Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-14 / 164. szám
mt 'jam a KÄEBT-Wi»TÄRÖ»S2Aff i oKfcri Biztatóak az első fél év eredményei Beszélgetés dr. P. Szabó Gyulával, a megyei tanács elnökhelyettesével a mezőgazdaság helyzetéről A LEVELEKI DÓZSA TSZ-BEN 64 HOLDON FOGLALKOZNAK ÖNTÖZÉSES KERTÉSZETTEL. A LOCSOLÁSNÁL KÉT DIÁKFIÚ SEGÉDKEZIK. A III.-OS GIMNAZISTA VARGA JÓZSEF ÉS A 8. ÁLTALÁNOST ELVÉGZETT LENGYEL GYÖRGY. Az aratók becsülete Jegyzetek Tiszacséesén és liszakóródon A mezőgazdaságiban tél évet nem lehet úgy zárni, mint az iparban, hiszen a legtöbb termelési folyamat egyéves. A mérhető végtermék évente egyszer jelentkezik. A tavaszi munkák befejezése. a nyári betakarítás megkezdése idején azonban már van egy megközelítőén reális helyzet, amiből következtetni lehet a második Tél évre is. Munkatársunk felkereste dr. P. Szabó Gyulát, a megyei tanács elnök- helyettesét, hogy vele beszélgessen az elvégzett mun. kákról. a várható terméskilátásokról és a következő hónapok teendőirőL — Hogyan sikerült megalapozni a tavaszi vetési és növényápolási munkákkal az idei tér. mést? — Ami a vetésszerkezetet Uleti, sikerült az üzemi törekvést és a népgazdasági elvárást közös nevezőre hozni. A korábbi években csökkenő kézimunkaigényes növények vetésterületét sikerült stabilizálni, egyes esetekben növelni. Ismert dolog, hogy cukorrépából, dohányból és zöldségfélékből országosan is erősen csökkent az utóbbi években a vetésterület. Megyénkben cukorrépából a tervezett 5544 hektárral szemben 5750 hektárt vetettek, ami 104 százalékos teljesítésnek felel meg. A burgonya vetéstervét is mintegy 400 hektárral túlteljesítették a szövetkezetek és a háztáji gazdaságok. Ez 102 százalékos eredményt jelent Dohányból 99 százalékra sikerült teljesíteni az előirányzatot. A nálunk legnagyobb területen termeli szántóföldi kertészeti növényből, a paradicsombólJOÍ. százalékos eredméffyt " 'értek el a szövetkezetek. A vetést jó minőségű talajba végezték, növekedett a műtrágya-felhasználás is 1971-ben hektáronként 200 kilogramm hatóanyag-tartalmú műtrágyát szórtak ki hektáronként, ami a 111. ötéves terv átlagát 51 százalékkal múlja felül. Az idei felhasználásról még csak becsléseink vannak. Mintegy 10 százalékkal a múlt évi rekordfelhasználást is túlléptük. Ápoltság tekintetében úgy a kapások, mint á gyümölcsösök rendben vannak. — Milyennek ítéli a most becsülhető terméseredményeket? — A megyénkben igen jelentős téli alma termése jelenleg közepesnek ígérkezik. Burgonyából a korai csíráztatott vetésű táblák késve kapták az esőt. ezért ott a vártnál kisebb eredményeket értünk el. A későbbi érésű burgonyákból mintegy 60 mázsás átlagtermésre számítunk, ami közepesnek mondható. A kukorica termése jelenleg jónak ígérkezik, azonban ennek még van egy kritikus időpontja, a virágzás, a csőkötés ideje és ha ebben a szakaszban nem kap esőt, a mostani kilátások mérséklődhetnek. A gabonatermés az eddigi aratási eredmények alapján jónak mondható, körülbelül elérjük a múlt évi rekordtermést. — Az aratás1 derekán vagyunk. Milyen tapasztalatok gyűltek össze eddig erről a nagy jelentőségű munkáról? — Mint már említettem, a terméseredmények igazolják a becsléseinket, a felkészülés is jó volt. Ilyen állapotban és ilyen jó alkatrész- ellátással még nem indultak a gépek az aratás végzésére. Különösen dicsérik az SZK— 4-.es kombájnokat a vele dolgozók. A bő termés elhelyezése állami raktárakban az aratással egyidőben nem mindenütt oldható meg, ezért arra kérjük a termelő gazdaságokat, hogy kössenek tárolási szerződést, használják ki a meglévő raktárkapacitásaikat. Az aratást végző emberek ellátása étellel, hűsítő italokkal eddig,, jónak mondható. A kereskedelem irányítóitól azonban azt kérjük, hogy ezt mindennap kísérjék figyelemmel, mert egykét napos szállítási késedelem is zavart okozhat. A gabona szemtermés betakarításának járulékos munkái, mint a szalmale- hprdás és fa,, tarlijhántás, az üzemek többségében egyidőben történik az aratással. Néhány helyen azonban tapasztaltunk üzemi munka- szervezési hiányosságot, ahol csak a szembetakarításra fordítanak gondot. A tarló, hántás elmulasztása pedig már kihatással lesz a jövő évi termésre. Ezt a munkát legjobb minőségben, legkisebb erőfeszítéssel az aratással egyidőben lehet elvégezni. — Az aratási munkák mellett milyen fontosabb teendő van most a mezőgazdaságban? — A növényápolási munkák általában befejeződtek, viszont a növényvédelemben még van teendő. Az eddigi növényvédelmi munkák sikeresnek mondhatók. A burgonyabogár kártételét sikerült a veszélyességi szint alá szorítani. A gyümölcsösökben a gombabetegségek és állati kártevők ellen eddig jól védekeztek. A következő napokban, hetekben legkritikusabb lehet a dohánytermés peronoszpóra általi veszélyeztetése. Felhívom a termelőüzemek és a termeltető vállalat szakembereinek figyelmét az állandó figyelőszolgálatra, készenlétre, mert a dohányperonoszpórát gyógyítani nem lehet, csak megelőzni. Ezért legfontosabb a preventív védekezés. Egy veszélyes kártevővel számolhatunk még, ez a szövőlepke. Ellene nem elég csak az üzemi gyümölcsösökben védekezni, hanem a háztáji gazdaságokban, fasorokban is meg kell akadályozni fellépését, terjedését. Itt hívnám fel az útfenntartó vállalat és a MÁV figyelmét is a térségükben lévő fák, bokrok védelmére. A védekezés elmulasztása veszélyeztetheti az exportszállításokat. Külön figyelmet kell fordítani a permetezéssel védett gyümölcsök és kertészeti termékek szermaradvány előírásainak betar tására. A méreggel való permetezéseket a szedés előtti tilalmi idő betartásával végezzék. mert ellenkező esetben nem tudják értékesíteni a drága költséggel megtermelt gyümölcsöket. — A mezőgazdasági termények felvásárlásának még az elején va. gyünk. Hogyan végzik munkájukat a felvásárló vállalatok? — Általában a szerződéseket, megállapodásokat betartva végzik munkájukat a mezőgazdasági terményekei felvásárló vállalatok. Néhány kedvezőtlen jelzés azonban érkezett hozzánk. Ezt tapasztaltuk. _. a. '.közelmúltban megtartott termelőszövetkezeti szövetségi közgyűléseken is. A burgonyánál és az őszibaracknál fordultak elő kisebb szabálytalanságok, amikor a felvásárlók eltérnek a szabványtól, túlzott követelésekkel lépnek fel. másrészt az árak mozgásáról (csökkentéséről) nem értesítik idejében a szövetkezeteket. de az érdekvédelmi szervüket, a szövetséget sem. Befejezésül szeretném a megyei tanács vezetőinek azt a véleményét kifejezni, hogy ezen a tavaszon és nyáron a szövetkezeti tagok a közösben, a háztáji gazdaságban és az egyéni parasztok is földjeiken nagy szorgalommal végezték munkájukat, aminek az eredménye a jó termésben fog realizálódni — fejezte be nyilatkozatát dr. P. Szabó Gyula. (cs. b.) Aratnak Móricz Zsigmond falujában. Már az elmúlt héten kimentek az egyesült ti- szakóródi és tiszacsécsei Béke Termelőszövetkezet kom_ bájnosai a csécsei Nagyszeg tagba. Oda. ahol az író kisfiú korában is szeretett fut- kározni. Elöl halad az egyik új gép, kezelői ifjú Paládi Gusztáv és Bihari László. Alig megy egy kicsit a gép, már fordulni kell, mert másként dől az árpa. Másik irányból kell megközelíteni. Nesze neked kombájnos, arass teljesítménybérben!... A harmadik gép A másik új kombájn kezelőinek sem sokkal könyn.vebb a dolga. Farkas András és ifjú Hopka Sándor jól kifogta a gazos területet. Az egyiknek tulajdonképpen pihennie kellene. Mégis, mindketten ott izzadnak a megállított gép mellett és dühös mozdulatokkal tépik kifelé az összezúzódott, zöld kásává aprított gáztömegeket, nagy csomókban. Semmire se való az.1 hacsak arra nem, hogy bedugaszolja, eltömje a bonyolult gép nyílásait, sőt még a nehezen pótolható ferde felvonót is eltörné, ha így mennének tovább vele. A harmadik gép vezetői nyújtják a legnagyobb teljesítményt. Gavallér Bálint és Losonczi Kálmán, a gépműhely vezetője és helyette- se — látva a közös gazdaság szűkös helyzetét — (csak két új gép vásárlására tellett és az kevésnek bizonyult) — elvállalták hogy összepofozzák az egyik öreg masinát, amelyiknek már régen a rozsdatemetőben volna a helye és aratni fognak vele. Öröm nézni a művészetüket. Nekik is kanyarogniok kell. ők is curukkolnak. de még mennyit! Nekik is elgazosodik időnként a magfogó rész. Ök is tépik. De gyöngéden. óvatosan. És mégis jó eredménnyel. Kihoznak az öreg készülékből annyi teljesítményt, mint kezdő kombájnos egy új gépből. Hat kombájnos kérése Miért nézzük a távoli mezőn szorgalmasan dolgozó hat emberpárt? Mert most fog összeülni a vezetőség, miattuk. A hat kombájnos és néhány segítő társuk ugyanis azzal a kéréssel fordult a termelőszövetkezethez, hogy a nehéz aratásra való tekintettel e,g.y kis prémiumot tűzzenek ki számukra a nehéz munka változatianul jó minőségű elvégzéséért és erre adjon is egy kis előleget. A kérés emberileg érthető Hiszen a kombájnosok. ha jól is keresnek most. ezekben a hetekben. hát hétig jóformán csak aludni járnak haza és nem nagyon étnek rá törődni a háztáiival. Márpedig az állatok éhesek, az ennivalójukról gondoskodni kellene. Ha a kérés igazságos, akkor mégis, mi a probléma, kérdezzük a termelőszövetkezet vezérkarától, Lengyel József elnöktől. Paláddi Gusztáv főkönyvelőtől és a helyettesétől, Nagy Bertalantól. Az elnök azt feleli: a gépesítés. Régen, húsz éve még aratáskor kihalt volt a falu. Aki épkézláb férfi volt, kaszát ragadott. A munkabíró nők szedték utánuk a markot. Az idősebb asszonyok. felnőttebb gyermekek főzték az ebédjüket é. vitték utánuk. Ma más a helyzet. Senki sem irigyli azokat az embereket. akik aratáskor is ráérnék fényes délelőtt üldögélni egy kicsit a kapu melletti kiapadón. De ők nem látják a hat kombájnos segítőtársaik kínlódását. Tízezer mázsáról van szó Persze, nem igazi kínlódás ez. Csak az olyan ember számára tűnik annak, akt azt- hiszi >‘01 a komba jnos a kényelmes fülkéjében, du- dolgat, a -gép meg végzi helyette a munkát. Mi a megoldás? Bérkérdésről van szó. tulajdonképpen a közgyűlésre tartoznék. De közgyűlést összehívni? Aratáskor? Ez nem megy! Hát akkor? Lengyel József elnök részben megígérte a k'ombájnosoknak, hogy mázsánként három deka prémiumot kapnak. Mivel aa egyesült téeszben közel tízezer mázsa terményre számítanak. ez körülbelül mindegyiküknek a kérés teljesí. tését jelenti. összehívták még e hétre a vezetőséget. Mivel lehet ott érvelni vajon? Éppen a tízezer mázsával. Azzal, hogy a hatszáz holdnál több gabonaterületnek már több, mint a felét kifogástalanul elvégezték a gépészek. Azzal. hogy míg tavalyelőtt holdanként alig szórtak ki műtrágyát, idén már 135 kiló hatóanyagot kapott a kóródi, csécsei talaj. És ha a földnek adnak, az is ad. Ennek köszönhető, hogy a búza már tavaly 17,9 mázsa* adott holdanként, annyit, mint emberemlékezet óta még sohasem. Idén még többet remélnek. Az árpa pedig tavaly felszökött a sosem remélt holdankénti 18,7 mázsás átlagra. Az idei termést már megmérték, átlag húsz mázsa. És mindez az érték, mindennek a jó hasznosulása e néhány ember jó munkájától függ. Az egész közösség is megtette a magáét. Januártól májusig hetvenezer mázsa, évek óta az udvarokon heverő szerves trágyát vittek ki a földekre. Kaptak is érte a tagok 180 ezer forint készpénzt. • {Ezerkétszáz < szarvasmarha áll a háztáji gazdaságok istállóiban.) Az árvíz után négymilliós hiányuk volt az egyesült két téesznek. Nemcsak kigazdái., kodták. hanem gépeket vettek két és fél millióért (például a két űj kombájnt, de ahhoz ember is kell) egymillió és kettőszázezer forinttal többet fizettek a munkáért, másfél milliót tartalékoltak. De ehhez jc8 kellett és jól kell aratni. (Gwa» PIHENŐN Péter-Pálkor nem pendül- tek a kaszák. Beérett ugyan az árpa, de az akácfasorok hűvös csendjét nem zendítet- te a hajnali acélcsengés. Talán már nem is lehet kaszaüllőt, kaszakalapácsot kapni a boltokban, talán már se- holsem főznek kaszáslevest. Ilyen és hasonló dolgokról meditálunk szükségtelen nosztalgiával a búzatábla szélén, egy doboz szeszmentes, szénsavas Chasslas szőlőlé mellett. Védőital. — A kaszásleves — mondja Jenei Bálint — a nagykállói Zöld Mező Tsz üzemágvezetője — habart étel. Úgy főzik, hogy füstölt húst tesznek a vízbe, jó híg lére hagyják, habarják, majd ecettel savanyítják. — Jól mondja — helyesel Búr István a nagykállói pedagógus, aki a nyári szünidőt, szabadságát azzal hasznosítja, hogy a búza szállítását könyveli. — Persze néha tésztával, habbal, vagy mással sűrítik a levest. — Igen. Néha sűrítik, hogy laktasson és azért savanyítják, hogy kevesebb vizet kívánjon az arató, mert ha sok vizet iszik, izzad a tarlón és ettől még kellemetlenebb a forróság, a por... Szóval nem pendültek a kaszák, nem főzik a kaszáslevest, csak befogja'szemünk látószöge a zümmögő, nagy port verő 5 SZK—4-es kombájnt. Mint nagy bogarak, méltóságteljesen haladnak a gépek és lelegelik szárával a kalászt. Szép így is, de azt kell mondanom, nincs már ma se keserve, se romantikája az aratásnak. Maradt a kemény, férfias helytállás, ami abból adódik, hogy hajnali háromkor felkel a kombájnos. elvégzi gépén a karbantartást, aztán a vezetőállásra lép, kegyetlenül rázza gyomrát a gép, szívja a port és fél óra múlva vályogot köp. Miért mondjuk azt, hogy aratunk? Nem aratunk ma már, csak betakarítunk. A kombájnos sem azt jelenti, amit jelentett, az aratómunkás. De mégis, maradjunk csak az aratásnál, mert minden más szónál szebben fejezi ki a kenyérnek való magvak begyűjtését, amelyből idén bőven termett. Különben is a mezőgazdasági munkát jelző szép szavak, a gépesítés miatt rendre feledésbe merülnek. Már nem ássuk a krumplit, nem nyűjük a kendert és nem törjük a kukoricát, egyszerűen csak betakarítunk. .. Aratunk hát. Bőséggel aratunk, s erre bizonyság: — Jó a termés — közli Laskai Miklós kombájnos — jók a termések — helyesbít — az árpa is, a rozs is, a búza is. Amit most aratunk. Mironovszkaja és húsz mázsán felül ad holdanként. Kétfajta búzánk van, a Mironovszkaja és Bezosztája, bőtermésűek és ez jó nekünk, mert többet keresünk. A búzafajtákról is esik némi szó, aztán visszatérül a beszéd a kombájnolásra. A három pihenő kombájnos, — mert a 9 kombájnos egy része felválta pihen — azon vitatkozik, mikor helyes az aratópálinkát meginni. (Azért mégiscsak maradt valami a régi szokásból.) A vitára az adott okot, hogy vasárnap láttak a tv-ben egy aratási riportot, s ott az egyik kombájnos azt mondta, minden hajnalban megisszák a féldeci pálinkát. — Nem helyes — zárja le a vitát Kábái András — a pálinkát este kell meginni. Mi is kapunk esténként egy- egy decit, akkor jólesik, felfrissíti a testet és reggelre már eltűnik a hatása. A hajnali pálinka benne marad a vérben és baj is adódhat belőle. Egyszóval a tv-riport- ban minden stimmelt, csak a pálinka nem. ..Stimmel’ -e minden a nagykállói Zöld Mező Tsz búzatáblájának aratásán. Azt mondják az érdekeltek, igen. Jó ebédeket kapnak, hűsítőt amennyi kell, pénzt is lehet keresni. — Müszaknorma teljesítése esetén — 8 hold a műszaknorma — 200 forint esik két főre. aztán célprémiumot is kapunk, holdanként 10 forintot Ezt úgy kell összeadni, hogy arattunk már 28—30 holdat is naponta egy géppel Szóval megvan a pénzünk. Alkatrészből sincs gond, főleg mert alkatrészlerakatot létesítettek a miskolciak nálunk. Hozzánk jön a többi tsz is, ha szükségük van valamire. Különben is jók a gépeink, alaposan kijavítottuk. Lassan kikopunk az aratással kapcsolatos beszédtémából. A pihenő kombájnosok jelzik is, hogy elegük van már a párbeszédből. Nem zavartatják magukat, előkerül egy pakli zsíros hátú kártya. — No egy kis tájer, — mondják és már osztják is a lapot. Hát így aratnak, így aratunk. A termés jó és ez megnyugtató és az is, hogy minden gépesített. Szinte meghökkentő a szám. amit korábban mondtak, hogy csak a Zöld Mezőben az öt kombájn. az öt bálázó, a traktorok és pótkocsik 2 millió forintot érnek, ennyi kell, alig több mint ezer hold le- aratásához. Nem olcsó mulatság, de nagyon megéri, ha azt számítjuk, hogy sok száz ember verejtékes munkáját helyettesítik. Csak azoknak keli tartás, akik aratnak, ők meg derekasan helytállnak. Seres Ernő
