Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-08 / 133. szám
1. oldat WJLEf WTietÄRORSgÄa 1972. jűnfus I; Korunk mezőgazdasága Az „agrárforradalmár“ műtrágya Hazai lehetőségiek és a szocialista integráció szerepe A múlt században élt Justus Liebig német kémikust az agrokémia tudományának megalapozójaként tartjuk nyilván, ö állapította meg először, hogy minden növényben tíz olyan elem fordul elő, amely a normális fejlődéshez feltétlenül fontos: a szén, a hidrogén, az oxigén, a nitrogén, a kalcium, a kálium, a foszfor, a kén, a magnézium és a vas. Ma már azonban tudjuk, hogy ez a felsorolás közel sem teljes, mert az igen kis mennyiségben jelenlévő ún. nyomelemek széles skálája is létfontosságú szerepet tölt be a növények életében. lápanyagböség — nagyobb terméshozam A talajnak vissza kell adni azokat a tápanyagokat, amelyeket a növények elvontak tőle. Ennek megvalósításával elérhető, hogy ne csökkenjen a földek termő- képessége. De kérdés, hogy korábban megfelelő volt-e a termőképesség? Nos, az ag- rokémikusok szép és sokoldalú feladata éppen abból áll, hogy1- minden növény számára megállapítsák a legkedvezőbb taíajösszeté- telt, s olyan vegyi anyagokat állítsanak elő és olyan eljárásokat dolgozzanak ki, amelyekkel az emberek bármikor befolyásolni tudják a terméshozamot. A fejlett vegyipar mai termékeivel, a műtrágyákkal meg is valósíthatják a célkitűzéseket (a víz, a napfény, a hőmérséklet befolyásoló hatására itt most nem térünk ki.) Hazánkban az évszázad első felében a termésátlagok lényegében nem növekedtek. A tápanyag-utánpótlás fő forrása ugyanis a szerves trágya volt, ami csak egy bizonyos szinttartást tett lehetővé (ti. a szerves trágyát adó szarvasmarha-állomány sem nőtt az említett időszakban.) A felszabadulás után igen jelentős vegyiipar jött létre az országban, amelynek egyik legfontosabb ága a műtrágyagyártás lett. Ennek eredményeként — a korábbihoz viszonyítva — gyors ütemben emelkedett a földek tápanyag-utánpótlása, s nőttek a terméshozamok is. Mütr ágy aver seny A világ ötven olyan országával való összehasonlítás kapcsán, amelyek jelentős műtrágya-felhasználók, az derül ki, hogy Magyarország kb. 40 százalékkal kevesebb műtrágyát használ fel azonos mennyiség megtermeléséhez, mint a nemzetközi átlag. Ez annak tulajdonítható, hogy talajaink tápanyagban gazdagabbak. A műtrágya-felhasználásunk azonban viszonylag alacsony a nálunk fejlettebb, nagy terméshozamot elérő országokhoz viszonyítva. 1950-ben 6 kg volt (hatóanyagban számolva) az egy hektárra eső fajlagos műtrágya-felhasználásunk, 1970- ben viszont 111 kg. Az elmúlt évben a hollandok kb. 650 kg műtrágyát juttattak minden hektár földre, s ezzel európai „csúcstartók” lettek. A „világcsúcsot” Uj- Zéland tartja, a holland fel- használást alig valamivel meghaladó mennyiséggel. MŰTRAGYASZÓRÁS REPÜLŐGÉPRŐL. Mindent összevetve 1970- ben kb. 3,5 millió tonna műtrágyát igényelt a hazai mezőgazdaság. 1975-re várhatóan 5,5—6 millió tonnára fog növekedni a szükséglet. Az igények kielégítésének megközelítésére napi 1000 tonna kapacitású műtrágya- gyár épül Péten, s egy évi 400 ezer tonna kapacitású gyár létesítésének az előkészületei máris folynak. Érdemes elgondolkozni rajta, hogy milyen mértékig gazdaságos a műtrágyázással való termésfokozás, az egy gabonaegység megtermeléséhez szükséges műtrágyamennyiség ugyanis nem arányosan nő (a gabonaegység — GE — egy mérőszám, amelynek segítségével a szántóföldi növénytermelés eredménye univerzális mértékegységre számítható át; 1 q búza == 1 GE). Például 56 GE/hektár hozamszinten már négyszer annyi műtrágyákén egy gabonaegység megtermeléséhez, mint a 20 GE/hektár hozamszinten! Tízből három A műtrágyagyártás világszerte a bevezetőben emlíMi így csináljuk Rizstermesztés a Őt éve még „jegyezték” a szatmári rizst. Több mint száz vagon jó minőségű rizs termett, illetve ennyit vásároltak fel a megyében. Átvételi értéke több millió forintot tett ki. Biztos bevételhez jutottak a termelő gazdaságok, s hasznára volt a szatmári rizs az ellátó kereskedelemnek. Az utóbbi években rohamosan megcsappant megyénkben a rizs termesztése Hovatovább már válságáról beszélünk. Idén, az 1968. évi terület egyharmadára kötöttek termelési, szállítási szerződést Néhány éve a vízben leggazdagabb fehérgyarmat járás volt a rizstermelés megyei bázisa, most viszont tíí termelőszövetkezet teljesen megszüntette, vagy átmene tileg szünetelteti a rizs tér melését. A kölesei Kossuth Tsz az egyik olyan, ahol — az egyes parcellák szükséges pihente tése ellenére — nem mutatkozik területcsökkenés. Sől értékesítésre is 150 mázsával többet szerződtek, mint a múlt évben. Dura János elnökhelyettes mondja el, hogyan csinálják. — Minket nem kapott el a rizstermelési kedvetlenség. Reméljük, nem is igen fog. — Jól jött annak idején a telepek kialakításánál az állam anyagi és erkölcsi támogatása. Olyan lehetőség nyílt meg, amivel nem élni kiábrándító lehet. Különösen azért, mert rendszeres szántóművelésre aránylag kevésbé hasznos területeket tehettünk a célszerű nagyüzemi gazdálkodás biztos részévé. S mi kezdettől úgy alakítottuk ki a területet, hogy átlag hetven—kilencven hold minden évben termelésben legyen. Gazdaságunk összetevői, adottságunk igénye egy ilyen módszernek eleget tenni. Ennek érdekében nem restelltünk az ország régebbi i'izstermelő gazdaságainál ismereteket szerezni, szak könyveket tanulmányozni. — Mindenekelőtt a termelést nemcsak önmagáéi’! tesszük. Igényünk, igyekeze tünk arra irányul: feltétlen érjük el azt a hozamátlagot amely már jövedelmezővé teszi a rizst. (Különben ez a tétel érvényes minden más növényre is.) Ez a minimum, a tizenhárom—tizennégy mázsa holdanként! átlag. Tizenhét—tizennyolc mázsa átlag már tisztes jövedelmet hoz. Mi értünk el már 22 mázsás átlagot, de egyes részeken 28, sőt 32 mázsa termést is. — Tapasztalatunk az- nem okvetlen szükséges a „rizstermelési átok” elviselése. Vagyis a túl gyors elgyomo- sodás és ennek hatására az egyes területek idő előtti kimerülése. Nem beszélve arról, hogy a gyomosodás csökkenti a termés mennyiségét és minőségét, de nehezíti a betakarítást, magtisztítást is. — Mi évről évre megújítjuk a vegyszerezéses gyom- talanítási szerződést a megyei növényvédő állomással Megéri. — Nem sajnáljuk két állandó rizsőr díjazását. Ismert emberek, szorgalmasak, jól értik munkájukat. Nem utolsósorban hasznos, hogy Mihálka András főagronó- musunk rendszeresen konzultál a szomszéd sonkádiak főagronómusával, Máté Ferenccel. Mert Sonkádon is erős és jó eredménnyel van a rizstermelés. A. B. tett tíz elem közül háromra „koncentrál”: a nitrogénre, a foszforra és a káliumra. A legnagyobb technológiai fel- készültséget a nitrogénműtrágyák ammóniából való előállítása kívánja meg, a foszfor- és káliműtrágyák ásványi kincsekből való előállítása viszonylag egyszerűbb feladat. Legkevesebb gond a kalciummal van, a mésztartalmú kőzetek sok helyen, nagy mennyiségben előfordulnak a természetben. A műtrágyagyártás „kifinomult” gyakorlata szerint ma már olyan termékeket is kibocsátanak, amelyek többféle, lässäbban-gyorsabban Oldódó tápanyagot tartalmaznak (kettős, komplex műtrágyák, stb.). A műtrágyagyártás alapanyag-ellátottságát illetően nem vagyunk valami kedvező helyzetben. A nitrogén- műtrágyák előállításához szükséges levegő ugyan ingyen rendelkezésünkre áll (annál drágábbak az előállításhoz szükséges gépek és technológiai berendezések!), de foszfor- és kálitartalmú nyersanyagokból importra szorulunk (illetve magát a foszfor- és káliműtrágyát importáljuk). Szerencsére ezek a Szovjetunióban nagy mennyiségben rendelkezésre állnak, így rövid- és hosz- szú távon is számíthatunk a szovjet importra, különös figyelemmel a szocialista integráció kibontakoztatásában rejlő perspektívákra. A gyümölcsösök rekoustrukciós tervéről Szabolcs-Szatmár megye párt- és tanácsvezetői, felkérve az Agrártudományi Egyesület gyümölcstermesztési szakosztályát, intézmények és vállalatok vezetőit, szakembereit — elindították megyénkben a rekonstrukciós terv elkészítésének alapját képező üzemi felméréseket és elemzéseket. * Bizottság alakult az üzemi adatokra alapozott rekonstrukciós terv elkészítésére, bevonva a területi szövetsé- . gek, a kísérleti intézet, az ültetvényterv, a mezőgazdasági főiskola, a növényvédő állomás és — természetesen — a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szakembereit. A feladatok a rekonstrukció mellett magukban foglalják az almavertikum egészének fejlesztési kérdéseit iS. A megyei szervek az utóbbi években az ágazat komplex fejlesztési kérdéseinek időszerű és legjobb meghatározásának céljából több alkalommal rendeztek országos szervek és intézmények vezetőinek, szakembereinek részvételével tanácskozásokat a megyében. Az ismeretek birtokában megfogalmazhatók azok a tennivalók, melyek a jelenlegi helyzetből kiindulva meghatározzák a télialma-termesztés és a vertikum egészének fejlesztési kérdéseit, a népgazdaság és a megye közös érdekeinek szem előtt tartásával. Mindenekelőtt alglaól indulnak ki, hogy Saabolcs-Szat- már megyében a gyümölcs- termesztés, s ezgn bélül a télialma-termesztés meghatározó szerepet játszik a megye egészének, de különösen a mezőgazdasági lakosság élet- színvonalának alakulásába^. A gyümölcsössel hasznosítók területek a megyében mintegy 35 ezer hektárt tesznek ki, melyből a téli alma 27 hektárral részesedik. Az ország téliaima-terüle- 1 tériek közel - 56százaléka a megyében yan. Az országos nyersgyümölcsexportból való részesedésünk több mint 50 százalék, ami utal a minőségi és mennyiségi árutermelésre. Az országos elvárásoknak megfelelően a II. és III. ötéves terv gyümölcstelepítéseivel a megyében is megteremtettük a nagyüzemi gyümölcstermesztés kereteit. Kialakultak azok a termelőegységek, melyek igénylik a korszerű termesztéstechnológiával együtt járó eszközöket és létesítményeket. A megye vezetése az utóbbi években nagy erőfeszítéseket tett az üzemek vezetőivel együtt a járulékos, kapcsolódó beruházások megvalósítására, az értékesítés áruforgalmának korszerű alapokra helyezésére. Ez irányú tevékenységünk eredménye a megyében meglévő mintegy 120 000 tonna kapacitású hűtőtároló megépítése. Szabolcs-Szatmár megyében a téli alma területi növekedése befejeződött. Sőt. a kiöregedett sok fajtából álló ültetvények kivágása iis megkezdődött. Az új ültetvények termőre fordulása 1975-ig lényegében befejeződik. A tsz-ek tulajdonában lévő almaültetvények több, mint 50 százaléka azonban kedvezőtlen talaj adottságú és domborzatú, objektív okokból nem gazdaságos területen áll. Az ültetvények korát, talaj- viszonyait, a területi elhelyezkedést, a fajtaösszetételt figyelembe véve ahhoz, hogy a termesztés szintjén, — a lakosság jövedelmének lényeges csökkentése nélkül, — a távlatokat biztosítani tudjuk, véleményünk szerint 1985-ig mintegy 12—15 ezer hektár téli alma felújítása válik szükségessé a gazdaságosan nem termeszthető ültetvények folyamatos kivágása révén. Ez a rotáció 1975- től évi 800—1000 hektár intenzív'új almaültetvény telepítését indokolja. A kivágás üteme azonban csak az újonnan telepített ültetvények termőre fordulásának függvényében fokozható. Ez azt jelenti, hogy időszakosan számolni kell átmeneti, területi növekedéssel is. Az intenzív ültetvényekkel együttjáró magasabb terméshozam a termelési szint tartása mellett feltételezi és indokolttá is teszi a téli almával hasznosított területek megyén belüli 15—20 százalékos csökkentését. Ez a terület később mérsékelheti a megye tömeg- és abraktakar- mánygondjait, különösen a szatmár-beregi és a Tisza menti területeken. ■ Az intenzív gyümölcsösökkel nem hasznosítható homokterületek hasznosítása a megy^e i törekvésekkel megegyezően, csak erdőtelepítéssé! oldható meg. A rekonstrukciós ütem és nggfjsagrend általunk közölt adató a helyi ismeretekre és a korábban készített elemző anyagokra támaszkodnak. Pontos számadatokkal csak. a jelenleg folyó üzemi felmérések, elemzések után fogunk rendelkezni. Az utóbbi években az üzemek elenyésző szaporítóanyag-igényei, valamint a faiskolai termelésre ható kedvezőtlen árkonstrukció miatt a faiskolák alanytermelő törzstelepeit és az oltványiskolákat is jelentősen csökkentették. Ahhoz, hogy az V. ötéves tervben a kívánt ütemben megindulhasson a korszerű termesztési feltételeket biztosító rekonstrukciós munka, már most intézkedés szükséges: a korszerű művelési módoknak, faalakoknak, fajtaigénynek megfelelő alanyok idejében álljanak az üzemek rendelkezésére. A gyümölcstermesztés fejlesztése és a téli alma rekonstrukciós programjának végrehajtása érdekében hozandó döntéseknél a megye fentebb leírt igényeit, kérését figyelembe kell venni. Dr. Kiss Attila megyei főkertész A PASZAB-TISZABERCELI LENIN TSZ-BEN KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ TAKARMÁNYKEVERÉK KERÜL Sí LÓZÁSRA. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE)
