Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-18 / 167. szám
RBuK T “HÄfriÄHvJTySzv’ÄÖ S. oM»! ws. föftu« m i A szocialista törvényesség erősítéséért Műszakváltás a téglagyárban Egy perc megállás nélkül — A tiszta munkahely — előírás — Amikor a meós elégedett A bíróságokról szóló törvényről nyilatkozik dr. Kovács Pál, a megyei bíróság elnökhelyettese Az országgyűlés tavaszi ülésszakán a képviselők megvitatták és jóváhagyták az alkotmány módosítását, a nyári ülésszakon pedig a bíróságokról alkottak új törvényt, amely fontos hozzájárulás az egységes jogalkalmazáshoz, a törvényesség megszilárdításához. Az új jogszabály értelmezéséről és gyakorlati végrehajtásáról nyilatkozott lapunknak dr. Kovács Pál, a megyei bíróság elnökhelyettese. — Milyen változást hozott a bírói szervezetre az alkotmánymódosítás? — Államunk legfontosabb intézményei közé tartoznak a bíróságok. Az igazságszolgáltatás funkcióit látják el, melynek fontosságát mutatja, hogy alkotmányunk külön fejezetben foglalkozik a bírói szervezettel és működésének legíontosaDb alapelveivel. A bírói szervezetet érintő leglényegesebb változás az, hogy a módosított alkotmány szabályozza a bírák választásának módját is. A hivatásos bírákat a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja határozatlan időre. Ez a rendelkezés — amely kifejezi a bíró ítélkező munkája iránti társadalmi megbecsülést is — lényeges biztosítéka a bírói függetlenségnek, annak, hogy a bírák a helyi szervek be-, folyásától függetlenül lássák el ítélkező tevékenységüket. — A bírák függetlenek a konkrét ügyekben, de nem függetlenek a társadalomtól, annak követelményeitől, a párt politikájától. Mi bírák a törvényes kereteken belül lelkiismeretünk, a legjobb tudásunk szerint ítélkezünk, de mindig figyelemmel vagyunk arra, hogy ítélkezésünkben a Magyar Népköz- társaságot képviseljük és nem tehetjük félre nemcsak a törvény betűit, de a törvény szellemét sem, amely mindig hűen kifejezi a szocializmust építő társadalmunk, a nép érdekeit. Növeli a bírák részére nyújtott biztosítékokat az az új rendelkezés is, hogy a megválasztott bírákat csak a törvényben meghatározott okból lehet visszahívni. — Hogyan kapcsolódik a bíróságokról szóló törvény az alkotmányhoz és mi tette szükségessé új törvény alkotását? — Az alkotmányos elvi tételeket, a bíróságok szervezetével és hatáskörével összefüggő kérdéseket főbb részletekben a bíróságokról szóló törvény szabályozza Ennek viszont az eljárási törvényekre van meghatározó szerepe. Az eljárási jogszabályok az alkotmányos alapelveket a bírósági törvény áttételén keresztül apróbb részletekre bontják. A részletszabályoknak is a legteljesebb összhangban kell lenniök az alapelvekkel, annak fényével kell a részleteket megoldani, szabályozni. — Az alkotmánymódosítás után a bíróságokról új törvényt fogadott el az ország- gyűlés. A bíróságokról szóló régi törvény — 1954. évi II. törvény — még az 1949-es alkotmányos alapelvekre épült és jó szolgálatot tett a szocialista igazságszolgáltatás céljai elérésére. A szocializmus teljes felépítésének a feladatai új, magasabb szintű követelményeket támasztanak az igazságszolgáltatással szemben is. Állam - életünk erősítése ezen a területen is szükséges. A változásokat és a felhalmozott tapasztalatokat itt is fel kellett használni az új törvényben. Ebből fakadt a bírósági szervezet továbbfejlesztésének igénye, amely az új bírósági törvényben realizálódott. — Mit jelent részletesebben a bírósági szervezet továbbfejlesztése? — Az új bírósági törvény fő célkitűzése az volt, hogy az egész igazságszolgáltatás munkája hatékonyabbá váljon. Az igazságszolgáltatás színvonalas munkájához fontos egyéni és közösségi érdekek fűződnek és hatásai sokrétűek. Az új törvényjavaslat előterjesztésekor dr. Korom Mihály igazságügyminiszter elvtárs az ország- gyűlésen ezzel kapcsolatosan a következőket mondotta: „Ha az igazságszolgáltatás különféle szervezeteiben dolgozók jól végzik a munkájukat, az nagyban segíti a közrend, a közbiztonság erősödését, a törvénytisztelő közszellem fokozását, az állampolgári fegyelem megszilárdítását, a társadalmi együttélés szabályainak jobb megtartását és nem utolsósorban a jogsértések megelőzését is.” — E cél elérésére vonatkozóan a legfontosabb elvi koncepció az új törvényben az, hogy egységesíti a bírósági szervezetet. — A tapasztalatok szerint nagyon időszerű volt, hogy az igazságszolgáltatás egységének az elvét valóra váltsuk. Jelenleg a bíróságokon kívül igazságszolgáltatási feladatokat látnak el a különböző döntőbizottságok, állam- igazgatási szervek, valamint társadalmi szervek is. Nemcsak az állampolgárok, hanem sokszor a jogászok is nehezen igazodtak el a különböző jogorvoslati fórumok útvesztőiben. Például az állampolgárok munkaügyi, vagy a gazdálkodó szervek egymás közötti jogvitáinak fórumai között ott vannak a bíróságok, de a munkaügyi és gazdasági döntőbizottságok is. — A bíróságok tehát eddig is eljártak a vállalatok és a dolgozók közötti munkaügyi vitákban. Mi tette akkor szükségessé a munkaügyi bíróságok felállítását? — Az új bírósági törvény az igazságszolgáltatás szervezetét úgy alakítja át a bírói igazságszolgáltatás alapelvinek megfelelően hogy az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit érintő ügyek bírói hatáskörbe tartozzanak, vagy legalábbis biztosítsák a má szervek által hozott határozatok bíróság előtti megtámadásának lehetőségét. — Figyelembe vette azt is, hogy népgazdaságunk új irányítási rendszere folytán az egyes gazdasági egységek, gazdálkodó vállalatok és szervek egymás közötti jogvitáiban egyre inkább tényleges és szokszor jelentős vagyoni érdekek fejeződnek ki. Szükséges volt ezért olyan biztosítékot is bevezetni, hogy azok erősítsék mind az állampolgárok, mind a szocialista szervezetek jogainak és kötelességeinek garanciálisabb érvényesülését, — Az új törvény éppen ezért a gazdasági döntőbizottságokat beépíti a bírósági szervezetbe. Az állampolgárok jogainak fokozottabb védelme megkívánta, hogy a munkaügyi döntőbizottságok határozatait is bíróságok bírálják felül, amelyek majdnem mindig népi ülnök közreműködésével alakított tanácsban ítélkeznek. A munkaügyi bíróságok külön bíróságokként fognak eljárni. Egységes működésüket a Legfelsőbb Bíróság elvi irányító szerepe, valamint az igazságügy-miniszter felügyeleti joga — amit a munkaügyi miniszterrel, valamint a SZOT főtitkárával egyetértésben lát el — biztosítja. — Az új törvény lehetőséget nyújt arra, hogy a társas bíráskodás elve. azaz a népi ülnökök közreműködése érdemibbé váljék. Vannak kisebb jelentőségű ügyek, melyben az ülnökök közreműködése formális, az egyes bírói közreműködés az eljárás gyorsításét szolgálja. A fő szabály természetesen első fokon a társas bíráskodás, ahol a hivatáso," bíró nem nélkülözheti a népi ülnökök tapasztalatait. — Azzal a gondolattal fejezném be a beszélgetést hogy az új bírósági törvény tovább erősítette államéletünket, a szocialista törvényességet, az igazságszolgáltatást. Megvalósításában az egész társadalomnak szerep? van, de különöwn nagy fe- felelősség hárul ránk, bírósági dolgozókra. Balogh József Tizenhárom óra ötvenöt perc. A műszakváltás tulajdonképpen már percekkel ezelőtt megkezdődött a fehérgyarmati automata téglagyárban. Huszonnyolc ember — a komplett technológiai folyamat teljes létszama — cserél itt folyamatosan munkahelyet. Ügy, hogy a gyártás egy percre sem áll le Kivéve a nyersgyártást, ahol egy-egy negyedórát mindig el kell „csípni” a szükséges karbantartás elvégzésére. A máskor csendes művezetői irodában ezúttal szokatlanul nagy a tumultus. Fizetési nap van. Papp János, a műszakot átadó művezető éppen a bérlistát hozza a pénzzel. Arra várnak a távozni készülő dolgozók. Gombnyomásra Közben Cser Miklós Károly termelésszervező technológus magyaráz: — A cél egyértelmű: minden munkahelyet tisztán, folyamatosan átadni, úgy, hogy egy perc se essen ki a termelésből. A papíron szereplő tizennégy órai műszakkezdéskor itt már mindenki a helyén van, dolgozik ... Az átvevő művezető, Har- sányi Géza kissé ideges. Átadáskor a váltótársa figyelmeztette, hogy a nyersgyártásnál nem csak a szokásos karbantartás folyik. Az elevátor lánchajtó villanymotorjának a tengelye elvetemedett. Most javítják ... A szeletelésre váró nyerstéglaszalag mozdulatlanul fekszik a fotocellás kapcsolóberendezéssel ellátott automata továbbító szalagján. A program szerinti indulásig még tíz perc van hátra. Időben vannak. A kilencvenhat méter hosszú szárítókemencéből egyre-másra gördíti ki Kor-' mocsi Józsefné az égetésre „érett” téglákkal megrakott kocsikat. Itt már a déiutános műszak dolgozik. Egy gombnyomás a megfelelő pályajelen. majd még egy és a súlyos kocsi átgördül arra a sínpárra, amelyik az átrakóhoz vezet. Hárman dolgoznak itt. Tóth Miklós, Siket Zsig- mondné és Piros Imréné. Egymás kezébe adják a tízkilós B—30-asokat, így kerülnek rá a téglák az égetó- kocsikra. Beszédre ninps idő. Egy ember kezén hétezer tégla fordul meg egy műszakban. Elégedettek az előző műszakban dolgozókkal, mert tisztán hagyták ott a munkahelyet. 800 fok meleg Lenn tűrhető a meleg. Fenn a kemencetető magasságában elhelyezett központi vezérlőhelyen, a „pódiumon' ÁLOM A friss levegőt is alig bírja a tüdőm. Kint most már sokan állnak, de nem ismerek meg senkit sem, pedig errefelé lakom, ök a nevemen szólítanak, mondják, hallom még, hogy nős vagyok. Aztán sötétség, majd fehér minden. A nővér nagyon csinos, halkan megkérdezi tőlem, fogadom-e az újságírót, fényképésszel együtt jött. — Jó napot, Kiss elvtárs — s máris tele van velük s szoba, pedig csak ketten jöttek. Másodmagamma) fekszem a kórházi szobában Szobatársam felkönyököl, nagy szemeket mereszt. A nővérnek is tetszik a dolog, ő tartja szolgálatkészen a villanót. mert a benti világítás halvány a fényképész szerint. Bosszant, hogy szőrös vagyok, de mindegy. Füstmérgezés és másodfokú égés — mondja a nővér, s bánt, hogy az újságírók kötik le figyelmét, amivel eddig engem halmozott el. — Hát, akkor talán kezdjük — iartja tollát és blokk- füzetét az idősebb. A fényképész diszkréten elvonul, a nővér megigazítja a párnámat, s nem tudom, miért, de ujjaival megfenyeget. Ö is kimegy. — Mit mondhatnék magamról? Senki sem születik bátornak. Egyetlen hős sem. Mindig féltem, a fronton is. .. Csakhogy az ember intelligenciája legyőzi a félelmet és ezzel a cselekvőképességét megszabadítja az ólomsúlyú béklyótól. A fronton is előrementem, pedig valójában érzéseim hátrafelé húztak. S a roham előtt a nagy adag rum sem tudott befolyásolni. Az is arra serkentette véremet, hogy visz- szafelé szaladjak, mert élni szép, élni jó. Azután előrementem, mert a fronton ez volt a becsület. Mondom, e bátorság tulajdonképpen egy erkölcsi torna, hosszú tréning következménye. Fél az ember, de a pavlovi reflexek működésbe lépnek, s ha kell, beugrik a kútba is valakiért. Láttam, szavaim az újságírónak nagyon tetszettek, s örültem én is, hogy nem beszéltem össze marhaságokat. A cikkben imitt-amott volt egy kis túlzás, elírás, egyébként jó volt. A megmentett kis sráccal együtt benne volt a képünk is. Csak a címe nem tetszett: „Kiss János tisztviselő — a gyáva hős”. Igaz, a gyáva szót idézőjelbe tették, de mégis... Az ünnepségre, amelyet a 'vállalatnál rendeztek, meghívták a gyermek szüleit is. Feleségem meglepett egy fehér nyloninggel. amiben fölöttébb kellemetlenül éreztem magam. Az igazgató hősnek nevezett, a megmentett gyermek anyja könnyezve megcsókolt, az apa kezemet szorongatta. Pénzt és kitüntetést kaptam, s láttam, hogy a feleségem már most kevesli ezt, mert arról nem esett szó, hogy elő is léptetnek. Mondták, szóljak néhány szót. Felálltam. — Mit mondhatnék magamról? Senki sem születik bátornak. Egyetlen hős sem. ★ — Na, Kiss kartárs, maga igazán egy álomkóros gyáva kukac. Mindig alszik. Alacsonyabb munkakörbe helyezték, a nyilvánosság előtt megszégyenítették, s egy szót sem mert szólni. Az értekezletnek vége volt, álmom tova szállt. Felálltam én is, s kifelé tartottam a teremből. Aki az imént megtisztelt. az Mancika volt a számlázásból. Jó lány, csak egy kicsit kotnyeles... Soha Anüw azonban már érezni lehet, hogy alattunk nyolcszáz fokon izzik a „betáplált” tégla. Benn a fülkében, a műszerfalon százával a gombok, jelzőlámpák. Seregnyi műszer. A termelésszervező a műszerfal hátánál elhelyezett jelfogó berendezéseket mutatja : — Ide futnak be a jelzések. Az automaták átveszik és továbbítják. Százhatvan kilométer kábel fut itt ke- resztül-kasul az üzemben. Csak a szárító elszívórendszerében hatvannégy villanymotor dolgozik állandóan. Sorra kattognak a jelfogók. I Minden gombnyomásra azonnal reagálnak. Ember sehol. — Egy műszerész ellenőrzi a munkájukat és végzi el a szükséges karbantartásokat — jegyzi meg a technológus. Űjra a földszinten. Az alagútkemence végén ott sorakoznak a pirosra „sült” téglák. Átrakásra készen. Szinte félve nyúl hozzá az ember, pedig alig érződik már rajta a meleg. Lehűtve kerülnek napvilágra. Közep-Európa egyik legmodernebb téglagyára ez. Nem ok nélkül szeretnek itt dolgozni az emberek. Még a nők is, mert a kereseti lehetőség jó. Háromezren felül is megkeresnek havonta. Ki, hogy dolgozik. Kocsis Endréné nyérsáru- átrakó például elegedetten távozik a frissen kézhez kapott borítékkal. — Ezerhétszáztizenegy forint, meg az előleg, ezer íp-t rint. Ezért érdemes dolgozni . .. Pedig ez a hónapja nem éppen sikerült. Sok volt az állás, mert nincs hova rakni a téglát. Volt olyan hónap, hogy a háromezer-háromsz z forintot is megkereste. A sor végén Piros Imre kocsiürítö rendezi a téglát. Egyben elvégzi a meózást is. Kétmillió az udvaron — Egyre kevesebb a selejt — mondja elégedetlen. —• Azon a kocsin ott, például mind jó .. . A gyártól az irodáig csak egy keskeny folyosón juthat el az ember. Annyi a tégla, hogy nem férnek tőle. — Tavaly az első fél évben még csak nyolcmilliót gyártottunk. Az idén már tizenötöt — mondja Tündik László gyárvezető. Körülbelül kétmillió darab van most itt az udvaron, örülnénk, ha vinnék, mert lassan nem tudjuk hova rakni. Egy. a napokban megjelent újságcikkre mutat: — Azt írják, kevés a tégla. Mi meg azt, hogy sok. Egy hónapra még az árát is leszállítottuk. Ezrenként kétezerről ezerkétszázra mérsékeltük a B—30-as, negyed- osztályúnak az árát. Tehetik, mert van utánpótlás. Folyamatosan termel a gyár, zökkenőmentesen váltják egymást a műszakok. Jól járnak a dolgozók, a vásárlók, s nem lát.ja kárát a népgazdaság sem. Tóth Árpád IEGYZET: Miért nem gazdaságos ? A termelési szerkezet, a gyártmányösszetétel korszerűsítésének egyik módja a nem gazdaságos termelés visszást.o- látása. A fejlesztés és a visszafejlesztés egymástól elválaszthatatlan tennivaló. Az új, a korszerű, a gazdaságos termek gyártási aránya csak akkor növekedhet megfelelő mértékben, ha ehhez tudatosan kapacitást, munkaerőt és más forrásokat teremtenek. A visszafejlesztés éppen úgy tervszerű munkát, sokoldalú elemzést igényei, mint a fejlesztés. Különösen egy- egy termék gyártásának, illetve a termelési folyamatnak a teljes leállítása kíván alapos előkészítést. Gondoskodni kell például a dolgozók folyamatos foglalkoztatásáról, az ellátás zavartalanságáról stb. Miért nem gazdaságos? Az okokat vizsgálva gyakran kiderül, hogy a nem gazdaságos tevékenység tervszerű, szervezett munkával gazdaságossá tehető és nem szabad azt megszüntetni. A meglévő veszteségek mértékén.1 jellegén kívül a termék, vagy gyártási folyamat korszerűségét, jövőjét is szükséges vizsgálni. A nem gazdaságos termelés ugyanis nem feltétlenül a rossz munka következménye. (Időnként persze rossz, főként szervezetlen munka is oka.) Még akkor sem, ha csak a visz- szafejlesztés és a leállítás az egyedül lehetséges megoldás. A fejlődés természetes velejárója a termékösszetétel változása, szüntelen megújulása. Csupán azok hibáznak, akik nem számolnak ezzel az objektív folyamattal: s nem gondoskodnak időben a termékösszetétel felfrissítéséről, a fejlesztésről és a visszafejlesztésről. Jelenleg kétségtelen, hogy a természetes elavulásnál, a kívánatos mértéknél szélesebb a nem gazdaságos termelés köre. Mindenekelőtt azért, mert túl sok féle késztermék és részegység készül hazánkban, s így a gyártás*nem lehet eléggé szakosított. A túl bőséges gyártmányválasztékot pedig a nemzetközi munkamegosztás fejlesztésével csökkenthetjük. Lehetővé tesszük, ösztönözzük, hogy az olcsóbb, jobb, korszerűbb külföldi termék kiszorítsa a drágább és korszerűtlenebb hazait. S ezzel egyben más termékeink sorozatnagyságát, exportképességét is fokozhatjuk. A nagyobb sorozat, az erősen szakosított gyártás korszerű és termelékeny technológia alkalmazását teszi lehetővé. A tennivalók egyértelműek. Felismerésüket viszont nem egyszer a tisztánlátás hiánya nehezíti. Nem ismerjük például’ a különböző vállalatok és termékek megbízható jövedelmezőségi rangsorát. A nyereség alakulása nem tükrözi megbízhatóan a gazdaságosságot. Az ár- és a jövedelemszabályozás, az állami támogatások mértéke, stb. lényegesen befolyásolja, különböző irányba eltéríti a nyereség alakulását a népgazdasági szintű jövedelmezőségtől. Egy-egy vállalat keretében azonban mindez nem zavarja számottevően a különböző termékek gazdaságosságának összehasonlítását. A vállalat gyártmányainak jövedelmezőségi rangsora alapján folyamatosan gondoskodni lehet a gyártmányösszetétel korszerűsítéséről: a listavezetők aranyának növeléséről, s a sereghajtók felzárkózásáról, esetleg visszaszorításáról. K.
