Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-16 / 166. szám

^W. őTSal r« = vasarttaft iracBEKtsw Külföld hantom HORGÁSZ-HÁZASPÁR HARMÓNIÁJA MESTERSÉGEM CÍMEREJ MACSKAFAJDALOM " (Zbigniew Jujka (Lengyelország) karikatúrái) MUNKAMEGOSZTÁS ® Tudomány @ TECHNIKA 9 Tudomány G TECHNIKA 9 Tudomány i Szántás —aratás után KERESZTREJTVÉNY Madarak és űrrakéták A hatvanas évek végérj tör­tént, hogy az amerikai űrku­tatás fő bázisán, Cape Keh- nedyn, azért kellett elhalasz­tani egy rakétakilövést, mert a startra kész rakéta telefon­drótját egy arra repülő peli­kán elszakította. Cape Kennedy Floridában terül el, a 28. és a 29. széles­ségi fok között, szubtropikus övezetben. Amikor az ameri­kaiak 1950-ben megkezdték első rakétakísérleteiket, ez a terület mocsaras vidék volt: szubtrópusi madarak, mér­ges kígyók tették változatos­sá, egyben veszélyessé. Ismere­tes, hogy az amerikai kor­mány 1961-ben az akkori Cape Cana ver alt ' jelölte ki a NASA bázisául. Ekkor még mintegy 20 ; ezer aligátor volt honos ezen a vidéken. A bá­zist építő munkásoknak meg is gyűlt a bajuk velük, mert előszeretettel fészkelték be magukat a kikotort csator­nákba és kivájt gödrökbe. Az orlandói repülőtértől autó­úton közlekedő mérnökök gyakorta ráhajtottak az út­testre merészkedő páncélos tatukra. Ezek az állatok a dél-amerikai kontinensről hú­zódtak erre a környékre. Bi­Hollandiában a tenger ár­jával való ősi küzdelem már régóta kifejlesztette az állandó készenlétet bajba ju­tott hajók mentésére. Üzleti érzékkel rendelkező hajósok aZütáh rájöttek," hogy ten­geri viharban menteni nem­csak önzetlenül lehet, hanem pénzért is. Már 1842 óta foglalkoznak holland hajó­sok üzletszerűen hajómen­téssel. Az egész világon a legnagyobb ilyen vállalat a rotterdami L. Smit-cég, amelynek 140 mentőhajója mindenütt portyázik a nem­zetközi vizeken és hívásra odasiet, ahol hajószerencsét­lenség történik. Jellemző, hogy az angolok is ezt a cé­Ma mát egyre erősebb az a törekvés, hogy a talaj kí­méletes megművelésével ér­jenek el nagy termést. Mind több kutatási eredmény bi­zonyítja ugyanis, hogy a ha­gyományos talajművelés hosz- szú távlatban árt a talaj ter­mőképességének. Ezért mára gyakorlatban is foglalkoznak a talaj mozgatása nél­kül és a talaj mi­nimális mozgatásával való növénytermesztés lehetősé­geivel. Mindaddig azonban, amíg ezek az újabb módsze­rek nem váltják fel a hagyo­mányos talaj művelést, na­gyon fontos marad az aratást közvetlenül követő talaj mű­velési eljárás, a tarlóhántás. Vízháztartás a talajban Régi nézet, hogy az aratás után visszamaradó talajned­vesség megőrzését és a nyári, nyárvégi csapadék jó befo­gadását a tarlóhántás nagy­mértékben elősegíti. Egyesek szerint a tarlóhántással por- hanyóssá, levegőssé váló fel­ső talajréteg — nagy levegő­tartalma miatt — valósággal hőszigetelőként védi a közvet­lenül alatta lévő talajréteget az erősebb felmelegedéstől és egyben a párolgás okozta víz- veszteségtől. Ugyanakkor a lehulló csapadék a laza fel­színen keresztül könnyebben jut a mélyebb rétegekbe és kevesebb párolog el belőle, mint a lazítatlan talajba ne­hezebben beivódó, a felső ta­lajrétegekből csak lassan le- szivárgó vízből. Van olyan nézet is, hogy a felszíni rétegek lazítása mint­egy szétrombolja a talajban kialakuló haj szálcsővességet; ez meggátolja a hajszálcsö- vesség vízemelő működését, így a mélyebben lévő víz fel­jutását és felszíni elpárolgá­sát. Harc a gyomok ellen Kétségtelen, hogy a tarló­hántás óvja a talaj vízkész­letét, ha az ezzel kapcsolatos egyes nézetek vitathatók is. A vizsgálatok szerint a tar­lóhántás 12—30 milliméter csapadéknak megfelelő vizet is megtakaríthat. A nedves­ségmegőrzésben azonban min­den egyéb tényező mellett az egyik legfontosabb az, hogy a tarlóhántás csökkenti a gyo­mok számát, amelyek a leg­gyakoribb pazarlói a talaj- nedvességnek. A visszamaradó — az ara­tás módjától függően külön­böző hosszúságú és összetéte­lű — learatott növény szár- és gyökérrészei, az aratáskor kipergő gyom- és kultúrmag- vak, valamint az aratás előtt kikelt gyomnövények a tarló­hántással a talajba kerülnek, így a már kikelt gyorpok el­pusztulnak, a gyommagvak pedig a mélyebb, nyirkosabb talajrétegbe kerülve kicsiráz­nak és utána elpusztíthatok; tehát valóban nagymérték­ben csökken a gyomok szá­ma. A kártevők sem szeretik... Mivel a gyomnövények nemcsak közvetlenül okoznak kárt, hanem közvetve . azzal is, hogy rengeteg növényi kártevő és betegségokozó köztes gazdái, vagy legalább­is a szaporodásukat elősegí­tik, átmenetileg táplálékul, búvóhelyül szolgálhatnak számukra, a gyomok vissza­szorításával ezek a kártékony szervezetek nem tudnak meg­élni, szaporodni: így közvetve ellenük is hat a tarlóhántás. Régebben azt is feltételez­ték, hogy a tarlóhántásnak közvetlenül is nagy a rovar­pusztító hatása. Az ezzel kap­csolatos megfigyelések sze­rint a talajművelő eszközök szétroncsolnak ugyan néhány kártevőt, és felhoznak a fel­színre puha testű lárvákat, amelyek ettől elpusztulnak (ezenkívül a fellazított talaj­ból sok kártevőt ki­szednek a madarak is), de ennél sokkal jelentősebb a tarlóhántás gyomok vissza­szorításából eredő, a kárté­kony szervezeteket közvetve pusztító hatása. Lángszóró a tarlón A kutatók foglalkoznak az­zal a lehetőséggel is, hogy a tarlóhántás helyett lángszóró­val égetik le a tarlót, mert ez is gátolja a gyomok előtöré- sét. Hasonló hatású a tarló felégetése; utána a talajmun­ka is könnyebb, és ha elége­tett szalma, tarlómaradvány kerül a talajba/ nem jelentke­zik kedvezőtlen mellékhatás. Ha ugyanis nem nitrogén­gyűjtő pillangós virágú nö­vény tarlója maradt vissza, hanem más növényé, a talaj rendszerint ■ nem képes ele­gendő nitrogént szolgáltatni a talajba került tarlómarad­vány elbontását végző mikro­szervezetek számára. Ez kü­lönösen veszélyes nitrogén­szegény talajnál, és nagy mennyiségű tarlómaradvány bedolgozásánál. A szalma nitrogénszegény szerves anyag, amelyben a nitrogén és szén aránya 1:00, az istállótrágya átlagosan 1:16 arányával szemben. A talaj nitrogénszintjének eb­ből eredő időleges csökkené­se a fő oka annak, hogy a következő növény rosszul fejlődik, hozama csökken, amit pentozánhatásnak ne­veznek. Nagy mennyiségű szalma bedolgozásánál azon­ban, még akkor is, ha az ara- tás-cséplés után visszamaradó szalmát nem gyűjtik be, ha­nem közvetlenül beszántják a talajba, elkerülhető a bioló­giai nitrogénmegkötés. Ennek az a feltétele, hogy egy-egy mázsa visszamaradt szalmára 0,8—1,1 kilogramm nitrogén hatóanyagot tartalmazó mű­trágyát számítva, a tarlót mű­trágyázzák, és utána közvet­lenül 10 centiméter (laza ho­moktalajnál is legfeljebb csak 15 centiméter) mélyen fel­szántsák a tarlót. Komiszár Lajos 1872. július 16-án született Roald Amundsen norvég sarkkutató, aki 1911. december 14-én elsőnek érte el a Déli-sarkot. Umberto No­bile olasz ezredes miatt az ex- nedíció tagjai elestek a New York (Times által Ígért hatalmas Összegtől. Az expedíció végén az elszámoláskor 75 ezer dollárt kel­lett kiegyenlíteni, amit Amundsen vállalt. Ekkor írta naplójába a bekül­dendő sorokat: vízsz. 1., 35., 38., és függ. 13. VÍZSZINTES: 13. Magasba tartja. 14. Tremo- lózik. 15. Pusztít. 16. Főnök, zsar­gonban. 17. Vatelint tesz a kabát­ba. 19. ' Helyhatározó rag. 20. Gúny. 21. Folyó a Szovjetunió­ban. 22. Dickens írói álneve. 24. Kassza része! 27. A János vitéz ze­neszerzője. 29. Dohányzik. 30. Ék­telen szin! 32. Férfi, ember ci­gánynyelven. 33. Nem tömör. 37. Bizonytalanul áll. 39. Messze, tá­vol, költőiesen (+’)■ 40. Köré csavar. 41. Község megyénkben. 42. E-vel gumimárka. 44. Előde. 45. A cséplőgép neve régen. 48. Panamai gépkocsik felségjelzése. 49. Rajzoláshoz használt Unta. 50. Baranya megyei község. 52. Süte­ménybe teszik. 53. Igekötő. 55. A milói Vénusz is ilyen szobor. 56. D-vel postára viszi a levelet. 57. Egykori tetőfedő anyag. 59. Haj- dú-Bihar megyei községbe való. 60. Hegyezd a füled! FÜGGÖXrEGES: 2. Ritka női név. 3. Drága bun­da. 4. Dél betűi. 5. Német tojás. 6. Katonai fogatolt szállítóoszíop. 7. A magasba. 8. MII!!! 9. Talál. 10. Fa része. 11. ötszáz;egy római számmal. 12. Érzékszerv. 17. Ne­mes ital. 18. Gépkocsiszervizben alkalmazott. 22. BAC. 23. ízlése szerinti személy. 25. A ritka föld­fémek családjába tartozó vegyi elem. 26. Vásároljak? 28. Óvodai alkalmazott (—’). 29. .......örömest, a legnagyobb készséggel. 30. Va­laki adósságáért anyagi jótállást vállal. 31. ... ez a zsemle, 31. Ritka férfinév, névelővel. 35. Régi súlymérték. 36. Városrész-rövifli- tés. 43. GNS. 46. Színpadi mű. 47. Kínai államférfi. 48. Nyugalma­zott, Kossuth-díjas operaéneke­sünk. 50. Vas megyei község. 51. Keskeny csíkra hasított, megmun­kált állati bőr. 52. Dáma, utolsó kockában kétjegyű mássalhang­zó. 54. Mocsár. 55. Kopasz. 56. A fa, betűi. 58. Mássalhangzó kiejt­ve. 59. Kéz egynemű betűi. 60. Hangtalanul hív! A megfejtéáeket július • 24-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk elS zony, nem egy autós az ároM ban kötött ki miattuk. A NASA illetékeseinek * legtöbb gondot azonban a tenger elegáns vonalú madarai, a sirályok okozzák. Ezek oda­fészkelnek a rakétakilövő áll­vány kiszögelléseire, a vezeté­kek elágazásaihoz, a reflekto­rokra stb. Nem hibáztathatok kitűnő ösztönükért; hiszen a kilövőtorony kilencedik eme­letén rakott fészek a sirály- mama számára éppoly kígyó­biztos, mint — mondjuk — Gibraltár szikláin. A sirályok a rakétákat ürülékükkel m szennyezik; ez rendkívül ma­ró hatású, kikezdi a rakéták festékrétegeit, sőt előfordult az is, hogy a korrodálás miatt részben ki kellett cserélni a fémlemezt. Sorolhatnánk még a sirá­lyok egyéb veszélyes kártevé­seit, de talán ennyi is elég »ahhoz, hogy megértsük: a NASA illetékeseinek nem kis gondot okoz a támaszpont környékén ez a probléma. A sirályok riasztásával csaknem két évtizede kísérleteznek itt, egyelőre vajmi kevés ered­ménnyel. Ű* get hivják, ha hajóikká* baj történik. Amikor a Pa­cific Glory tartályhajó az angol partok közelében nem­régiben zátonyra futott és attól féltek, hogy 77 ezer tonna pjaj árasztja el az an-H goi, partokat, a munkálato­kért az' angolok 400 ezer fort­tot fizettek. A holland vál­lalat működésének elvi alap­ja: sikertelen mentés után nem jár semmi, még költségmegtérítés sem. Pedig sok esetben óriá­si összegre rúgnak a költsé­gek, de az egyre nagyobb hajók beállításával a menté­si szolgálatok díjazása ilyen feltételek mellett is kifize­tődő. Július 2-i rejtvény pályázatunk megfejtése: „Zúgasd a húrokat ameddig ég a fény, szememben és a Július egén, ameddig sárgán ringnak a ka­lászok.” Nyertesek: Balogh Jolán, niés Ilona, Kántor Teréz, Nagy József- né, Tóth Imréné nyíregyházi, Paczári István baktalórántházi, Jeney Ferencné hodászi, Nagy János kislétai, Horváth Sándor és Szabó Gizella nyírbátori kedves rej tvényf e j tőink. A nyereménykönyveket postáit elküldtük. fi hajómentés — nfnt üzlet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom