Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-22 / 145. szám
»XIX. ÉV FOLT AM, 145. SZÄM ÄRA: 80 FILLER 1972. JÜNIUS 23, CSÜTÖRTÖK LAP CMC TARTALMAfcÜ*M Törvény javasla t a bíróságról (3. oldal) Meggytermcsztésünk gondjai 1,4. oldal) Katonáink leszerelés előtt (5. oldal) Labdarúgó-bajnokságok 17. oldal) Indira Gandhi és Fock Jenő beszéde budapesti munkásgyűlésen K Ö Z L E M É N V a kormány és a Szakszervezetek Országos Tanácsa vezetőinek tanácskozásáról Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke szerdán délután ellátogatott az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt-be. A miniszterelnök-asszonyt a látogatásra elkísérte C. B. Muthamma, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete is. A vendégekkel együtt volt a látogatáson Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Hollai Imre külügyminiszter-helyettes, dr. Kós Péter, a Magyar Népköztársaság új-delhi nagykövete és Somogyi_ Imre. a IV. kerületi pártbizottság első titkára. Dienes Béla, az Egyesült INDIRA GANDHI: Izzó vezérigazgatója a több, mint háromnegyed évszázados gyár történetéről, életéről tájékoztatta a vendégeket. A vállalat nemzetközi kapcsolatairól szólva egyebek között elmondotta, hogy az idén lámpa- és fénycsőgyárat helyez üzembe az Egyesült Izzó Indiában. Jelentős mennyiségű alkatrészt is szállítanak indiai cégeknek és a szakemberképzést is segítik; jelenleg hat indiai szakember sajátítja el az izzóban a fénycső- és a lámpagyártással kapcsolatos tudnivalókat. A találkozón szó esett arról a lehetőségről is, hogy az Egyesült Izzó állami lámpagyár létrehozásában vesz részt Indiában. Indira Gandhi az üzemlátogatás során megtekintette a fénycsőgyárat — ahol találkozott az ott dolgozó indiai szakemberekkel — továbbá a lámpagyárat és az elektroncsőgyárat, s beírta nevét a Táncsics tizenegyszeres szocialista brigád naplójába, majd a gyár vendégkönyvébe is. Az indiai kormányfő ezután üzemi gyűlésen , találkozott a gyár dolgozóival, akik hosszan tartó tapssal, meleg szeretettel köszöntötték, amikor elfoglalta helyét az elnökségben. Dienes Béla megnyitó szavai után Indira Gandhi szólt a gyűlés résztvevőihez: Csak a béke körülményei között kerülhet sor valódi haladásra — Nagy örömmel tölt el, hogy találkozhatom a gyár dolgozóival, s szólhatok önökhöz. Átadom önöknek India népének — a parasztoknak, a szakmunkásoknak, a nőknek, férfiaknak és gyermekeknek — üdvözletét Indiában 550 millió ember él, s országunk hatalmas kiterjedésű: a kelet—nyugati, vagy az észak—déli távolság nagyobb, mint London és Moszkva között. Számos folyónk több, mint 15 kilométer széles, s 1500 kilométernél hosszabb. Van örök hóval borított hegyvidékünk. perzselő hőségtől égetett síkságunk, kiégett sivatagunk és esővel áztatott dzsungelunk. Ugyanilyen nagy arányokban különböznek az országunkban lakó emberek is. A világ valamennyi vallása megtalálható országunkban, s 14 fontosabb nyelvet beszél népünk. — Azért mondom el mindezt önöknek, hogy érzékelhessék, milyen nehéz egy ilyen óriási országban haladást elérni, életét modernizálni. Rendkívüli szegénységben élő nagy tömegek számára kell jó életfeltételeket biztosítanunk. Az iparosítás és az urbanizáció bizonyos fokú egyöntetűséget hoz létre, mindamellett azt szeretnénk elérni, hogy megtartsuk országunk változatosságát, sokrétűségét. Úgy érezzük, hogy a változatosság olyan rugalmasságot biztosít társadalmunknak, amely egyik fő alkotóeleme egységünknek, mint ahogy egy öntvény önmagában is erősebb és tartósabb, mint az a fém- anyag, amelyből készítették. — Magyarországnak is megvan a saját egyénisége, s remélem, meg is marad. Tudjuk, hogy a magyar nép nemcsak gazdasági téren tett meg nagy utat és ért el nagy eredményeket, hanem kulturális és más területeken is nagyban hozzájárult az egyetemes haladáshoz. — Magyarországnak és Indiának eltérő a (kormányzati rendszere, de ez nem akadályozza a közöttünk fennálló baráti kapcsolatokat. Ügy véljük, hogy a kormányzati szervek uniformizálására nincs szükség. Bennünket a jóakarat és az együttműködés hozott össze, állított egymás mellé, s az olyan közös cél, mint a népek közötti barátság, a világ békéje. Önök közül számosán emlékeznek még a második világháború időszakára, valamint az azt megelőző feudális, fasiszta időkre. Nekünk is harcolnunk kellett, áldozatokat kellett hoznunk szabadsáINDIRA GANDHI LÄTOGATÄSA KÁDÁR JÁNOSNÁL. Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke szerdán látogatást tett Kádár Jánosnál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkáránál a Központi Bizottság székházában A szívélyes, barát' találkozón jelen volt Péter János külügyminiszter dr. Kós Péter, a Magyar Népköz’"> saság új-delhi nagykövete, továbbá P. N. Haksar, az indiai miniszterelnöki titkárság vezetője és C. B. Muthamma, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete. Képünkön: Indira Gandhi és Kádár János. (Kelet-Magyarország telefotó) gunkért, függetlenségünkért, amelyet 25 évvel ezelőtt vívtunk ki. El kell mondanom önöknek, hogy ebben a harcban tevékenyen kivették részüket az indiai nők is. Ez a magyarázata annak, hogy ma is olyan jelentős szerepet tudnák betölteni országunk fejlesztésében, építésében. — Az önök országa szocialista köztársaság, s mi is a szocializmust fogadtuk el célként, mert ettől várjuk a választ népünk és országunk fő kérdéseire. Bár ismert, hogy India nem tekinthető ipari országnak, már jelentős modern iparágakat hoztunk létre. Indiai tudósok megszerezték azt a tudást és képességet, hogy atomerőművet építsenek. — Amikor 1947-ben kivívtuk függetlenségünket, nagy feladatok álltak előttünk. Ügy érezzük, hogy jelentős előrehaladást értünk el. Ha azonban az előttünk álló célokat tekintjük, azt, hogy hova kell népünket elvezetni, úgy érezzük, hogy feladataink megvalósításának még a széléig sem jutottunk el. Jelenleg 81 millió gyermek jár Indiában iskolába, s hárommillió diák tanul az egyetemeken. Ugyanakkor nagyon sokan még azért nem járhatnak iskolába, mert nem volt elég erőnk és anyagi lehetőségünk ahhoz, hogy kellő számú iskolát építsünk, vagy hogy a tanuláshoz szükséges felszereléseket biztosítsuk. Ám lépésről lépésre, tervről tervre fokozatosan haladunk előre. — Külön öröm számunkra, hogy ilyen jó barátaink vannak, mint Magyarország kormánya és népe. Itt, e gyűlésen a mi nyelvünkön és az önök nyelvén jelszó hirdeti a közöttünk lévő barátság elmélyítését. Ügy véljük, hogy csak egymás megértésével jöhet létre az igazi barátság, csak ilyen megértés és együttműködés eredményezhet békét. Önök ugyanúgy, mint én, látták a háború szörnyűségeit, pusztításait Ez is a békére kötelez bennünket, mert mindannyian tudjuk, hogy csak a béke körülményei között kerülhet sor valódi haladásra. Ismételten köszönöm, hogy lehetőséget adtak a gyár munkájának megismerésére, s arra, hogy üdvözölhessem önöket, önökön keresztül pedig e szép ország egész népét. Legjobb kívánságomat fejezem ki valameny- nyiüknek — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Indira Gandhi. Ezután Fock Jenő miniszterelnök lépett a mikrofonhoz. (Folytatás a 2. oldalon) A kormány és a SZOT vezetői tanácskozást tartottak, megállapították, hogy a legutóbbi megbeszélésükön elhatározott célok és tennivalók teljesültek, illetve a végrehajtásukhoz szükséges intézkedések megtörténtek. A kormány és a SZOT vezetői mostani tanácskozásukon elsősorban az életszínvonal növekedésére vonatkozó tervek megvalósításáról, a munkaidő-csökkentésről, valamint a szocialista brigádvezetők tanácskozásáról, tapasztalatairól cserélték ki véleményüket. Megállapították, hogy a munkások és alkalmazottak reáljövedelmének 1971. évi átlagos emelkedése megfelelt a népgazdasági tervnek és a nemzeti jövedelem emelkedésével arányosan alakult. Ennek megfelelően 1971-ben a reálbérek 2,5 százalékkal, a reáljövedelmek pedig 5 százalékkal nőttek. Az elhatározásnak megfelelően végrehajtásra került az alsó- és középfokú iskolákban tanító pedagógusok, az egészségügy területén dolgozók és a gyógyszerészek fizetésének emelése. Javult a több és jobb munkát végző dolgozók, valamint a vállalati törzsgárda anyagi és erkölcsi elismerése, megbecsülése. Mind több vállalat alkalmaz olyan ösztönző bérformákat, amelyek alkalmasak arra, hogy az átlagosnál többet nyújtó dolgozók a rendelkezésre álló bérkeretből és nyereségrészesedésből magasabb fizetést, jövedelmet érhessenek el. Ugyanakkor megállapították, hogy több problémával foglalkozni kell. Fokozatosan ki kell küszöbölni, hogy az állami ipar egyes vállalatainál a munkáskeresetek indokolatlanul alacsonyabbak legyenek, mint egyes szövetkezetek hasonló munkakörében. Különböző okok hatására egyik évről a másikra a bérből és fizetésből élők egyes csoportjainak reáljövedelme nem nő, esetleg csökken. Ennek okai részben a család növekedése, a nyugdíjba kerülés, részben pedig a keresetváltozások és árnövekedések. A további intézkedések során e problémára megfelelő figyelmet kell fordítani. A kormány és a SZOT vezetői egyetértettek abban, hogy csökkent az olcsó árucik. kék hiánya, azonban az alacsonyabb vásárlóerejű lakosság ilyen árukkal való ellátottsága még nem javult kellőképpen. Erőteljesen végre kell hajtani a kormány határozatait azokkal szemben, akik jövedelmüket nem munkával, hanem spekulációval szerzik. A kormány és a SZOT vezetői megállapodtak abban, hogy az év hátralévő időszakában az illetékes állami és szakszervezeti szerveknek egyaránt fokozott figyelemmel kell kísérniük és rendszeresen ellenőrizniük kell a fogyasztói árszínvonal és a bérek alakulását, és gondoskodni kell arról, hogy az 1972. évre tervezett reálbér- növekedés megvalósuljon. Hangsúlyozták, hogy ennek különösen nagy a jelentősége a kisebb jövedelmű és több- gyermekes munkáscsaládok, valamint a nyugdíjasok élet- körülményeinek alakulásában. A kormány által tett intézkedésele, a vállalatok javuló gazdálkodása, valamint a szakszervezetek ez irányú erőfeszítései nyomán a dolgozók munkahely-változtatásának mértéke az elmúlt évben csökkent. A munkaerő- mozgás szintje azonban még mindig magas, ennek mér, séglésére még további közös erőfeszítésekre van szükség. A szervezési és vezetési színvonal javulásának, valamint a szakszervezetek fellépésének eredményeként a túlórázás 1971-ben a megelőző évhez képest 17 százalékkal csökkent. A kormány és a SZOT vezetői megbeszélést folytattak a munkaidő-csökkentés további kiterjesztéséről az ipari, építőipari ágazatokon kívüli területeken. Megállapodtak abban, hogy 1972. második fél évében lehetővé kell tenni az iparhoz, illetve az építőiparhoz szorosan kapcsolódó, kutató- szervezőintézetek munkaidő-csökkentésének végrehajtását. Az erre vonatkozó kormányzati döntés a közeljövőben megszületik. A többi ágazatban és területen a munkaidő-csökkentés előkészítésére és a végrehajtás feltételeinek biztosítására fel kell készülni. A tervezeteket a kormány még ez év végén megtárgyalja és kijelöli az erre vonatkozó teendőket. A SZOT vezetői tájékoztatták a kormány vezetőit, hogy a szakszervezeti mozgalomban, Valamint a szocialista brigádvezetők körében megelégedést váltott ki az a két kormányzati intézkedés, amelyek arról rendelkeztek, hogy a vállalat által adományozható „A vállalat kiváló brigádja” kitüntetéssel járó pénzjutalmak összege költségként úgy számolható el, hogy a bérszínvonal, illetve a bértömeg megállapításánál, számításba vételénél azt nem kell figyelembe venni. Magas erkölcsi megbecsülésnek minősítik azt a rendelkezést, hogy 1973-tól a Munka Vörös Zászló Érdemrendje is adományozható a szocialista brigádok, munkacsoportok részére. A kormány és a SZOT vezetői megvitatták továbbá a szocialista brigádvezetői tanácskozások tapasztalatait, s (Folytatás a 2. oldalon.) Találkozó az MSZMP Központi Bizottságának székházában Az MSZMP Központi Bizottsága szerdán vendégül látta azokat a pedagógusokat, tudósokat, párt-, állami és társadalmi funkcionáriusokat, akik jelentős részt vállaltak a Központi Bizottságnak az állami oktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló határozata előkészítésében. A részvevőket Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára üdvözölte. A baráti hangulatú ösz- szejövetelen Kádár János, a Központi Bizottság első titkára tolmácsolta az MS7MI* Központi Bizottságának el-» ismerését és köszönetét a résztvevőknek, és rajtuk ke» resztül mindazoknak, akii* segítették a Központi Bi-j zottság határozatának előké-j szításét. (MTI) Vilié PROlETÁRlAI.eemOUETEKI
