Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-16 / 166. szám

firxrx. EVTOLTA.M, 166. SZÁM ÄRA T FORINT 1972. JULIUS 16. VASARNAP LAPUNW TARTAL!V14BŐLí Munkások Szabolcsban, A neve: NYÍRFA (3. oldal) (3. oldal) Vasárnapi'melléklet (7—8—9—10. oldal) A sportvezetők Tiszadobon (11. oldali A gyár becsülete ! ' A negyedév végi hajrák­ról beszélgetve jegyezte meg a minap az egyik gyár főmérnöke; „Szer­vezés kérdése az egész. Ott, ahol jól terveznek, nem fordul elő ilyesmi.” Mielőtt lezártuk volna a vitát, bele- kapcsolódot a beszélgetésbe a gyár igazgatója is, mond­ván': „Ha a feltételek adot­tak. Néha el kell vállalnunk olyan munkákat-is, amelyről korábban nem volt szó. Csak azért, mert annak a társvál­lalatnak egyéb megrendelése is van. Nem utasíthatjuk vissza, van becsület is.” Ez év elején új munkára álltak át a nagykállói gépja­vítóban, amelyet már nem volt idejük felszerszámozni. Mégis elvállalták, mert egy velük már régebben koope­ráló megrendelőről volt szó. Nem akarták, hogy csorba essék eddigi jó kapcsolatu­kon. Öle magúk mentek el egy másik gyáregységhez és hozták el szinte egyenként az ott már korábban készí­tett alkatrészek sablonjait. A zömmel exportra terme­lő Vencsellői Cipész Szövet­kezet elnöke említette: egy soron kívül megrendelt kül­földi szállítmányt csak úgy tudtak megfelelő időpont­ba útnak indítani, hogy szin­te az egész üzem hetekig túlórázott. Jómaga is csak késő éjszaka járt haza akko­riban, s szinte nem is talál­kozott a családdal. A gazdaságirányítás új rendszerének bevezetése kezdetén egyes termelőhe­lyeken kezdtek „magas ló­ról” beszélni a megrende­lőkkel, mondván: „Nem gaz­daságos az előállítása, nem vállaljuk.” így utasított el egy, a Zsiguli gépkocsikhoz szükséges, áttételes koope­rációs munkát akkoriban az egyik szabolcsi középüzem. Csupán azért, mert kevés lett volna rajta a haszon. Azt már nem vették számí­tásba, hogy évtizedekig lett volna lekötve a kapacitás, s a nagy széria a leggazdasá­gosabb vállalkozás. Igaz; minden ígéret any- nyit ér, amennyit valóra is váltanak belőle. A vállalás ígéret is. Határidő, mennyi­ség és minőség. Nemcsak a gyár, hanem az egész kollek­tíva érdeke, hogy az ígéret ne maradjon csak szép szó. Még akkor sem, ha a kap­csolatok ápolása néha egy kis nehézséggel, „rátartás­sal”, vagy hajrával jár. Tóth Árpád Hidak tsz-kezelésben Megkezdődött a tanácsok által fenntartott kisebb hi­dak átadása azoknak a ter­melőszövetkezeteknek. álla­mi gazdaságoknak, amelyek használják ezeket a hidakat. Az eddigi felmérés szerint 130 olyan, kisebb híd van Sza. bolcs-Szatmárban, amelyen közhasznú forgalom — tehát települések, lakott helyek közötti rendszeres forgalom — nincs, viszont az ezen a területen gazdálkodó tsz-ek. nek, gazdaságoknak feltét­len szükségük van a hídra hogy a mezőgazdasági mun­kát végezni tudják a kisebb folyók, csatornák túlsó part­ra eső részén is. Az év végére minden hi­dat átadnak a használók ke­zelésébe. U Ne Win látogatása a Dunai Kőolajipari Vállalatnál U Ne Win, a Burmái Unió Forradalmi Tanácsának elnö­ke, miniszterelnök és kísé­rete szombaton délelőtt Szászhalombattára, a Dunai Kőolajipari 1 Vállalathoz lá­togatott el. A burmai vendégeket a lá­togatásra elkísérte Fehér Lajos, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Holtai Imre, külügyminiszter-helyettes, dr. Kos Péter, a Magyar Népköztársaság rangooni nagykövete. A .vállalat központjában Gór Nagy Sándor nehézipari miniszterhelyettes, dr. Mondok Pál, a Pest Megyei Tanács elnöke, s a vállalat vezetői fogadták a vendégeket, majd dr. Simon Pál igazgató a Dunai Kőolajipari Vállalat munkájáról tájékoztatott. A vendégek ezt követően üzem- látogatáson vettek részt. A látogatás következő állomása a besnyői Sallai Imre Tsz volt. Nagy László, a termelőszövetkezet elnöke ismertette a hazánkban elsők között megalakult kö­zös gazdaság történetét, munkáját, eredményeit, majd megtekintették a tsz sertés- és szarvasmarhatelepét. A burmai állam- és kormány­fő otthonában felkereste Baki Ferenc tsz birgádveze- tő-helyettest, s elbeszélgetett családjának tagjaival éle­tükről, munkájukról. A burmai vendégek Bes- nyőről a Balatonhoz utaztak. Hírek képekben Magyar—jugoszláv gazdasági megállapodást írtak alá A tiszadobl gyermekvárosban mintegy másfél millió forintos beruházásból szakköri szobákat és irodahelyisége­ket építettek. (Elek E. felv.) Faluvégi Lajos pénzügy­miniszter és Géza Tikvicki, a jugoszláv szövetségi vég­rehajtó ( tanács (kormány) tagja, á magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bi­zottság magyar, illetve ju­goszláv tagozatának elnökei július 11—15. között Buda­pesten elnöki találkozót tar­tottak, amelyen megtárgyal­ták a kétoldalú gazdasági együttműködés legfontosabb időszerű kérdéseit. Az elnökök az alumínium­ipari együttműködés nagy jelentőségű eredményeként értékelték a közelmúltban aláírt vállalati szerződést, amely az obhovaci timföld­gyár felépítésében való ma­gyar részvételről intézkedik. A továbbiakban megálla­pították, hogy az Adria kő- olajvezeték megépítésére vo­natkozó szerződés mielőbbi aláírásában mindkét ország érdekelt. Az elnökök foglalkoztak a két ország papír- és cellu­lózipari együttműködésének lehetőségeivel. Faluvégi Lajos és Géza Tikvicki szombaton aláírta az új fizetési megállapodást. Géza Tikvickit fogadta Vályi Péter, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. E meg­beszélésen részt vett Faluvé­gi Lajos pénzügyminiszter, Tóth Elek, hazánk belgrádi és Ziya Vodusek, Jugoszlá­via budapesti nagykövete. Jelentés a Dunántúlról: Kiöntött a Karasica — Iszaptenger borítja a baranyai határt — Apad a Rába A Mecsek vidékén szom­baton folytatódott az immár öt napja tartó esőzés és a csapadék mennyisége eddig nem tapasztalt rekordszintet ért el: alig száz óra alatt csaknem kétszáz milliméter- nyi eső zúdult erre a terü­letre. Az elmúlt napokban veszélyesen megduzzadt ba­ranyai patokokon szerencsé­re levonulóban van az ár­hullám. A Karasicán azon­ban még szombaton is meg­feszített erővel védték az átázott töltéseket. A Drává­ba ömlő vízfolyás most az országhatár közelében vált veszélyessé, ahol a víz a maximumot meghaladva több helyen átlépte a maga­sított védővonalat, sőt egy helyen mintegy húsz méter szélességű szakadás is tör­tént. Az itt fekvő Illocska és Lapáncsa községeket köz­vetlen veszély ugyan nem fenyegeti, viszont jelentős mezőgazdasági terület került víz alá. A nagy esőzések és kiön­tések következtében több ezer holdnyi szántó, rét, le­gelő, erdő került víz alá Baranyában. A határ elszo­morító képet mutat: valósá­gos iszaptenger borítja a ve­téseket. A szélvihar és az özönvíz leginkább a búzát károsította, amelynek két­harmada még lábon áll. A lehengerelt kalászokat sok helyen nem lehet géppel be­takarítani. Baranyában leg­alább tíz év óta nem kellett kézzel aratni, most viszont erre is szükség lesz. He­lyenként az iszap annyira beborította a földre vert ka­lászokat, hogy ott már nem lesz aratás az idén. Tetemes károk keletkeztek a híres baranyai őszibarackosokban is: a szélviharok nyomán valóságos gyümölcsszőnyeg borítja a fa alját. Szombaton délelőtt to­vább növekedett az árvíz- veszély a zalai vízfolyások mentén, elsősorban a Mura völgyében. Reggel 8 órától 10 óráig további tíz centimétert áradt a folyó, s a vízszint elérte a 44p centimétert. A vízmagasság egyre növek­szik, tetőzés még nem vár­ható. Letenye és Lenti kö­zött, Muraráta község terü­letén, a víz elárasztotta az úttestet, az utat lezárták a forgalom előtt: a nemzetkö­zi forgalmat bonyolító 7-es számú főútvonal Nagykani­zsa, Benyetely közötti sza­kasza az úttestre zúdult ha­talmas mennyiségű iszap miatt csak nehezen járható. Szombatra virradó éjszaka újabb nagy eső zúdult a gö­cseji vidékre, s ennek kö­vetkeztében kilépett medré­ből a Válicka is és elárasz­totta a csömödéri termelő- szövetkezet kertészetét. Újabb árhullám vonul le a Zalán is, ahol másodfokú készültséget rendeltek el. Az árvíz után belvíz is jelentkezett, ezért az ár le­vonulása lassú lesz, mert a belső területek, az árterek és patakok is telitettek A Nyugat-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság jelentése szerint szombaton a Rába Körmendnél tetőzött 463 centiméterrel. Amennyiben Ausztriából nem kap után­pótlást, a folyón levonul az ár. Szentgotthárdnál a víz péntek óta 49 centimétert apadt. A szakemberek sze­rint Rumnál és Sárváron várható nagyobb arányú emelkedés, s az árterületek elöntése. Körmenden és Csákány- doroszlón a kacsatelepeket kiürítették és a szárnyaso­kat biztonságba helyezték. Rábafüzesen egy, Panka- szon pedig két családot köl­töztettek ki a lakóházakból, a megyében több helyen me. zőgazdasági területet is elön­tőt a víz. A közutak és hidak védel­méről a közúti igazgatóság szakemberei, dolgozói gon­doskodnak. Pénteken a 8-as számú fő közlekedési út vasi szakaszán nyolc helyen keletkezett kisebb vízátfo­lyás, ami gátolta a közleke­dést. Az akadályokat szom­batra elhárították. A VAGÉP nyíregyházi gyárában jugoszláv megrende­lésre elkészült az a kemence, amelyben 1200 Celsius hő- lókig tudnak izzítani. X • .. 't . f. Paradicsomszöret a levelek! Dózsa Tsz kertészetében. (Hammel József felv.) VnAe PROLETÁRJAI,EBYESOUETEKf

Next

/
Oldalképek
Tartalom