Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-20 / 143. szám
1972. június 20. BZL3T-MAGYARORSZA0 Törvény és alkohol nyíregyháza uj, modern épülete a mártírok TERÉN FELÉPÜLT KILENCSZINTES ÍROD AH AZ. (ELEK EMIL FELVÉTELE) Orvosvárán Szaboícs-Szalmárban Cél: a magasabb szintű gyógyító munka 5. oldal Nyelvi labor, tehetséggondozó szakkör 1400 munkás-paraszt fiatal részesül ősztől külön képzésben megyénkben Ha valaki nem tudná, hogy hazánkban mely napokon fizetnek bért, nem kellene megérdeklődnie: az utcán, a járókelők között támolygó ittas emberek gyakoriságából kikövetkeztethetné. S hogy ez valóban így van, megerősíti az a statisztikai adat, amely szerint 1960 és 1970 között, mialatt az egy főre jutó reál- jövedelem 59 százalékkal emelkedett, az alkoholtartalmú italok fogyasztása vásárlói áron 60 százalékkal nőtt. A jövedelem növekedését egyenes arányban követte a szeszes italokra költött pénz. S ennek hatása nemcsak az utcán mutatkozik, hanem a családok és az egyének életében is. Számtalan konfliktus, családi és egyéni tragédia forrása az alkohol. Orvosi megfigyelések szerint a rendszeresen ivók 10—15 százaléka válik iszákossá, és ez utóbbiaknak egyharmada alkoholista beteggé. Az alkoholistáknál súlyos idegrendszeri és belgyógyászati megbetegedések lépnek fel — elég példaként az alkoholos demenciára (elbutulás) vagy a májzsugorodásra hivatkoznunk. Az alkohol okozta károk csak részben fejezhetők ki forintban. de amennyi átszámítható, az is tetemes ösz- szegre rúg. Az alkohol okozta közúti baleseti károkat például 1969-ben nyolcvan- millió forintra becsülték, az üzemi baleseti károkat pedig mintegy hétszázmillió forintra. Sokan felvetették, hogy ha mind a családok életében, mind az emberi szervezetben, mind forintban mérhetően ekkora károkat okoz az alkohol, akkor miért hozzák forgalomba. A kérdés azonban nem ilyen egyszerű. Egyrészt voltak már kísérletek a világon a szeszforgalmazás állami betiltására — közismert az USA esete —, ám ezek nem küszöbölték ki az alkoholizmust sem és a szeszfogyasztást sem, csupán a csempészést, a tiltott forgalmazást, az árakat növelték. Másrészt aligha képzelhető el, hogy egy csapásra beszüntethető a szeszes italok fogyasztása, ha már több ezer éve tart. De hiszen miért is kéne beszüntetni, mondják mások, ha alkalmanként a mértékletes fogyasztás jótékony, a társas életet „olajozó” hatását tekintjük. Ám ki tudja megmondani, mi vagy mennyi a mértékletes? Mikor kell megállni? Erre általános szabály nincs, és éppen azok nem ismerik ezt a határt, akiknél iszá- kosságra, majd alkoholizmusra vezet a kezdetben alkalmi italozás. így hát marad a lehetséges, bár nehezebb megoldás: olyan közszellemet igyekszünk kialakítani, amely nem holmi férfias cselekedetnek tekinti a részegséget, részegeskedést, hanem annak értékeli, ami: emberi mivoltunkból kivetkőző magatartásnak, a normálistól való eltérésnek, végső soron — mert erre vezet — betegségnek. Az első társadalmi, országos méretű tett, ami egy ilyen felfogásnak támogatást nyújt, és ami következetesen végiggondolva így tekinti az alkoholizmust, az az idén — közvetlenül az alkotmánymódosítás után — az országgyűlés áprilisi ülésén elfogadott II. törvény. Az egészségügyi törvény, amely harmadik részének második fejezetében kitér az alkoholizmusra. A 35. paragrafus első bekezdésében kimondja: „Azt az alkoholistát, aki rendszeres és túlzott alkoholfogyasztásból eredő magatartásával családját, kiskorú gyermekeinek fejlődését, saját egészségét, környezetének biztonságát veszélyezteti, vagy a közrendet, illetve munkahelyén a munkát ismételten súlyosan zavarja, az egészségügyi szerv jogosult gondozáson való részvételre kötelezni, illetőleg elrendelni a gyógykezelésnek kórházi alkoholelvonó osztályon (részlegen) történő foganatosítását. A kórházi gyógykezelés tartama — ha jogszabály másképp nem rendelkezik — nem haladhatja meg a folyamatos hat hónapot.” A következő paragrafus azt is kimondja, hogy az ittas személyt, „aki nyilvános helyen botrányt okoz, vagy magával tehetetlen, a rendőrség szervei kijózanító szó* bára szállíthatják”, ahol őt „kijózanodásáig, de legfeljebb Huszonnégy órai időtartamra” lehet visszatartani. Hiba lenne, ha mindent a törvényre és foganatosítóira hagynánk, és ezzel elinté- zettnek tekintenénk az alkoholizmus ügyét. A törvény fontos kiindulópont az alkoholizmus elleni küzdelemben, amely egyfelől az iszákosság elfajulásának eleve gátat igyekszik vetni, másfelől az alkoholisták gyógykezeléséről intézkedik. Nemcsak annyira lesz hathatós, amennyire foganatosítják, hanem annyira, amennyire a társadalmi megítélés magáévá teszi az iszákosságnak és az alkoholizmusnak a törvényben kifejezésre jutó, közérdekű Fiatal orvosok kezdik meg nyári gyakorlatukat a nyíregyházi kórházban. A területtel, a vidékkel való ismerkedés már jól bevált módszer ahhoz, hogy a klinikai ismeretek után a végző orvosok megismerjék a vidék gondjait, lássák, milyen feladatok várnak majd rájuk. A gyakorlókon kívül a megyében várják azokat is, akik diplomájukat megkapván Szabolcs-Szatmár- ban készülnek hivatásuk gyakorlására. Az elmúlt évek azt bizonyítják, hogy a községek és városok nagy gonddal készülnek a fiatal orvosok fogadására. Az elmúlt 10 esztendő alatt 100 orvosi lakás készült, illetve a tanácsok házak vásárlásával tették lehetővé az ide érkezők letelepedését. A körzeti orvosok megfelelő munkafeltételeinek megteremtése érdekében a körzetekben megalakultak a segítő csoportok, a védőnők, orvosírnokok, szociális gondozók, házibeteg-ápolók együttesei, melyek igen sok aprómunkát vesznek le a gyógyító munkát végzők válláról. Megyénk körzeti orvosaira hihetetlenül nagy feladatok hárulnak. A múlt évben a 191 körzeti orvos 2 millió 800 ezer embert látott el a rendelőkben, 100 ezer fekvőbeteget kerestek fel lakásukon, 13 ezret utaltak kórházba. A hivatástudattal végzett munka mellett igen sokat vettek részt a tudományos képzésben, tanulmányokkal, kutatásokkal gazdagították a szaktudományokat. Egy nemrég tartott tudományos konferencián az eredmények számbavétele mellett megfogalmazódtak azok a gondok, melyeknek megszüntetésén fáradozik egészségvezetésünk. Ezek között első helyen áll a szakrendelések tökéletesítése. A cél, hogy ezek ne a körzetek feladatát töltsék be, hanem emberi kapcsolatokat teremtve magasabb szintű elemző és gyógyító munkát végezzenek. Nagy erőfeszítések történnek a kórházi ágyak számának növelésére, amit az is indokol, hogy Szabolcs-Szatmár ágyellátottságában országos szinten az utolsó előtti helyen állunk. 10 ezer lakosra 34.6 ágy jut, ami kevés. Az orvosvárás időszakában megfogalmazódott egy kívánság is az orvosok részéről, mégpedig azon a kerekasztal-konferencián, melyen a körzeti munka aktuális kérdéseit vizsgálták. Ez pedig nem más, mint az az igény: kapjanak mind nagyobb szerepet a községekben, városokban működő körzeti orvosok a közéletben, egészségügyi tevékenységük egészüljön ki a tudatformáló munkával is. A két terület kiegészíti egymást, lehetőséget ad az orvos és lakos közötti kapcsolat elmélyülésére, és hatékony tényezőjévé válik az általános egészségügyi helyzet javításának. Megyénk ezekkel a gondokkal és nem kis lehetőségekkel készül arra, hogy a most végzett orvosokat fogadja. b. 1. Az elmúlt iskolai évben 69 csoportban 1127 munkás-paraszt fiatal vett részt a Szakszervezetek Megyei Tanácsé és a megyei tanács művelődési osztálya által közösen szervezett szakkörökben. Kiss Elek, az SZMT kulturális bizottságának vezetője elmondta, hogy az 1971—72-es tanévre a szak- szervezetek százezer forintot költöttek a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulmányi gondozására. A szervezésben segítséget nyújtottak a munkahelyek szakszervezeti bizottságai is. Huszonöt általános iskolában a VII. és VIII. osztályban hat tantárgyból a középiskolai felvételik könnyítésére előkészítő tanfolyamot szerveztek, melyeken 657 fiatal vett részt. Ä szülők, a tanárok és a tanulók is igen hasznosnak tartják az előkészítő szakköröket, ahol elsősorban a gyakorlást, a készségfejlesztést szorgalmazták a pedagógusok, rendszerezték az általános iskola tananyagának leglényegesebb részeit. A VIII. osztályban a középiskolai feladatokkal is ismerkedtek matematikából és orosz nyelvből. Az előkészítő szakkörök eredményeit jelzi, hogy a résztvevők 87 százalékát fel is vették a középiskolákba. Gondot fordítottak a középiskolában tanuló munkás- paraszt fiatalok szakköreire is, ahol a legjobb szaktanárokat kérték fel a szakkörök vezetésére. A középiskolák I. és II. osztályaiban szakköröket, s bentlakásos orosz nyelvi felvételi előkészítő tanfolyamokat, a IV. osztályban pedig a kiemelkedően tehetséges fiataloknak orosz nyelvből külön előkészítőt szerveztek. Húsz középiskolában 3* csoportban hét tantárgyból 470 tanuló mélyítette ei tuA matematikával szemben támasztott társadalmi követelmények az utóbbi egy—két évtizedben világszerte, így hazánkban is rendkívül megnőttek. Ez elsősorban azzal függ össze, hogy századunkban olyan önálló matematikai tudományágak alakultak ki — természetesen hosszú előzményekre támaszkodva —, mint a halmazelmélet, a matematikai logika, a valószínűségelmélet, a funkcionál-analízis, az információelmélet, az absztrakt algebra, a játék- elmélet, az operációkutatás, az automaták elmélete, a számítástechnika. Az utolsó két évtized fejlődését jól mutatja, hogy 1950 és 1970 között világviszonylatban megháromszorozódott a matematikai publikációk száma. A matematika a mai korszerű műveltség elengedhetetlen, szerves részévé vált. Annak érdekében, hogy ez a felismerés széles körben terjedjen, átmenjen a magyar társadalom köztudatába is, dicséretesen sokat tett a negyedszázaddal ezelőtt alapított Bolyai János Matematikai Társulat. A magyar matematikusok 1947. június 21-én alapították meg Szegeden, az 1894-ben alakult Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulat utódaként. Tagsága főként az egyetemek, valamint az általános és középiskolák szaktanáraiból tevődik össze, de jelentős számban találjuk soraiban a nagyüzemek, tudományos intézetek szakembereit is. A társulatnak csaknem húsz vidéki tagozata tevékenykedik eredményesen. Tudományos szakosztálya elsősorban az dúsát. Különösen a matematikai feladatok megoldásában, a logikai készség fejlesztésében értek el szép eredményeket a fiatalok. A tanfolyamok 36 különórában adtak lehetőséget a munkás-paraszt tanulóknak, hogy az iskolai órákon kívül bővítsék ismereteiket. Bentlakásos — négynapos — tanfolyamokat is rendeztek a IV. osztályos tanulóknak. Többségük falusi gimnáziumból jött, tizenegy iskolából, s 48-an vettek részt a társalgási nyelvgyakorlatokból, leíró nyelvtani előadásokból, nyelvi leborató- riumú gyakorlatokból és irodalmi előadásokból álló, ösz- szesen 30 órás foglalkozásokon. Kísérleti jelleggel a kiemelkedően tehetséges fiataloknak orosz nyelvi tehetséggondozó szakkört is szerveztek a megyében. Tizenöten vettek részt a szakkör munkájában, közülük 12 a fizikai szülők gyermeke. A foglalkozásokon három témakör szerepelt: orosz nyelvi társalgás, leíró nyelvtani gyakorlatok és a Szovjetunió története. A tehetséggondozó szakkör munkáját a tanárképző főiskola orosz nyelvi tanszéke is eredményesen segítette. A középiskolai tanulmányi versenyen orosz nyelvből a szakkör kilenc tagja vett részt. A megyei döntőbe négyen jutottak,” a tavaszi országos versenyen két szabolcsi vett részt, akik a megyei döntőn első és második helyezést értek el. Már most megkezdték a felkészülést a következő tanévre: októberben indulnak a szakkörök, előkészítők 83 csoportban 1400 munkás-paraszt fiatal tanulmányi gondozását oldják meg, s erre 150 ezer forintot költenek a szakszervezetek, (páll) egyes feladatok matematikai modelljeinek kidolgozásával foglalkozik. Az oktatási szakosztály fő feladatának a középiskolai matematika- tanárok számítógépes továbbképzését, valamint különböző számítástechnikai kérdések vizsgálatát tekinti. A társulat néhány éve működő alkalmazott matematikai szakosztálya hasznos vitákat szervez a matematika alkalmazásának elősegítésére, az ezzel kapcsolatos kérdések tisztázására. Mint ismeretes, a matematika gyakorlati alkalmazásának egyik fő területe a számítástechnika; elektronikus számítógépek széles körű alkalmazása. Bár-e téren az utóbbi években sok történt, még mindig nem elég. A gyorsuló fejlődést jelzi, hogy mig a hatvanas évek elején az országban tíz számítógép volt, jelenleg 160 működik. Számítógépeink nagyobb hányadát, mintegy kétharmadát — s ezek között is a fejlettebb, nagyobb kiépítettségű és kapacitású, úgynevezett harmadik generációs gépeket — az utolsó három esztendőben helyezték üzembe. Kétségtelen, hogy az egymillió lakosra eső 16 számítógéppel még szerény helyet foglalunk el a hozzánk hasonló gazdasági fejlettségű országok sorában; a fejlődés azonban megindult, s reális remény van arra, hogy az egyre lendületesebb lesz. Az ehhez szükséges szakembergárda biztosításában is növekvő feladatok várnak az eddigi jó munkáját joggal ünneplő Bolyai János Matematikai Társulatra, aae nak tagságára. megítélését. (n) Szokatlan vidámsággal lépett be Pomáz Rezső hétfő reggel az iroda ajtaján. Széles mosollyal üdvözölte kartársait és fütyörészve munkához látott. — Mi történt veled, Rezsőként? — kérdezte csodálkozva Kenéz osztályvezető az ebédlőben. — Rád sem ismerek, úgy megváltoztál. Úgy látszik, jót tett neked a hétvégi pihenés — Akár hiszed, akár nem, egy perc megállásom sem volt — nevetett Pomáz és játékosan odébb fricskázta a sótartót. — Minek köszönhető akkor az a jókedv? ötösöd van a lottón? — Soha életemben nem lottóztam. — Elutazott talán az anyósod? — firtatta tovább Kenéz. — Dehogy utazott — kacagott Pomáz. — Éppen tegnap jelentette be, hogy az idén nem megy sehova sem nyaralni. — Most már végképp nem értelek. Ennek örülsz annyira? Pomáz közelebb tolta széEngesztelés két az asztalhoz és pajkosan Kenéz osztályvezető vállára csapott. — Sohasem találnád el, Kenézkém. Inkább elmondom! Képzeld, rajtakaptam a feleségemet! — Nocsak! — kiáltott fel meglepetten Kenéz. — Látod, ezt nem hittem volna arról a rendes kis asszonykáról. — Én sem, hidd el, barátom! — Hogy történt, meséld el! Váratlanul tértél talán haza? — Úgy, ahogy mondod! — kezdte örömtől csillogó szemmel Pomáz. — Tudod, egész vasárnap délelőtt vitatkoztunk. A szokásos témán, hogy miért kell nekem minden vasárnap délután futballmeccsre men nem. Idegességemben elrohantam, még az ebédet sem vártam meg. Olyan sokáig kószáltam, hogy mire kiértem a stadionba, megkezdődött a mérkőzés és már egy jegyet sem lehetett kapni. Azt gondoltam, megvárom a második félidőt és akkor bemegyek. Aztán hirtelen eleredt az eső... — Mire te hazamentéi — vágott közbe izgatottan Kenéz. — Igen, gondoltam, legalább kiengesztelem az asz- szonyt — folytatta a nevetéstől fuldokolva Pomáz. — Szegény barátom! — sajnálkozott Kenéz osztály- vezető. — Szóval, hirtelen benyitok az ajtón, és mit látok? Ott ül az asszony a televízió előtt és a Fradi—Honvéd meccset nézi. Mit nézi!? Bámulja, falja a szemével, az arca kipirulva az izgalomtól. És azóta úgy élünk, Kenézkém, mint két galamb! N. K Huszonöt éves a Bolyai János Matematikai Társulat
