÉT MUTATJA FELVÉTELÜNK. A LEFEKTETETT TÖMLŐK, A MŰKÖDŐ SZÓRÓFEJEKKEL. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELEI) Az utóbbi másfél hét időjárása hűvös, borús volt, sokan azt gondolják, hogy már sok is a csapadék. Az igaz, több napfény is elkelne, az aratásra, növényvédelemre nem a legkedvezőbb az időjárás, de csapadékbőségről még szó sincs. Május—június hónapokban ugyan az eső mennyisége megközelítette a sokévi átlagot, a téli és tavaszi szárazságot azonban nem tudta ellensúlyozni. A talajnak csak a felső rétege van úgy-ahogy átázva. Község május mm'csapadék június mm/csapadék TiszabeCs 67 46 Tiszakóród 85 38 Fehérgyarmat 47 40 Nagyecsed 57 52 Tiszaszalka 105 54 Tiszabercel 55 39 Rohod 42 72 Császárszállás 39 37 Ha a két hónap átlagait összeadjuk, azt látjuk, hogy különösen kevés volt a csapadék (az átlag alatt maradt) Fehérgyarmat és Nyíregyháza környékén. A csapadékhiány el- iéhéré még most sem lehetünk elégedettek az öntözőberendezések működésével. Több, mint 9000 hektár az a terület, ami megfelelő működésképes öntözőberendezéssel van ellátva és a ténylegesen öntözött terület 5377 hektár. Ez a következőképpen oszlik meg: rizs 322 ha, zöldség 1541 ha, szántóföldi növény 1Ö69 ha, rét-legelő 1654 ha, szőlő 27 és 64 ha egyéb. A szakemberek véleménye szerint növelni kellene az öntözést az évelő és az egyéves növényeknél, de különösen szükséges a másodvetések, késői zöldségek öntözése. A fenti két képen bemutatjuk a rakamazi Győzelem Termelőszövetkezet modern öntözőtelepét. Ilyen berendezéssel nem minden gazdaság dicsekedhet, de a lényeg nem ezen van, hanem a használaton. Rakamazon nagyon régen ismerik már az öntözés előnyét, tudják, hogy a berendezés üzenten kívüli pihentetése többszörös ráfizetés. Szakkönyvtárunk Savanyú talajok termékenységének fokozása A mezőgazdaság kemizálásának gazdasági kérdései Hazánk mezőgazdasági te- ületének mintegy a negyede savanyú talaj. Ezek javítása, termékenységének fokozása igen fontos féladat. hiszen nagy részük olyan területen fordul elő. ahol a természeti adottságok egyébként is kedvezőtlenek. Ehhez a munkához szeretnénk segítséget nyújtani Av- donyin N. Sz„ a kiváló kutató könyvével, mely több évtizedes kísérleti és gyakorlati tapasztalatok alapján — a savanyú talajok termékenységének, valamint az ezeken a talajokon termesztett kultúrnövények termőképessége növelésének módszereivel foglalkozik. Részletesen leírja a savanyú talajok tulajdonságait, a műtrágyák hatásfoka javításának módszereit, a talajok meszezésének, szerves trágyázásának, valamint a szántott réteg mélyítésének hatását. A mezőgazdaság kemizá- lása jelenleg és a közeljövőben a fejlődés egyik központi kérdése. A magyar mezőgazdaság kemizálásának dinamikus fejlődését a szakemberek jelentős érdeklődése kíséri. Ennek kielégítésére adjuk közre a ke- mizálás gazdaságossági kérdéseinek eddigi fejlődését ás perspektíváját, összefoglaló munkát. Célunk az, hogy a mezőgazdasági dolgozók munkájuk javításához, az üzemek vézetői pedig a műszaki fejlesztés gyorsításának érdekében megismerhessék a különféle irányzatokat és olyan következtetéseket vonhassanak le belőlük, amelyek megkönnyítik döntéseiket. Az összefoglaló gazdasági értékelés egyben szocialista mezőgazdaságunk fejlődését is dokumentálja, dr. Bérei Gyula könyve. M?2. Jufttrs ä Védekezési az almanioly ellen Az almamoly (Cydia po- monella) az almán kívül leginkább a körtének, a diónak, néha az őszibaracknak, a kajszinak és a szilvának is alkalmi kártevője. A lárva (a hernyó) károsít. A hernyók befurakodnak a gyümölcsbe, majd a héj alatt készített kis kamrában vedlenek. Ezután a lárva egyenesen a magház felé tart, s ott a fehérjékben gazdag magvakat fogyasztja. Itt rendkívül gyorsan fejlődik, rövid időn belül kétszer vedlik. Később a gyümölcs húsában több, a gyümölcs héjáig hatoló járatot készít, s többnyire egy helyen átrágja a gyümölcs héját. E nyíláson át távolítja el ürülékét is. A lárva kifejlődhet egy gyümölcsben, de átválthat — főleg az egymáshoz érő gyümölcsöknél — egyik gyümölcsből a másikba. A lárva fejlődése kb. négy hétig tart. Észrevehető kárt csak a gyümölcsön okoz rágásával. A károsított gyümölcsök lehullanak, vagy a seben keresztül moníliásodnak és mu- mifikálódnak. A legveszélyesebb gyümölcskár levő Az almamöly a legveszélyesebb gyümölcskártevő. Nem ritkán 60—70 %-os gyümölcshullást is előidéz. Főleg ott, ahol a forró (20 Celsius- fok feletti) júliusi időjárás növeli a második nemzedék egyedsűrűségét és kártételét. A hűvösebb, csapadékos éghajlatú vidékeken jelentősége viszonylag kisebb. Évente két nemzedéke van, hernyóalakban telel. A fák törzsén, kéregrepedésekben, selymes, erős szövedékű gu- bóban vészeli át a telet. A rajzásról Jermy-féle ketrecsoros megfigyelés, szexuál-attraktáns csapda és célfénycsapda működtetésével kapunk megbízható adatokat. Az első nemzedék lepkéi általában május végén, a második nemzedék lepkéi júliusban jelennek meg. Egy nőstény általában 150—200 tojást rak. 1970-ben Szabolcs-Szat- már megyében az üzemi gyümölcsösökben az almamoly elleni rendszeres védekezés következtében almamoly- fertőzés szinte gyakorlatilag nem volt. A házikertekről és a szórványgyümölcsösökről már korántsem mondhatjuk el ugyanezt, ugyanis a házikertek és a szórványgyümölcsösök — melyeknek a területe megyénkben igen jelentős, összesen mintegy 6500 ha, melyből 3800 ha alma — hozzávetőlegesen közepesen voltak fertőzve álmamollyal. Ennek növényvédelmi jelentősége abban van, hogy ezek fertőzési források lehetnek az üzemi gyümölcsösök számára. V édekezéstechno- lágiul ajánlás: A bábozódási helyet kereső hernyók jelentős részét összefoghatjuk, ha a fa törzsére hullámos papírövet erősítünk. Ezeket azonban 12 naponként újakkal kell kicserélni. A leszedetteket fertőtlenítjük, vagy olyan szitaszövettel ellátott zárt helyiségbe tesszük, ahonnan a természetes ellenségek eltávozhatnak, de a lepkék nem. Az így kezelt övék 3—4 hét múlva újra felhasználhatók. A hullott gyümölcs össze- szedetésével ugyancsak sok hernyót semmisíthetünk meg. Hatékony védelmet csak a kémiai szerektől várhatunk. Hazánkban általában 5 permetezés hoz eredményt. A vegyszeres védekezést a kártevők rajzásmenetének megfelelően végezzük, a következő növényvédő szerekkel: kizárólag nagyüzemekben: Ultracid 40 WP 0,1% Dimecron 50 0.1 % Metilparathin WP 0,6 % Wofatox Spritzpulver 30 0,6 % Metil-Cotnion 25 WP 0,2 % Gusathion 25 WP 0,2 % Házikertekben és nagyüzemekben Safidon 40 WP 0,25 % Sevin 85 WP 0,2 % Metation 50 0,2 % Nexion 25 WP 0,4 % A fenti növényvédő szerek közül különösen a Safidon 40 WP használata látszik előnyösnek, mivel e szer az almamoly mellett a rajzó kaliforniai pajzstetű és a levél- tetvek ellen is jó eredménynyel használható. A Safidon 40 WP magyar gyártmányú növényvédő szer. Élelmezés-egészségügyi várakozási ideje 10 nap (őszibaracknál 14 nap). Viszonylag hamar elbomlik és a fogyasztóra nézve a gyümölcsön nem marad vissza káros hatóanyag-maradék. Az almamoly, ill. a rovar- kártevők elleni Safidon 40 WP-s védekezést célszerű a gombabetegségek (lisztharmat, vargsodás) elleni védekezéssel kombináltan egy menetben végrehajtani. A gombaölő szerek közül a Fundazol 50 WP emelkedik ki jó tulajdonságaival, mivel e szer a lisztharmat és a va- rasodás ellen is egyaránt kiváló. A Fundazol 50 WP sziszte- mikus fungicid 0,08 %-os töménységben alkalmazandó. (8 dkg szer 100 1 vízbe). Néhány almatermesztő nincs megelégedve a Fundazol 50 WP hatásosságával. A várt eredmény elmaradása a növényvédő szer helytelen használatából ered. Ugyanis ha termőfaegységenként nem juttatják ki az 1,2 dkg mennyiségű növényvédő szert, az aluldozirozás megbosszulja magát. A Fundazol 50 WP nagy adagú víz- mennyiséggel juttatandó ki, ami 800—1600 1 permetlé- felhasználást jelent hektáronként. A Fundazol 50 WP-t keverjük be utoljára a per- metlébe! Mindig frissen készített permetlevelet használjunk! A védekezés során a munka- és balesetvédelmi óvó rendszabályokat szigorúan tartsuk be! Széles Csaba adjunktus, mezőgazdasági főiskola Miért van kisgéphiány? A háztáji gazdaságok jó kihasználása fontos népgazdasági érdek. Segítése, a különböző munkafázisok könnyítése elengedhetetlen feladat. A jelenlegi fejlettségi fokon lehetséges minél több célszerű kisgép gyártása és juttatása. Épp ezért érthetetlen az a hiány, amely ezen a téren bekövetkezett. Megszüntették a Vermorel rendszerű, valamint a Kis Bálint elnevezésű permetező- gép gyártását. Ok: balesetveszélyesek. Ugyanakkor elmaradt egy japán import (motoros) és egy másik 5 literes permetező utánpótlása. Leállították a hosszú évtizedeket megélt kézi hajtásos szecskavágó gyártását. Most derült ki, hogy ez is baleset- veszélyes. Megszüntették a háztáji gazdaságok részére eddig vásárolható 1280 forintos motoros kisdaráló gyártását. Helyette nagyobb teljesítményű, és közel 1000 forinttal drágább gép került forgalomba. Ez utóbbi meghaladja egy háztáji gazdaság igényét és teherbírását. Az, hogy nincs elegendő, jól és biztonságosan hasznosítható — főleg árban is megfelelő — kisgép, nem tartható sokáig. (asztalos)
