Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-08 / 133. szám
ESXTX. ÉVFOLYAM. 133. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1972. JÜNIUS 8, CSÜTÖRTÖK LAPUNK TARTALMÁBÓL* Korszerűsítik a megye téglagyárait (3. oldaT Próbaüzem a zsákgyárban (5. oldal) NEB-vizsgálat nyomán (5. oldal) Bajnoki labdarúgómérkőzésekről jelentjük (7 oldalt Gáspár Sándor látogatása Záhonyban A SZÓI főtitkára munkásna^y^yűlésen mondott beszédet A záhonyi művelődési házban rendezett nagygyűlésen Gáspár Sándor mondott beszédet. A képen balról jobbra: Kanda Pál, az SZMT vezető titkára, Alexa László, a megyei pártbizottság titkára, Tóth Géza, a záhonyi csomóponti , pártbizottság titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke. v Fock Jenő fogadta ZsivUo Zsivkovot Megkezdődtek a magyar—bolgár tárgyalások Gáspár Sándor elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkára Szabolcs-Szatmár megyei látogatásának második napján, szerdán megyénk legnagyobb ipari munkahelyére, a hatezer munkást foglalkoztató záhonyi átrakókörzetbe látogatott. A SZOT főtitkárát — akit útjára elkísért dr. Tar Imre, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának első titkára, dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke, Alexa László, a megyei párt- bizottság titkára és Kanda Pál, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa vezető titkára — Záhonyban, a MÁV-pá- lyaudvaron Jakab Miklós, a kisvárdai járási pártbizottság első titkára, Tóth Géza, a MÁV záhonyi csomópontja pártbizottsági titkára, ország- gyűlési képviselő és Czidor András, a rakodókörzet főnöke köszöntötték. Ezt követően Tóth Géza tájékoztatta a vendégeket a körzet fejlődéséről, jelenlegi helyzetéről, a munkások élet- és munkakörülményeiről, s a fejlesztési tervekről. Gáspár Sándor a délelőtti órákban felkereste a záhonyi állomás kézirakodóját, majd a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajával kitüntetett körzet gépesített, automatizált munkahelyeivel ismerkedett. Az eperjeskei rendező pályaudvaron gratulált a műszakiaknak a megépült és most készülő létesítményekhez. Délután rövid sétát tett a vendég a József Attila utcán, ahol az új vasutas lakótelep házai, a nemrég létesült ABC-áruház, a MÁV- rendelőintézet, a napközi otthon és bölcsőde épületei emelkednek. Ezt követően a MÁV művelődési otthonban munkásgyűlésen találkozott a záhonyi dolgozókkal. Gáspár elvtárs a zsúfolásig megtelt nagyterem hallgatói előtt beszédet mondott. A bevezetőben a SZOT főtitkára szabolcsi tapasztalatairól' szólva hangsúlyozta, hogy ez a körzet nagyon nagy fejlődésen ment át. — örvendetes látni a sok szép létesítményt, a technika eredményeit — mondta, majd így folytatta: Gondoskodás a dolgozókról — Ami itt számomra a legnagyobb benyomást tette, mégsem a gazdasági fejlődés, a beruházás, hanem az, hogy az itteni vezetők milyen nagy szeretettel beszélnek a dolgozó emberekről. A Záhonyban, látottak egyértelműen nagy büszkeséggel tölthetnek el bennünket. Megmutattak olyan részeket is, ahol még a régi módon — nagy fizikai erő kifejtésével — dolgoznak, ugyanakkor mór ittvan az új is, az automatika, a jelen, a jövő. A SZOT főtitkára azzal folytatta beszédét, hogy sokat. hallott e látogatása során a gondokról. Ez — hogy a fejlődés újabb problémákat szül — nem helyi jelenség. Záhony úgy néz ki, mint maga az ország. Megvan még a régi és már megvan az új, a holnap, a szép tervek. Itt, ahol nem is olyan régen csak kis őrház volt, ma már hatezer embernek adnak munkát. Az országnak ebben a távoli részében ezzel a megoldás felé közeledik a munkaerő-felesleg megszüntetése. Nem is olyan régen áz ' ország legfőbb gondja is ez volt: munkát, megélhetést adni az embereknek. Ez eddig rendben végbement, de a dolog ezzel még nincs megoldva. A munkahelyek megteremtése után következnek az egyéb gondok. Az olyanok, mint amiről itt Záhonyban is sokat szóltak: a lakáskérdés, az emberi igényeket kielégítő más létesítmények, az, hogy nincs kielégítő szolgáltatási hálózat, kereskedelmi létesítmény, iskola, stb. Gáspár elvtárs beszéde következő részében arra tért ki, hogy ezek a gondok is tökéletes másai az országos problémáknak. Ezeknek a feladatoknak a megoldásán fáradozik a párt, a kormány és a szakszervezeti mozgalom is — mondotta, majd így folytatta: — Ha szabad kérni önöktől valamit, akkor azt kérem a párt Központi Bizottsága nevében, hogy bízzanak továbbra is a párt politikájában, amelynek nyomán az ország — mint maga Záhony is — szebb és gazdagabb lesz. Mi a kormánnyal sokszor ülünk össze, s munkásembereket érdeklő kérdéseket beszélünk meg, országos gondokat akarunk megoldani. Mi azt mondjuk a szervezett munkásság nevében, hogy több lakást kellene építeni, bővíteni kellene az egyetemi, az iskolai hálózatot, a munkásellátást és így tovább. Kellene? Igaz, valóban kellene. A SZOT vezetőinek azt mondja a kormány, ezek valós gondok, De csak megbeszélésekből nem lesz több lakás, iskola. Egy cél érdekében dolgozunk, közöseknek kell lenniük az erőfeszítéseknek is. Mert több létesítmény csak több pénzből lesz, csak azt lehet és kell elosztani, ami van. Azt kell ésszerűen elosztani, hogy minden szükségesre jusson egy kicsi. Mert sok újabb és újabb gond is jelentkezik a sok „kell”-bői. Akinek már van lakása, annak már nem a lakás a legnagyobb gond. Azután következik az üzlet, a strand, a mozi, a fodrászat, stb. létesítésének igénye. A munkahely értéke — Az igények fokozódnak és ez jó dolog. De felvetődik a kérdés, hogy milyen lehetőségünk van az igények kielégítésére? A szocialista brigádvezetők nemrég lezajlott országos tanácskozásán elhangzottak lényegét így tudnám összefoglalni: csak munkával lehet jobb eredményt elérni és ebben van a mi jövőnk. Aki a saját igényét megfogalmazza, gondoljon arra, hogy semmiből soha nem lesz semmi. Meg kell érteni mindenkinek, hogy amennyiben adott a népgazdaságnak értéket, akkor következhet az igény. Akkor, ha mindennap elvégezzük a munkánkat rendesen és mindig hatékonyabban. — Azért említem ezt — folytatta Gáspár Sándor — mert még van üzem, ahol az emberek egy része a fizetési nap után elfelejt munkába menni. Pedig — mint ahogy a régi szervezett munkásembereknél ez szentírás volt — az üzembe áhítattal kell bemenni, oda dolgozni kell bejárni. A régi munkások jól tudják, hogy mit jelent a munkahely. Itt az ideje, hogy mi is helyreállítsuk a munkahely értékét. A dolgozók közül ma még sokan könnyen-kimondják, hogy ha nem tetszik valami, akkor odébbállnak. Ma még ezt megtehetik, de holnap ez a kör bezárul. A munkafegyelem kérdéseiről szólva a SZOT főtitkára ezután azt emelte ki, hogy szocialista ország vagyunk, amelyben munkáshatalom van, amelyben kötelességünk megadni a tiszteletet és a becsületet a munkának. Olyan légkörre van szükség, amelyben minden munkás törődik azzal, hogy amit a kezéből kiad, amiatt nem kell szégyenkeznie. A továbbiakban hangsúlyozta: — Záhonyban már megismertük a modern technikát. De itt is érvényes az, hogy ha az ember nem végzi rendesen a munkáját, akkor a gép hatásfoka js csökken. Alihoz tehát, hogy a szocializmus társadalmi méretekben megvalósuljon, ahhoz mind az ötmillió magyár munkaképes embernek el kell látni a maga feladatát rendesen. Mert az egyes munkahelyek rossz munkájának az eredménye, a selejt társadalmi méretekben is jelentkezik. A munkásliaíaiom ereje — Bíztató, hogy Záhonyban mind többen értik a jól végzett munka nagy jelentőségét — szólt ezt követően Gáspár elvtárs ___Önök legutóbb elnyerték a Miniszter- tanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. Ehhez gratulálok, mert ez valóban nagy dolog. Ebben a szellemben kell tovább dolgozni. A szocializmusnak és a munkáshatalomnak a vonzereje megnövekedett az utóbbi években itthon és nemzetközi méretekben is. Ez munkánk érdemi elismerése. A kapitalisták tudják, hogy számolniuk kell a szocializmussal, mert az létező, reális tényező. Ez pedig azért is van, mert a belső helyzet szilárd, a dolgok jó irányba mennek. — Két dolog adja meg a szocializmus nagy értékét. Az egyik, amit minden józanul gondolkodó ember kénytelen elismerni, hogy a szocialista országokban a munkásember tényező, a munkásnak szava van. Ha vannak is ezzel itt-ott gondok, ez az általános és fő törekvés itt Záhonyban is, s országosan is. Ötmillióan csináljuk az alkatrészeket a szocializmus nagy művéhez. Gondjainkat magunknak kell (Folytatás a 2. oldalon) Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke szerda délelőtt hivatalában fogadta Zsivko Zsivkovot, a Bolgár Nép- köztársaság minisztertanácsának elnökhelyettesét, A baráti eszmecserén jelen volt dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese is. ★ Szerda reggel a Parlament épületében megkezdődtek a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együtt-, működési bizottság elnökeinek tárgyalásai. Dr. Tímár Mátyás, és Zsivko Zsivkov miniszterelnök-helyettesek tanácskozásán részt vett Hont János, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Beleső Belesen, a bolgár tervbizottság elnökhelyettese, valamint Böjti János, hazánk szófiai és Sztoio Szta- noev, Bulgária budapesti nagykövete. Az elnöki találkozón áttekintették az együttműködési bizottság 10. ülésszakán hozott határozatok végrehajtásának menetét, megszabták a további teendőket. Megvitatták az INTRANSZMAS magyar—bolgár társaság Szerdán Nyíregyházán ülést tartott a Szabolcs- Szatmár Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen megvitatták és elfogadták az OTP megyei igazgatóságának munkájáról szóló beszámolót, amely elsősorban a tanácsi feladatok finanszírozásával és a lakás- építési program végrehajtásával foglalkozott. E napirend tárgyalásán részt vett és a vitában felszólalt dr. Fekete László, az OTP vezérigazgató-helyettese és dr. Páll József, a lakásszövetkezetek országos választmányának titkára is. Az OTP megyei igazgatósága és tizenöt hálózati egysége szinte a megye minden lakosával és tanácsi szervével tart állandó kapcsolatot. Igen jelentős társadalompolitikai feladatot tölt be a lakosság megtakarított pénzének elhelyezésével, hitelek, kölcsönök nyújtásával, a tanácsok gazdálkodásában való közreműködésével. Egész tevékenysége a tanácsok és a' lakosság érdekeihez kapcsolódik és igazodik sokoldalú szolgáltatásai révén. Tevékenységük az elmúlt évben tovább bővült azzal, hogy átvették a tanácsok és tanácsi intézmények költség- vetési és fejlesztési alapszámláinak kezelését, vezetését és a fejlesztési hitelezéssel kapcsolatos tennivalókat. Az új feladatok átvételével az OTP a lakossági, tanácsi és kommunális bank szerepét tölti be. Csupán a költségvetési gazdálkodással és fejlesztési előirányzattal összefüggésben évenként mintegy 1,8 milliárd forint összegű pénz- forgalom és az ehhez kapcsomunkájának tapasztalatai^ tárgyaltak a közúti szállítással kapcsolatos együttműködésről, a magyar—bolgár idegenforgalom fejlesztéséről. Külön napirendi pontként megvizsgálták a két ország integrációs terveivel kapcsolatos kérdéseket. ★ Dr. Tímár Mátyás, a MiJ nisztertanács elnökhel. . tte- se szerda este a Dísz téri vendégházban vacsorát adott Zsivko Zsivkovnak, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsa elnökhelyettesének tiszteletére. A vacsorán a két miniszterelnök-helyettesen kívül részt vett Keserű Jánosáé könnyűipari miniszter, dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter, Szita János miniszterhelyettes, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának vezetője, Hont János, az Országos Tervhivatal. Beleső Belesen, a bolgár tervbizottság elnökhelyettese is. A vacsorán dr. Tímár Mátyás és Zsivko Zsivkov pohárköszöntőt mondott. lódó bankfeíadatok ellátását ról kell gondoskodnia. A lakosság takarékbetét-állománya 1972. március 31-én 1831 millió forint volt. Az OTP megyei szerve a különféle hitelek, kölcsönök nyújtásán túl fontos szerepet tölt be a lakásépítési program végrehajtásában is. A harmadik ötéves tervben elkészült 18 800 lakás közül például több, mint 12 000-hez összesen egymilliárd forintot meghaladó kölcsönt adtak a lakosságnak. Az 1971-ben kezdődött új középtávú tervidőszakra előirányzott 21 800 lakásból majdnem 8000 családi, 1500 magánszervezésű társas, 1200 lakásszövetkezeti formában készülő és 1000 tanácsi lakás építését támogatja kölcsönnel. Emellett saját beruházásában több, mint 3000 lakást épít, illetve értékesít. Ez azt jelenti, hogy a megyei program megvalósításának mintegy 70 százalékához járul hozzá a pénzintézet közvetve vagy közvetlenül. Az ülésen megállapították, hogy az utóbbi években egyre szorosabb kapcsolat alakult ki a pénzintézet és tanácsi szervek között. Különösen megnyilvánult ez az árvíz sújtotta terület újjáépítésében, az árvízkárok helyreállításában. A feladatok sikeres végrehajtása azonban szükségessé teszi a kapcsolatok további erősítését, a még gyümölcsözőbb együttműködést. Ennek konkrét formáit és módjait az előterjesztésben és a vitában elhangzott javaslatok, észrevételek figyelembevételével dolgozzák ki. Ülést tartott megyei tanács vb H. V VfWfc PROIETAr!At,E0YESO LJ ETEKI
