Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-16 / 166. szám
1971 Július ÍU. oliaf ’ KÓTA/BÓL /ÖN Ivóvíz az új lakónegyedeknek — Közel húsz éve annak, hogy lakatosszakmával alapító’tagként a vállalathoz jöttem. Néhányan aktatáskába raktuk a műhely berendezéseit, kerékpárra ültünk és jártuk a megyét. \ kézi fúrásoknál naponta kilométereket kellett gyalogolnunk, így nem csoda, hogy egyik kollégánk „kilométerpénzt” követelt... Kovács Antal, a Szabolcs- Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat szb-titkára így emlékszik vissza pályafutásának kezdetére, majd egy gépelt „monográfiát” tesz az asztalra. Ebből megtudhatjuk, hogy a jogelődnek, a kűtkarbantartó vállalatnak 1953-ban 17 do'gozó ja volt, akik fatorony segítségével mechanikusan fúrták a kutakat. 1955-ben 103 dolgozó 7 millió forint értékű termelő- munkát végzett, 1960-ban már 13 millió íorint értékűt. 1964-ben központi irodaházat és tmk-műhelyt kapott a vállalat, 1966-ban a SZAVICSAV átvette a mátészalkai termálfürdő üzemeltetését, amelynek fejlesztésére azóta 2 miimillió forintot költött. A rövid leírás csak a legjelentősebb eseményekről számol be. A vállalati üzemi híradó azonban júniusban pályázati felhívással fordult a dolgozókhoz: Krónika címmel írják meg a vállalat és saját éjetük két évtizedes fejlődését, A pályamunkában a többi között a kótaji vímű építése, az árvíz utáni küzdelmes munka és néhány egyéni életút elevenedik majd meg. A krónikában külön fejezetet érdemel a vezetőségnek az 1970-ben született — talán az országban is egyedül álló — kezdeményezése, amely az általános műveltség és a szakmunkásképzés érdekében született. A vállalat átrendezett klubját dolgozók levelező iskolájának „nevezték ki”, s minden hétfőn 17 dolgozó várta ide a nyíregyházi tanárokat, akik ellenszolgáltatás nélkül, túlórában tanították" a VI., VII. ésVIII. osztályos „diákokat”, a vállalat és a városi tanács művelődési osztályának megegyezése alapján. A dolgozók — a vidékiek is — munkaidő alatt, bércsökkenés nélkül tanultak. És tanulnak ismét szeptembertől — közöttük új jelentkezők is lesznek. Ennél a vállalatnál is kevés a szakmunkás, s a rátermett ' segédmunkások közül csak az küldhető szakmunkástanfolyamra, aki elvégezte a 8- általánost. (Ezért is kezdeményezték az általános iskolai oktatást.) Szedlák Béla biztonsági előadónak erről ez a véleménye: — Több szakemberre van szükségünk munkavédelmi szempontból is, hogy a munkavégzés hibátlan legyen. A balesetek egy része abból származik, hogy szakmai fel- készültséggel nem rendelkezők dolgoznak nálunk veszélyes és komoly szaktudást igénylő munkakörökben. Ezért szerveztük a gépkezelői tanfolyamot, s hamarosan vízműkezelői és hálózatkezelői tanfolyam is indul a vállalatnál. A több, mint 600 dolgozót foglalkoztató vállalatnak három fő tevékenysége van: vízszolgáltatás, fürdőüzemeltetés és szennyvíztisztítás. A dolgozók tevékenysége Gáva- vencsellőtől Mérkvállajig az egész megyére kiterjéd. Ti-, szalökön jó ütemben épül „a szennyvízcsatorna és a víztisztító mű, Mátészalkán is elkezdték a szennyvízhálózat építését, az árvizes területen a közművesítés befejezésén, illetve bővítésén dolgoznak a vállalat munkásai. Nyíregyházán a közeli napokban kezdik építeni a 2. számú víztermelő telepet. Ez a létesítmény látja majd el a megyeszékhely új lakónegyedét ivóvízzel, az új gyárakat pedig ipari vízzel. A főmérnök újságolja, hogy a közeli hetekben új fúrógépet vetnek be a munkálatok meggyorsítására, s év végéig egy korszerű szennyvízcsatorna-tisztító gépet vásárol a vállalat Svédországból. A nyíregyházi gépészek mondják, ho"” ezekben a napokban csúcsfogyasztás van ivóvízből, egy percre sem A tárgyalóteremből Bál a Fehér akácban A mese lényege így hangzott: — Fél kettő körül zajt hallottam. Kimentem és látom, hogy a bejárattól'5—6 méterre egy tömeg verekedik. Bállá Gyula a földön feküdt, vagy hatan voltak körülötte. Ütötték, rugdosták. Kiss Zoltánt is vagy négyen fogták közre. Ezt még az ügyészségi kihallgatáson mondta ifj. Nagy Sándor 26 éves nyírbátori épületbádogos kisiparos, aztán így folytatta, de már a bíróságon. — Hámjöttek vagy nyolcán, tízen. Elővettem a kést, kinyitottam és kiáltottam, hogy ne jöjjenek közelebb, mert kés van nálam. Megálltak, de hárman tovább jöttek. Ahogy a kést magam előtt tartottam, az egyik beleesett. Nagy Sándor vallomásából mindössze annyi bizonyult igaznak, hogy a kés alaposan belement Fekete Ferenc hasába. Csak a körülmények nem stimmelnek. A dolog ugyanis nem, fél kettőkor kezdődött — hajnal fél .kettőről van szó — hanem előző ’nap délután, amikor Nagy a nyírbátori sportpályán találkozott barátaival. Bállá Gyula kocsival volt és megbeszélték, hogy elmennek egy kicsit szórakozni. Az Utasellátóban kezdődött az ivászat: 2—3 üveg sört ittak fejenként, aztán a Sipos- féle kocsmába me ‘ ak, de itt — a vál*'-'-"'*-"'-'» kedvéért — bort ás fröccsöt ittak. Innen is tovább mentek, de a kocsit már Nagy Sándor vezette Neki nem ártott meg annyira az ital, mint a tulajdonosnak. Az út Öfehértó- ra, a Fehér akác étteremhez vezetett, ahol éppen bál volt. Jobb helyre nem is ■csöppenhetett volna az öt nyírbátori fiú. Leültek és pálinkát rendeltek. Pontosan nem tudni, hogy mennyit ittak, de már több üveg kiürült és az ital hatása sem maradt el. Hangoskodtak, szemtelen- kedtek a lányokkal, megjegyzéseket tettek a táncosokra. Egy ilyen ügy miatt fél kettő táján Bállá Gyula összeszólalkozott Palincsár Mihály ófehértói lakossal. Mint ahogy már szokás, a dulakodásbói verekedés lett. A nyírbátoriak kivonultak a vendéglő elé és egy tömegverekedés alakult ki. _ Nagy Sándor egy fiatal korú fiúval verekedett, és hogy biztosítsa győzelmét, előszedte zsebkését is. Fekete Ferenc, aki addig a vendéglő ajtajában állt, az útra akart kimenni. Mikor Naáy közelébe ért, egv szúrást érzett a hasába. Másra már nem maradt idő, mert megérkeztek a rendőrök és a verekedés abbamaradt. A nyírbátoriak beültek a kocsiba és hazamentek, a sérült Feketét pedig orvoshoz, majd kórházba szállították Az életveszélyt gyors operációval sikerült elhárítani. Nagy Sándort másnap reggel letartóztatták. A báli verekedés ügyében a napokban hirdetett ítéletet a megyei bíróság dr, Ardai Pál tanácsa Nagy Sándort emberölési kísérletért, valamint közlekedési vétségért 3 év és 6 hónán szabadságvesztésre ítélte és két évre eltiltotta a közügvek gyakorlásától. A szabadságvesztést szigorított börtönben kel! letölteni. Az ügyész súlyosbításért. a vádlott és védőié eny-^ hítésért fejlebbezett. Másodfokon a Legfelsőbb Bíróság hoz majd ítéletet. (balogh) szabad engedni, hogy a csapok kiszáradjanak. A szakembereknek állandóan készenlétben kell lenni, hogy ne legyen fennakadás a kánikulában. Dávid Mihály így ír az üzemi 'híradóban: „Nyíregyháza vízellátásának tervei eredetileg 8 ezer köb- méter/nap víztermelésre készültek. Az ipari és kommunális vízfogyasztás olyan mértékben emelkedett a városban, hogy tavaly nyáron több, mint 16 ezer köbméter Vizet kellett termelnünk naponta”'. A víztermelés megduplázásának érdekében a vállalat bővítette a víztisztító szűrőtelepet, új kutakat fúrt és megépítette a 400 milliméter átmérőjű új távvezetéket Kó- taj és Nyíregyháza között. A megyeszékhely ivóvíz-ellátásában előreláthatólag a jövőben sem lesz fennakadás, mert a közelmúltban végzett felmérés szerint a meglévő kutak napi 21 ezer köbméter víz szolgáltatására alkalmasak, tehát bőven van tartalék. A szakemberek azt mondják, hogy megóvható a kótaji víz minőségének romlása a növekvő fogyasztás esetén is. Nábrádi Lajos Éjjel^nappal értünk..* 1 örzsgár da jelvényt és jutalmat kaptak a nyíregyházi egészségügyi dolgozók Hír: Július 15-én délelőtt fél 10-kor a városi tanács vb-termében dr. Vincze Károly városi főorvos hatvankét egészségügyi dolgozórfak — gyermekgondozónak, gyermekorvos mellett dolgozó asszisztensnőúek, körzeti ápolónőnek, orvosnak, közegészségügyi ellenőrnek — adta át a törzsgárdajel- vényeket, okleveleket, pénzjutalmakat, jutalomszabadságról szóló elismerő leveleket. ★ « Nem igazságos:, hogy csak három arcot mutatunk be közülük, valamennyien megérdemelnék. De terjedelmünk véges, így három különböző poszton — éjjelnappal helytálló — egészség- ügyi dolgozóval ismertetjük meg olvasóinkat. A betegek százai, ezrei jól ismerik őket... ★ Járványügyi ellenőr — ez a hivatása Sipos Józsefné- nek. Tizenöt éve kezdte, először általános közegészség- ügyi és járványügyi ellenőrként. Boltokat, vendéglátó- helyeket látogatott, a tisztaságot vigyázta, hogy ne üsse fel a fejét fertőzés, mérgezés. Két éve végezte el a szakosított járványügyi ellenőri tanfolyamot, kitűnő eredménnyel. Azóta fáradhatatlanul járja a fertőző betegségben szenvedő családokat, gondoskodik róla, hogy a betegség ne terjedjen tovább... — Sajnos, többnyire kerékpárral — mondja. A tanya világ igen nagy. Nincs más jármű, hisz olyan helyre is menni kell, ahová nem jár busz. Szeretem ezt a hivatást, még akkor is, ha az emberek, akiknél megfordulunk nem éppen kellemesen gondolnak ránk. Néhol alig akarnak beengedni, de általában sikerül megértetni hogy nem őellenük, hanem értük és a család, a rokonság, a környezet érdekében teszünk lépéseket. S nem fél az állandó veszélytől, amely a járványügyi ellenőrt fenyegeti? — Nem, bár óvatos vagyok. Több védőoltást kapunk. S bennünket tisztelnek a vírusok, bacilusok — mosolyog. Korszerűen felszerelt székházat kap az MHSZ Mátészalkán. Az építkezések már a befejezéshez értek, s megkezdték .a műszaki átadást. (Hammel József felv.) Nyugdíjasok Térdük roggyant, hajuk ősz. A ráncok nemcsak éveiket, de küzdelmeiket is idézik. Árnyékuk egy dolgos élet. Ismerem korosztályuk egyik tágját. Fiatalkorában, hogy mélyen el ne aludjék, boronáját megfordította, két pokrócot lökött rá és azon aludt. Kint a szabad ég alatt, így pitymallatkor a szögek szúrására, hajnali hidegre felébredt, és korán tudta kezdeni a szántást. Barátunk falusi fuvarosember volt. Annyit pihent, amennyit a lova. Idős ibrányi emberekkel — az Októberi Szocialista Forradalom idején vöröskatonák voltak a fiatal Vörös Hadseregben — való beszélgetéseimből ismerem, hogy az itteni szegényemberek sok-sok veríték és megaláztatás közepette tudták csak biztosítani a legszükségesebbet, szegényes élelmet családjuknak. E korosztály, két kegyetlen világégés átélése után jutott el az öregkor, a pihenés évtizedeibe. Ezért is határozott úgy az ibrányi „Rákóczi” Mezőgazdasági Termelőszötkezet vezetősége, hogy járadékos tagjainak kiegészítésként havi 100,— forintot folyósít. A termelőszövetkezet főkönyvelőjétől, Márton Ká- rolytól tudtuk meg, hogy az 1971-es év fordulópont volt a termelőszövetkezet életében. A tagság korábbi években végzett odaadó munkája biztos anyagi bázist teremtett. Három és fél millióért vásároltak gépeket. Lehetőségük nyílt 750 ezer forintos fejlesztési alap képzésére. A tagság nagy részének korábbi javaslata alapján így a termelőszövetkezet járadékosai jövedelmének az emelésére is sor kerülhetett. Kedves figyelmesség a termelőszövetkezet vezétőségé- től, hogy száz forint járadék- kiegészítést havonta a tagság által juttatják el az idős emberekhez, így meg is látogatják volt tagjaikat. Akik időközben elköltöztek a községből, azoknak pedig postán küldik a kiegészítést. Gondosságukat köszönőlevelek nyugtázzák. A termelőszövetkezet talált más módot is nyugdíjasai és járadékosai anyagi és egyéb jellegű támogatására. A községben van öregek napközije. A tanács által vá-, sárolt kényelmes berendezést a termelőszövetkezet televízió- és rádiókészülékkel toldotta meg. \ Meglátogattuk az öregek napközijét is, mely tizenkilenc tagot számlál. Csak rádiót és televíziót hallgató idős asszonyokat találunk otthon. A férfinép zöme dolgozni volt. Nyugdíjasok, járadékosok dolgozni? Ez is a szövetkezet figyelmessége. „Az öregeknek jutott dinnyeföld”. Egy háromszáz négyszögöles diny- nyeföldet adott az idős férfiaknak. Ez az ő paradicsomuk. Itt „élik ki” magukat. A „dinnyések” közül ebédelni elsőnek Kovács és Pa- zonyi bácsi érkezik haza a napközibe. A végzett munka öröme ott ül arcukon. Kovács bácsi mutatja is, milyen nagy már a görögdinnye. A sárga meg már lassan kezd érni. Ám a szövetkezetiek ezzel sem elégedettek. Gondjuk kiterjed azokra az idős tagokra is, akik betegek, családjuk más községben, városban él. Velük eltartási szerződést szándékoztak kötni. így akarják biztosítani nyugodt öregkorúkat. És a példa ragadós. A tanács a magatehetetlen öregeket ápoltatja. A napköziben rendszeres vendég a körzeti orvos. A gimnazisták műsorokkal kedveskednek a napközi lakóinak. Az úttörők a betegek ebédjét viszik haza. Nem minden idős ember gondját oldották meg Ibrány- ban. Ám a kezdeményezés, az út, amelyet a dolgozó korosztály értük tesz: nemes. Sigér Imre Harminc éve ápolónő Sá- rosi Józsefné. 1936-ban kezdte a kórházban, mint takarítónő. Később lett ápolónő. Azt tartja 'a legmaradandóbb élménynek a pályafutása során, . amikor l'^’t évig a kórház csecsemőosztályán dolgozott, s az ápolónő lelkiismeretessége is hozzájárult sok-sok csecsemő megmentéséhez. — Soha nem felejtem el, közvetlenül a felszabadulás után volt: Egy gazda hálából egy csikóval akart megajándékozni, mert az agyvérzéssel Született kicsit sikerült megmentenünk... Természetesen nem fogadtam el. Bizony, akkor előfordult, hogy magunktól is megvontuk a falatot, hogy az operált beteg vagy szülőanya hamarabb megerősödjön... Jelenleg a nyíregyházi tizedik egészségügyi körzet ápolónője Sinkovics doktor mellett. A Soltész Mihály, a Vöröshadsereg és a környező utcák tartoznak ide, ahol igen sok az idős ember. Nagy-nagy türelem és szeretet kell hozzájuk. Tizenegy éve a körzetben szinte mindenkit ismer, ki költözött gl, ki jött a helyére... — Előfordul, hogy még gyógyszer sem kell a betegnek. Elmondja a családi, munkahelyi gondjait és megkönnyebbül... Egy gépkocsivezető, Gáva Ferenc is törzsgárdajelvényt és jutalmat kapott. Tizenhat évig volt műtős a kórházban, négy éve az éjjeli orvosi ügyelet Volga gépkocsiját vezeti. Kényelmesebb ..sofőrállást’’ is talált volna, de szereti az egészségügyet. Este fél 7-kor áll szolgálatba, reggel fél 8-ig. Egy- egy éjjel 80—90 kilöméteVt is megy, néha százötvenet. Nem nyílegyenes útón, sokszor kis zugutcákban, a végtelen tanyabokrokban, ahol még a házszámot sem találják meg könnyen. — Sok beteg azt szeretné, ha leteszi a telefont, már ott is lennénk. De a mi kocsinkon nincs megkülönböztető jelzés, ugyaftúgy meg kell tartanom a KRESZT, mint bármelyik „közönséges” kocsi. Általában időben a helyszínen vagyunk. Néha előfordul, hogy a beteg jobban lett, de elfelejtettek bennünket értesíteni, hogy ne menjünk. Még ezt említi; egy „rö- videbb” kocsi alkalmasabb lenne a szűkebb utcákban, gyorsabban menne a fordulás. P. G. Könyvtárosok tanácskozása Mintegy ezer meghívott részvételével a közeljövőben rendezik meg a könyvtárosok és dokumentátorok nemzetközi tanácskozásait Budapesten. A Könyvtáros Egyesületek Nemzetközi Szövetsége (IFLA) és a Nemzetközi Dokumentációs Szövetség (FID) a nemzetközi könyvév jegyében tartja konferenciáit a magyar fővárosban. Az IFLA tanácskozásának dátuma: augusztus 26—szeptember 2. A Magyar Tudományos Akadémián sorra kerülő üléseken Az olvasás a változó világban című témát vitatják meg. Megbeszélik a különböző jellegű könyvtárak teendőit és azok fejlesztésének problémáit is. Vendégeink szakmai programját budapesti és vidéki könyvtárlátogatások, találkozók egészítik ki. A FID konferenciája szeptember 2-án kezdődik, 11-én pedig, nemzetközi kongresszusa nyílik meg. A Nemzetközi Dokumentációs Szövetség ülésein szó lesz a kis országok és a kevésbé iparosított államok részvételéről a világméretű dokumentációs tevékenységben és a nemzetközi információs cserében. {
