Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-01 / 153. szám

**. gflal mma&imn&IBtmim s -*** Húszféle mag másodvetésre A SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI HÁZIIPARI ÉS NÉPI IPARMŰVÉSZETI SZÖ­VETKEZET nyíregyházi bemutatótermében a szövetkezet saját termékei mellett a társ­szövetkezetek legszebb népművészeti darabjait is kiállítja. Az ide látogatók nemcsak gyönyörködhetnek a szebbnél szebb szőttesekben, vázákban, szőnyegekben, de meg is vá­sárolhatják azokat. (Elek Emil felvétele) Biztonságosabb munkát! A tudás garancia is — iNemcsak szabályokról van szó Uj borsó-betakrítási mód­szert vezet be a megyében a Vetömagtermeltető és Ellátó Vállalat nyírségi központja. Az új eljárás bemutatóját július 4-én tartja a gáva- vencsellői Üj Erő Tsz hatá­rában. A borsó-betakarítás­ból kiküszöbölnek több munkafázist, mindenekelőtt a fáradságos kézi munkát. SZK—4-es kombájnnal egy- menetben történik a korsze­rű borsó-betakarítás. Idén a mintegy 2500 hektár borsó­terület negyedét ezzel a módszerrel takarítják be. A vállalat felkészült a mi­nőségi vetőmag kiadására. Ez ideig, őszi vetés céljára 310 vagon búzavetőmag­igény érkezett a vállalat cí­mére. Még mintegy 100 va­gon igénybejelentésre szá­mítanak. Idei őszi vetésre több újfajta búza is kerül a megyébe. Tarló- és másodvetések céljára közel húsz növény­fajta magjából választhat­nak és rendelhetnek a me­gye termelő gazdaságai. Töb­A Gabonatröszt Szolgál­tató Vállalat nyíregyházi ki- rendeltségén is megkezdő­dött a csúcsforgalom. Az aratással és betakarítással egyidőben jelentkeznek náluk azok, akiknek az új termény elraktározásához zsákokra van szükségük. Ebben az évben minden ko­rábbi időszakot messze túl­szárnyaló színvonalon tud­ják kielégíteni a jelentkező igényeket. A Káliói úti telepen je­lenleg 950 ezer zsákot tá­rolnak. Ezek egy része in­diai termék, a nagyobb ré­szük hazai készítmény. Te- . kintettel arra, hogy a juta­gyár nem tudta igényeiket kielégíteni, az AGROKER készletét is felvásárolták. A szükségleteket is jó előre felmérték. A gabonafelvá­sárlónak az idén 300 ezer darabra lesz szüksége, ezen­kívül rendelkezésre állnak a szabadtéri tároláshoz szük­ségesek, valamint a felvá­sárlási zsákok is. Június 30-tól V—72-es jelzéssel kezdték kiszerelni a vető­magzsákokat, melyek Indiá­ból érkeztek. Július 3-án indul meg a nyári nagyjavítás utáni ter­melés a nyírbátori növény­olajgyárban. A négyhetes karbantartás után a feldol­gozóvonalak kijavítva, újabb egész évi termelésre készen várják a növényi magvakat. A termelést az idei első érésű mag, a káposztarepce­mag feldolgozásával kezdik meg. Ennek az átvételét jú­nius 20-án kezdték, s folya­matosan tart az átvétel. A tervek szerint összesen 860 vagon repcét vesznek át augusztus végéig. Épül a gyár újabb, nagy befogadóképességű silója is. Az új napraforgómag egy ré­szét már itt fogják tárolni a feldolgozásig. A gyár az idén Egy fiatalember ellen tár­sadalmi tulajdon rongálása a vád. A vonat ülésének bőrhu­zatát borotvapengével fejtet­te le. — Megbántam, amit tettem — jelentette ki megtörtén —, és itt, a bíróság előtt megfo­gadom, hogy ezentúl csak fa­pados kocsiba szállók. ★ Rágalmazási per. Az írás- szakértő megállapította, hogy a névtelen levelet minden kétséget kizáróan a vádlott írta. — Elismeri, hogy ön írta azt a levelet? — kérdi a bíró a vádlottat. Az hosszan, bek közt másodvetésű cse­megeuborka, különböző bab­feleségekből is bőséges kész­let áll rendelkezésre. Bár még csak kezdetnél tart az aratás, utánvetés céljára máris 400 mázsa keserű-, 50 mázsa édescsillagfürt vető­magot rendeltek a termelő gazdaságok. De kértek a vállalattól 20 mázsa napra­forgó, 120 mázsa lucerna, 70 mázsa őszi takarmányká­poszta-repce és 40 mázsa szöszösbükköny vetőmagot is. Van elegendő fémzárolt vetőmag füvesítésekhez, rét­legelők felújításához, újtele­pítésekhez. Pillangós magfogás céljá­ra, a táblák kijelölése meg­történt. Idén mintegy 1200 hektár lucerna és 1810 hek­tár vöröshere-területen tör­ténik magfogás a megyében. Szarvaskerepből ez a terület 1000 hektár. A korábbi évek­hez képest most jobb minő­ségű pillangós magfogás vár­ható, ami a vegyszeres gyom­irtás következménye. 400 ponyva javítását és tisztítását is elvégezte a ki- rendeltség 33 nődolgozója. Miután a megyei igény 120-ra tehejő, más megyék­nek is tudnak szállítani. Az aratás és betakarítás idő­szakára a terményeszsá- kok mind használható, ki­fogástalan állapotban van­nak, ezekben a hetekben és hónapokban a 160 ezer bur­gonyászsák tisztítását és ja­vítását kezdik meg. Hogy szeptemberre végezzenek, külön műszakokat is vállal­nak a szocialista brigádok. A műszakok jövedelmét a nyíregyházi óvodaalapra ajánlották fel. A jól gépesített, korszerű üzemben folyamatosan tör­ténik a tisztítás, javítás és szállításra előkészítés és jól szervezett módon fogadják a zsákért hozzájuk forduló vállalatokat, termelőszövet­kezeteket és gazdaságokat. A kirendeltség eddigi tevé­kenységének mérlegelése után a vállalat vezetősége úgy döntött, hogy a nyír­egyházi szolgáltatórészleget bázisüzemmé fejleszti. beruházásokra mintegy 24 millió forintot fordít. Nem­csak a napraforgómag táro­lását, hanem folyamatos át­vételét, szárítását is meg­oldják a beruházások révén megfelelő magfogadó beren­dezések építésével, s a meg­lévő szárítókapacitás 24 va- gonos teljesítményének 40 vagonosra való növelésével. A most belépő beruházá­sokkal, valamint a gyár ka­pacitásának maximális lei- használásával a nyírbátori üzem termelése mintegy öt­szöröse lesz az 5 évvel ez­előttinek, s félmilliárd fo­rint értékben állítanak élő különböző mosószereket és növényolaj -származékokat. csendben nézi a bizonyítékot, aztán halkan megszólal: — A kézírás az enyém, de a helyesírási hibák nem tő­lem származnak... ★ Életerős, 26 éves fiatalem­ber. A vád: közveszélyes munkakerülés. — Több, mint 10 hónapja nem dolgozik. Miből élt? — kérdi a bíró. — Kérem tisztelettel, nyugdíjból. A hivatalosnak tűnő szó: munkavédelem — voltakép­pen az emberről való gon­doskodást jelenti. Ezért ' is kap nagy súlyt a mi éle­tünkben. Hogy milyen súlyt, arra jellemző az, hogy a kormány a múlt évi határo­zata után az elmúlt csütör­tökön beszámoltatta a tár­cák vezetőit: mit tettek a veszélytelenebb, balesetmen­tes, biztonságos munka kö­rülményeinek biztosítása ér­dekében. A miniszterek be­számoltak. Tárgyilagosan, higgadtan, bizakodón, reá­lisan. Mert egy tény: a ha­tározat nyomán a helyzet országszerte javult. Keve­sebb az üzemi baleset, ke­vesebb a halálos sérülés. A javulás, az eredmény örvendetes. De nem ad okot az elbizakodottságra. Főleg nem nálunk, Szabolcs-Szat- márban, ahol az ipari fej­lődés, a korszerű technika újabb és újabb jelentkezése, a begyakorlatlan munkaerő bonyolult munkára oktatása és szoktatása új feladatként jelentkezik. Erre utal az is, hogy a megyében egy év alatt az iparban és a mezőgazdaságban mintegy 5000 baleset történt, és több, mint 30 ember vesztette éle­tét. Ehhez számolhatjuk még a sérültek igen magas számát. Ha megnézzük az okokat, sokfélét találunk. Szerepel ezek között a gyakorlatlan­ság éppúgy, mim a gon­datlanság, az ittasság és a fölényeskedés. Általánosan megállapítható, hogy a bal­esetvédelmi rendszabályok megtartásán, a védőfelszere­lések használatán kívül a legfontosabb teendő mun­kásainknál olyan szemlélet kialakítása, hogy a korszerű technika nemcsak egyszerű begyakorlottságot követel, hanem kiváló szaktudást, a kiváló szaktudás nemcsak — Maga nyugdíjas? — Én nem. Az édesanyám... ★ Rendkívül csinos, karcsú, hamvasszőke nő. Az eszpresz- szókban férfiakkal ismerke­dett. A szolgálataiért járó összeget előre kérte, aztán egy óvatlan pillanatban min­dig megszökött. A bírónak arra a kérdésé­re, hogy miért hagyta mindig faképnél alkalmi partnereit, a nő így válaszolt: — Engem nem úgy nevel­termelési tényező, hanem az elsőrendű biztonsági garan­cia is. Mindez természete­sen hozza magával azt, hogy a munkát végző em­ber tudatos cselekedete köz. ben tevékenységének elő­nyei) éppúgy ismeri, mint annak veszélyeit, a termelés- biztonság mellett saját biz­tonságát is felismeri. Mindez így egyszerűnek hal. Ám, hogy ez valósággá váljék, ahhoz rendkívül sok nevelő- és oktatómunka szükséges. Mert a munkát végző csak akkor jut el erre a szintre, ha irányítói, veze­tői reflexszé fejlesztik benne a biztonságos munka mód­szereit. megkövetelik, hogy igényük legyen a veszély­telen munkára. A megyei balesetek vizsgálatai éppen azt mutatják: ez a nevelés a leghiánvosább. Volt tsz-ve. zető, aki munkását ért bal­esetkor ki akart magyaráz­kodni. mondván: volt okta­tás. Üzemi baleseteknél gya­kori jelenség, hogy addig csűrik a dolgokat, amíg ki nem derül, hogy a dolgozó a hibás. A hibásan működő kombájn esetében a felelős­séget a kombájnosra hárít­ják. A folyamatos, rendsze­res, következetes és szigorú ellenőrzést, a felelősségre vonást munkakezdés előtt, a tudás számonkérését rend­szerint elfelejtik a gazdasá­gi vezetők. Az oktatáson és ellenőr­zésen kívül egy másik, nem kisebb tényező is javíthatja a munka biztonságát. És ez a korszerű felszerelések be­szerzése. alkalmazása. Sok helyen nálunk is vélekedtek úgy gazdasági vezetők: íúí drága ezek beszerzése, ügy hisszük nem kell külön bi­zonygatni, hogy mi a drá­gább: az emberi élet. vagy a felszerelés. A kiesett tek, kérem. Én csak szere­lemmel tudok szeretni vala­kit. Pénzért soha! ★ A magas, szemüveges férfi ittasan vezette Wartburgját, s az országúton elütött egy ke­rékpárost, akiről megállapí­tották. hogy ugyancsak alko­holos állapotban közlekedett. A Wartburg tulajdonosa fel­háborodottan jelentette ki a bíróságon: — Aki nem bírja az italt, ne üljön kerékpárra! munkanapok vesztesége, vagy a biztonsági beruhá­zás. Mindez így együtt már példázza: nemcsak a mun­kásnak, a termelőszövetke­zeti parasztnak kell változ­tatni. hanem a gazdasági vezetőket is kényszeríteni kell arra, hogy a gazdaságos termelés biztosítása mellett a biztonságos termelés fel­tételeit is teremtsék meg, saját gondolkodásmódjukat is modernizálják. Az elkövetkező évek mind újabb és újabb technikai Vívmányokkal, vegyszerek­kel, gépekkel árasztják el a termelőüzemeket, s ez törvényszerűen több veszély­forrást tartogat, mint a ha­gyományos felszerelések rendszere. Éppen ezért, a jelenlegi helyzet javítása, korszerűsítése mellett a bal­esetvédelmi intézkedéseket olyan szintre kell emelni, hogy azok a későbbi évek nagyobb követelményeinek is megfeleljenek. A Minisz­tertanács legutóbbi ülése is erre figyelmeztet. Komoly figyelmeztetéssel él a gazda­sági vezetőkhöz: fokozzák gondosságukat, ne legyenek elnézőek, készüljenek a mind nagyobb feladatokra. A szakszervezetek, a vál­lalatok. termelőszövetkezetek gazdasági vezetői számára mindez jelentős feladatokat ad. De emellett elképzelhe­tetlen, hogy az ember, aki a munkát végzi, ne vegye mind komolyabban a techni­ka, a munka veszélyforrá­sait. Csak a munkás és ve­zető teljes összhangja és egyet akarása lehet forrása annak, hogy az elkövetkező években a mostani mérsé­kelt sikerek után nagyobb eredményeket közölhessünk a munka biztonságáról. az emberi élet védelméről A válóperes bíró előtt kö­zépkorú házaspár áll. A bíró még egyszer megkísérli a bé­kítési : — Gondoljanak arra, hogy 20 éves házasok. Két gyerme­kük már gimnáziumba jár. Nyújtsanak kezet egymásnak és próbálják meg helyrehozni ezt a házasságot. A férfi behúzza a fejét és zavartan dünnyögi: — Rendben van Erzsi, pró­báljuk meg újra. Az asszony mélyet sóhajt: — Nem bánom, Lacikám. Indulnak kifelé. Az ajtóból a férfi szigorúan visszaszól: — De bíró úr, maga beszélt rá, magáé a felelősség! Galambos SzMveszter LAPSZÉLEN Szabálysértők Mit érdemel az az állam­polgár. aki ellopja a másik kerékpárját, de rajtakapják? Mi legyen azzal, aki rend­szeresen nem engedi gyer­mekét iskolába, s az'’emiatt bukik meg? Mi jár annak, aki vizezi a tejet, így áru­sítja a piacon? — A válasz mindenütt egy: a cseleke­det káros az egyénnek, a társadalomnak, ezért bünte­tés jár. Az ilyen, valójában kisebb mérvű esetekben a büntetés és az eljárás meg­nevezése : szabálysértés. S ebből a büntetendő cselek­ményből elég sok előfordul megyénkben. Hozzávetőle­gesen minden hatvanadik embert feljelentenek sza­bálysértés miatt. A megyei tanács igazgatási osztálya a közelmúltban összegezte a szabálysértések múlt évi ügyintézését. Egy év alatt 9705 feljelentés ügyében kel­lett határozatot hozni a köz­ségekben és a járásokban, S bármennyire meglepő: ör­vendetes. hogy a feljelenté­sek száma a községekben nőtt. Ugyanis harmadik éve, hogy a községek maguk in­tézhetik a hasonló ügyeket, s az önállóság most kezd beérni. A kisebb közösség­ben jobban ismerik az el­követőket, az intézkedések, bírságolások is körültekin­tőbbek. s jobban érvénye­sül az elsődleges cél: a bír­ságolással. figyelmeztetessel nevelik az embereket, csök­kenni fog a hasonló esetek száma. A számokat elemezve kü­lönböző megállapításokat le­het tenni. Az egyik ilyen, hogy a vásárlók megkárosí­tása miatt csak 96 feljelen­tést tettek egy év alatt, ön­magában nagyon is meg­nyugtató volna ez a szám, ha nem tudnánk, hogy a valóságban sokkal több a magáról megfeledkezett el­adó. a gyorsan gazdagodni vágyó piaci árus, aki nap. mint nap arra törekszik, hogy a jogos haszonnál is többet vágjon zsebre. S ép­pen itt figyelmeztet a másik tény is: a büntetések össze­ge sokszor igen alacsony. Ez arra sem jó, hogy az is­métlődéstől óvjon, s arra sem, hogy elriassza a sza­bálysértést elkövetőket. Hi­szen az átlag 231 forintos a bírság, — ami csak kéthar­mada az országos átlagnak — nem eléggé szolgálja a nevelő-, megelőző munkát. Itt is a községeknél kevésbé jó a helyzet, ami viszont arra is utal. hogy nem ala­kult ki még a bírságolási gyakorlat, néhány ügyinté­ző nem veszi komolyan en­nek társadalmi jelentőségét. A nevelőszándékhoz, a helyi, községi közvélemény bevonásához tartozik az isj hogy megfelelően működje­nek a szabálysértési bizott­ságok. így tulajdonképpen a lakosság választott képvi­selői révén maga ítéli el a rend, a fegyelem megbontó­it, a társadalmi és személyi tulajdon ellen vétőket. Ugyancsak ezt a célt szol­gálja a nyilvános tárgyalá­sok rendszere. Kár, hogy nem élnek vele elég hatéko­nyan: például a nyírbátori járáshoz tartozó közel száz ügynél csak három esetben tartottak tárgyalást. Pedig akkor, amikor a közvetlen szomszédok, a falu szerez tudomást egy-egy ügyről^ már sokkal inkább a „szé­gyen” az, ami elriasztja a szabálysértést elkövetőt. önmagában mindegyik kis ügy, ami szabálysértési eljárást követel. A számok viszont arra figyelmezteti nek, hogy a kelleténél töb­ben vannak, akik nem ve­szik magukra nézve kötele­zőnek a társadalmi normá­kat. A nevelés, a bírságod lás pedig azért kell, hogy csökkenjen az ilyen, maguk­ról megfeledkezett emberei! száma. Lányi Botom! Zsák a gazdáját... Van miben tárolni a termést Új szezon a nyírbátori növényolajgyárban Bürget Lajos A tárgyalóterem humora

Next

/
Oldalképek
Tartalom