Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-18 / 167. szám

19T2. július 18, ffPT pT-iwr*» wrvtscT 5. oíSal Kötelező uborkaszezon ? Nem a vízárak miatt — Csak minden harmadik hektáron A vízügyi igazgatóság segítsége Ülést tartott a Szabolcs- Szatmár megyei öntözési operatív bizottság. Megálla­pították, hogy bár tavasszal némileg fellendült megyénk­ben is az öntözés ügye, vá­sároltak új berendezéseket, mutatkozott hajlandóság üzembe helyezésükre, szak­emberek alkalmazására, ta­nácsadás igénybevételére, az utóbbi hetekben ismét rom­lott a helyzet. Igen sok he­lyen még azok a mezőgaz­dasági nagyüzemek sem he-' lvezik üzembe gépeiket, me­lyeknek kifogástalan álla­potban lévő öntözőberende­zéseik vannak. Az AC öntö­zőberendezések kihas/nált- sági foka még általában ki­elégítő, a nagy lemaradás a 13 ezer holdon működtethető csörgedeztető berendezések és a 25 654 hold öntözésére képes hordozható esőztető berendezések körül van. Le­het ennek egyik oka az is. hogy ezeknek a működteté­se munkaigényesebb és a betakarítás most sok embert elfoglal. Akkor is meghök­kentő adat, hogy a Szabolcs- Szatmárban üzemképes húsz­ezer hektárnyi területnek alig egyharmadát öntözték meg eddig. Ilyen közömbös­ség az öntözés iránt ará­nyaiban régen nem volt. Ez­zel az adattal Szabolcs az ország legkevesebbet öntöző megyéje hírébe került. A bizottság kezdeménye­zésére a következő napokban a vízügyi igazgatóság sza­kaszmérnökei, a járási hiva­talok szakembereivel együtt sorban felkeresik az öntöz­hető területtel rendelkező közös gazdaságokat és tájé­kozódnak, mi az oka ha­nyagságuknak. Előfordulhat tájékozatlanság is. Például Szatmárcsekén egy 630 hold öntözésére alkalmas telepet kívánnak a helybeliek most bekapcsolni, de ez különféle gazdasági problémák miatt már hetek óta húzódik. Ti- szamogyoróson nem értik, miért büntetik őket az öntö­zésért. A vízzel épp úgy kell bánni, mint más értékes eszközök­kel. Az engedélyt meg kell kérni hozzá és aki kétszeri figyelmeztetés után sem je­lentkezik, az büntetést kap. Viszont az engedély meg­adása előtt Is öntözhet már, ha kérte és ez fontos szá­mára. Egyébként az a hír terjedt el, hogy az öntözési vízjog megszerzése nagyon bürokratikus formában tör­ténik, hosszadalmas tortúra, ezért vonakodnak tőle a közös gazdaságok. Ezzel szemben akadt olyan vízügyi szakember, aki kijelentette: egyetlen nap alatt hat-hét engedély ügyét is elintézi amennyiben felkérik rá. Másik félreértés, amely miatt egyes közös gazdasá­gokban vonakodnak teljes erővel öntözni: az a téves hír, hogy a víz nagyon drá­ga. Ezzel kapcsolatos tájé­koztatás: a víz köbméteren­ként fillérekbe kerül. Egy példa Tiszabecsről: 100 hold teljes megöntözése 510 fo­rintba került a termelőszö­vetkezetnek, ami alig több a köbméterenkénti két fillér­nél. De még ennél is fonto­sabb, hogy a gyengébb adott­ságú. kijelölt termelőszövet­kezetek — a túlnyomó több­ség ilyen — egyáltalán nem fizetnek vízdíjat, illetve az állam fizeti helyettük. Mint elhangzott, az öntö­zési igények alacsony aránya fékezi a már elhatározott víztárolók üzembe helyezé­sét is. (Például Laskodon.) Az a koncepció, amely több évre előírja Szabolcs öntö­zésének fejlesztését, körül­belül kétszázezer holdig ter­jed. De ha nincs igény újabb vízmennyiségekre, akkor meggondolandó, hogy feles­legesen kivonjanak kétszáz holdas nagyságrendű terüle­teket a mezőgazdasági ter­melésből víztározó létesíté­sére, ha nincs közvetleh, azonnali haszna. Ami a gépvásárlást illeti, az eredetileg 12 milliós ke­retet már túllépték. A Ma­gyar Nemzeti Bank a közel­jövőben újabb gépvásárlási hitelek felvételét teszi lehe­tővé, meghitelezve az 1973. évi amortizációt. (gesztelyi) Üzemavatás Nyirlugo§oii „Örömmel jövünk Sza­bolcsba, segíteni, hogy ne­künk is segíthessenek. A Nyírség mentett meg ben­nünket egy igen kény es — földieperrel kapcsolatos — külkereskedelmi problé­mánktól.’’ Ezeket a szavakat Nagy László, a Debreceni Kon­zervgyár igazgatója mondot­ta el, lobogó tábortűz mel­lett, péntek este, azután, hogy részt vett a nyírlugosi Szabadság Termelőszövetke­zet konzervgyártó mellék­üzemének felavatásán. Négymillióért r — kétszáz nőnek Pénteken, július 14-én ugyanis a kis közösség, amely már négy esztendeje elnatarozta egy ilyen mel­léküzem létesítését, végre elkészült az első üzemi épü­lettel. A továbbfejlesztésnez a iszabolcs-Szatmár Megyei Tanács iparfejlesztési alap­jából kaptak négymilliót Az avatási ünnepségen ott voltak az építők. Pálka Fe­renc építési brigádvezetö, Mezővári József asztalos, Juscsák Sándor kőműves, Kiss Endre lakatos, Pósán Mihály asztalos, valamint Buzik Lajos, Géczi János, Megyola István, Balázs Sán­dor, Zaidóczki Sándor, Hol- hós János és Szidon Janos, az építőbrigad tagjai szerény meghajlással. kézfogással vették át dr. Miklóssy Fe­renc termelőszövetkezeti el­nök kezéből jutaiomboríték- jaikat. malteros munkasru- hában, alig két órával az­után, hogy az utolsó simítá­sokat is elvégezték a szép épületen. Pál Gézáné, a termelőszö­vetkezet ellenőrző bizottsá­gának elnöke meghatódva mondta el köszönetét a meg­jelent vendégeknek, akik az új kisüzem létesítéséhez se­gítséget nyújtottak. Az ellenőrző bizottság el­nökének. egyben a nyiriugo- si, szabadság-pusztai asszo­nyok szószólójának szavai nem üres, udvarias formasá­gok voltak. Mint Dányi Béla tanácselnök elmondotta, itt. ahonnan még a környékről is csaknem minden munka­bíró férfi eljár dolgozni az Iparba, döntő jelentősége van annak. hogy az itthon ma­radt asszonyok dolgozni tud­janak, kereshessenek, érez-1 ?!ék, hogy önállóak. Ez segít az esetleges családi problé­mák megoldásában is, me­lyeket nem kis számban szül az ingázók helyzete, az in­gázó férfi családjának élet­formája. Vegyék birtokba A termelőszövetkezet el­mondotta az építés történe­tét, a továbbfejlesztésről ed­dig elgondolt terveket. A kö­zeljövőben bővítésekkel 150 —200 nőnek kívánnak is munkát adni, lehetőleg egész éven át. Épül már a sza­badság-pusztaiak hűtőtáro­lója Is. Nagy reményeket fűznek a Debreceni Kon­zervgyárral való együttmű­ködéshez. Dr. P. Szabó Gyula, a me­gyei tanács elnökhelyettese mondott ezután kis ünnepi beszédet. Elmondotta, úgy is, mint a község megyei ta­nácstagja, hogy milyen nagy öröm választóival együtt látni a feldolgozó üzem első épületét. A megyei tanács je­lentős támogatása azt a kö­zös célt szolgálja — mondot­ta — hogy a foglalkoztatott­ság gondjai megoldódjanak Nyírlugoson is. Ez egybeesik az élelmiszer-gazdaságnak azzal a törekvésével, hogy mennél több munkát Ott vé­gezzenek el a termékeken, ahol megtermett és a feldol­— Kiss kartárs megkaptuk levelét, amelyben felette­sét bírálja. Mondhatom, fur­csa dolog! — Bizony furcsa, hogy egy ilyen ember vezető lehet. — Tévedés. Az a furcsa, hogy ön felettesére a háta mögött ármánykodik. Azt írja, hogy tolakodóan lép fel női beosztottaival szem­ben, botrányosan részeges- kedik és, hogy korrupt. — Be tudom bizonyítani, hogy ez így van. — Most nem erről van szó. kérem, hanem a módszerről. Azt írja, hogy 1950-ben kor­rupcióból építette, a villáját. Szabadna megkérdeznem, hogy ha annyira szívén vise­li a közügyet, vajon építke­zés közben figyelmeztette-e főnökét, hogy nem helyes korrupcióból villát építeni? — Akkor még nem ismer­tem, ötéves gyerek vol­tam. Csak három éve dolgo­zom a cégnél. gozó tevékenység közelebb kerüljön, szorosabbra fonód, jón a nyersanyag megterme­lésével. Az elnökhelyettes beszédé' befejező szavaiban arra fi­gyelmeztetett, hogy a na­gyobb lehetőséggel nagyobb felelősség is jár. Most, hogy több keresetre van kilátás, még nagyobb törődéssel kel’ vigyázni az új vagyontárgy­ra. Becsüljék is meg. Kezdés: ezen a héten Nagy László, a Debreceni Konzervgyár igazgatója be­jelentette, hogy a szükséges formaságok elvégzése után akár néhány nap múlva is indulhat az új üzemben a munka, mégpedig legvalószí­nűbb, hogy sárgabarackkal- A továbbiaknak alaposan körül kell nézni a szűkebb környezetben, mi az, ami itt terem és itt is gazdaságos feldolgozni. A továbbiakban minden szakmai segítséget megad ahhoz, hogy itt már idén is egészen februárig, a tavaszi mezei munkák elkez­déséig munkát találjanak a lugosi nők, később pedig kö- zelesen elképzelhetőnek tart­ja, hogy egész esztendőben, ha feldolgozásra alkalmas nyersanyagot olyan mérték­ben termesztenek a közvet­len közelben. A módszer — Na látja, ez felelőtlen­ség. De ha mondjuk, akkor még nem ismerte, mostaná­ban figyelmeztette-e, hogy nem helyes a női dolgozókat molesztálni?! — Én kérem egyszerű kis beosztott vagyok, nincs ne­kem erre módom. Azt azon­ban hallottam, hogy a helyettes fehér asztal mellett megemlítette neki, hagyja békén a kis Béresnét, hiszen az háromgyermekes család­anya. — Erre mi történt? — Főnököm leváltotta be­osztásából. Azóta krumplit pucol a konyha raktárában. — Szóval ilyen apróság G. N. Z. Tárlatok, hangversenyek csendben — A nyírbátori zenei napok mentik az ,,ürességet ”? — Kevés a szabadtéri nyári program A hőmérő higanyszála 30 fokot mutat, fülledt, párás meleg nehezedik a dolgozó, a pihenő emberre ... Szükség van ilyenkor színházra, mo­zira, tárlatra, hangverseny­re? Ki megy be a forró leve­gőjű mozikba, ki hajlandó verejtékezni...? A válaszok bizonyára megoszlanak, de az aligha vitás: a művelődé­si intézmények kapuin az uborkaszezonnak nevezett nyári, évszakban is sokan be­lépnek. Olykor csak lépné­nek ... Rendezvények hitele A megyeszékhely nyári programja igen mérsékelt, bár nem eseménytelen. Ed­dig két képzőművészeti tár­lat — Z. Szalay Pál és Bá- novszky Miklós munkái — egy csehszlovák ifjúsági kó­rus nyíregyházi szereplése, a Jósa András Múzeumban a Dózsa-emlékkiállítás, a ta­nárképző főiskolán egy gyer- mekrajztárlat jelzik a na­gyobb rendezvényeket. Volt néhány szabadtéri komoly ze­nei előadás, nem éppen ki­emelkedő közönségsikerrel. A nyíregyházi nyár színes eseményének számít még a pompás virágkötészeti be­mutató és virágkiállítás, amely a várostól kissé távo­labb eső főiskolán is több ezer érdeklődőt vonzott. De ezzel szinte mindent el­mondtunk a megyeszékhely nyári kulturális programjá­ról, amely nem ígért na­gyobb eseményeket, s ebben hű is maradt önmagához. Sőt... Az sem valósul meg tel­jesen, ami a programfüzet­ben helyet kapott. A sza­badtéri rendezvények egyik érdekes, újszerű színfoltjá­nak ígérkezett Huszár Ist­ván szobor-, lemez-, mo­zaik-, hordozható kerámia- tárlata a Móricz Zsigmond szabadtéri színház kertjé­ben. A közönség azonban jú­nius 15-én hiába kereste a tárlatot, nem nyílt meg. Technikai okokból későbbi időpontra tolódott. Félő, — amint a rendezvény elmara­dásáról sem értesülhetett a közönség — a kiállítás meg­nyitásáról sem fog tudomást szerezni. Egyetlen plakát, el­igazító tábla nem adja tud- tul az érdeklődőknek, hogy a tárlat mikor nyílik. Az évszak nehézségei ? Törődjünk bele, hisz más­kor is előfordult már, hogy képzőművészeti tárlatot ren­deztek az egyes művelődési intézményeknél, a bejárat­nál, a város egyetlen pont­ján egy tenyérnyi tábla sem adott hírt az eseményről. A félresikerült rendezvé­nyek, úgy gondoljuk, még­sem feltétlenül az uborka- szezon kötelező tünetei. Ezért nem is törődhetünk bele, már csak azért sem, mert ha az igazán szerény nyári kulturális programot sem tudjuk tartani, azt aligha le­het az évszak „nehézségei­vel” magyarázni. A megye különböző pont­megrettentette. Be is vallja, hogy gyáva. Mit tegyünk önnel? — Ha ki tetszene vizs­gálni az ügyet, én erre gon­doltam. — Már kivizsgáltuk, s fő­nökét nagyon súlyos szóbeli figyelmeztetésben részesí­tettük, Viszont maga Kiss kartárs, a maga intrikái, le- velezgetései? Erre, hogy te­gyünk pontot? — Úgy gondolom, ha meg tetszett győződni, hogy iga­zam volt, ezzel talán lezárult az ügy. .. — Téved. A lényeg nem az, hogy igaz volt-e, hanem a módszere. Főnökétől, aki érzékeny ember, nem kíván­hatjuk, hogy büntetést is kapjon és magával is együtt kelljen dolgoznia. ön ár­mánykodásai miatt alacso­nyabb beosztásba máshova kerül. (-s) jain szerencsére találkozha­tunk — ha nem is országos hírű, de — jegyzésre méltó eseményekkel. Nyírbátor­ban a Nemzeti Galéria és Műcsarnok képanyagának vendégtárlatát tekinthetik meg az érdeklődők, köztük sok kiránduló a megye és a szomszédos megyék községei­ből, városaiból. Vaján nyári tárlat nyílt Z.. Szalay Pál nyíregyházi festőművész munkáiból. A tiszadobi gyermekvárosban művész- telepen találkozott több me­gye alkotója, Nagykállóban fotókiállítás, Nyírpazonyban, Kótajban Soltész Albert nyíregyházi festőművész tár­lata, a nagykállói járásban a június 24-én véget ért ta­nyai ifjúsági napok kulturá­lis programjai jelezték a si­keres próbálkozásokat. Mindezek azonban na­gyon is esetlegesek, megle­hetősen egysíkú, főként mű­vészeti tárlatokra szorítkozó,, általában kisebb közönség­rétegeket mozgató rendezvé­nyek voltak. Nyugodtan mondhatjuk, a megye nyári kulturális programját egye­dül a nyírbátori zenei na­pok augusztus 12-én kezdő­dő, majd lő-án, 19-én és 20-án folytatódó eseménye menti meg az ürességtől. A négynapos zenei program a korábbi évekhez képest sze­rényebb műsort ígér, de ez a mértéktartás jó, nem okoz színvonalcsökkenést. Az ország legnagyobb fa harangtornyának kerengő- jéről felhangzó szignál az idén is változatos zenei él­ményeket tartogat. Fellép­nek a debreceni és a szegedi együttesek, a hangversenyen olyan nevekkel találko­zunk, mint Gulyás György, Vaszy Viktor, Réti Csaba, Lengyel. Ildikó, Sinkó György, Horváth Eszter, Karlkö Te­réz és Simándy József. Ráadást vár a közönség A nyár megyei — főleg megyeszékhelyi — kulturális programjával azonban válto­zatlanul elégedetlenek va­gyunk, a közönséggel együtt. A gyönyörű szabadtéri szín­padot, amilyen kevés van az országban, még nem tanul­tuk meg a nyári művészeti programok állandó és válto­zatos színhelyévé tenni. A Sóstói is kimarad a látószög­ből, ahol évekkel ezelőtt legalább egy szabadtéri mo­zi volt. Az idén egv divat- bemutatóra sem futotta, hol­ott el tudtunk volna kép­zelni legalább egy ilyen könnyedebb „pillanatese­ményt”, egy ruhatörténeti bemutatót vagy ehhez ha­sonlót. De egy parktárlat sem valószínű, hogy elide­genítette volna a közönsé­get kedvenc pihenőhelyétől. Még a nyár derekán va­gyunk, lenne idő bizonyíta­ni, hogy nem az uborkasze­zon szüli a pangást, az eáe- ményszegénységet, hanem fordítva: a műsorszegénység — a rendezvények botlado- zása — okozza az uborka- szezont. S ez lényeges kü­lönbség. Páll Géza Kánikulai vasárnap Árnyékban 32,9 fok — Tizenkétezer fürdő- vendég Sóstón — Két tüzeset Vasárnap kánikulai hőség­re ébredt megyénk lakossága. A Nyíregyházi Meteorológiai Állomáson már délelőtt 10 órakor 30 fok fölé emelkedett a hőmérő higanyszála. Dél­ben 31,9 fokot mértek, majd a legmagasabb hőmérséklet a kora délutáni órákban volt, 32,9 Clesius-fok. 17 óráig ma­radt a hőmérő higanyoszlopa 30 fok felett, csak ezután süllyedt egy-két fokkal. A nagy melegben ezrek ke­resték fel megyénk üdülőhe­lyeit. A kocsikaravánok kora reggel megindultak a Tisza- parti strandok felé. Délelőtt 10 órakor már telt ház volt a vásárosnaményi, a rakamazi, a dombrádi és a tivadari Ti- sza-strandon. Sóstógyógyfür­dőt is sokan keresték fel. A meleg strandon tízezer, a hi­degben és a kád-termál für­dőben ezer-ezer ember töl­tötte vasárnapját. Ezenkívül számos szabolcsi turista, ke­reste fel a szomszédos me­gyék üdülőhelyeit: Hajdúszo­boszlót, Miskolc-Tapolcát, a tokaji Tisza-parti strandot, valamint a Zempléni hegy­ség, a Mátra és a Bükk ne­vezetességeit. A kánikulai hőségben nem kis feladat hárult a Volán 5 ős számú Vállalatára. A Sóstóra igyekvő embereket délelőtt 11 autóbusz szállítot­ta. Ezek közül hét csuklósjá­rat volt. Délután kisebb-na- gyobb fennakadások voltak, hiszen a körülbelül hatezer utas csaknem egyidőben in­dult hazafelé. A járatok a va­sárnapi menetrend szerint tízpercenliént indultak. A v-.ilalat a közeljövőben még több autóbusz indításával igyekszik csökkenteni a csúcsforgalml zsúfoltságot. Nemcsak Nyíregyházáról, ha­nem a környező községekből is sok utast szállítottak az autóbuszok a SóstórA leg­több utas a Nyírtelek—Dó- zsaszőlő—Nyíregyháza jára­ton volt. A zsúfolt utakon négy köz­lekedési balesethez riasztot­ták a nyíregyházi mentőket. Szerencsére halálos baleset nem volt. A nagy hőség miatt több idős ember rosszul lett, s közülük hetet szállítottak kórházi kezelésre. Sok dolguk volt megyénk önkéntes és állami tűzoltói­nak is. A kánikulai vasárna­pon hét tűzeset oltásában vet­tek részt. A statisztika sze­rint a hét tűz több mint 170 ezer forint kárt okozott, egy ember pedig az oltás közben súly s égési sérüléseket szen­vedett. Meglepő, hogy négy aratási tűzhöz kellett kivo­nulniuk a tűzoltóknak, s két esetben súlyos károk értek két közös gazdaságot. Az első tűz vasárnapra vir­radó éjjel, 2 órakor keletke­zett a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság nyír- bélteki üzemegységében. Az autógarázsban elektromos rövidzárlat következtében ki­gyulladt egy GAZ típusú sze­mélygépkocsi. A lángok to­vábbterjedtek a garázs és a műhely épületére is. Délelőtt 9 órakor Rohodon, az Alkot­mány utca 16 szám alatt Csekk István meggyújtotta sa- saját. házát, majd elmenekült a helyszínről. Az .oltás köz­ben Bárdi Béla, 26 éves helyi lakos súlyos, másodfokú égé­si sérüléseket szenvedett. A nyírderzsi Uj Erő Termelő­szövetkezet 1-es számú dűlő­jében 15 hold lábon álló rozs gyulladt meg, eddig még is­meretlen okból, a fényeslitkei Gárdonyi Termelőszövetkezet Péterfai dűlőjében keletkezett tűz, ahol 10 hold lábon álló búza égett. Az anyagi kár 70 ezer forint. Nem sokkal ez­után Nyírpilisről riasztották a tűzoltókat, ahol a Kossuth út 4. szám alatt Hardi György portáján keletkezett tűz, gyermekjátékból. A tűzoltók gyors beavatkozása révén az anyagi kár azonban jelenték­telen. A délutáni órákban újabb két aratási tűzről érkezett je­lentés. A záhonyi Lenin Ter­melőszövetkezet területén renden lévő kombájnszalma égett, eddig még ismeretlen okból. A másik tűz az anarcsi termelőszövetkezet Csere-Hu- nyoros dűlőjében keletkezett, ahol szintén kombájnszalma égett. A tűzoltók gyors be­avatkozással rövid időn belül megfékezték a lángokat, így az any ági kár jelentéktelen Állnak az öntözőberendezések

Next

/
Oldalképek
Tartalom