Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-02 / 154. szám

r Wn. JOTŰS ír í offltf ' Szolgáltatás falun Megvették — de ki javítja? Kihalnak az öreg suszte­rek. A ráfot húzni is tudó, igazi falusi kovács is fehér holló ma már. Az idő is vál­tozott, az igények is, az em­berek is — városon és falun egyaránt. Nemcsak elvárja, de köve­teli a falusi lakosság, hogy a sommás pénzen vásárolt tar­tós fogyasztási cikkeinek — mosógép, porszívó, televízió, hűtőgép, motorkerékpár, gépkocsi — javításáról intéz­ményesen történjék gondos­kodás. Azonban azt is szeretné, ha aprópénzes, netalán fillé­res — lábbeli, kerékpár, vagy éppen esernyőjavítási igé­nyét is — kielégítenék. Úgy véljük, az intézményes szán­dékkal sehol és semmilyen szinten nincs baj. A gondok, problémák akkor jönnek elő, amikor fent, de főleg lent, a helyszínen a probléma konk­rét megoldására kerül sor. ★ Gégény községben Fábián Ilona vb-titkárral az élet­színvonal emelkedéséről, a tartós fogyasztási cikkek egyre nagyobb mérvű terje­déséről, a nők munkájának könnyítéséről beszélgetve ju­tottunk el a javító-szolgálta­tó tevékenység helyi problé­máihoz. Gégény kis község. Lakos­sága nem éri el a két és fél ezret. A tanácsi apparátus három főből áll. A községben csak a kőmű­ves kisiparosok által elvégez­hető szolgáltatás látszik meg­oldottnak/ Kisebb motorja­vítást esetenként a termelő- szövetkezet elvállal. Az elekt­romos gépek javíttatására helyben nincs lehetőség. A lakosság egy kenyér- és' egy tejbolt megnyitását is igé­nyelné. Felveti a vb-titkár, hogy a lakosság a pétisót ötven kilo­grammos csomagolásánál ki­sebb súlyú zsákokban, tasa- kokban is keresi — de nincs. Később a járási hiva­tal kereskedelmi osztályán járva megtudtuk, hogy hoz­zájuk is eljutott már hason­ló igény és ők is jogosnak tartják a lakosság kérését. A szolgáltatások tekinte­tében előnyösebb helyzetet élveznek a nagyközségek. Gazdasági lehetőségeik, a la­kosság nagysága, a szolgálta­tóegységek települése, a kis­iparosok nagyobb száma egy sor szolgáltatási előnyt bizto­sít. Amíg egy kis községben nem él meg egy villanyszere­lő sem, addig egy nagyköz­ségben már a GELKA,-nak is jó üzleti lehetőségei vannak. így van ez Dombrádon ‘ is. A 900 rádió és 615 televízió javítását a GEI.KA látja el. A 45 darab személygépkocsi és a 190 motorkerékpár vi­szont még javító kisiparost sem vonz. Hiányzó szolgáltatás Domb­rádon a 39 kisiparos ellené­re is van. Jó lenne, ha a jö­vőben a szövetkezetiek a községre is kiterjesztenék a szolgáltatásokat. Harcsa Zoltán igazgatási csoportvezető, beszélgető partnerem felveti még a kis­iparosok szolgáltatásainak minőségi problémáját. Véle­ménye szerint jobban kelle­ne ösztönözni a kisiparoso­kat a mestervizsga megszer­zésére. A járási hivatalban is valósnak tartják a problé­mát és még hozzáteszik: több kisiparos szerezne mes­tervizsgát, ha ezt a megye- székhelyen is lehetővé ten­nék, nem kellene ezért Deb­recenbe utazni. Dombrádon szóba kerül még a szolgáltatások terüle­tén fellelhető kontármunka is. Nem súlyos gondként je­lentkezik ez, nem is állandó jelleggel. Időközönként azon­ban hol egyik, hol másik te­rületen üti fel a fejét. Úgy vélik, hogy az adminisztra­tív intézkedések mellett leg­többet tehetne ellenük a szervezett, jó minőségű, idő­ben végzett szolgáltatás. Ez pedig elsősorban a szol­gáltatást végző szövetkezete­ken és kisiparosokon múlik. (slgér) Nyár, akác, erdei fenyő, tölqy Negyvenmillió facsemete Az akácot és a nemes nyár­fát egy év után, a tölgyet és az erdei fenyőt pedig két év után ültetik ki a csemete­kertből. A sűrű, zárt sorokat rendszeresen ápolják, foko­zatosan ritkítiák-tisztítják, gyérit.ik. Az erdőművelés fent említett folyamatai ál­landó, hosszú ideig tartó munkát jelentenek a Felső- Tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság erdészeinek, szak­embereinek. Munkájuk ered- ■é ményesséaét naoonta figye­lemmel kísérhetik. Az áoolás nagy részben gyomtalanítást, talajlazítást jelent. A sorközöket fogattal és a jól bevált lánctalpas traktorral tisztítják, a soro­kat kapálják Az utóbbi idő­ben egyre többen elismerik, hogy a fás növényeknek is naav szükségük van a talaj­lazításra, nem elég ültetés­kor az egvszerl szántás és azután a tatai 6—7 évig egy államiban,, marad. A fákat — faitáktól füg­gően — 4—7 évig nvesik. egy szárra metszik, melv célja a törzsnevelés A sűrű sorokat azonban ritkítani kell. Az el­ső tisztításon olvan fa anya" kerül ki. ami értéket még neTn kénvisel. — A tisztítást az erdészek Irányításával végzik. Ekkor még olyan nagv a törzsállo­mány, — 8—10 ezer fa — hogy az erdész nem jelölhet ki minden egyes kivágásra váró darabot, hanem egy mintaterületen mutatja meg a ritkítás módját. A munká­sok azután a minta alánján elvéezik több mint 3500 hek­tár tisztítását. A gyérítéskor -— további törzssz^mcsökken- tés — már értékes faanyag kerül ki az erdőből, amit tűzifaként és egyéb ipari anvagként használnak fel és értékesítenek. Ennél a mun­kafolyamatnál már minden egyes darabot meg kell je­lölni. A gondos válogatások után már csak 5—800 fa ma­rad a 8—10 ezer helyett. A kitermeltek helyébe termé­szetesen újakat ültetnek. Az ötszáz hektárnyi cse- metekértben' évente 30—40 millió, többségében nemes nyárt, akácot, erdei fenyőt és kocsánvostölgyet nevel­nek. Elegyfaként juharokat, kőriseket, ostor- és hársfákat is" ültetnek. A 30—40 millió­ból látiák el a fásítókat és nem utolsósorban biztosítják a gazdaságnak az utánpót­lást. Balogh Júlia — Felszálltunk a vonatra, hogy Császárszállásra men­jünk a felsővezetéket vizs­gálni. Felszedtük a szerszá­mainkat és elindultunk Űjfe- hértó felé. Egy szerelvény az első vágányon állt, Zsigulik voltak rajta. Beszélgettünk és én mondtam, hogy közéi­ről még nem láttam ilyen kocsit, felmegyek a vonatra és megnézem. — Megfogom az ajtót, hát kinyílik. Kivettem az indító­kulcsot — semmi célom nem volt vele — és hátramentem a csomagtartóhoz. Megeme­lem, felpattan. Kérdezik a fiúk, hogy mi van benne. Mondom, találtam egy visz- szapillantó tükröt és dísztár­csákat. Kivettem, megmutat­tam és akkor azt kérdi Orosz, hogy más nincs? Jobban szétnéztem, hát találtam egy szerszámostáskát. Kivettem egy szerelőlámpát, két csil­lagkulcsot, két villás kul­csot, egy nyomásmérőt, és lezártam az ajtót. — Amikor leszálltam, megkérdezték mi van nálam. Iskolakozmetika: 5 millióért 0§are megszépülnek a tanintézetek Júliusi pártnapok a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről A legtöbb nyíregyházi is­kolában már megkezdődött a szokásos nyári tatarozás, fes­tés, takarítás. Ebben az esz­tendőben a városi tanács igazgatása alá- tartozó kü­lönböző tanintézmények öt­millió forintot fordítanak er­re a célra. A gondnokságok olyan szerződéseket kötöttek az építőiparral, amelyek biz­tosítják, hogy a tanév kez­detére mindenütt befejeződik a munka. A meglévő pénzeken kí­vül a végrehajtó bizottság további összegeket is biztosí­tott annak érdekében, hogy az alsófokú intézmények mi- ' nél korszerűbb körülmények között fogadják tanulóikat, így az ebben az évben mű­ködésbe lépő négy óvoda ré­szére a berendezések beszer­zésére újabb kétmillió forin­tot adtait. Kiilönpénzhez ju­tott a 2Í6 személy befogadá­sára épülő kollégium is. A város vezetői mérlegelték azt a körülményt, hogy a kollé­gium elsősorban a tehetsé­ges munkás-paraszt tanuló­kat fogadja majd, ezért az eddigi összegeken felül újabb egymilliót biztosítanak a mo­dern felszerelések vásárlásá­ra. A szeptemberben nyíló kollégium így a korszerű bútorok és felszerelések együttesével biztosítja lakói kényelmét, tanulási lehetősé­gét. Nyíregyházán újdonság­nak számít, hogy a pénzügyi technikum Báthori utcai épülete az ősztől mint általá­nos iskola nyitja meg kapuit. Miután a technikum birtok­Ny íregyházán mozgásba lendült néhány megyei in­tézmény. Ezek között is el­sőnek a levéltár, mely hosz- szú évek óta zsúfolt helyisé­gekben, szűk szobákban tölti be nemes hivatását. Az épí­tészeti vizsgálatok jó ered­ményének hála, hamarosan elfoglalják a Benczúr téri épületben a földszinti helyi­ségeket, ahol korszerű De- xion—Salgó rendszerű csava­rozott állványok várják a régmúlt és a közelmúlt ezer­nyi írásos dokumentumát. A volt pártbizottsági épü­let fő lakója és gazdája a múzeumok megyei igazgató­sága lesz. A gyűjtemények elhelyezése nem egyszerű dolog, sok igen súlyos tárgy, nehéz szekrény követeli meg •az épület statikai biztonsá­gát. Ezzel kapcsolatban vé­geztek méréseket a megyei tervező iroda szakemberei és a végeredménytől függő ter­vek alakítják ki a leendő múzeumépület végleges belső képét. Megoldódik a külön­böző múzeumi munkafázisok koncentrálása is, mert ebben az épületben helyezik majd el a laboratóriumokat, vala­, ba veszi új épületét, a régit a város a hatos számú álta­lános iskolaként működteti. Ez_kilenc újabb tantermet jelent Nyíregyházán, ami igen jelentős fejlődésnek mondható. A nyár folyamán bonyolítják le a vásárlót és 200 ezer forintért az új isko­la birtokába kerül a volt technikum berendezése. Számos más modernizálás­ra is sor kerül a nyári hóna­pokban. így átalakítják a* négyes iskola dísztermének fűtését, alkalmassá téve téli összejövetelekre, rendezvé­nyekre. Ugyancsak fűtési kérdéseket oldanak meg a Malom utcában, ahol az óvo­dát, illetve a zeneiskola itte­ni részlegét kapcsolják rá a gázfűtésre. A tanintézeteken kívül a művelődési létesítmények is jelentős pénzeket kaptak ar­ra, hogy az igényeknek meg­felelően alakítsák ki épüle­teiket. így a Felsősimán lévő, a termelőszövetkezettel kö­zös fenntartásban működő klub és művelődési ház csak­nem félmilliós költséggel épül újjá. alakul igazi, cél­szerű kulturális létesítmény- nyá. A Vajda-bokorban 60 ezer forinttal korszerűsítik a művelődési házat. Nyíregyháza város terüle­tén járva megállapítható! az iskolák tatarozása, a moder­nizálódás már megkezdődött Most csak az építőkön múlik, hogy időben befejezzék a munkát és szeptemberben a már „megkozmetikázott” in­tézmények fogadják régi és új lakóikat. mint a restaurációs műhe­lyeket is. Az átalakítást és a költözést megyeszerte nagy érdeklődés előzi meg, hiszen ez biztosítja Nyíregyházén első ízben, hogy a múzeum gazdag kincsei jól áttekint­hetően, a maguk gazdagsá­gában táruljanak a látogatók elé. Múzeumi hír az is, amely tudtul adja, hogy a Sóstón az ősszel megnyílik a skanzen. A múzeumi hónap keretében kerül sor a régen várt ese­ményre. Igaz, még ekkor sem a teljes gyűjtemény ke­rül a nézők elé, de hét épü­let, mind rendkívüli népi építészeti emlék ad képet megyénk érdekességeiről. A szabadtéri múzeum megnyi­tásával egyidőben műemlék­védelmi konferenciát is ren­deznek, országosan ismert szakértők bevonásával. Ezzel is szeretne megyénk áldozni a jubiláló, most 100 éves műemlékvédelemnek. A Sós­tón a munka most is teljes gőzzel folyik, hogy a meg­nyitón jól áttekinthető, rend­szerezett építészeti, népi em­lékeket idéző gyűjtemény le­gyen látható. NYÍREGYHÁZI JÁRÁS Antal Pál megyei rendőrfőka­pitány, Rakamaz Cipész Szö­vetkezet, 14-én 14 órakor, dr. Gombás Sándor, a járási hi­vatal elnöke, Tiszavasvári Al­kaloida Vegyészeti Gyár, 6-án 15 órakor, Szviridov Ivánné or­szággyűlési képviselő, Baktaló- rántháza MEZŐGÉP Vállalat, 5-én 14 órakor, dr. Pető Ferenc országgyűlési képviselő, Uj fe­hértó községi pártbizottság 6-án 17 órakor, Tóth Ernő, a'nyír- egyházi járási pártbizottság tit­kára, Gávavencsellő község, 14-én 18 órakor, Kindrusz Pál járási rendőrkapitány, Apagyi Állami Gazdaság, 6-án Í6 óra­kor. nyíregyháza varos Folkmayer Tibor igazgató Konzervgyár, 3-án 14 órakor, Czakó István, a városi pártbi­zottság osztályvezetője, MNB megyei Igazgatósága, 6-án 16 órakor, ifj. Bogdányi Ferenc, a KISZ városi titkára, Vörös Ok­tóber Ruhagyár, 7-én 13 órakor, Szoltolai Sándor, a városi párt- bizottság osztályvezetője, Víz- és Csatornamű Vállalat, 7-én 15,30 órakor, Szemerszki Miklós, a városi pártbizottság titkára, Közúti Építő Vállalat, 7-én 13,30-kor, dr. ördögit János, a városi tanács elnökhelyettese, 5 sz Volán Vállalat, ll-én 14 órakor, Szabó Ferenc, a vá­rosi tanács elnökhelyettese, MÁV nyíregyházi állomás, 12-én 15 órakor, Nagyfő Gábor, a, városi pártbizottság osztályvezetője, Beregi Vegyesipari Vállalat, 12-én 15 órakor, Bíró László, a városi tanács elnöke, Vas- és Gépszerkezeti Vállalat, 13-án 13 órakor, Varga Gyula, a vá­rosi pártbizottság első titkára, papírgyár, 14-én 14 órakcfr, Soltész Istvánná, az MSZMP Központi Bizottság tagja, Nyír­egyháza, építőipari vállalat székháza, 7-én 15 órakor, Sza­bó Gyula, az építőipari pártbi­zottság titkára, kisvárdai kór­házi építők, ll-én 16 órakor, Szász Sándor, az építőipari vál­lalat szakszervezeti bizottságá­nak titkára, Nyíregyháza, jósa- városi építkezés, 12-én 16 óra­kor. dr. .Giuchman László, BM- szervek pártbizottságának tit­kára, megyei rendőrfőkapitány­ság, 10-én 17 órakor. NAGYKÁLLÓI JÁRÁS Holéczi István vállalati igaz­gató, Nagykállói Cipész Szövet­kezet. 10-én 14 órakor, Hornyai Sándor osztályvezető, Zöld Mező Tsz Nagykálló, 5-én 10 órakor, Szabó István, a járási pártbizottság titkára, MEZŐGÉP Vállalat Nagykálló, 5-én 13 óra­kor, Lipcsei Zoltán gimnáziumi igazgató, Elmegyógy Intézet Nagykálló, 14-én 14 órakor, Kosarik Sándor a községi párt- bizottság "titkára, nagyközségi tanács Nagykálló, 10-én 10 óra­kor, Bujdosó Sándor, a járási pártbizottság osztályvezetője, Biri, Táncsics Tsz, 7-én 17 óra­kor, Babosi János a járási pártbizottság osztályvezetője, Balkány, VAGEP Vállalat, 12-én 14 órakor, Madarász Ist­vánná, a járási hivatal elnöke, Balkányi Állami Gazdaság, 14-én 17 órakor. Madarász Ist­ván, a járási pártbizottság mun­katársa, Nagykálló ÁFÉSZ, 10-én 18 órakor. NYÍRBÁTORI JÁRÁS Samu András, a Magyar Rádió nyíregyházi stúdiójának vezetője, Nyírlugosi Állami Gazdaság,14-én 16 órakor, Kovács Lászjó, a já­rási pártbizottság osztályvezetője, Nyírcsászári, 6-án 19 órakor, Kanda János, a járási hivatal el­nöke, Penészlek, 10-én 19 óra­kor, Kovács Ferenc, a járási pártbizottság titkára, Máriapóes, 12-én 19 órakor, Kapu József, a járási pártbizottság titkára, Nyírgelse, 12-én 19 órakor, Ber­ki József főmérnök, 14-én 16 órakor, öfehértó, Ipari Szövet­kezet. MÁTÉSZALKAI JÁRÁS Dr. Tar Imre a 1 megyei párt- bizottság első titkára. Nagye- csed község, 7-én 19 órakor, Ballai István, a munkásőrség megyei parancsnoka, Vállaj, 10-én 19 órakor, űr. Szabó Jó­zsef, a járási hivatal elnöke, Csenger, 12-én 19 órakor, Beregi Gyula, a községi pártbizottság titkára, Csengersima, 6-án 18 órakor, Kállai Menyhért, a já­rási pártbizottság titkára, járási hivatal, 10-én 14 órakor, dr. Csatlós Miklós, a járási hivatal elnökhelyettese, Hodász, 13-án 19 órakor, Danes József, a Járá­si pártbizottság első titkára, Csengerújfalu, 10-én 17 órakor, Illés Pál, a járási pártbizottság osztályvezetője, Győrtelek, 10-én 18 órakor, Papp Janos, az ÁFÉSZ Igazgatóságának elnöke, Öpályi, 10-én 17 órakor. MÁTÉSZALKA VAROS Dr. Tar Imre, a megyei párt- bizottság első titkára. Ipari Sze­relvény és Gépgyár mátészalkai gyáregysége, 13-án 14 órakor, Krasznai Béla, a Szövetkezeti Építő- és Szerelőipari Szövetke­zet, ll-én 14 ónkor, Lánczi Já­nos, a városi tanács elnöke, vá­rosi tanács, 13-án 15 órakor, Nagy Bertalan, a városi tanács • elnökhelyettese, MÁV-állomás, 10-én 9 órakor, Veszprémi And­rás, a városi KISZ bizottság titkára, MÉK almatároló, 10-én 15 órakor. FEHÉRGYARMATI JÁRÁS Valkó Mihály, az oktatási igaz­gatóság tanszékvezetője, Fehér- gyarmat nagyközségi pártbizott­ság, 14-én 19,30 órakor, Szabó Endre, a járási hivatal elnökhelyettese. Fe­hérgyarmat Gépjavító Állomás, 5-én 15 órakor, Széles La­jos, a járási hivatal elnöke. Fe­hérgyarmat Téglagyár, 7-én 14 órakor, Forgács András, a járá­si pártbizottság titkára, fehér- gyarmati kórház, 7-én 11 órakor, Alexa László, a megyei pártbi­zottság titkára, Éehérgyarmat, Mérleggyár, 10-én 14 órakor, Gál Ferenc, a járási pártbizott­ság osztályvezetője, Csegüld, 3-án 19.30 óVakor, Kotvász András, a járási pártbizottság osztályveze­tője, Jánkmajtison, 3-án 19,30 órakor, Szakács József, az ÁFÉSZ' igazgatóságának elnöke, Tunyogmatoles, 3-án 19,30 órakor, Mezei János, a já­rási pártbizottság osztályve­zetője, Rozsály, 10-én 19,30 óra­kor, Gulácsi Sándor, a járási pártbizottság első titkára, Tisza- becs, 12-én 19,30 órakor. vasarosnaményi járás Dr. Pénzes *János, a megyei tanács elnöke, Tiszaszalka, ME­ZŐGÉP Vállalat, 14-én 14 órakor, Rudda Mihály, a járási pártbi­zottság osztályvezetője, Vásáros- namény, Faforgácslapgyár, 4-én 13.30 órakor, Czakó János, a já­rási pártbizottság titkára, Tisza- adony termelőszövetkezet, 7-én 20 órakor, Szász Pál, a járási rendőrkapitányság vezetője, Csaroda. termelőszövetkezet, 10- én 20 órakor, Bognár István fő­tiszt, Vásárosnaményí ÉRDÉRT Vállalat, 12-én 15 "őrskor, Czap Ferenc, a községi pártbizottság titkára. Jánd termelőszövetkezet, 13-án 20 órakor. • KISVÁRDAI JÁRÁS Gulyás Emilné dr., a Hazafias Népfront megyei titkára, Zá­hony MÁV-állomás, 12-én 15 órakor, dr. Józsa István, a járá­si hivatal elnöke, Tuzsér község, 10-én 19 órakor, Kovács Béla, a járási pártbizottság osztályveze­tője, Tornyospálca, 10-én 19 óra­kor, Dankó Ferenc tsz-párttit- kár, Dombrád, 10-én 19 órakor, Kiss István, a járási pártbizott­ság titkára, Mándok, 12-én 19 órakor, Nyakó László, a járási pártbizottság osztályvezetője, Tu­zsér ÉRDÉRT Vállalat, 12-én 15 órakor, Bravics József, a járási pártbizottság osztályvezetője, Tu­zsér, HUNGAROFRUCT, 12-én IS órakor. Kosa József állomásve­zető, Eperjeskén, 12-én 15 óra­kor, Velencei Vlagyimir állomás­vezető, Fényeslitke MÁV, 12-én 15 órakor. KISVARDA VAROS Koncz Károly, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, Kis­várdai Szeszipari Vállalat, ll-én 15.30 órakor, Lipők András, a városi 'pártbizottság titkára, Kis­várdai kórház, 5-én 16 órakor, Lipők Andris, a városi pártbi­zottság titkára, Kisvárdai Bútor­ipari Vállalat, 7-én 18 órakor. Szabó Ferenc, a városi tanács elnöke, kisvárdai városi pártbi­zottság, 10-én 18 órakor, Sárosl Zoltán kollégiumigazgató, Kis­várdai Városi Tanács, 14-én 17 órakor. Még az idén nyit a skanzen Méltó helyet Lap a megyei levéltár A társgyaBóteremteöl Börtönben az a utófosztogatók Orosz elkérte a lámpát és beletette a táskámbá. Lippaf- val meg felmentünk újra a szerelvényre. Kinyitottam egy másik kocsi csomagtar­tóját. Ott egy fajtatot talál­tam és azt mondták, hogy ez kell Eszenyinek. Kivettem még egy szürke szerszámos- dobozt, (szerszámokkal együtt) azt hiszem még egy csillag- és egy villás kul­csot, aztán még egy szerelő­lámpát. Eszenyinek odaad­tam egy nyomásmérő órát, lezártam az ajtót, de addig­ra odaért kerékpárral a for­galmista. Leugrottam és eí kezdtem szaladni. Hátranéz­tem, Eszenyi és Lippai is szaladtak utánam. Később azt is láttam, hogy Eszenyit megfogták. Nagyon megbán­tam, amikor ráeszméltem, hogy milyen baj lehet ebből. Török András 22 éves nyír­egyházi lakos mesélte el ezt a történetet a nagykállói já­rásbíróságon. A dolog nagy­jából így is történt, legalább­is ami az ellopott tárgyakat illeti, a körülmények azon­ban nem mindenben felelnek meg a valóságnak. — Jócs­kán megszépítette, amit el­követett. Török András együtt in­dult el azon a napon dolgoz­ni Lippai Lajos, 20 éves nyírteleki, Eszenyi Dénes 24 éves (nem azonos a Sparta­cus labdarúgójával) nyíregy­házi és Orosz Antal 30 éves nyíregyházi lakossal, akik valamennyien a MÁV villa­mosvonal felügyelőségének dolgozói. Az idő ködös volt messzire nem nagyón lehe­tett látni. Talán ez adta az ötletet Török Andrásnak, hogy ha már úgyis ott áll az a szerelvény, ki lehetne be­lőle szedni néhány szerszá­mot. Mint ahogy ő maga el­mondta, kis is szedtek néhá­nyat, az viszont nem igaz, hogy az ajtók csak úgy ma­guktól kinyíltak. A gépkocsi vajtajait ugyanis Záhonyban leplombázták, sőt a csomag­tartót — ezen kívül —kulcs­csal is bezárták. A vezető­ülés melletti ajtót viszont nem. Az első kocsit nem si­került kinyitni Töröknek, a másodiknak azonban letépte a plombáját, majd a kulcs­csal kinyitotta a csomagtar­tót is. Orosz Antal Török első lo­pása után rájuk szólt, hogy hagyják abba és el is ment onnan, de akkor már magá­val vitte Török táskáját, benne a szerelőlámpával. Eszenyi Dénes sem mászott fel a szerelvényre, de a zsák­mányból ő is részesült. A Zsiguli kocsik fosztoga­tói összesen kétezer forinttal káfosították meg a társadal­mi tulajdont. A kár — 167 forint híján — megtérült. Az eset után a tetteseket azon­nali hatállyal, fegyelmivel elküldték a vállalattól, a nagykállói járásbíróság pe­dig társtettesi minőségben elkövetett, társadalmi tulaj­dont károsító lopásért meg­hozta az ítéletet. Első fokon ..csak Orosz Antal büntetése — bűnpártolásért 4 hónap javító-nevelő munka 20 szá­zalékos bércsökkentéssel — vált jogerőssé, mert a másik három vádlott és védőik eny-' hítésért fellebbeztek. Ezen a héten a megyei bíróság tár­gyalta az ügyet másodfokon és Török Andrást hat, Lippai Lajost négv és Eszenyi Dé­nesi szintén négy hónap bör­tönre ítélte. Az ítélet jog­erős. (balogh)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom