Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-19 / 168. szám
4. oldal KELET-MAGYARORSZÁG 1972. július 19. SZÖVETKEZETI NAP A Kisvárdai Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet a helybeli Rákóczi Termelőszövetkezettel közösen ünnepelte az 50. nemzetközi szövetkezeti napot. Az ünnepi ülést Juhász István, a termelőszövetkezet elnöke nyitotta meg, majd Béres Mihály, az ÁFÉSZ elnöke számolt be a szövetkezet múltjáról és jelenéről. Ezt követően közös ebédre került sor, ahol a két szövetkezet dolgozói ismerkedtek, egymáshoz közelebb kerültek. Baráti hangulatban ért Véget a rendezvény — közölte Kertész Ferenc szöv. pol. előadó Kisvárdáról. GARAZDÄK Szeretem a fiatalokat, s nem bántani akarom őket — különösen azokat nem, akikre a következő panaszom nem vonatkozik — de némely fiatalnak a G'uszev lakótelep környékén véghez vitt garázdaságáról felháborodva teszek említést, hogy erre az illetékesek figyelmét is felhívjam. Ügy gondolom, csupán unaloműzésből az említett helyen 6—8 fiatal csoportba verődve este 8—9 óra körül az itt lakó embereknek rendkívül sok kellemetlenséget okoznak, megkeserítik az életüket. Például azzal, hogy a Kinizsi utca villanyoszlopait és a huzalokat kőzáporozzák, besurrannak a gyümölcsösökbe, összetörik a melegágyakat, elviszik az öntözőszivattyút, ágakat tördelnek le, az éretlen gyümölcsöt leszedik a fáról, a kerítés drótját összeszaggatják, a környék vasgyűjtő helyéről a vasat dézsmálják, s ugyanezt teszik a MÁV szén- és faállományával, de látogatják az AGROKER és a dohányfermentáló-—telephelyét" * Is hasonló cselekmények el* ““ Követése végett — írja levelében Török Pál Nyíregyházáról. VÁLLALATI életkép Főnök, ezzel az ügydarabbal már túlóráztunk!,;; Kiss Ernő rajza Szerkesztői üzenetek CSAK A GALLY? Július 12-én reggel — már nem első alkalommal — a Jókai téri buszmegállónál két középkorú férfi töprengett azon, hogy vajon miért csúfítják a buszmegálló környékét száraz gallyakkal? És mert nem hallgathatjuk szó nélkül a sok-sok utazó méltatlankodását, kíváncsian néztünk utána a dolognak. Érdeklődésünkre elmondták, hogy a gallyak a parkosítás célját szolgálják oly módon, hogy a növekvő füvet hivatottak megvédeni a gyalogosoktól, akik figyelmen kívül hagyják a parkot, azon átgázolnak, letarolják a füvet. Valóban ez is nagy ellensége a zsenge fűnek, de véleményem szerint — s azt hiszem, ezzel mások is egyetértenek — rendkívül hasznos lenne, ha a fű növekedését a kertészeti vállalat locsolással is elősegítené, ez talán még biztosabb megmaradást eredményezne — írja Végh Mária tudósítónk. FÜLLEDT GYÓGYSZERTÁR Állandóan visszatérő panaszunk, hogy szellőzetlen, fülledt levegőben kell dolgoznunk. Ez különösen nehézzé teszi munkánkat ilyen forró nyárban, mint a mostani Mindezt egy patikában, ahol minden apró tévedés nagy bajt okozhat, minden tévedés igen veszélyes lehet. Ez az embertelen fülledtség ugyanakkor sújtja azokat a betegeket is. akik hozzánk járnak, rendszerint a rendelőórák után, nem kis számban. Már többször kértük szakszervezetünket és vállalatunk Vezetőségét, hogy szereltessenek fel egy vagy két Ventillátort ennek a problémának a megoldására. Bizonyosan nem jelentene nagy anyagi megterhelést. Ennek ellenére mindig elutasító választ kapunk. A nyíregyházi Lenin téri gyógyszertár dolgozói Szakács Róza csarodai, Fábián Károly mátészalkai olvasóinknak levélben válaszoltunk. If). Varga Endre ... kocaardiy Szabó Pálné vásá- rosnaményi, özv. Kiss Imré- né kántöfjánosi, Ritli Andrásné napkori, Mllák Kálmán nagyecsedi, Verőcze István jármi, Csatkó Ignác és társai ököritófülpösi, Mészáros György ibrányi, Szabó János dombrádi, Szabó Jánosné nyírbogáti, Szabó Albertné tiszaszentA lap megírta — az illetékes válaszol KANYAROK „Veszélyes kanyarok” címmel a Kelet-Magyarország június 14-i számában Cikk jelent meg, melyre közöljük, hogy a BM Szabolcs-Szatmár megyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályával helyszíni szemlét tartottunk, és ezt követően a szükséges közúti jelzőtáblák elkészítése, valamint kihelyezése ügyében intézkedtünk. KPM Közúti Igazgatóság Nyíregyháza BÜROKRÁCIA Július 5-én „Bürokrácia” címmel megjelent cikkre az alábbi tájékoztatást adjuk: A cikkben foglaltakat kivizsgáltuk, s megállapítottuk, hogy a július 2-án a panaszban foglalt autóbuszjáraton az indulás előtti beszállásnál személyzetünk nem az előírások szerint járt el. Az .itasoknak az első ajtón való leszállítása indokolatlan volt. \z ellenőrünk intézkedése az adott helyzetben és esetben — a megoldást illetően — kifogásolható. intézkedtünk hogy á jövőben hasonló eset ne forduljon elő. Vólán 5. sz. Vállalat Nyíregyháza HÁZAI KILÁTÓ mártoni és Kéri Andrásné nyírmadai olvasóink ügyében az illetékesek segítségét kértük. Hagymást Sándor jármi lakos panaszával a földhivatalhoz . fordulhat.'; Mező Gusztáv nyírbátori olvasónknak a nagyközségi tanács a szükséges felvilágosítást megadta. Fodor János rakamazi olvasónk panaszát az illetékesek nem tartották jogosnak. Petrlkovics István nyíregyházi olvasónk panaszát orvosolták. GARÁZS A Kelet-Magyarország 1972. június 15-i számában „Garázs — áruház helyett” címmel cikk jelent meg, melyre válaszunk a következő: A Nyíregyháza, Városmajor u. 11. és 13. számú lakóépületek közötti szabad területre sem a korábbi, sem a jelenleg érvényben lévő r§pz- letes rendezési terv szerint ABC-áruház létesítése nem volt tervezve. A terv készítői nem tartották indokoltnak a Hímes, Vasvári Pál, Öazaki krt. és Ujszőlő utcák közötti területen újabb áruház elhelyezését, ugyanis a cikkben észrevételezett területtől 300 méterre van egy ABC-áruház, s újabb áruház létesítése esetén annak létjogosultsága és kihasználtsága bizonytalan lenne. A jelölt lakótömb területén élő lakosszám sem éri el azt a mértéket, mely nagyobb áruház teleoítését indokolná. Ettől eltekint * kisebb üzletek telepítése a terv szerint biztosított. A kifogásolt területen a rendezési terv szerint garázsok építésére volt lehetőség, így az építési engedély kiadása törvényszerűen történt. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műszaki osztálya SZINTKÜLÖNBSÉG A Széchenyi utca rendezettségében nap mint nap gyönyörködünk és különösen azok értékelik ezt leginkább, akik átélték az utcában folyó cső- és kábelfektetéseket, majd az útburkolat készítését. A harmónia, a nyugalom, mely a parkosítással még inkább létrejött, azonban némi hiányosságot mégis takar, s ezt talán csak az veszi észre, akinek már kellemetlenséget okozott. A járda melletti padkáról van szó. A gyalogátkelőhelyek előtti részén a csatornanyílások és kábelaknák nincsenek szintben, s úgyszintén sok a tégla- és betontörmelék ezeken a helyeken, ebben könnyen megbotlanak a gyalogosok, tehát balesetveszélyes. Célszerű lenne ezeknek a helyeknek a lebetono- zása, a csatorna- és kábelaknák szintbe helyezése — javasolja Tóth János Nyíregyháza, Széchenyi utcai lakos. SZEMETES MEGÁLLÓ Már több ízben szó esett a megyei kórház előtt lévő autóbuszváró helyiség tisz- tátalanságáról, szemetessé- géről. Ez még napjainkban is fennáll és a rendszeres takarítására vonatkozó kérés, reklamáció jogos. Különös tekintettel arra, hogy itt rendkívül sok ember megfordul, gyerekek, betegek, beteglátogatók egyaránt. Jó lenne, ha az illetékesek foglalkoznának annak a gondolatával is, hogy e környéken egy nyilvános WC-t kellene létesíteni, s ha erre rövid időn belül sor kerülne — .^olvastuk. Nagy, Kálmán nyír- .egyházi lakos levelében. ]fy~ rÍTSZSV Ó1S Jogi tanács A SZEMÜVEGELLÁTÁSRÓL Milyen szemüvegkeret jár a biztosítottnak? — erre a kérdésre kért választ Szirmai János mátészalkai és több nyíregyházi levélírónk Érdeklődésükre válaszunk a következő: A társadalombiztosítós a szemüvegkereteket 15 százalékos hozzájárulás mellett természetben nyújtja a biztosítottaknak és családtagjaiknak. A biztosítás kereté ben megvásárolható szemüvegkeret azonban minősé gileg és esztétikailag kifo gásolható volt, ezért sokan nem vették igénybe, hanem más, megfelelő szemüvegkeretet vásároltak, vállalva a magasabb költségeket. 1972. január 1-től lehetővé vált, hogy a biztosítottak és családtagjaik a korábbi kifogásolható szemüvegkeretek helyett jó minőségű, aZ igényeket esztétikailag is kielégítő keretet kapjanak. Az új szemüvegkeret neve Moréna, ára 41,— forint, melynek 15 százalékát kell téríteni az igényjogosultnak, az ezen felüli költségeket a társadalombiztosítási szervek Viselik. Ha a jogosult a biztosítás alapján járó kerettől eltérőt kíván vásárolni, e keret teljes ára őt terheli. NEM VÁLIK DÍSZÉVÉ! Ütött-kopott korlát őrzi annak a régi közkútnak a helyét és betonelőtétjét, amely a Szarvas utca 32. szá mú ház előtt volt egykor, s helyette újat létesítettek. Akkor mire e csúf maradvány? — kérdezheti bárki, s mit tilt az a tábla, amely a korlát előtt egy oszlopon áll, s melyne.; feliratából csupán a „tilos” szó olvasható- Gondolom, nem azt tiltja, hogy a régi kút tetemeihez hozzányúlni, eltávolítani tilos. Nem hinném, mert ez aligha szolgálja a Szarvas utca szépségét, s ném válik díszévé — közölte levelében Teremi József nyíregyházi olvasónk. Már termel a Beremendi Cementmű A Beremend határában „felnőtt ipari óriás”, a két és fél milljárd forintos költséggel épült cementmű szombaton délben megkezdte a cement őrlését. Az építők és a szerelők négyévi megfeszített munkájának eredményeként az eredetileg kitűzött határidő — 1973. március 30. — előtt csaknem kilenc hónappal termel már a BCM. Ebben az évben körülbelül 340 000 tonna cementet állít elő a gyár; teljes kapacitása évi egymillió tonna lesz. Előreláthatóan július utolsó hetében hagyja el a ÖCM-et az első szállítmány, amelyet a Baranya megyei Építőipari Vállalat használ majd fel a pécsi építkezésein. (Csongrád megyéi Hírlap) Ritka madarak Újabb madárszállást fedeztek fel Bács-Kiskun megyében az ornitológusok. A telephely érdekessége, hogy erdőségektől távol esik, s szántófölddel övezett halastó, Harkakötőny mellett. Valószínűleg az élelemszerzés lehetősége vonzotta ide a vízi madarakat, a gázlókat. Szinte példátlan meny- nyiségű fekete gólyát, összesen negyvenet számláltak össze, ezenkívül kanalas gémek, gulipánok, széki lilék raktak fészkét a tó környékén. A halastó egy részét ugyanis lecsapolták, s így terített „asztalt” találtak a madarak, amelyeknek teljes védelmet biztosítanak. (Petőfi Népe) Drága influenza Most jelent meg a Fejér megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság részletes éves jelentése, amély számos érdekes aaatot közöl a megye társadalombiztosítási helyzetéről. 1971-ben 1 908 000 táppénzes napot tartottak nyilván. Ez a szám valamivel kevesebb, mint az előző évi táppénzes napok száma, azonban a kifizetett táppénz csaknem hét százalékkal több: összesen 113 millió forint. A megbetegedések száma az év végén növekedett meg, ezt az influenzajárvány okozta. Érdekesek az összeállítás gyógyszerekre vonatkozó adatai. 1971-ben a gyógyszerköltség 83 millió forint volt, 8 százalékkal több, mint az előző esztendőben. A megyében minden egyes biztosított lakosra 22- nél több vény jut. A különféle adatokból kiszámítható, hogy az év végi influenza- járvány csaknem hatmillió forintos többletköltséget okozott a gyógyszerek tekintetében a megyében. (Fejér megyei Hírlap) Az aratás nem vadászat! Az aratás teljes erővel folyik Hajdú-Biharban, dolgoznak a kombájnok. Gazdag a termés. A vadásztársasíVfok tagjai azonban szomorú szívvel látják, hogy a kombájnok elől menekülő vadakat, őzeket, nyuiakat, fácánokat vagy foglyokat az aratásban se- gédkezők közül többen, olcsó pecsenyét látva bennük — igyekeznek megfogni, leütni. Ez nem általános, de dőfor- dul a megyében. S A áges, hogy a mezőgazdasági munkákat irányítók felhívják a figyelmet a vadvédelemre Ezt a törvény is előírja. (Hajdú-Bihari Napló, Milliárdok kukoricaszárból Mintegy 1,2 milliárd üt. tejet — ötmilliárd forintnyi értéket — lehetne úgyszól ván a semmiből produkálni Évente ugyanis mintegy negyven-ötvenmillió mázsa kukoricaszárat szántanak be a talajba, további tízmillió mázsa pedig a górék körül semmisül meg. Évek óta gondot okoz ez a szakembereknek. Most azonban Cseri Zoltánnak, a Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára mikrobiológusának csaknem tízévi kutatómunka eredményeként sikerült olyan módszert kidolgozni, amely alkalmas rá, hogy iparilag felhasználhassák a kukoricaszárat. Ezzel a módszerrel a kukoricaszár jelenlegi alacsony keményítőértéke kétszeresére emelhető. (Pest megyei Hírlap) Vízlépcsők a Dráván A Duna vízrendszerének Vízgyűjtő területe 800 ezer négyzetkilométer, ezenbelül a Dráváé és a Muráé 40 ezer négyzetkilométer. E vízgyűjtő területen három ország—• Jugoszlávia, Ausztria és hazánk — gazdálkodik. Hogyan lehet a jövőben hasznosítani a két folyót? — Erről tanácskozott egyebek között Harkányban a Magyar —Jugoszláv Vízügyi Albizottság. A tárgyaláson a közös fejlesztési program készítéséhez kidolgozták a tematikát. Már úgynevezett komplex tervről kell beszélni, amely számol az adottságokkal, foglalkozik a Dráva árvízvédelmi, belvízrendezési, folyamszabályozási, vízhasznosítási, hajózási és vízminőség-védelmi kérdésekkel, a feladatok tervszerű és együttes megoldásával. Az új módszerrel készülő vízmérleg tartalmazza majd 1985- ig a Várható magyar és jugoszláv vízigényeket külön- külön és együttesen is. Az új vízmérleg készítésénél már figyelembe veszik Ausztria vízigényét is. A Dráva vízenergiája hasznosításának terve ez év végére készül el. A tervezési munkát közösen végzik a magyar és jugoszláv szakemberek. Az elképzelések szerint a Barcstól 'Eszékig húzódó Dráva-szakaszon három vízlépcsőt iktatnak be. A tervezett vízi erőműveknek az ország déli része villamos- energia-ellátásában jelentős szerepük lesz. (Dunántúli Napló) Kétmilliós értéket mentett meg a tűzoltóság A bátaszéki Budai út 37. számú ház padlásán — Csizmadia József portáján — tűz keletkezett. A tüzet rozoga kéményből kipattanó szikfa okozta. Ez gyújtotta meg a padláson tárolt 50 métermázsa lucernaszénát. A takarmányt annak ellenére tartották ott, hogy az egyértelműen tilos. A kár meghaladja a 60 ezer forintot: — ebből, biztosítás hiányában, semmi sem térül meg. Csizmadiáék házában van az egyik ktsz raktára; benne legalább kétmillió forint értékű tv- és rádióalkatrész, villanymotor, szerelési anyag. Mind a szövetkezet, mind a közvetlen környék lakossága sokat köszönhet a tűzoltóknak. (Tolna megyei Népújság) Elítélték a feleséggyilkost Ziláltság, zaklatottság jellemezte hosszabb ideje a hatvani Gulyás Józsefék családi életét. Emiatt Gülyásné ez év februárjában el is költözött fékjétől, nála hagyva leányukat. Március 12-én délelőtt visszalátogatott régi otthonukba az asszony, hogy gyermekével találkozhasson. Szerencsétlenségére a lakásban találta a férjét is, aki rövid, ideges szóváltás után, több fejszecsapással megölte feleségét, s megsebesítette segítségére siető sógornőiét. A megyei bíróság Egerben hirdetett ítéletet Gulyás József ügyében, s több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérletében bűnösnek mondta ki. Az elítélt büntetése 14 évi szabadságvesztés, ’mit fegyházban kell végrehajtania, további 9 évi eltiltás a köz- Mgyek gyakorlásától. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülményként értékelte a bíróság, hogy a Vádlott hósszabb idejé idégbeteg- '••kgben szenved, s beszámítbatérá- gában jelentősen korlátozott, Vádlott és védője fellebbezést jelentett be. (Heves megyei Népújság)
