Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-04 / 155. szám

1972 július 4. **S*MIÄ** AÄnf»’ »f» S. oldal Megyei szántóverseny Fehérgyarmaton Dáliacsendélet, menyasszonyi csokor Virágkötészeti verseny Nyíregyházán A VIRÁGKIÁLLÍTÁS EGYIK HANGULATOS RÉSZLETE. (HAMMEL J. FELV.) A KISZ Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, az állami gazdaságok megyei főosztálya, a termelőszövet­kezetek területi szövetségei és az AGROKER Vállalat vasárnap rendezte meg a Fehérgyarmati Állami Gaz­daság területén a megyei •zántóversenyt. A versenyen — amelyen több, mint öt- •záz érdeklődő jelent meg — részt vett Cs. Nagy Ist­ván, a megyei pártbizottság Tizenöt esztendeje vezeti a német nyelvű játszókört az SZMT Móricz Zsigmond Mű­velődési Házában Szécsi Sán- dorné, a gyerekek és a szü­lők szeretett Nusi nénije. Ö volt megszervezője, ihletője. Nagy-nagy szeretettel, hozzá­értéssel látott munkához, s nemcsak nyelvi, hanem pe­dagógiai tudása révén ez idő alatt legalább 250—300 kis­gyermek ismerkedett meg anyanyelve mellett egy olyan nyelvvel, amelyet hasz. nosíthatott tanulmányai so­rán. Honnan volt ez az ötlet? Szülők kérték. S most 15 év után elmondható, életrevaló volt, hiszen ez a játszókor valóságos kis óvodává fejlő­dött, ahol már 3 éves korban kezdik a német nyelv elsajá­títását. Hatéves korukig van­nak itt, s utána kerülnek az iskolába. — Szülők szervezték, nép­szerűsítették. s így fejlődött a játszókor — újságolja a záró „vizsga-’ előtt Szécsiné. — Ez évben 25 tanulóval in­dultunk. Többet nem is tud­tunk volna felvenni, mert ki­csi a helyiség. Pedig szép számmal volt és van jelentkező. Tanulnak itt a gyerekek verseket, dalokat, szavakat, németül és magyarul is. Sok olyan fiatal került ki innen. PARKÍROZÁS. A gépjár­művek parkírozása egyre több gondot jelent megyénk városaiban. Kisvárda tágas főtere jó lehetőségeket biz­tosítana a rendezett parkíro­zásra. De nincs kijelölt és le is festett parkírozóhely, igy a gépkocsivezetők ötlet­szerűen, hanyag összevissza­ságban állítják meg jármű­veiket a téren, ezzel zavarva nemcsak a tér képét, de forgalmát is. A parkírozás rendezettsége a tér és a vá­ros összképét is előnyösen változtatná meg. KIRAKATOK. A városia­sodás a kulturált kereske­delemre különös feladatokat is ró: az áruellátás mellett feltétlen gondolnunk kell az esztétikus városkép kialakí­tására is. Ez ma még aligha jut kifejezésre Kisvárdán a kirakatrendezésben. Szerdán (28-án) dicsérni valót keveset tapasztalhatott a szemlélődő, elfogadható képet mutatott a játékbolt és az iparcikk kiskereskedelmi vállalat rádió, és televízió­boltja. SOK KIRAKATRA ötlet­szerű reklámozás, az arány­talanság. a tervszerűtlenség jellemző. A reklám céljait szolgáló áruk, hol a kiraka­tot elárasztó mennyiségben, hol pedig kevésnek látszón ülik meg a kirakatot. Le­hangoló, a városi kereske­delemre rossz fényt hozó látvány a tisztítatlán kiraka­tok nagy száma. Még a könyvesboltra sem fordí­tanak kellő gondot. De a mezőgazdasági áruk boltja sem különb A ruházati szö­vetkezet férfiszabóságának osztályvezetője, Halász And­rás, a KISZ megyei bizott­ságának titkára, Bacsu Jó­zsef, a megyei tanács osz­tályvezetője, Nyitrai Miklós, az állami gazdaságok me­gyei főosztályának vezetője, a termelőszövetkezetek terü­leti szövetségének titkárai, a fehérgyarmati járás Dárt-, állami és társadalmi szervei­nek képviselői. Reggel dr. P. Szabó Gyu­la nyitotta meg a versehyt, majd a járási versenyeken győztes fiatalok álltak rajt­aki később az általános és a középiskolai tanulmányai során jól hasznosította az itt tanultakat. Különösen a sza­kosított iskolákban. osztá­lyokban, a versenyeken. Van közöttük olyan, mint Kovács Mariann, aki Itt tanult, s most Szécsi Sándorné segítő­je. Itt tanul a kis cigánylány. Lakatos Magdi az orvosok, pedagógusok. mérnökök, munkások gyermekeivel. Vi­dékről is járnak be. Hetenként kétszer van foglalkozás. Június 28-án dél­előtt búcsúztatták színes, ér­dekes magyar és német nyelvű műsorral azokat a gyereke­ket, akik ősszel már első osz­tályosok lesznek. Közülük he­ten kezdik meg az általános iskolát úgy, hogy már némi német nyelvi ismerettel ren­delkeznek. Most szünet lesz. Szeptem­berben kezdődik újra itt is a tanulás. Szeretettel fogadják majd a kicsinyeket. Sok je­lentkezőre számítanak. És 10 hónapig minden héten két­szer új gyerekek ismerked­nek a német nyelvvel egy olyan környezetben, ahol emellett még sok egyéb más fontos dologra is megtanítják őket. De most „zárja” kapuját a játszókör. F. K. nagy kirakatai nemcsak hogy ápolatlanságot mutat­nak. de üresek Is. Több gondot kellene for­dítani ezekre is. RAKODÁS. A vontatók pótkocsijainak rendszáma XM 35—46, XF 38—16. Az idő szerda (28.) 15 óra. Hely: a 4-es fő közlekedési út Ajak—Berkesz közötti sza­kasza. Az ok, amiért a két pótkocsi rendszámát meg­jegyeztük: gondatlan rako­dás. A két pótkocsi ugyanis fűrészelt fahulladékot szál­lított. A gondatlan rakodás és túlpakolás következtében az említett útszakaszon méteres, vagy annál hosz- szabb lécdarabok szinte mé­terenként szóródtak szét az úttesten. A szállíttató szán­dékát nem ismerjük. Azt viszont felrójuk a rakodást végzőknek, különösen a pót­kocsik vezetőinek, hogy má­sok testi épségét — a moto­rosokét különös mértékben — veszélyeztetőn vesznek részt a közúti forgalomban. VIRÁGSZÖNYEG. És vé­gül egy szívderítő látvány. Virágot kedvelő emberek di­cséretét állítjuk követendő példának. A 4-es főút men­tén a nyár zöldjét túlharsog- va ezer színben pompázó virágszőnyeg váltja fel — zömében petúniák. A Kis­várda—Székely felől belépő utazót Nyírbogdányban éri ez a látvány. Az út menti vi- rágszönyeg a virágszerető lakosságot jellemzően végig kígyózik az egész községen. Bárcsak több ilyen község lenne. Sigér Imre hoz. A verseny értékelésére délután egy órakor került sor. Az első díjat Lakatos András, a pátrohai, a máso­dik helyet Juhász Árpád, a demecseri, a két harmadik díjat Tyakov István, a jánk- majtisi. és Mudri István, a nyírjákói termelőszövetkezet traktorosai nyerték el. A.z első négv helyezettet edző­táborban készítik fel az or­szágos szántóversenyre, ame­lyen Szabolcs megyéből ösz- szesen tizenhármán vesznek részt. Építőtáborok : 500 szabolcsi dolgozik Július 1-én befejezték ön­kéntes munkájukat a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség építőtáborainak el­ső munkásai — köztük a szabolcsiak is. Száz építőtá­borozó leány most érkezett haza Helvéciáról, de már el is utaztak a következő cso­port tagja is: Zánkára 151), Kisújszállásra 50, Lakitelek­re 200, Helvéciára pedig újabb 100 építőtáborozó in­dul. Az idén egyébként 30 000- nél több egyetemista, főis­kolás, középiskolás és szak­munkástanuló áldozza fel nyári szünidejének egy ré­szét, dolgozik kéthetes vál­tásokban 39 központi szer­vezésű építőtáborban. A lányok 22 mezőgazda- sági táborban dolgoznak (Veszprém, Somogy, Pest, Bács-Kiskun, és Baranya megyében), fő teendőjük a növényápolás és a gyümölcs­leszedés. Az idén a fiúk sem maradtak ki a mezőgazda­sági munkákból: Villányban, Kiskunhalason, Baján és Kunfehértón koedukált tá­borokat szerveztek. Az „erősebb nemre” na­gyobb fizikai igénybevételt jelentő feladatokat bíztak: útépítés, csatornaépítés, vas­úti rekonstrukció a dolguk. Több százan vehetik ki ré­szüket a zánkai úttörővá­ros építkezéseinek meggyor­sításából, a csillebérci köz­ponti úttörőtábor újjáépíté­séből, vagy a velencei ifjú­sági üdülőbázis tető alá ho­zatalából. A táborozok az idén is napi hat órát dolgoz­nak, így bőségesen jut ide­jük egyéb programokra. A fiatalok számára hetente tartanak filmbemutatókat, sor kerül számos érdekes előadásra, tábortűzre, sport- versenyre, irodalmi bemuta­tókra. Ludmill Csaba mindössze 26 éves ifjú, s mégis a mi­nap osztályvezetőnek nevez­ték ki a Nyíregyházi Luca- szék Készítő Vállalatnál. Ezt ő újságolta büszkén a Sza­bolcs presszóban, ahol egyik ismerőse asztalunkhoz invi­tálta. Hogyan csináltad ezt öre­gem? — kérdezte barátja. Ludmill Csaba elégedet­ten nevetett. — Úgy, ahogy mondod ba­rátom, ezt csináltam. Kor­szerűen, hogy úgy mond­jam az új hullámhoz mél­tóan. Barátja őszintén csodálko­zott: „Mi az, hogy korsze­rűen?” — Az pajtás, — válaszolta Csaba — hogy én elvetettem az idősebbek átlátszó és elavult intrika rendszerét. Újat, modernet találtam A téma mindenkit érde­kelt. — Hát, kérem szépen — kezdett a magyarázathoz Csaba — régi típusú fúrás­nak, faragásnak, intrikának az a jellemző vonása, hogy Minden évben más-más városban rendezik meg az országos virágkötészeti ver­senyt és kiállítást. Az idén Nyíregyháza kapta meg a rendezés jogát, amit a sza­bolcsi versenyzők vívtak ki a tavalyi zágrábi nemzetközi és az országos versenyeken való jó szereplésükkel. Szombaton délelőtt a Nyír­egyházi Tanárképző Főiskola előadótömbjének körfolyo­sóján már rendezett, külön­böző színekben pompázó vi­rágkompozíciók — menyasz- szonyi csokrok fantáziakom­pozíciók, tálak, koszorúk — álltak a megemelt dobogó­kon. Amíg a versenyzők a kötelező dáliacsendéleten dolgoztak, az öttagú zsűrinek Régi témája volt az árvíz sújtotta termelőszövetkeze­teknek, hogy az új állami biztosítási díjaik számukra na­gyon magasak és nincsenek arányban azzal a kockázat­vállalással, amit a biztosítás nyújt. Különösen a gyenge adottságú közös gazdaságok panaszkodtak sűrűn. Észrevé­teleiket magukévá tették a területi szövetségek is és a megyei tanács végrehajtó bi­zottsági ülésén úgy határo­zott, hogy a pénzügyminisz­terhez kell fordulni enyhíté­sért. A pénzügyminiszter most eleget tett a kérésnek és egy­szeri segítség címén közel 8 a célba vett személyt úlon- útfélen ócsárolni kell, ki kell forgatni a szavait, kisebb, nagyobb rágalmakat kell róla rendszeresen bedobni a köztudatba, mindaddig, amíg az rátapad. Csaba lekicsinylőén lebigy. gyesztette száját: „Lassú, fárasztó, mondhatnám unal­mas és nem is százszázalé­kos biztonságú. Az én mód­szerem viszont mindig teli­találat és elég gyorsan hoz sikert... Hogy, hogyan? Nos, én az osztályvezetőmet vet­tem célba. A főnök előtt az öreget mindig dicsértem, sőt ha módom volt, védtem. El­lenben megtudtam, hogy a főnök kiket utál és itt is, ott is elejtettem, hogy az osztályvezetőm azokat ked­veli. Például a főnök szinte kiütést kapott az utálattól, ha Czibercki Gerzson nevét sem volt könnyű dolga. A több száz szebbnél szebb „al­kotásból” nehéz a legszebb 20—25-öt kiválasztani és oda­ítélni a díjakat, az értékes kerámiavázákat, készleteket, kisplasztikákat. A virágkötészeti versenyre és kiállításra az ország leg­különbözőbb részéről 58 ver­senyző érkezett. A csaknem teljes női mezőnyben öt fér­fi is indult. Mindenkinek négy kategóriában és egy kö­telező kompozíció elkészíté­sével kellett részt vennie. A virágokról és a másnapi frissítésről a versenyzők gon­doskodtak. A zsűri az összesített ver­seny első díját a Sasad Termelőszövetkezetnek ítél­milliót, egészen pontosan 7 777 000 forintot utalt át az úgynevezett regulativ jövede­lemnövekedési adók kereté­ből visszafizetésként a leg­inkább érintett termelőszö­vetkezetek számára Szabolcs­ban. A megyei tanács ezt az összeget gondos mérlegelés után osztotta el. A szétosztás­ban részt vettek az érdekkép­viseleti szervek képviselői is. Abban az elvi álláspontban egyeztek meg az elosztásnál, hogy az említett összegből csak azok részesedhetnek, ahol árvíz volt, ahol a gyenge adottság megvan és ahol 100 ezer forintnál nagyobb kiejtették előtte. En dísku- rálás közben egyszer meg­jegyeztem, hogy az osztály­vezetőm mit imád ezen a Cziberckin, örökké sülve-fö. ve együtt vannak. A főnök valósággal elvörösödött és attól a perctől — bár előtte kedvelte — alig állt szóba az osztályvezetőmmel... Az­után hallottam, hogy a fő­nök felesége az egyik zöld­ségüzletben óriási patáliát csapott, állítása szerint va­lamivel becsapták, minden­kivel összeveszett és kije­lentette, hogy oda többé nem teszi be a lábát. Nos, én egy alkalommal a főnök­nek mondtam, hogy az osz­tályvezetőm ebbe a kis üz­letbe jár, mert szerinte az egész városban ott a leg­jobb. legudvariasabb a ki­szolgálás. (Nem volt feltűnő, mert a téma általában a vo­te, a többi 15 első, második és harmadik, valamint a há­rom különdíj tulajdonosai a fővárosi kertészet dolgozói, a pécsiek, a békéscsabaiak és a nyíregyházi versenyz iic lettek. A „hazaiak” közül a menyasszonyi csokor köté­séért Onder József né, a ko­szorúkötésben pedig Lacz- kovszki Lászlóné kapott har­madik díjat. A VII. országos virágköté­szeti versenyt és kiállítást több mint ötezren nézték meg. A színvonalas és lát­ványos kiállítás a rendező szervek; a városi tanács, a kertészeti és parképítő vál­lalat és a kertészeti egyesü­lés munkáját dicséri. összeggel emelkedett a bizto­sítási díj. A döntés megszületett. A megyei tanács határozatát a napokban kapják meg az ér­dekeltek. Megyénkben ösz- szesen 49 termelőszövetkeze­tet érint az intézkedés. A kijelölt összegeket a közeli napokban utalják át bank­számlájukra. Egy régi vita zárult le ez­zel. a közös gazdaságok szá­mára kedvezően. A megyei tanács, valamint az érdek­képviseleti szervek tevékeny­sége ismét segítséget nyújtott az árvíz által nehezebb hely­zetbe került közös gazdasá­goknak. sáriás volt.) A főnöknek a fejébe szaladt a vére és at­tól kezdve nem fogadta az osztályvezetőm köszönését." Csaba öntelten nézte meghökkent arcukat. — Ez egy héten belül tör­tént és a hét végén, szómba, ton megadtam osztályveze­tőmnek a kegyelemdöfést. A főnök óriási ultis, valaki hi­ányzott a partiból, engem hívtak be. Játék közben könnyedén megjegyeztem: remek szórakozás ez az ulti nem tudom az osztályveze­tőm miért utálja? Hátradőlt és a történet be. fejezéséül ezt mondta: — így történt. Három közvetett irányzékú lövéssel leterítettem. Evekig tartó hajcihő helyett gyors, mo­dern beavatkozás. Azóta nyugdíjas és én lettem az osztályvezető. Tapsot várt, de miután csak egy megjegyzés hang­zott el, „Te is, meg a főnö­köd is megérdemelnétek egy jó kis fegyelmit", sértődöt• ten eltávozott. —5. Nyelvtanuló óvodások v. \ Nyolcmillió forint segítség Kedvezmény az árvíz sújtotta tsz-eknek Korszerű intrika é Úti jegyzetek — megyénkből

Next

/
Oldalképek
Tartalom