Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-11 / 136. szám

1972. június fí: kE£,ET-?«f A "''fÄRÖÄSZÄÖ í. oltot Június 18: Kapunyitás az építőtáborokban A fűtési idényre Ígérik Vezetékes gáz Jósavárosban Mind a százan élhetnének Kiesett 64 ezer munkanap — Az ok: sok ■több, mint 30 ezer fiatal dolgozik Megyénkből két és fél ezren utazna Alig töDD, mint C6Í IICt múlva, június 18-án meg­nyitják kapuikat a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség nyári építőtáborai. Az idei tábornyitás ünnepélye­sebb lesz a korábbiaknál: 15 esztendeje indult meg a fia­talok önkéntes népgazdaság- segítő mozgalma. Az idén több, mint 30 ezer egyete­mista, főiskolás, középisko­lás és szakmunkástanuló dolgozik majd kéthetes vál­tásokban 39 központi szerve­zésű építőtáborban. A lányokat 22 mezőgazda- sági tábor várja Veszprém. Somogy, Pest, Bács-Kiskun és Baranya megyében. Se­gítőkészségüket az Időszerű mezőgazdasági munkák el­végzésében kamatoztathat­ják, fő teendőjük a növény- ápolás és gyümölcsszedés lesz. Az állami gazdaságok területén működő táborok közül a balatonaligai „Mar­tos Flóra” és a lengyeltóti „Kállai Éva” a legnagyobb, idei öt turnusban 2500, il­letve 1500 leányt várnak. Az idén Villányban, Kiskunha­lason, Baján és Kunfehértón koedukált táborokat szervez­tek. Az „erősebb” nemre na­gyobb fizikai igénybevételt jelentő feladatokat bíznak: útépítés, csatornaépítés, vas­úti rekonstrukció. Csatorna- építés lesz a fiúk teendője a Hanságban, Egerfarmoson és Budapesten, útépítésben se­gédkeznek Martonvásáron és Kisújszálláson, s vasúti re­konstrukció vár rájuk Nagy­maroson és Balatonedericsen. Több százan vehetik ki ré­szüket a zánkai úttörőváros építkezéseinek meggyorsítá­sából, a csillebérci központi úttörőtábor újjáépítéséből, a velencei ifjúsági üdüló.bázis tető alá hozatalából. Szabolcs-Szatmárból 1650 lány és 800 fiú utazik az építőtáborokba. Lakiteleken négy csoportban két-kétszáz, Ujbőgőn három alkalommal 150—150, a helvéciai tábor­ban két turnusban 100—100 Törökszentmiklóson 100 lány és Balatonaligán három idő­pontban, összesen 100 főis­kolás lány dolgozik. A fiúk a zánkai tábo* lakói lesznek majd, négy turnusban, ösz- szesen hatszázan, a kisúj­szállási táborban pedig négy váltásban összesen kétszázan végezhetnek munkát. A táborozok" az idén is napi hat órát dolgoznak majd, a csoportok kétheten­ként váltják egymást. Az el­ső türnus előtt június 18-án nyílnak meg a kapuk, az utolsó turnus önkéntes mun­kásai augusztus 26-án teszik le a szerszámot. Az előkészületekből ítélve, munka végeztével gazdag program várja majd a tábo- rozókat. Hetente tartanak filmbemutatókat, sor kerül a fiatalokat érdeklő ifjúságpo­litikai előadásokra, lesz tá­bortűz és sportverseny. s — öntevékenységükre ala­pozva — számos irodalmi bemutató. Az amatőr színpa­dok tagjaiból alakult együt­tesek sorra felkeresik majd a táborokat, sok helyütt ne­ves művészeket is vendégül látnak. A legjobban dolgozó isko­lák elnyerik a KISZ KB em­lékzászlaját, oklevelét, s a munkaversenyben legjobb eredményt elértek pénzjuta­lomban részesülnek. Azok a kiváló munkát végző fiata­lok, akik már több alka­lommal vettek részt az épí­tőtáborozáson. külföldi utat kaohatnak jutalmul. Ami p helyi építőtáboro­kat illeti: az idén összesen 26 megyei, vagy egyetemi épí­tőtábor nyílik, ezekben újbb 11 000 fiatalra vár elvégzen­dő munka. Kevesebb lesz az üres telek Eladják vagy kisajátítják — Elsőként a városokban és nagyközségekben — Kijelölték az érintett településeket Vannak olyan családok, akik két telekkel rendelkez­nek egy településen. Az egyik területet beépítették, a má­sikkal viszont sokan egyálta­lán nem törődnek, vagy csak annyira, hogy zöldség­félékkel, vagy egyéb kony­hakerti növényekkel ültetik be. így lépten-nyomon — városokban, községekben — foghíjas utcákkal és telepü­lésközpontokkal találkozha­tunk. Ha ezzel a „szépséghi­bával” nem is törődnénk, azt már nem hagyhatják szó nélkül az illetékesek, hogy ezek a „két telek tulajdo­nos” családok elveszik azok elől a területet, akik építe­ni szeretnének, de a köz­pontban nem kapnak he­lyet. Pedig látszólag van te­lek — amelyek ráadásul vá­rosuk vagy községük telepü­lésfejlesztésének és a telepü­léshálózati fejlesztésnek is útjában állnak. Egy 1971 októberében megjelent kormányrende­let alapján most véglegesen megoldják a parlagon ha­gyott területek sorsát. A ren­delet értelmében ugyanis a megyei tanács végrehajtó bizottsága meghatározhat­ja, hogy mely városok, nagy­községek, községek területé­re mikor alkalmazzák az „elidegenítési kötelezettsé­get”, azaz a kijelölt terüle ten lévő üres telkeket vagy el kell adni, vagy kisajátít ják. majd a tanácsok érté kesítik. A Szabolcs-Szatmár Me­gyei Tanács Végrehajtó Bi­zottságának településháló­zat-fejlesztési tervét a kor­mány az országos tervekkel együtt elfogadta és megyénk- • ben 1972. június 1-én már kijelölték azokat a területe­ket, ahol az elidegenítés és tanácsi értékesítési rendelet alkalmazására szükség van. Figyelembe vették áz adott település regionális szerep­körét az országos telepü­léshálózat-fejlesztési kon­cepció és a megyei terveken rögzített kategóriába soro­lást, az elmúlt évek lakás- és üdülőépítésének mérté­két, a település lakó- és üdü­lőtelkeinek adatait, valamint az Országos Takarékpénztár által értékesített telkek mennyiségét. A következő településeket érinti az elidegenítési köte­lezettség : a fehérgyarmati járásbair Fehérgyarmat nagy­községet, a kisvárdai járás­ban Ajak, Dombrád, Mán- dok, Záhony nagyközsége­ket, a mátészalkai járásban Csenger, Hodász, Mérk, Nagyecsed, Vaja nagyközsé­geket, a nagykállói járásban Balkány, Kállósemjén és Nagykálló nagyközségeket, a nyírbátori járásban Nyír­bátor nagyközséget, a nyír­egyházi járásban Baktaló- rántháza, Gávavencsellő, Nagyhalász, Nyírtelek, Ra- kamaz, Tiszadob, Tiszalök, Tiszavasvári, Ujfehértó nagyközségeket, a vásáros- naményi járásban Nyírmada és Vásárosnamény nagyköz­ségeket. A felsorolt nagy­községeken kívül a dina­mikusan fejlődő Kölese, Nyírtass, Tornyospálca, Tu- zsér, Demecser, Oros és Tar- pa községekre is kiterjesz­tette a vb a határozatát. A gergelyiugornyai, a tivadari Tisza-part üdülőterület és a Sóstófürdő üdülőterülete is a kijelölt települések közé tar­tozik. A végrehajtást három ütemben végzik, ez év de­cember 31-ig. Balogh Júlia Újabb szakaszokon kezdték meg a városi körvezetékrendszer építését gondatlanság — A megye baleseti statisztikája * A Nyíregyházán nemrég elkészült Északi körúti fő gázvezeték .folytatásaként tovább épül a fővezeték körrendszer a KlSZ-lakóte- lepen át Jósaváros felé. A helyenként már kész, vagy készülőben lévő vezeték ré­sze lesz annak a városi kör- rendszernek, amely ellátja majd Jósaváros lakásait is vezetékes gázzal. A város egy- másik részén — szintén a nagy- körveze­tékrendszer folytatásaként — megkezdték a nagy átmérő­jű gázcsövek kiszállítását, il­letve összehegesztését a Váci Mihály utcában is. Ennek építését a TIGÁZ végzi. A bekötésekre itt csak az elkö­vetkező években kerülhet majd sor. Jósavárosban a több kilo­méteres vezetékrendszer komplett megépítését a KE- MÉV vállalta. A munka a vállalattól már megszokott, tervszerű ütemben halad. Teljes befejezése augusztus elején Várható. Ahhoz azonban, hogy Jósa­város építésének első üte­mében elkészülő 350—400 la­kás ellátását biztosító veze­tékrendszerbe a gáz eljusson, előbb át kell adni rendelte­tésének a KISZ-lakótelepen keresztül húzódó gázvezeté­ket. Ugyancsak el kell készí­teni az ehhez kapcsolódó nyomáscsökkentő, berende­zést is. A Garibaldi, az Ifjú­ság, a Honfoglalás utcákat és a Csalló közt is átfogó; több kilométeres vezetékrend­szert azonban több kivitele­ző készíti. így nehéz a mun­kákat összehangolni. Jelen­leg például a szigetelés mű­szeres vizsgálatára _ várnak, csak azután kerülhet sor az árkok betemetésére. Egy ki­vitelező esetében ez a mun­ka már elkészülhetett volna. Ugyancsak húzódik a kőrút­ról a Krúdy közbe menő rö- videbb leágazó szakasz üzembe helyezése is. A mű­szaki átadás már áprilisban megtörtént és csak a ható­ságok engedélyezési nyilat­kozata hiányzik. Legsürgősebb a munka je­lenleg a KISZ-lakótelepi gáz­vezeték építésénél. Ez, gyan- is elsősorban Jósaváros gázellátását hivatott biztosí­tani. Ha ez nem készül el idejében, akkor hiábavaló a KEMÉV igyekezete is. Ter­mészetesen a vezeték üzem­be helyezésével — amennyi­ben a TIGÁZ biztosítja a megfelelő mennyiségű gázt — a KISZ-lakótelep több száz lakását, valamint az Erdőal­ja rész házait is ellátják ve­zetékes gázzal a következő fűtési idény kezdetéig. Tóth Árpád Az elrnúlt esztendőben Szabolcs-Szatmárban mint­egy 11 ezer baleset történt, és a bajbakerültek közül százan életüket vesztették. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a legtöbb szerencsétlenség gondatlanság, figyelmetlen­ség miatt következett be, nyugodtan mondhatjuk: mind a száz ember élhetne! 2900 üzemi baleset , Az elmúlt évben az üze­mekben 2900 balesetet je­gyeztek fel. Ez több, mint korábban, és ami még szo­morúbb, lényegesen több a halálos és csonkulásos sérü­lések száma. Az emberi tra­gédiák mellett a népgazda­sági kárról is érdemes szól­ni: mintegy 64 ezer munka­nap esett ki a balesetek mi­att. Nyilvánvaló, hogy a for­galom növekedésével függ össze a közúti balesetek sza­porodása is. öt esztendő alatt csaknem a kétszeresére emelkedett a számuk. Het­venötén vesztették életüket megyénk országútjain ta­valy, és az 1500 sérült kö­zül 477 igen súlyos sebesü­léseket szenvedett. Talán vi­gasztaló, hogy az idei év el­ső negyedében kedvezőbben alakult a kép. Talán a Na­gyobb óvatosság, vagy ép­pen a tanulságok levoná a fokozta a járművezetők éberségét. Sajnos, a nyári hónapok még sok kellemet­len meglepetést tartogathat­nak, és ennek ismeretében igen szigorú megelőzést al­kalmaz a közlekedésrendé­szet. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben — sajnos — évről évre emelkedik a balesetek száma. 1971-ben 13-an vesztették életüket a két és fél ezer baleset kö­vetkeztében. A táppénzes na­pok száma is állandóan nő. A sok tanfolyam, előadás ellenére is romló helyzet ar­ra int, hogy a szövetkezeti vezetők felelősségét még to­vább kell növelni. • Veszélyek a háztartásban Érdekes, búf^vk4Ú*Ít$it<em örvendetes szánítrkai; íhutat a háztartási balesetek sta­tisztikája is. A fokozott gé­pesítés, a háziasszonyok óvatlansága a múlt évben 2671 balesetet idézett elő. feltűntek a söröshordok Kétéves ügy — Újabb fellebbezések Kiléptek, felmondtak, elengedték... Három hét múlva lesz két éve, hogy a bűncselekmény megtörtént, de érdemi dön­tés még most sem született. A bíróság már legalább tíz ^Uralommal próbálta tárgyal­ni az ügyet, ám valami miatt mindig el kellett napolni' a tárgyalást. Legtöbbször azért, mert az egyik tanút nem, hogy idézéssel, de még rendőri előállítási paranccsal sem sikerült megtalálni. A dologról a városban szó­beszéd járta, és mint a járás- bíróság ítéletéből kiderül: nem is alaptalanul. Csupán a két vádlott tartotta ártat­lannak magát és a tárgyalá­son sem ismerték el bűnös­ségüket, sőt egyikük azt is mondta, hogy a tanúként -ki- hallgatottak többségének el- bo<*átását ő kezdeményezte, így persze, hogy ellene valla­nak. A nyíregyházi Halász étte­rem volt vezetőjéről, Borók Istvánnéfól és az étterem vdlt felszolgálójáról, Oláh Károlyról van szó, akiket társtettesként elkövetett sik­kasztásért ítélt el a nyíregy­házi járásbíróság. Borókné 1968 januárjától dolgozott a halászcsárdában, Oláh pedig 1961 óta és 1970 áprilisában a kisvárdai halásztanya ve­zetője lett. Egyik alkalom­mal nem tudott sört szerezni és betelefonált Boróknénak, hogy küldjön ki pár hordó­val. A sörfuvarozást 1970. jú­lius 2-án bonyolították le, úgy, hogy a TEMPO gépko­csija behozott néhány üres hordót, majd délután felpa­koltak 6 hordó Pilsenit és ki­vitték Kisvárdára. Ez még önmagában nem lenne baj. hiszen a halásztanya is a halászati szövetkezethez tar­tozik. Csakhogy Borókné semmilyen bizonylatot nem készített és Oláh is „elfelej­tette” megterhelni vele a kis­várdai halásztanyát. — Nem volt bélyegzőm és különben is Oláh 2 vagy 3 nap múlva visszaküldte a sört. Ezt mondta a tárgyaláson Borókné. Ugyanígy vallott Oláh Károly is és azt is el­mondta, hogy ugyanazzal a kocsival hozta vissza a sört a gépkocsivezető, amelyikkel kivitte. Akkorra ugyanis már kapott sört a FÜSZÉRT-től és a söripari vállalattól is. Mindaddig elfogadható­nak tűnt a vallomásuk, ameddig a gépkocsi vezetőjét is meg nem kérdezték, aki elmondta, hogy Kisvárdára vitt, vissza azonban nem ho­zott sört. De volt más bizo­nyítéka is a bíróságnak. Az egyik felszolgáló egy számo­lócédulára felírta a hordók literszámait. Ezeket a hordó­kat csak szeptemberben, a halásztanya felszámolása­kor hozták be Nyíregyházá­ra. A felszolgáló természete­sen szólt az ügyről a helyet­tes vezetőnek, aki semmit sem tudott a dologról. Borók Istvánnét és Oláh Károlyt — akik hatezer fo­rinttal károsították meg a társadalmi tulajdont — 7—7 hónap szabadságvesztésre ítélték, de a büntetés végre­hajtását három év próbaidő­re felfüggesztették és köte­lezték őket az okozott kár megtérítésére. A bíróság sú­lyosbító körülményként érté­kelte azt, hogy társtettesként követték el a sikkasztást, valamint azt, hogy mindket­ten vezető beosztásban vol­tak és ezzel visszaéltek. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész súlyosbításért, a vád­lottak és védőik enyhítésért fellebbeztek. Nem az ítélet súlyossága miatt választottuk ki éppen ezt az ügyet, hanem mert más érdekessége is van a dolognak. Mégpedig az, hogy a sörlopás két évvel ezelőtt történt és akik tudtak a do­logról, már régen nem dol­goznak a Halász étteremben. Csak Borókné maradt egye­dül, őt-mindössze két hónal­ja engedték el munkahelyé­ről. Igaz, egészen addig ár­tatlan valaki, amíg,a bíró­ság ki nem mondja bűnös­ségét, mégis furcsának talál­juk, hogy az Alkotmány Ha­lászati Szövetkezet elnöke csak akkor függesztette fel a csárda vezetőjének munkavi­szonyát, amikor egy nemré­gen megtartott ülésen a ve­zetőség tudomására jutott a dolog. Holott a vizsgálat már a bűncselekmény elkövetése után megkezdődött. És egyet­len üzem, vagy szövetkezet sem engedheti meg magá­nak, hogy olyan embereket foglalkoztasson vezető beosz­tásban, akik hozzányúlnak a közöshöz. Nem alapos gya­nú, de a gyanú halvány ár­nyéka felmerülése esetén sem. Mindehhez hozzájárul, hogy furcsa megoldás volt mindenkitől megszabadulni, akik a dologról tudtak. Még akkor is, ha indokként más szerepelt a felmondólevélen, vagy önként távoztak. Balogh József Szakemberek véleménye sze­rint a vasaló, mosógép keze­lése általában szakszerűtlen, de érdekesség, hogy igen sok a székről, asztalról történő leesés is. A lakás tehát ve­szélyes munkahellyé vált, okszerű lenne talán néhány jó tanácsot módszeresen kö­zölni a házi munkák bizton­ságáról is. Mintegy másfél ezer tanulót is baleset ért a mi’í évben. Gondatlanság, veszélyes já­ték okozta ezeket, a legtöbb esetben az ok visszavezethe­tő a szülői gondatlanságra is. A puszta számok mögött emberek, emberi sorsok rej­lenek, ezek teszik a statisz­tikát igazán döbbenetessé. Mert aligha vigasztaló, hogy a szakszervezeti társada­lombiztosítási igazgatóság a múlt évben csaknem 1,8 mil­lió táppénzes napra fizetett, hiszen az emberi szenvedést megfizetni lehetetlen. A 11 ezer családot érintő, súlyos és halálos balesetek ugyan­akkor sürgetően szorgalmaz­zák, hogy a szakszervezetek még nagyobb gondot fordít­sanak a munkavédelmi elő­írások megtartására, a gaz­dasági vezetők elsőrendű kötelességüknek tartsák az ember biztonságának meg­szervezését. Műszaki ismeretek — mindenkinek A technika kora, a mind több műszaki vívmányt fel­használó élet — mint követ­keztetés levonható — meg­kívánja a házi asszonytól épp­úgy, mint az üzemi dolgo­zótól, hogy műszaki ismere­teit növelje, és ezzel maga is hozzájáruljon saját elete, egészsége védelméhez. B. L. ingyenes orvosi kezelés kisiparosoknak Egy kormányrendelet alap­ján április 1-től a kisiparo­sok is , kötelesek betegségi biztosítást kötni. A rendelet az iparigazolvánnyal, kisipa ri működési engedéllyel, há­ziipari értesítéssel és a ván­doripari engedéllyel rendel­kező kisiparosokra egyaránt érvényes. Megyénkben a rendelet mintegy hatszáz kis­iparost érint. A biztosítottak és család­tagjaik ingyenes orvosi és kórházi kezelésre, kedvezmé­nyes gyógyszerellátásra, gyó­gyászati segédeszközökre, va­lamint útiköltség-megtérí­tésre, anyasági segélyre és temetkezési segélyre jogosul­tak. A biztosítás nem jogo­sít azonban táppénzre, -ter­hességi és gyermekágyi se­gélyre. A biztosítás megkötése alól mentesülnek azok a kis­iparosok, akik Inár korábban biztosítottak lettek valame­lyik vállalatnál, vagy ipari szövetkezetnél. A mentesítést azonban minden esetben kér­ni kell a KIOSZ megyei titkárságától. A kérvényhez mellékelni kell a mentesítési jogcímet igazoló iratokat is: 'munkáltatói igazolást, kivé­teles nyugellátás esetén a legutóbbi nyugdíjszelvényt, közgyógyellátás esetén a köz­gyógyellátásról szóló igazo­lást kell beküldeni a KlOSZ megyei titkárságára június 15-ig. Az új rendelet szabá-' lyairól és a biztosítottaknak ■ járó szolgáltatásokról a tár­sadalombiztosítási igazgató­ságon és a KIOSZ helyi csoportjainál adnak felvilá­gosítást az érdeklődőknek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom