Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-07 / 132. szám

1. oMa! KÉT .TT MAGYARÖRSZÄ0 1972. jtSnfus f. HÁZAI KILÁTÓ SORON KÍVÜLI JAVÍTÁST 1970. novemberében a kán- torjánosi napközi otthonos óvoda részére egy hűtőszek­rényt vásároltunk. Sajnos, 3 hónap után meghibásodott, s akkor a mátészalkai Gelka- Szérvlz hosszú ideig biztatott bennünket, hogy megjavítják, de nem ez történt. A járási tanács kereskedelmi osztályá­nak segítségével a Nagykállói Fémtömegcikk Ktsz vállalta a rövid időn belüli javítást. Sajnos, ez sem járt ered­ménnyel, s egyben közölték, hogy csak készpénzfizetés mellett áll módúkban a ja­vítást elvégezni, pontosan 4 ezer forintért. (Egyébként a hűtőszekrényt 6900 forintért vásároltuk.) Érthetetlen szá­munkra ez az eljárás, ugyan­is a garanciális idő alatt a hűtőszekrény jórészt szerviz­ben volt, tehát nem használ­tuk, úgyszólván a javítás kö­rüli huzavonával telt el két év, miért nem lehet akkor a garanciát meghosszabbítani? Intézményünkre különös te­kintettel kellene lenni a szer­viznek, illetve a ktsz-nek, hiszen 180 gyerek számára főzünk nap mint nap, ahol elengedhetetlenül szükséges egy hűtőszekrény. Ennek hiá­nyában — különösen nyáron — nagy felelősség ennyi gyermeket étkeztetni. Soron kívüli javítást várunk tehát a szerviztől — közölte Péter Miklósné vezető óvónő. ISMÉT A LUTHER-HÁZRÓL Az ingatlankezelő vállalat félreértést eloszlató válaszát, melyet bérházunk gázügyé­ben adott — megköszönjük — írják újabb levelükben a Luther-ház lakói. Lakógyűlé­sen megvitattuk a Nyíregy­házi Városi Tanács V. B. mű­szaki osztályának válaszát is, melyet az újságban közölt panaszunkra adtak, amellyel nem tudunk egyetérteni. Ezért szeretnénk visszatérni a Luther-ház gázbekötési prob­lémájára. Kérjük a taná­csot, hogy majdnem 70 csa­lád érdekében — és számos füstölgő kémény városköz­pontot szennyező hatásának megszüntetése érdekében — a gázbekötést engedélyezze. Az Iskola utca 3 számig van utcai gázvezeték, onnan a Luther-házig már csak 20— 25 méter a távolság. Talán a a 4-es út megbontása jelent akadályt? Kérjük, 70 család érdekében engedélyezzék. Nem szeretnénk úgy járni, hogy amikor a gerincvezeték elkészül, akkorára az ingat­lankezelő vállalatnak nem lesz pénze a belső szerelési munkákra. Szerkesztői Varga Zoltán mátészalkai, Székely József fülpösdaróci, Szabó Lászlóné dombrádi, Stréger Jánosné nyíregyházi, özv. Magyar Jánosné ófehér­tói, Szabó Józsefné kisszeke- resi, Bíró László nagydobosi, Szabó Jánosné nyirparasz- nyai, Bella Endre vásárosna- ményi, Füle József nyirpazo- nyi olvasóink ügyében az il­letékesek segítségét kértük. Papp Ferenc nyirkátai, vala­mint K. Kun Ferenc vajai la­iizenetek kosokat az illetékesek levél­ben tájékoztatták. Tótfalusi Józsefné nagydobosi olvasón­kat kártalanították. Blanár Sándor máriapócsi lakos ügyében á termelőszövetkezet a szükséges intézkedést meg­tette. Koós József rohodi ol­vasónkat a termelőszövetke­zet állásfoglalásáról levélben tájékoztattuk. Hegyes János sóstógyógyfürdői lakost a Vo­lán 5. sz. Vállalata levélben értesítette. HOL A KEFIR? Azt hiszem sokan hallottak már a kefirről, fogyasztani azonban csak azok, akik há­zilag állítják elő (ha gombá­ra szert tudnak tenni). Vagy azok, akik más városban jár­va kedvet kapnak egy pohár kefir elfogyasztására, melyet üzletben megvásárolhatnak. Nálunk Nyíregyházán ez utóbbi lehetőség nincs, vagy csak rendkívül ritkán. Mi csak hallunk erről a frissítő hatású, kellemes, sokak által egészségesnek mondott tej- készítményről, az üzletben a tejföl és a joghurt mellett nem kapható. Jó lenne tehát, ha a tejipari vállalat válasz­tékát a kefirrel is bővítené — javasolja Bozóki Jánosné nyíregyházi lakos. MENETTÉRTI JEGY — SZÍVESSÉGBŐL? Vasárnaponként rendsze­resen váltok félárú menettér­ti vasúti jegyet a Nyíregyhá­za—Téglás közötti útra. Ezen kérésemmel viszont szemmel láthatóan — néha füllel hall­hatóan — felbosszantom a pénztárosokat. (Sokszor azt lesem, hogy melyik van közü­lük jó hangulatban.) A MÁV ugyanis nem készíttet 22 ki­lométeres félárú menettérti jegyet. Ezt a pénztárosoknak írni kell, vagy „különböző” címletekből összerakni, ami nem egészen szabályos. Úgy vélem, időt és energiát nyer­nének vele, ha a rövidtávú félárú menettérti jegyek a többiekhez hasonlóan előre nyomott formában a pénztá­rosok rendelkezésére állná­nak — írja S. I. Nyíregyhá­záról. ÚJFAJTA VIRSLI Bizonyára sokan tapasztal­hatták, hogy az üzletekben kapható virsli — melyet tu­domásom szerint a Debreceni Húsipari Vállalat szállít — újabban egy vékony mű­anyagba van burkolva. Őszin­tén bevallom, az első alka­lommal problémát jelentett, hogy miként is lehet ezt a fajta virslit elfogyasztani. Gondolom nem én voltam az egyetlen töprengő, ezért tré­fásan azt javasolnám, hogy a húsipari vállalat az új eljá­rással készült virslihez mel­lékeljen fogyasztási utasítást. Komolyra fordítva a szót, ja­vaslom, hogy az elárusítók hívják fel a vásárlók figyel­mét arra, hogy főzés előtt vagy után (ezt én sem tudom pontosan) húzzák le a mű­anyag réteget. A figyelmezte­tés szükséges, legalábbis a kezdeti időszakban — java­solja Szakács József nyír­egyházi olvasónk. Hang szer export Tizenhat ország vásárolja a Szegedi Hangszergyár ter­mékeit. Az exportpiac min­den bizonnyal tovább bővül, mert újabb országok: Chile és Kuba is kért hegedűből és csellóból mintapéldányo­kat. A gyár kilencven száza­lékban exportra termel. A hangszereket szibériai fenyő­ből, magyar jávorfából és afrikai ébenfából készítik, hatalmas rönkökből, amelye­ket teljes egészében az üzemben dolgoznak fel. Csu­pán hegedűből 16 ezret, csel­lóból 3 ezret és sok zenekari brácsát és bőgőt gyártanak. (Dé ImagyarotSzág) Gyógynövények szüretje Vas megye változatos flórájá­ban megszámlálhatatlan mennyi­ségű gyógynövény terem, ame­lyeknek a napokban kezdődött el a szüretje. Az Idősebbek és a gyerekek naponta számottevő mennyiségű gyógynövényt szed­nek össze. A „pénzt hozó” füvek főleg a volt vasvári és szentgott­hárdi járásban, illetve az őrség­ben, a Hegyháton és Köszeg- Hegyalján teremnek. A gyujto- ványfűböl, az útifűből, a tövises ígrice gyökeréből, a fodormenta­levélből, a vas- és pemetefűből, a katángkóróból, a cickafarkvirág- ból, az ezerjó és fehéfürü fűből, valamint a kamillából eddig több mázsa gyűlt ösSze a HERBARIA Vállalatnál. (Vas Képe) Tolvaj Robinsonok Nádkévékből készített kunyhót a Velencei-tó partján Bárány László 19 éves érdi lakos és fia­talkorú barátnője. Miután a kunyhó készen volt, valahonnan ennivalót kellett szerezniük. Má­jus 30-ra virradóra betörtek a velencei ABC-áruházba. Élelmi­szert, némi pénzt loptak, majd a kunyhóban elaludtak. Itt talált rájuk a rendőrség és előállította a kunyhólakókat. Ügyükben megindult a vizsgálat. (Fejér megyei Hírlap) Ritka zsákmány henke Imre 63 éves ha­lász, a Csongrádi Halászati Szövetkezet alapító tagja 42 kilós harcsát fogott a Hár­mas-Körös torkolatában. Az idős ember egyik varsájába tévedt a ritka zsákmány. Hosszú ideig viaskodott vele, míg végül is sikerült a szá­razra emelnie. Az idén ez már a harmadik negyven ki­lón felüli vízi ragadozó, amit ezen a környéken fogtak. (Csongrád megyei Hírlap) Kutyakiképző iskola Debrecenben, a Nyugati utcai állatorvosi rendelő kertjében kutyakiképző is­kola működik szakértők ve­zetésével, a Magyar Ebte­nyésztők Országos Szövet­ségének debreceni szerveze­te keretében. A feladat az, hogy megtanítsák a kutyákat az akadályleküzdésre, őrző-j védőszolgálatra, élelem­megtagadásra, nyomozási, tárgykiválasztási, ügyességi gyakorlatokra. (Hajdú-Bihari Napló) Az erőszak ára Budai Béla 24 éves gépkocsive­zető és Szűcs András 27 éves gépkocsivezető már többször ke­rült összetűzésbe a törvényekkel. Most erőszakos nemi közösülésért kerültek bíróság elé. Az elmúlt év novemberében a miskolci Otthon étteremben italoztak két ismeretlen személlyel. Itt ismer­kedtek meg H. Erzsébettel. Előre megfontolt szándékkal vitték a lányt a Csanyik-völgybe, ott meg­verték és megerőszakolták. A sértett feljelentést tett, amely titán Budait és Szűcsöt elfogták, de a másik két bűnözőt nem, mert nem tudták a nevüket. Az erőszakért Budait hétévi, Szűcsöt hatévi szabadságvesztésre ítélték. (Déli Hírlap) iVem lesz kopasz ember ? Békéscsabán elkezdték a hajnövesztő szer kipróbálá­sának második szakaszát. A második kísérleti szakasz — amelyben részben az első szakaszban részt vevők, rész­ben pedig újabb hat ember kezelése folyik — két hóna­pig tart. A gyógyszergyár igazgatója bejelentette, hogy július végén Békéscsabára jön Tasnádi Emil, a Talál­mányi Hivatal elnöke és a kísérletek eredményétől füg­gően minősítik majd a talál­mányt, a gyógyszergyár pe­dig szerződést köt Bánfi Andrással a szer tömeges gyártására. (Békés megyei Népújság) Disszidensjelölt Balás Ferenc 30 éves cserhát- szentiváni technikus már 1968- ban, majd 1970-ben is el akarta hagyni az országot, az akkor ka­pott büntetések ellenére sem mondott le szándékáról. Március végén — újabb disszidálási szán­dékkal — Nagykanizsára utazott« majd a mezőkön át, gyalogosan Letenye felé vette útját. Tájéko­zatlan lévén, egy mezőőrtől kért felvilágosítást az óvatlan disszi- densjelölt. A mezőőr a felvilágo­sítás helyett inkább a határőr­ségre akarta bekísérni Balást, aki azonban a szőlőkbe menekült. Két napig bujkált, amikor rend­őrkézre került. Balás Ferencet a bíróság jogerősen kétévi fegy- házra ítélte, két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, valamint két évre kitiltotta a nagykanizsai járás területéről. (Zalai Hírlap) Fácáncsibék Negyvenezer fácántojást gyűjtöttek össze a Fejér me­gyei Vadásztársaságok a mostani kotlási időszakra. Ennek a felét tyúkuk, a má­sik felét pedig gépek kelte­tik. A kikelt kicsinyeket a polgárdi fácántelepre viszik, ahonnan a megerősödött ap­róvadakat természetes kör­nyezetükben, a mezőkön és erdőkben útjukra bocsátják. (Fejér megyei Hírlap) A lap megírta — az illetékes válaszol „Szemétkupacok” címmel írás jelent meg 1972. május 17-én a Kelet-Magyarország Fórum rovatában, melyre a következőket válaszoljuk: Vállalatunk tevékenységé­vel összefügg a nyíregyházi Északi temető tisztán tartása. Ezt folyamatosan végezzük, a sírok mellett összegyűlt sze­métkupacokat vállalatunk te­hergépkocsija folyamatosan elszállítja. Sajnos azonban az emberek legtöbb esetben nem a kijelölt szeméttárolóhoz vi­szik a szemetet, hanem a sí­rok mellett hagyják. Azonnal nem minden esetben tudjuk eltávolítani. Kérjük te­hát a lakosságot, hogy a szemetet minden eset­ben tárolóba vigyék, mert csak közvetlenül az utak mentén tudjuk elszállítani. Intézkedtünk, hogy még több szeméttároló legyen a temető­ben, és arra törekszünk, hogy az Északi temető eszté­tikailag szép és tiszta legyen. Szabolcs-Szatmár megyei Temetkezési Vállalat, Nyíregyháza HIÁNYOZNAK A PADOK Sokszor fáradtan jövünk bevásárolni, vagy zöldség- és gyümölcsfélét hozunk elad­ni a Búza téri piacra — ol­vastuk egy — 29 vidéki lakos aláírásával szerkesztőségünk­be érkezett — levélben. Ami­kor hazaindulunk, még fá­radtabbak vagyunk, s rendkí­vül nehezünkre esik az au­tóbuszra való várakozás. Kü­lönösen azért, mert az autó- buszmegállónál, vagy köze­lében egyetlen pad sincs, ahová leülhetnénk. Úgy gon­doljuk, hogy kérésünk indo­kolt és teljesíthető egy kis megértéssel: helyezzenek el néhány padot a Búza téri autóbuszmegállónál. Május 24-én „Térdzokni” címmel megjelent panaszra a következőket válaszoljuk: A vásárló panaszával rész­ben egyetértünk. Fehér színű térdzokni a tavasszal folya­matosan volt. Kreppnylon térdzokni fehér színben való­ban csak korlátozott meny- nyiségben volt, mert az ipar nem tudja biztosítani a szük­séges mennyiséget. Pamut alapanyagból készült térd­zokni ellátása azonban folya­matos volt, bár ezt a cikket a lakosság nem szívesen vásá­rolja — annak ellenére, hogy egészséges viselet. A pamut­zokni Iránti csökkenő keres­let miatt a boltok csak mér­sékelt készletet biztosítottak, így sajnos a cikk megjelené­se előtti napokban valóban hiányzott a fehér térdzokni. Szabolcs-Szatmár megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, Nyíregyháza OLCSÖBB POHARAT KÉRNEK Azt hiszem minden ház­tartásban „fogyóeszköznek” számít a pohár különösen ott, ahol kisgyerekek vannak. Előrelátó háziasszonyok ezért a mindennapi használatra igyekeznek olcsó, tehát könnyebben pótolható poha­rat erre a célra vásárolni. Igen ám, ha kapna. Ugyanis elég gyakran olcsó, 4—5 fo­rinton aluli vizespohár nem kapható. Hiánycikk. Vajon miért? — kérdezi Nagy Kál­mánná nyíregyházi levél­írónk. Tudnivalók a határsávforgalomról DERÉK AUTÓBUSZVEZETŐ Bár az utóbbi időben sok panasz van Nyíregyháza au­tóbuszforgalmával kapcso­latban, mégis kikívánkozik belőlem, hogy elismerés és dicséret hangján írjak arról az autóbuszvezetőről, aki 1972. május 31-én a 76—60-as csuklós buszt vezette. Nevét nem tudom, csak annyit, hogy fiatalember. Hónapok óta több ízben azon az autó­buszon mentem, melyet ez a fiatalember vezetett. Ha per- selyes busz vezetője volt, még véletlenül sem mulasz­totta el megköszönni a fel­mutatott bérletet. Néhány napja az Arany János utcai megállóban már elindította az autóbuszt, amikor látta, hogy egy fiatal anya kb. 4 éves kisgyerekével fut a busz felé. Újra megállt és fel­vette őt. Mennyi megértés! Gondolom, hogy még sok ilyen buszvezetője van az AKÖV-nek. Kérem őket, hogy legyenek türelmesek ne­héz és felelősségteljes mun­kájuk közepette, melyért mi utasok köszönetét és hálát tudunk nyújtani — közölte Lengváry József tanár, Nyír­egyháza. Arany János utca 36 szám alatti lakos. Szabolcs-Szatmár megye közvetlenül szomszédos a Ro­mán Szocialista Köztársaság­gal. Az utóbbi időben — mióta lehetővé vált, hogy a határ mentén élők gyakrab­ban meglátogathatják roko­naikat, — az illetékes szer­veknél egyre többen érdek­lődnek: hol léphetik át az utasok az államhatárt. Erre, és még néhány ezzel össze­függő kérdésre kértünk vá­laszt dr. Szabó Imre pénz­ügyőr őrnagytól, a Vám- és Pénzügyőrség Szabolcs-Szat­már megyei parancsnokától. — Az államhatárt átlépni csak vámúton szabad — kezdte a felvilágosítást dr. Szabó Imre. — Megyénk te­rületén a magyar—román ha­táron Ágerdőmajort, mint vasúti, és Csengersimát mint közúti átkelőhelyet nyilvání­tották ilyen vámúttá. Tudni kell azonban, hogy ezeket az átkelőhelyeket csak a határ­sávforgalom számára nyitot­ták meg, tehát csak a kisha- tárforgalmi sávban levő köz­ségek lakói kelhetnek itt át a szomszédos állam, hasonló határforgalmi sáviában lakó rokonaik és barátaik meglá­togatására. — A kishatárforgalmi sávban lakó és az itt közlekedő személyek mi­ből, mennyit vihetnek ki, hozhatnak be vámmen­tesen? — összefoglalóan úgy mondhatjuk: útiholmiként vihetik ki, illetve hozhatják magukkal az utazás céljának és tartalmának megfelelő, személyes használatra szol­gáló cikkeiket és egyéb kisebb értékű használati tárgyaikat. Kivihetnek két kilogramm élelmiszert, amelyből 1 kilo­gramm a kenyér, fél kilo­gramm hentesáru vagy zsi­radék és fél kilogramm más élelmiszer lehet. Szeszes ital­ból fél litert vihetnek. Gyógyszert saját felhaszná­lásra, az orvos által Igazolt mennyiségben. Szivarból hat darabot, szivarkából tíz da­rabot, vagy húsz gramm do­hányt is' magukkal vihetnek az itt közlekedők. Ezenkívül a hivatás gyakorlásához, a foglalkozás űzéséhez, vagy a vállalt munka elvégzéséhez szükséges műszert, kéziszer­számot, vagy egyéb eszközt is magával vihet az átutazó. A tizenhatodik életévüket be nem töltött személyek nem jogosultak szeszes ital és do­hány vámmentes behozatalá­ra, illetve kivitelére. — Az útiholmin kívül mit vihetnek, illetve hozhatnak magukkal még a határsávforga­lomban közlekedők? — Havonta egy alkalommal jogosultak 200 forint értéket meg nem haladó, nem keres­kedelmi jellegű aján­déktárgyat kivinni. Viszont tudni kell. hogy az ajándék- tárgyak között nemesfém­tárgy, bélyeg, szeszes ital, do­hánygyártmány és élelmiszer nem lehet. Az útiholmin kí­vül havonta 600 forint értékű és kereskedelmi mennyiség­nek nem tekinthető árut jo­gosultak behozni. Ebből az áruból azonban csak 300 fo­rint belföldi értékű áru a vámmentes, a további érték után 40 százalék vámot kell fizetni a belföldi érték ala­pulvételével. Az említett 300 forintos vámkedvezmény igénybevételére a 16. élet­évüket még be nem töltött és önálló határátlépési enge­déllyel nem rendelkező sze­mélyek is jogosultak. A sze­mélyenként megállapított vámkedvezményt és értékke­retet ugyanazzal az áruval kapcsolatban összevontan al­kalmazni még együtt Utazó családtagok esetében sem szabad. — Több esetben előfordult, hogy az utas a már említett 600 forintot meghaladó, vagy kereskedelmi mennyiségnek tekinthető árut hoz magával. Mivel ezt vámkezelni nem le­het, így az utasnak jogában áll azt külföldre visszavinni, vagy állami vállalat által történő értékesítésre felaján­lani. Amennyiben értékesítés­re kerül sor, az eladási ár 80 százalékát vám címén kell el­számolni és csak a különbö­zet kerülhet kifizetésre. — Lehet-e gépjármü­vei közlekedni a határ­sávban? — Aki személyi tulajdon­ban lévő belföldi forgalmi rendszámú gépjárművel — személygépkocsival és motor­kerékpárral — akar külföld­re utazni, a gépjármű kivite­léhez a Magyar Autóklubtól szerezheti be a szükséges gépjármű-nyilvántartási la­pot. A vámhivatal a kiviteli előjegyzést a Magyar Autó­klub által kiállított gépjár­mű-nyilvántartási lap alap­ján végzi el. — Még néhány fontos tud­nivaló : A határsávforgalom számára megnyitott átkelőhe­lyeken nem működik sem nö­vényvédelmi szolgálat, sem állategészségügyi szolgálat. Így a vágott virág kivételé­vel nem szabad behozni, vagy kivinni semmilyen növényt, vagy növényi eredetű termé­ket, magot, gyümölcsöt. Úgy­szintén nem szabad behozni, vagy kivinni állatot, vafíy ál­lati eredetű terméket sem. Légfegyvert, gázpisztolyt és egyéb fegyvert, vagy lőszert csak a belügyminisztérium, rádióadó- és vevőberendezést csak a KPM engedélyével szabad behozni. Tilos behozni az országba pornográf képe­ket, valamint tiszta szeszt. Ajánlatos, hogy a kiutazni szándékozók bővebb felvilá­gosításért forduljanak a leg­közelebbi vámhivatalhoz — fejezte be a tájékoztatást dr. Szabó Imre őrnagy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom