Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-04 / 130. szám

1«. oldal SMW-wrgyxfreiiwx» = vasarnaw wertRíets* sws. }&és r ér 14 könyvhét humora ROKONOK A KŐSZÍVŰ EMBER FIAI — Kopaszra nyírja őket, mester! RÓZSA SÁNDOR — Azt mondják Rúzsa Sándor mögint garázdálkodik. Bosszút akar állni a sérelemért, amit a tévések töttek vele A PÁL UTCAI FIÜK *— Szidtad az anyámat...?! Somanovits István karikatúráit Nyíregyháza, • Tudomány @ TECHNIKA • Tudomány • TECHNIKA 9 Tudomány •-----------------------------------------------------------------------— ■' "< ■ ■ ■'■■■ Legyek s Légy mindenütt él, ahol ember lakik a földön; felté­telezhetően már sok évezred­del ezelőtt az ember háza tá­jához szegődött. Különösen áll ez a házi légyre, amely a leggyakrabban és legtömege­sebben fordul elő, s mely életének nagy részét lakások­ban, vagy azok közvetlen kör­nyékén töltik el (a ház körüli udvaron előfordul még a zöld vagy kék dongólégy, a házi kislégy, az istállólégy, a bö­kőlégy, a különböző vérszívó- legyek és húslegyek, a házi légynél jóval kisebb szám­ban). 720 ezer utód Mi a helyesebb: elpusztí­tani a meglévő legyeket, vagy megakadályozni elsza­porodásukat? A józan ész szerint az utóbbi. Olyan in­tézkedésekhez kell tehát fo­lyamodni, mely fejlődésüket meggátolja. Mindehhez tudni kell, hogy a házi légy fris­sen bomló trágyába, szemét­be rakja le fehér, hosszúkás, szabad szemmel alig látható petéit. Egy nőstény egyszer­re 100—150 petét rak csomó­ba. Ezekből 24 óra alatt lár­vák, njnlvek kelnek ki, ame­lyek nagyon gyorsan növek­szenek, s háromszori vedlés után bebábozódnak. A bábból két héten belül kibújik a ki­fejlett légy. Kiszámították, hogy egy légypártól egyetlen nyáron mintegy 720 ezer utód szár­mazhat, ha minden ivadék életben maradna és tovább szaporodna. Szerencsére ma­ga a természet is bizonyos fokig gátat vet e mértéktelen szaporodásnak. Miután a légy fejlődésének körülményei ismertek, a te­nyészőhelyek megszüntetésé­nek módjai is meghatározot­tak: rend és tisztaság, helyes trágya- és szemétkezelés (rekeszes, hézagmentes záró­dó fedett trágya- és komposz- telepek, stb.). Vegyszereknek, idegmérgeknek (DDT, HCH, diaznon, trichlorfon, stb.) a trágyába való juttatása ma még csak külföldön ismert szaporodás-megelőzési mód. Ugyanott az árnyékszékekel. a szemétgyűjtő kannákat is rendszeresen kezelik kémiai_ anyagokkaL Új „fegyverek" Az érintő idegmérgek fel­fedezése megváltoztatta a légyirtás egész perspektívá­ját. A DDT-tartalmú szerek­kel való permetezéses irtási mód az első években igen szép eredményeket hozott szerte a világon. Az új rovar­irtó szernek olyan hatalmat tulajdonítottak, hogy a légy­tenyésztő helyek elleni harc egy ideig háttérbe is szorult. Azonban a klórozott szénhid­rogéneket tartalmazó szerek alkalmazása néhány éven be­lül sajnálatos felismeréshez vezetett. A házi legyek popu­lációi ellenállóvá váltak e szerekkel szemben, ami azt eredményezte, hogy az addig számukra halálos adagot tar­talmazó szert jól elviselték. Azon felismerés alapján, hogy általában nem egy, ha­nem több módszer egyidejű alkalmazása hozza meg a kí­vánt eredményt, s tudva azt, hogy a nem bomló DDT a tápláléklánc „végállomására”, az emberre is káros, új sze­rek jelentek meg a légyirtás szolgálatában: az organikus foszforsavésztert tartalmazó érintő idegmérgek (diazinon, malathion, stb.). Falra per­metezve, felmeszelve kis tö­ménységben is jó irtóhatást eiedmenyeztek e szerek. Per­Textil helyett papír halála sze, egy idő után a szerves foszforsavészterekkel szem­ben is rezisztenssé válnak a házi legyek. ‘Ezért a hatásos­ság növelésére többféle ideg­mérget tartalmazó szenkeve- rékeket is forgalomba hoztak. (Gesarol—M, DL—40, stb.) Az utóbbi évek során más, újabb légyirtási eljárá- rok is kialakultak. A perme­tezések végrehajtása eléggé munkaigényes feladat és in­kább nagyobb gazdasági komplexumok légytelenítésé- re alkalmas. A lakásokban pedig egyenesen keresztülvi- hetetlen, hogy a falakat, bú­torokat permetlével össze­piszkítsák a légyirtás érdeké­ben. Az idegmérgekkel átita­tott (impregnált) légyirtó esz­közök kiegészítői vagy he­lyettesítői lettek a permete­zéses eljárásnak. Az impreg­nált légyirtók lehetnek pa­pír-, vagy vászonszalagok (toxa-zászló), vászonbevonatú fémtányérkák, műgumi csí­kok, vattagolyócskák, stb. Vonzóanyag a legyek ellen Ki nem emlékszik, azokra a régebben használt légyfogó­edényekre, amelyek a légy számára vonzó anyagot (cuk­ros vizet) és a légy elpusztí­tására 2—4 százalékos for­maiint, illetve ecetet, stb. tartalmaztak. Nos, módosított, korszerűsített formában ismét felbukkant ez a vonzóanya­gos eljárás. A mai, vonzó­anyaggal ellátott idegméreg- tartalmú szert vízzel előírás szerint pépesíteni kell, majd ecsettel vékony rétegben fel kell kenni a legyek kedvenc (világos és meleg) tartózko­dási helyére. 3ekenhetők ve­le az ablakpárkányok, ablak­keretek. ajtófélfák, az élelmi- szeripari gépek csövei, stb. Egv 100 négyzetméter alapte­rületű helyiségben legalább 1 négyzetméter bekent mé­regmezőt kell létesíteni. Újabban divatba jöttek az ún. aerosol ködképző eljárá­sok is. Kisebb-nagvobb fém­tartályokban folyékony gáz­ban oldott idegmérgek kerül­nek forgalomba, amelyek egy kis szelep megnyitásával szétporlaszthatók a környe­zetben. A ködképző légyirtás 3—4 napi légymentességet biztosít egy helyiségben. A nyaralóhely! legyek, szúnyo­gok és pókok ellen is az ilyen aerosolos palackok (Chemo- tox) a legpraktikusabbak. * 20 21 Lassan húsz éve, hogy megjelentek az ún. „nem szőtt” kelmék; a kereskede­lem ezeket leginkább, mint textilként alkalmazható pa­pírt reklámozza. Valójában azonban mégsem tekinthető papírnak. Többségük ugyan papírgyárban készül, de eset­leg nem is tartalmaznak pa­pírrostokat. Az 50-es évek elején az Egyesült Államok­ban kezdték gyártani, fel­használási területük és mi­nőségük igen rövid idő alatt kiterjedt és megváltozott, miközben a gyártó országok sorába lépett Svédország, Ausztria, az NSZK, Csehszlo­vákia és Franciaország is. PAPlRRUIIA — PAPIRKELME Az eldobható áruknak leg­nagyobb jelentősége a kór­házi gyakorlatban van, a leggyorsabb fejlődés is itt várható; ágyneműt, pólyákat, kötszereket, pelenkákat, pi­zsamákat készítenek belőle és ezeket egy bizonyos hasz­nálat után eldobják. Ugyan­akkor a szállodaipar is je­lentkezik az eldobható ágy­neműk és asztalnemű igé­nyével. Különbséget kell azonban tenni az egyszeri használatra való és a tovább felhasználható termékek kö­zött, noha a hosszabb fel- használás is gyakran csak tízszeri mosás vagy pl. két­száz használati órát jelent. A papírruhákat távolról sem fogadta osztatlan siker. A nők csupán pótlásnak te­kintik és idegenkednek tőle, amiben közrejátszhat még egyelőre az, hogy nem elég olcsó. Olyan olcsón kellene ugyanis piacra kerülniük, hogy ne sajnálják eldobni őket. Ugyanakkor F. Forquet római divattervező szerint a papirdivat a gyermekruház­kodás területén nagyszerű találmány, mert nagy lehető­ségeket biztosít és egykor döntő szerepet fog betölteni. PAPlRTEXTIL A gyártási technológiákat szabadalmak védik, és ezért pontos leírásukat titok fedi. Felhasznált alapanyaguk 30— 30 százalékban papírcellulóz, ezenkívül szintetikus szálas anyagot pl. nylont tartalmaz. Kötőanyagként továbbá visz­kozitást csökkentő és színe­ző anyagként a legkülönfé­lébb vegyipari termékeket használják fel. A gyártás maga vagy száraz, vagy ned­ves úton történik. A száraz eljárásnál a rostokat egy végtelenített acélszalagon vagy szitán egyenletesen szétoszlatják, pl. elektroszta­tikus módszerekkel. A ned­ves eljárásnál az ún. lap­képzés és a rostok összekap­csolása papírgépen történik. Ugyanakkor készítenek olyan termékeket is, amelyek pa­pírrostokat egyáltalán nem tartalmaznak. A svéd ,,Raya- lin” pl. kizárólag műszálból és poliészterből készül. A textilként használt termékek előállításánál gyakran vala­mi olcsó anyagból készült hálóra vagy laza kelmére vi­szik fel a rostokat, ami az­után benne is marad a ter­mékben. Nagyon fontos a megfelelő kötőanyag kivá­lasztása, amely a rostokat összetartja. Ez ugyanis dön­tően befolyásolja az anyag hasznos tulajdonságait, pl. szakítószilárdságát, rugal­masságát, lég- és nedvesség­áteresztő képességét. PAPÍRMINT — PAPtRMAXI A nem szőtt kelme rendel­tetésétől függően mázolható, nyomtatható, vízhatlanná, tűz­állóvá tehető. A feldolgozás során szabható, ragasztható, préselhető, kasírozható — és így tovább. A papír-, a textil,- a mű­anyag- és vegyipar közös gyermekeként született meg a papírkelme. A tengeren túl és Európában egyre nagyobb mennyiségban használják fel. Biztosan szívesen fogadnák a hazai piacon is, mert pl. megkönnyítené a második műszakban dolgozó asszo­nyok munkáját is. Sót, talán a papírminit sem sajnálnánk eldobni egy új papírmaxi­ért. .. KERESZT REJTVÉN*/ Ady Endre verséből Idézünk egy szakaszt a beküldendő vízsz. I., függ. 38., I., 60., 18. és vízsz. 51. sorokban. VÍZSZINTES* 12. Helyhatároző rag. 13. Nagv költőnk volt. 14. Május — romá­nul. 15. Sportszán. 16. Időegység. 17. Kézzel jelez. 19. Lom betűi. 20. Angol gépkocsik felségjele. 21. Veszteség. 23. író. publicista, végén keresztnevének kezdőbetű­jével. 26. Névelős feltételes kötő­szó. 27. Iram. lendület (+’) 29. Bérért igénybe vehető üres szo­ba. 30. Az utolsó betűjét kettőz­ve: csoport, társulat. 31. írószer- féle. 33. Országos Rendező Iroda. 34. összetett szavakban. vala­min túlfekvöt. szélsőt Jelent. 35. Portugál pénzegység (+’). 37. A végén lógia-val: madártan. 39. Az USA tagállama. 40. Ezzel az egyezménnyel vetettek véget a francia—algériai háborúnak. 44. Kurázsi, névelővel. 48. Vasúti ét­terem. 49. LTM. 52. Egoista. 53. Ez az üveg világhírű. 55. Tüzelő­anyag. 56. Kétjegyű mássalhang­zó. 57. Ennek a megállapítása is az Állami Biztosító feladata. 59. Helyhatározó rag. 60. Afrikai ál­lam. 63. Tibeti szarvasmarha­fajta (+’). 64. Törlőgumi. 68. Ha erről a bikavérről hallunk, mind­járt e városra gondolunk. 7«. Ilyen rokon is van. FÜGGŐLEGES? 2, Tengerészeti, hajózási — la­tinul. 3. Fordított kétjegyű más­salhangzó. 4. Rendfokozat a had­seregben. 5. Nyújtották. 6. Nit­rogén és ittrium vegyjele. 7. Kö­tőszó. 8. Kivet, kiszab rám. 9. Becézett női név. 10. Mint a 20. vízsz. 11. Mesterségesen savanyí­tott aludttej. 22. Szoknyán Is. homlokon is van. 24. Dunántúli csatorna. 25. Becézett Ádám. 26. ..Csóka" féle! 28. Unt betűi. 30. Fosztóképző mássalhangzói. 32. Férfi becenév, névelővel. 34. Férjem-e? 36. Becézett Olivér, vagy Olga. 37. Folyó a Szovjet- cmiobaüL £L Sgdkärassafo & 3»­zsama része! 43. Növény része névelővel. 45. Leo betűi. 46. ...tex-szel a végén sok ilyen Üz­let van a fővárosban. 47. Szilárd, tartós-e? 49. Nyári „házi” szár­nyas! 50. Kártyaszín. 53. Igen — németül. 54. Szamárhang. 57. Amerikai földbirtok. 58. Vissza- varr! 61. BESZ. 62. Jegyze­tel-e? 65. Régi római köszöntés. 66. Kutyafajta. 67. Verskellék. A megfejtéseket június 12-ig kell beküldeni. Csak leveleaölapoa beküldött Május 21-i rejtvenypályázatunk megfejtése: Korában egyedül­álló, főleg grafikai munkásságot fejtett ki. Nürnberg. Nyertesek: Bányai István, Gin«i csai Miklós, Harsányt János, Mé­száros Edit, Pintye Sándor nyír* egyházi, Juhász Margit gávaí* Makray László nyírbátori, Lukács Sándorné nyírbogdányi, Ling Frigyesné rohodi és Fási Elvira tyukodi kedves rejtvényf ej tőink. A nyertesek részére fejenként 30,-— Ft értékű könyvsorsjegy elköMtük*

Next

/
Oldalképek
Tartalom