Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-01 / 127. szám
f. oldal KELET-MA GYARORSZÄlS !972. június T. Korunk mezőgazdasága A 3000 literes tejtermelésért Mi U*y csináljuk Adottság és piac A sóstóhegyi Vörös Csillag Tsz útja a mérleghiánytól az országos elismerésig Néhány gondolat megyénk szarvasmarha-tenyésztésének helyzetéről Különböző fórumokon, ösz- sze jöveteleken, tanácskozásokon, sajtóban és rádióban nagyon sok szó esett már megyénk szarvasmarha-tenyésztésének gondjairól, bajairól és azok megszüntetésével kapcsolatos feladatokról, ennek ellenére lassú az előrehaladás különösen a létszámfejlesztés és a tejtermelés terén. Ahhoz, hogy a IV. ötéves népgazdasági tervünkből a megyére háruló feladatainkat teljesíteni tudjuk a tehénállományunknak, az állami gazdaságokéval együtt 58 800-ra kellett volna 1971. év végéig növekedni. A tsz közög gazdaságokban 17100 mák, a háztáji és egyéni gazdaságokban pedig 38 600 tehénnek kellene lenni. Több tehén, több tej Az 1972. március 31-i KSH állatszámlálási adatok szerint az ossz tehénállományunk 56 286, ez 2514-gyel kevesebb, mint tervünk szerint kellett volna lenni. A tsz közöis gazdaságokban 1338 tehenei van kevesebb a tervezettnél, még az 1971. évi március 31-i létszám is 300- zal csökkent, bár az ossz szarvasmarhaszám 3573-mal növekedett, ez reményt ad a csökkenés pótlására és a tehenek számának növelésére. A háztáji és egyéni gazdaságokban annak ellenére, hogy a 8000,— Ft/db. 7 hónapon felüli vemhes üsző 4 évig való továbbtartása az állami dotáció 7246 üsző után kerül kifizetésre, mégis 1069-cel maradt a tervezett létszám alatt és 1971. március 31-től 1100-zal (2,9 százalékkal) csökkent, ebben a szektorban az ossz szarvasmarhalétszám ezen idő alatt 2182-vel (2,7 százalékkal) csökkent. Egyedül az állami gazdaságokban növekedett 91-gyel egy év alatt (2991-re) a tehénlétszám. Tejtermelésben még rosz- szabbul állunk. A tsz-ek közös tehénállománya átlagos tejtermelésének 2200 liternek kellett volna lenni, — erre a remény meg is volt a tervezés időszakában, 1970- ben 2111 liter volt a tehe- nepkénti átlagos tejtermelés, ennek ellenére 1971-ben 212 liter tejjel volt kevesebb a tervezettnél. Alapvetően sürgős feladatnak kell hogy tekintsük a tehénlétszám növelését és a tejtermelés javítását. Létszám növelése terén: a 24 szakosított telepet építő termelőszövetkezetek, csak Ismert állategészségügyi „A’ minősítéssel rendelkező nagyüzemekből ismert törzskönyvezett származású, olyan tehenektől született és felnevelt üszőket vásároljon, amelyek több laktációban a 3500 literen felül termeltek. A tehenészeti szakosított telepeken a magas építkezési és drága technológiai költségek arányos megtérülése, a tehenészet jövedelmezősége csak a 3500 literes, vagy azon felüli átlagos tejtermeléssel biztosítható. 2 év: 83 milliós dotáció A nem szakosított szarvas- marha tenyésetelepeket üzemeltető szövetkezeti közös gazdaságok a tehénférőhelyeket teljes egészében tehenek tartására hasznosítsák, e téren számottevő lehetőségek vannak még. A növendék- üsző-állományt becsüljék meg, s ne akarjanak minden áron megszabadulni tőlük, különböző okokat ne idézzenek elő a selejtezés érdekében : nem termékenyítnak idejében, a tenyésztésbe vétel optimális idején felüli korba kerülnek a növendékek, igyekeznek maghízlalni az értékes üszőket is. A kivágási — selejtezési — keret nagyon szűk, csak az állomány nagyságához mért selejtezési lehetőség áll rendelkezésre. Csak a legértéktelenebb, — egészségügyileg is nagyon indokolt — beteg üszőket tudjuk kiselejtezni, vágóhídra engedni. A tsz-ek közös tehénállományának évente legalább 1300—1400-zal. de legalább annyival kell növekedni, amennyivel csökken a háztáji gazdaságok tehénlétszáma. Megyénk jelenlegi területén 1951-ben 91739 tehén volt, míg 1960-ban 86 0j?5 volt a számuk. A szektorátrendeződéssel sem indokolható tovább tehénlétszámunk csökkenése. A háztáji és egyéni tehén- és szarvasmar- halétszám csökkenésének mérséklésére nagyon komoly összeg, 58 millió forint került kifizetésre az elmúlt évben, ez évben eddig 25,2 millió forint állami dotáció lett kiutalva. Egy intézkedés és hatása A háztáji és egyéni gazdaságok teheneitől származó üszőborjak megmentése és ezekben a gazdaságokban a tehenek és üszőborjak megbecsülése, a tenyésztői kedv fokozása érdekében lépett életbe és kezdődik el a kisüzemi üszőborjak felvásárlása. Az állategészségügyi helyzettől függően azokból a községekből, amelyekhez tartozó tez-ek közös szarvasmarha-állománya tbc-men- tes és a község — háztáji és egyéni udvarok — szarvasmarha-állománya 95 százalékban tbc-mentes ás a — tbc-fertőzött — beteg szarvasmarháik nem járnak közös legelőre a gümőkór- mentes szarvasmarhákkal!, augusztus hónaptól a tenyésztésre alkalmas jó tejtermelő képességgel rendelkező tehenektől születő üszőborjúkat 10—30 napos koruk között a megyei állattenyésztési felügyelőség fogja 35 forint kilogrammonkénti áron, az ilyen célra épülő tsz-te- lepekre felvásárolni. Addig ezekben a községekben is az állatforgalmi és húsipari vállalat vásárolja fel 30,— Ft/kg-ös áron a születendő és eladásra felkínált üszőborjakat. Állategészségügyi helyzetünk megyénk községeinek csak 40,3 százalékában teszi lehetővé, hogy azokban a legjobb tehenek üszőborjait 35 forintos áron felvásárolhassák. A magasabb eladási ár kihasználása érdekéiben minél előbb fcbc-mentessé kell tenni minden közös, háztáji és egyéni szarvasmarhát. A tbc-pozitív, vagy kétes szarvasmarhákat minél előbb selejteztessék ki a körállatorvosokkal és adják el • vágóra, az ilyen beteg állatokra korlátlan selejtezési kerettel rendelkezik az állategészségügyi állomás. Verseny magas díjakkal A tejtermelés növelése céljából: megyénk közös gazdaságai részére a megyei mezőgazdasági operatív bizottság széles körű tejtermelés! szocialista versenyt hirdetett. A verseny I. kategóriájába" 101 tsz, a II. kategóriájába 35 tsz. nevezett be, a legjobbak díjazására közel 70 000 forint kerül kiosztásra, és kitüntetésekben részesülnek. Ahhoz, hogy a tehéntartás a tejtermelés költségeit kifizesse, a várható jelentősebb tejfelvásárlási ár rendezést A hazai és a külföldi piac állati termék iránti keresletének tudományos, sokoldalú felmérése nélkül, a célok és eszközök gyakori változtatásából az üzemnek és a népgazdaságnak is jelentős kára származhat. Ezért nagyüzemeinknek az állattenyésztés irányát és annak ágazati arányait csak hosz- szabb időszakra, a tartósan jelentkező szükségletek is figyelembe véve, évente legalább a 2500—2600 liter átlagos tejtermelést el kell érni még a nem drága beruházással épült és technológiai berendezéssel üzemelő tehenészetekben is. A 3000 liter körüld átlagos tejtermelésre megyénk szövetkezeteiben lévő tehénállomány képes, bizonyítja ezt annak az 50 termelőszüvetike- zetnak az eredménye, amelyekben 3611 vegyes fajtájú tehén. 1971-ben átlagosan 2867 kg tejet termelt 3,8 százalékos tejzsírral. A tisza- szalkai „Búzakalász” Tsz-ben 3158, Tarpán 3122, a nyírvas— vári „Vasvári Pál” Tsz-ben, a vásárosniaményi „Vörös Csillag” Tsz-ben 3767, az ópályi „Kossuth” Tsz-ben 4209, a dombrádi „Szőke Tisza” Tsz- ben pedig 4274 kg tejet termeltek átlagosan a törzskönyvi ellenőrzés alatt állott tehenek. Ügy a tehénlétszám növelésiát minit a tejtermelés javítását számos tényező befolyásolja, a legjelentősebb ezek közül a helyes takarmányozás, az eredmények 65—70 százalékában ettől függnek. Minden lehetőséget ki kell használni annak érdekében, hogy elegendő jó minőségű tömeg- szálas- és abrak takarmány álljon teljes egészében saját termelésből az év minden időszakában rendelkezésire, úgy a közös mint a háztáji szarvasmarha-állomány részére. Alapvetően a helyes takarmányozás megvalósításától, az állategészségügyi helyzet fokozottabb javításától, a szaktudás gyorsabb növelésétől várható az állami dotációk, kedvezmények tökéletes kihasználása, a téhénlétszám növekedése, így az állati termékekből — tej, vágómarha értékesítéséből — származó jövedelem javulása. alapján, az üzemi feltételekkel és a fejlesztési lehetőségekkel összhangban, komplexen szabad kitűzni. Ehhez kíván segítséget nyújtani könyvünk, amelyet dr. Simon Gyula írt. Munkája az állattenyésztés fejlesztése, az ágazati arányok jobb meghatározása és a beruházási döntések megalapozásának elősegítése érdekében készült. Dr. Szkíta József Szakkönyvtárunk: Hústermelésünk fejlesztésének távlatai KORSZERŰ SERTÉSTELEPET LÉTESÍT A TISZABERCELI BESSENYEI TERMELŐSZÖVETKEZET. AZ ELŐTÉRBEN ÁLLŰ VASSZERKEZETI ÉPÜLETBEN A TAKARMÁNY-ELŐKÉSZÍTŐ KAP HELYET. (HAMMEL J. FELV.) Eredményes gazdálkodásával másodízben ért el országos versenyben jó helyezést a nyíregyháza-sóstóhegy i Vörös Csillag Tsz. Múlt évi munkájáért a kormány elismerő oklevelét, a TOT emlékplakettjét és a megyei tanács díszoklevelét kapta. A sikeres gazdálkodás hogyanjairól beszélgettünk Mezősi Istvánnal, a tsz elnökével. A közös gazdaság területe kis kerekítéssel 900 hektár (1555 hold), az összes tagok száma 430, a rendszeresen dolgozóké 322 fő. 1965-ben két és fél millió volt a mérleghiány. Az éves termelési érték nem érte el a nyolcmilliót. Az egy tagra jutó átlagrészesedés hétezernyolcszáz forint volt. 1971- ben a termelési érték már 51 millió forint! Az egy tagra jutó munkadíj meghaladta a 22 ezer forintot. Az okszerűség ad a nagyarányú fejlődésre célszerű magyarázatot. Ügy is lehet mondani, hogy a tsz vezetősége a tagsággal egyetértésben már a „hivatalos” előtt bevezette a maga új mechanizmusát. A gazdaságosságot nélkülöző szétaprózottsággal szemben mindössze két fő ágazatra alapoztak. Szorosan figyelembe vették a helyi adottságot és a kínálkozó piac kihasználását. Ezek: a gyümölcstermelés és a törzsbaromfi- tartás. ___ A korábbi szórványgyümölcsösökből további telepítésekkel összefüggő, valóban nagyüzemi kertészetet alakítottak ki (alma, körte, meggy, köszméte). így 180 hold szórványos területtel szemben 300 holdon nyílt lehetőség az intenzív kezelésre, nagyüzemi módszerekre. 60 hold meggy kivételével az elmúlt évben már termőre fordult a szakszerű gyümölcsös. A megyében újszerűsége miatt talán nagyobb részletezést, figyelmet érdemel a baromfi törzstenyészet lehetőségének megteremtése. Hat éve — az első, sikereket előkészítő évben — 30 millió forint beruházással tizenkét, egyenként 5 ezres baromfi tojókombinát kialakítását kezdték meg. Két közgazdasági alaptétellel számoltak. Egyik: a megyeszékhely közelsége, a másik: a megye naposbaromfi-ellá- tásának akadozása. Józan pénzügyi munkára ' vall, hogy ekkora beruházással sem okoztak maguknak pénzügyi zavart. Takarékoskodtak úgy is, hogy épí- tőbrigádot alakítottak ki és rendszeresen foglalkoztatták. Az első három tojóháa 1968-ban készült el. Érdekeltté tették a tagságot a nagyobb eredmények elérésére. A megyében az elsők között vezették be és biztosították a havi készpénzes teljesítménydíjazást. (Nemcsak a közvetlen termelésben, hanem a vezetésben, az ellenőrzésben részt vevők számára is.) Ezzel megszűnt a szakemberek cserélődése. Rövid időn belül közel fél tucatnyi olyan fiatalember szakember „ragadt meg” végleg, akik gyakornok korukban kerültek a tzsébe. Egy-két kivétellel ma már brigádvezetői posztot is technikumi végzettségűek töltenek be. Ugyancsak az elsők közt figyeltek fel a szocialista brigádmozgalom jelentőségére. Már 1966-ban megalakították az első ilyen brigádot. Ma kilenc ilyen brigád van, több mint száz taggal. Bármilyen mértékben teszi is magáévá a korszerű gazdálkodás módszereit az aránylag kis tsz, állandóan szem előtt kell tartania a városi közelséget. Nagy a vonzó hatás, a szükséges taglétszámot pedig tartani kell. A biztos és jó kereset mellett egyéb helyhez kötésre is szükség van. Egyik ilyen, hogy a területfejlesztésre kijelölt tsz-területből a tagok kedvezményesen kapnak házépítésre telket. Eddig nyolcvan, többségben fiatal tag vette igénybe ezt a lehetőséget. (Ez is mutatja: nem véletlen, hogy a városközeli tsz tagságának átlagéletkora 42 év.) A saját építőbrigád pedig any- nyira fejlődött, hogy a baromfikombinát megépítés« mellett a 12 milliós hűtőtároló kivitelezését is megoldotta. A tsz egy holdjára jutó termelési érték a múlt évi eredmények alapján meghaladja a 32 ezer forintot. 1971-ben megtörtént a baromfikombinát teljes üzemelése. Több mint négymillió tojást értékesített a tsz. Jó része van abban, hogy a megye nemes fajtájú naposcsibe-ellátása kiegyensúlyozottabbá vált. A kombinát után húsz és fél millió forint került a közös kasszájába. Pontosan másfél millió tiszta haszon. Idén összesen 57 millió forint termelési bevételt valósít meg a tsz. Az egy tagra jutó átlagrészesedés további kétezer forinttal nő. S ezúttal öt és egynegyed millió kiváló minőségű tojást értékesít a város széli kis tsz. A. B. Országos pályázat C^ongrád megye zöldségtermesztésének fejlesztésére Csongrád megye éghajlati és talajviszonyai kiválóan alkalmasak zöldségtermesztésre. Tavasszal a szabadföldi primőrökkel tíz nappal korábban jelentkeznek, mint az ország bármely más tája. A kedvező természeti adottságokat még csak fokozza, hogy 42 lermálkút energiájával több mint 600 000 négyzetméter ivegházat és fóliaházat fű- lenek. A lehetőségeket ózonban még korántsem használták ki. Magasak a ermelési költségek, amelyek csökkentik a verseny- képességet. Éppen ezért a Csongrád Megyei Tanács mezőgazdasági osztálya és a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete országos pályá~atot hirdetett a zöldségtermesztés fejlesztésére. A kertészeti szakemberekhez, tudományos kutatókhoz, tervezőkhöz intézett pályázati felhívás sok témakört foglal magában. A pályamunkák kiterjedhetnek nemcsak a nagyüzemi, de a kiskertkultúra fejlesztésére is. Egyetlen kikötés, hogy Csongrád megyében alkalmazható, a megyei viszonyokra adaptálható legyen. A Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezetéhez az év végéig beérkező legjobb pályamunkák szerzőit értékes díjakkal jutalmazzák.
