Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-29 / 151. szám
1972. június 29. E3E3T-MAGYARORSZÄC 5. oldal jjp Lakásépítés az üzem támogatásával B$ Mennyi túlóra lehet ? ül Közös tanácsi—vállalati óvodák fl kollektív szerződésekről „Kéményseprőt Iátok,./' Változik Az új megnevezés: tüzeléstechnika A kollektív szerződések módosításakor elsősorban az anyagi juttatások feltételeit rendezték a vállalatok — állapította meg legutóbbi ülésén a SZOT elnöksége. Az 1971—75-re szóló kollektív szerződéseket — mint ismeretes — a vállalatok minden évben felülvizsgálják. Erre első ízben a múlt évi tapasztalatok alapján, a mérlegbeszámolók elkészítése után a közelmúltban került sor. Szélesebb körű módosításra általában nem volt szükség, a munkajogi szabályok többnyire jóknak bizonyultak. Elsősorban az anyagi jellegű intézkedéseket, vagyis azokat a szabályokat korrigálták, amelyek szorosan függnek az évi nyereségtől, a gazdálkodás eredményeitől. A dolgozók véleményét is figyelembe véve főként a bérfejlesztés mértékét, a béren kívüli juttatásokat, a nyereségprémiumban részesülők körét, a részesedési alap felosztásának szabályait változtatták meg. Sok helyütt elhatározták, hogy a többgyermekes anyákat mentesítik az éjszakai műszak alól. Számos vállalatnál üzemrészenként, munkakörönként az eddiginél differenciáltabban szabták meg a felhasználható túlórák mértékét. A kollektív szerződések végrehajtásának múlt évi tapasztalatairól a vállalatok vezetői beszámoltak dolgozóiknak, többségükben mélyrehatóan elemezték a tanulságokat. A vállalati szak- szervezeti szervek a beszámolókat még elhangzásuk előtt megvitatták és saját tapasztalataikkal kiegészítették. A beszámolókból kitűnt, hogy tavaly a vállalatok többsége végrehajtotta a tervezett bérfejlesztést, sok helyütt megjavították az alacsonyabb keresetű dolgozók, főként a nők és a fiatal szakmunkások besorolását. E tapasztalathoz a SZOT Olvasónk íria: Sötét folyosók Az új posta épületébe immár több mint egy éve beköltöztek a bérlők, de ez idő alatt még nem érték meg azt, hogy minden folyosón égjen a villany. Ezzel kapcsolatosan már több ízben tettek bejelentést, de hiába. Változatlanul sötétek a folyosók, s az ezzel járó kellemetlenségeknek továbbra is szenvedő alanyai az itt lakók. — közlik a bérház lakói. Nagycsaládosok üdülői Július első napjaiban újabb üdülővel gazdagodik a SZOT. A tízemeletes bala- tonszéplaki „Ezüstpart” üdülő 190 szobáját a nagycsaládosok kapják, a három- és négygyermekesek, akik két szobában helyezkedhetnek el. Ugyancsak szüleivel együtt tölthet két hetet sok apróság azokban a kollégiumokban, > amelyeket a SZOT a nagy- családosok számára bérelt. Július 4-én foglalhatják el a beutaltak többek között a Miskolci Műszaki Egyetem kollégiumát, másnap pedig a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola kollégiumának kényelmes, kétágyas szobáit. A gyerekek számától függően két-három szobát kap egy-egy család. A SZOT üdültetési főigazgatósága idén nyáron összesen 55 000 gyermeket részesít kedvezményes üdültetésben. A gyerekekre pedagógusok vigyáznak, s gondoskodnak arról is. hogy minél változatosabb legyen a nyaralás programja. elnöksége hozzáfűzi, hogy a vállalatok hosszabb távú bérpolitikai koncepciókat általában még mindig nem dolgoztak ki. Az elnökség azt is helyteleníti, hogy a vállalatok 70—80 százaléka a gyáregységek között mechanikusan csupán a létszám és a bérhányad alapján osztja szét a részesedési alapot, ezzel akadályozzák, hogy a jól dolgozó részlegekben az átlagosnál magasabb jutalmakat oszthassanak az arra legérdemesebbeknek. Pozitív tapasztalat viszont, hogy a nyereségprémiumok és nyereség jutalmak feltételeként sok helyütt most már személyre szólóan szabják meg a feladatokat, jóllehet jó néhány helyen a kifizetett nyereségprémium még mindig nincs arányban a végzett munkával. Az elnökség foglalkozott azokkal a jelzésekkel, hogy a dolgozók szociális ellátásának megtervezésekor általában nem számolnak a juttatásokat igénybe vevők számának növekedésével és az árak emelkedésével, némelyik juttatás gyakorlatilag visszaesett. A dolgozók étkeztetésére nyújtott vállalati hozzájárulás általában évek óta nem változott, így a vállalati hozzájárulás ma már nem mindig elegendő az ételek kielégítő minőségének fenntartásához. Ezzel magyarázható, hogy az előfizetéses étkeztetésben részvevők száma sok vállalatnál csökkent. Számos vállalatnál joggal sürgetik a dolgozók a gyermekintézmények bővítését, a tanácsokkal közös óvodák, napközik létrehozását is. A vállalati lakásépítések helyzetéről szóló beszámolók arra utalnak, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat nem mindenütt használják fel a leghatékonyabban. A vállalatok egy részénél — a lakásépítési alap koncentrált felhasználása helyett — kisebb összegekkel több dolgozó lakásépítését támogatják, így az anyagi erők elaprózódnál? és azok számára sem jelentenek megfelelő támogatást, akik abban részesülnek. A SZOT elnöksége felhívta a központi és a területi szakszervezeti szerveket, hogy rendszeresen ellenőrizzék és segítsék a vállalatok, nál és azok gyáregységeiben a kollektív szerződések maradéktalan végrehajtását. — Tisztelt megyei bíróság! A vádlott beteges féltékenysége — amely már rögeszméjévé vált — súrolja az elmebetegség határát. Ezért kérem a bíróságot, hogy Pelle Józsefet zárt elmegyógyintézeti megfigyelésre rendelje. Ezek á szavak január 30- án hangzottak el a tárgyalóteremben, még a perbeszédek elhangzása előtt. A bíróság helyt adott a védőügyvéd kérésének és 3 hónapos megfigyelés után újabb tárgyalást tűzött ki Pelle József ügyében. Tegnap — a tárgyalások befejezése után — a megyei bíróság dr. Ardai Pál tanácsa kihirdette az ítéletet. Pelle Józsefet — előre kitervelt módon elkövetett emberölésért — 13 évi fegyházra ítélte és 8 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. ★ 1953 májusában kötött házasságot Pelle József — a most 48 éves hegesztő, Nyíregyháza, Tavasz utcai lakos — Juhász Elvirával. Kezdet„Kéményseprőt látok, szerencsét találok” — hányán mormogják el a mondókát egy-egy fekete arcú, kormos ruhájú kéményseprőt észrevéve. Van, aki jó barátként üdvözli a falu szélén kerékpárjával feltűnő kéményseprőt, várja, hogy rendbe tegye kéményét. A másik meg dohog amiatt, hogy kormot csinál a lakásban, ha jobban lenyomja seprűjét. Százan Nincsenek sokan. A megye 25 községére alig száz jut belőlük. Járják a községeket télen-nyáron, ők azok, akik legalább minden második hónapban bekopognak a legeldugottabb tanyasi ház ajtaján is. Keveset hallani róluk, s ők ezzel elégedettek. Hiszen ugyanúgy szolgáltató cég a Szabolcs-Szatmár megyei Kéményseprő Vállalat, mint jó néhány javító-, szerelővállalat, szövetkezet, amikre bizony sök a panasz. Ök úgy tartják, akikről nem beszélnek, azokkal elégedettek. Ügy szervezték meg az ügyeletet a megye járási székhelyein, valamint Tiszalökön és Csengerben, hogy 24 órán belül kimennek a helyszínre, ahová hívják őket. Pedig a kéményseprés, mint kötelező szolgáltatás, nem valami jövedelmező mesterség. Egy kéményért 12 forintot kap a vállalat évente, s ezért legalább kéthavonta menni kell a kéményseprőnek. A munkája sem könnyű a „füstös embernek”, padlásra fel, padlásról le, hozzá egy kis adminisztráció, hogy ott járt, elvégezte a munkáját — ezt igazolja aláírásával a lakó — s mindezt normára. Egy hónapban több mint kétezer kémény jut egy emberre. Mégis, a múlt év után több mint hat hét nyereséget osztottak, a megyei tanács dicsérő oklevelet adományozott jó munkájukért. Ötvöződik itt a régi az ujjal, hiszen a kéményseprő ben jól éltek. Házasságukból egymás után születtek a gyerekek. 1960-ban azonban Pellét a nágykállói ideggyógyintézetbe vitték és mire hazajött, felesége elköltötte addig megspórolt pénzüket. Ezen összevesztek, sőt Pelle meg is verte feleségét. Ettől az időtől kezdve megromlott közöttük a viszony, Pelle gyakran ivott, alaptalanul féltékenykedett. szidta és sokszor meg is ver te feleségét. A sok civakodás után 1967-ben különköltöztek, Pelle a válópert is beadta, de később különböző ígéretekkel visszacsalta feleségét. Visszavonta a válókeresetet is, de végül magatartásán semmit nem változtatott. 1969-ben ismét megszakították az életközösséget és a közös lakást is elkülönítették. Üelle ennek ellenére továbbra is jogot formált a házaséletre és mivel erre az asszony nem volt hajlandó, 1970 nyarán elhatározta, hogy megöli feleségét. Nem is titkolta szándékát, úton- útfélen hangoztatta munkatársainak, barátainak, ismerőseinek és ettől az időtől mesterség kihalóban van — jó, ha kétezren vannak az országban — de helyette jön egy új szó: a tüzeléstechnika. Hisz ki más tudja jobban, mint a kéményseprő, hogyan kell gazdaságosan tüzelni, hogy a meleg ne menjen a levegőbe, se a korom ne szálljon szerteszét. Ki választja? Hatóság is a kéményseprő. Szakvéleményt ad, ha gázbekötésről van szó, tűzrendészet! jelentést készít, ha úgy találja, hogy rosszul építették a házat, tüzet okozhat a kipattanó szikra, vagy a beépített gerenda. Egy-egy új háznál a „lakhatási engedély” kiadásánál ő vizsgálja meg a kéményt, nem szivárog, nem okoz-e füstmérgezést, balesetet, ha majd begyújtanak a kályhába. S egyáltalán elég-e a kémények száma a kályhákhoz viszonyítva. Ki megy ma kéményseprőnek? Nem tolonganak az általános iskolát végzett gyerekek, mert csak a 16. évük betöltése után kezdhetik a szakmát tanulni. S addig éppen azért várjanak, hogy kéményseprők legyenek? Aztán a sok kerékpározás, a rengeteg padlásmászás, a munkával járó por, korom se valami lelkesedést keltő. A létszám 90 százaléka mégis a törzsgárdához tartozik. Átképeznek szakmunkásnak idősebb embereket, akik megtalálják itt a számításukat. A vállalat hat éve „kupor- gat”, hogy a minimális fejlesztési alapjából összegyűjt- sön egy öltöző-fürdőre valót. Kisvárdára tervezik. Rövidesen hozzákezdenek a 400 ezer forintos építkezéshez. Nyíregyháza után itt is fekete-fehér öltöző, meleg víz várja majd a 16 dolgozót. Aztán, ahogy lehet, a többi helyre is sort kerítenek. A nyíregyházi tanyavilágba már kerékpár helyett Nysa busz- szal szállítják a kéményseprőket — ha van ideje ? kezdve állandóan kést hordott magánál. Az asszony félt, hogy a férje beváltja ígérgetéseit, és gyakran előfordult, hogy munkatársaknál, rokonoknál aludt, de a munkahelyéről is mindig az arra lakó munkatársai kísérték haza. Júliusban például a Halászcsárdában ment oda két munkatársához Pelle József és egy tőrkést mutatott, hogy ezzel öli meg feleségét, ha megtalálja. Azon a napon azonban nem találkoztak. Októberre végleg elhatározta Pelle József, hogy rövid időn belül végez feleségével. Másodikén és harmadikén is kijelentette a gyerekei előtt: „Anyátoknak már csak két napja van hátra, mert megölöm.” Harmadikén egész éjjel nem aludt Pelle József, mert a gyilkosságra készülődött. Reggel, amikor cigarettáért ment, egy féldecit is megivott, majd otthon a szerszámosládából előszedett egy konyhakést és az aktatáskájába rejtette. Lement a földszintre, kinézett az utcára, hogy milyen nagy a forgalom. Néhány perc telt el, amibusznak. Ez viszont már másik fejezete a vállalat történetének, jövőjének. Cserépkályhákkal kezdték. A téli felkészülés jegyében vállalták a cserépkályhák tisztítását. Közben árgus szemekkel figyelték a fűtési szokások változását, s igyekeztek lépést tartani vele. így történt, hogy a vállalat 32 dolgozóját átképezték. Specializálták magukat az olajkályhák javítására, tisztítására, beállítására. Most, nyáron van a legtöbb munkájuk, sokan szeretik felkészülten várni a telet. Ehhez vették a kisbuszt is. Szerszámokat szállítani, a javítószolgálat gyors mozgását elősegíteni. Ij vállalkozás Üjabban pedig úttörő vállalkozásba kezdtek. Az Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyár olyan olajtüzelő berendezést hoz forgalomba, amelyet a cserépkályhába lehet szerelni. A holland gyártmányú égőfejjel ellátott berendezés egyesíti magában az olajkályha könnyű kezelését, tisztán tartását és a cserépkályha állandóan sugárzó melegét. A kéményseprők vállalták a megyében a berendezések felszerelését, garanciális javítását. Ezekkel az újszerű, többletet nyújtó szolgáltatásokkal teremtették meg a vállalat jövőjét, a 8 és fél milliós termelést, a tervteljesítést. A fejlődés még ettől is tovább mutat, a valódi tüzeléstechnika felé. Drága pénzen, valutáért importált műszereket látni náluk. Koromszámláló, széngázelemző, huzatmérő — mind, mind olyan berendezés, amelyikkel — főleg városon — már a levegő tisztaságáért harcolnak. (S az igazat megvallva van elég területe ennek a „harcnak”). A kéményseprő pedig ezzel hozza a szerencsét, a télen-nyáron tiszta levegőjű települések megteremtésével. L. B. kor meghallotta, hogy a felesége jön lefelé a lépcsőn. Elé- rohant, elővette a konyhakést és mellbe szúrta. Az asszony segítségért kiáltott, de Pelle ismét szúrt. Ezt a szúrást az asszonynak a karjával sikerült kivédeni és csat? a kezén okozott kisebb sérülést. Pelle ezután elszaladt. Fia vette üldözőbe és ő vitte be a rendőrségre. A sérült asszonyt kórházba szállították, ahol műtét közben meghalt. ★ Az ítélet meghozatalánál a bíróság súlyosbító körülményként értékelte, hogy Pelle József feleségét ölte meg, aki 8 kiskorú gyereket hagyott árván — a kilencedikkel hathónapos terhes volt — és enyhítő körülményként értékelte, hogy cselekménye társadalmi veszélyességének felismerésében közeoesen korlátozott. Nem fogadta el Petiének azt a védekezését, hogy nem akarta megölni feleségét, csak megijeszteni, hiszen több érdektelen tanú igazolta, hogy hosszú ideig készült a gyilkosságra. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. Másodfokon a Legfelsőbb Bíróság hoz majd ítéletet. (balogh) MINDENFÉLE Ki építi? Fakerítés fölött, a bejáratnál, a Zrínyi Ilona utcán szépen írott tábla hirdeti, hogy itt épül a Nyírfa Áruház. Még a makettjét is ráfestették, milyen is lesz ez az impozáns létesítmény. Csak éppen arról feledkeztek el, ki tervezte, melyik vállalat építi. Javasoljuk: írják oda utólag, s a népszerűséget és a munkások elismerését is növelné, ha például a lakossággal azt is közölnék, hány szocialista brigád vesz részt Nyíregyháza egyik legszebb áruházának építésében. .. Figyelmesség i-j evezhetnénk figyelmességnek, de amolyan munkapszichológiának is, amit a vezetők az ISG mátészalkai gyáregységében alkalmaznak. Felhívták a dolgozók figyelmét, hogy ebédidőben az ebédlőben az érdeklődők újságot olvashatnak. A gyár illetékesei gondoskodnak a jövőben különböző újságokról, folyóiratokról. Jó és hasznos ötlet. És ami a fő: nem zavarja a munka- és termelési fegyelmet. Sőt, ebből is a gondoskodást érzik, látják a munkások. (fp-kas) Zárva Napokon át zárva találták a vásárlók a Széchenyi utca pályaudvar felőli részén a Nyírségi Tsz-ek Önálló Vállalkozásának zöldség-gyümölcs standját. Egy kifüggesztett írás tájékoztatott: a boltvezető szabadságon van, addig a bolt zárva tart. S ez így is történt, amig a boltvezető élvezte szabadságát. Csak a vásárlók nem élvezték a kiírást. S főleg azt, hogy a boltot zárva tartották. (asztalos) Megoldhatatlan ? Évek óta problémás hely Nyíregyházán a Vöröshadsereg útja páros oldalának az eleje. A járda mellett, a jobb sorsra, vagyis parkosításra is alkalmas területen naphosszat parkíroznak, életveszélyesen forgolódnak az autók. Kétségtelen: a keskeny úttest nem alkalmas a várakozásra, viszont alig néhány méterre onnan szinte kínálja magát a parkolóhely. A Kossuth gimnázium mellett. Tágas, mozgásra, beállásra alkalmas. A jelek szerint megoldhatatlan, hogy a járművek odaálljanak. Bár egy tábla is megtenné. Csak ki kellene helyezni. (bürget) Engedély Kirándulócsoport indult az elmúlt héten pénteken Nyírbátorból Aporligetre. A társaság — többek között budapesti vendégek — az arborétumot szerette volna megnézni. Csak szerette volna, mert amikor a bejárathoz érkeztek, egy hölgy erélyesen rájuk szólt, hogy be ne lépjenek. Rövid szópárbaj, aminek az lett a vége, hogy a hölgy becsukta a kaput. Majd ha engedélyt hoznak — mondta. Természetvédelmi terület — érthető, hogy bárki nem zavarhatja meg. Az előzetes írásbeli engedély azonban hosszadalmas, bürokratikus. Érthetetlen az udvariatlan hang is, s az, hogy miért nem engedc’yezik helyben egy kísérővel a látogatást? (baraksó) A tárgyalóteremből Emberölésért 13 év (egyház
