Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-16 / 140. szám

1ST2. jiSftiuS 1«. miw-MAetAftORSíÁo 5. oldat A falusi változások krónikásai A termelőszövetkezetek történeté a honismereti mozgalomban Történelem nélkül nincs nétnzéti közösség, nincs kö­zösségi tudat; a Hazafias Népfront által életre hívott és irányított honismereti mozgalom — és ennek kere­tein belül a helytörténetírás — a népi önismeret és öntu­dat fejlesztése szempontjá­ból igen fontos feladatra vál­lalkozott. Propaganda, hívó szó se igen kellett hozzá, szinte maga a lehetőség is elég volt, hogy országszerte csoportosuljanak azok az em­berek, akik úgyszólván a do­táció és a megjelentétés remé­nyé nélkül vállalkoztak a S™"‘k*írásra és az emlékek gyűjtésére, vagyis a történel­mi forrásteremtés látszólag apró es elszigetelt, valójában igen fáradságos és sokfelé irányuló munkájára. Hivatásuknál fogva első­sorban a könyvtárosok — mint módszertani irányítók, mint a kéziratok letétemé­nyesei — és a történelemta­nárok vesznek részt ebben a mozgalomban. Velük és mel­lettük közvetlen segítségként az érdeklődő közép- és fő- lskolás diákok. Ám rajtuk kí­vül még igen sokan. Különbö­ző foglalkozású értelmiségi­ek, tsz-művelődési felelősök es autodidakta parasztembe- rek. Férfiak és nők, öregek és fiatalok, akik szenvedélyes ugybüzgaiomma1 kutatják laKohelyúk közelebbi és tá­volabbi történetét, jegyzik föl az öregek elbeszéléseit és a tuto napok eseményeit, gyűj­tenek tárgyi emlékeket és nephagyományokat, már csak a múltra utaló dűlőneveket ^,uZ.oltas?kat> dalt. mesét, eszközt, es még sok mindent; ápoljak szülőföldjük jeles személyiségeinek emlékét. Mindezekből látszik, hogy a helytorténétírás igen koffip- Íe*’ . sokféle tudománnyal érintkező, azoknak segítő, dé azok ismeretét is föltételező tevékenység. Olyan emberek végzik azonban, kik egyikben vagy másikban esetleg szak- . ám mindegyikben al gha. Ezért igen alapos se­gítségre szorulnak, olyan ve­zetésre, mely a részeredmé­nyek összehangolására ké­pes. Ezeket a gondokat ismerte fel a Hazafias Népfront Sza- bolcs-Szatmár megyei Bizott­sága es a megyei művelődési MaZSntnye?-etÖ3ége- amikor Mátészalkán összehívta a megyei helytörténetírókat hogy ezúttal egy témakörön — a termelőszövetkezeti tör- tenétiras keretén — belül ad­jon eligázításf a munka me- netérol és módszeréről. Az országos kutatásba kap­csolódó szándékot mutatta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia által irányított és a három agfáregyetem köz­reműködésével készülő tsz- torténetírás vezetőjét. dr. Donath Ferencet hívták mep a módszertani útbaigazítás- oz O előadásában hangsú- ' , .h?F a Helytörténet­it3; e kérdésben sem csak a gazdaságtörténeti fejlődést kívánja rögzíteni, nemcsak azt kutatja, hogyan tettek a tsz-ek nagyüzemmé. hanem az elet és az emberi kancso- latok változását is. Ezt a változást megérteni és figye­lemmel kísérni csak a külön böző időszakok elválasztásá­val lehet; a korszakokon be­iül figyelve ő# akkor urálko- dó jelenségeket. A tsz-fejlődés első periódu­sában (1949—50) négyedmillió ember hagyta el a mezőgaz­daságot. Sem á szövetkezeti parasztok igyekezete, sem az állam támogatása nem segí­tette kellően a nagyüzem' gazdálkodás kialakulását 1959-ben következett el a kol­lektivizálás befejező idősza­ka és tartott á hatvanas éve^ közepéig. Ekkor kezdtek kibontakozói a nagyüze­mi gazdálkodás keretei. Eddigre. sajnos csaknem félmillió mezőgazdasági ke- Reső vándorolt el, és ez a Nyírlugosi hétköznapok Egy tanácsülés krónikája tény a nagyarányú állami támogatás ellenére is megne- hezítette a megnövekedett közös gazdaságok indulását. Mind a parasztságnak a kö­zös gazdasághoz való viszo­nyában, mind pedig a terme­lésben, igazi változást a hat­vanas évek második fele ho- zott, azoknak a gazdaságpo­litikai intézkedéseknek nyo­mán, amelyek a szövetkezetek önállóságának gazdasági alapjait megteremtették. A tsz-fejlődésnek ilyen korszakolása alapot ad a helytörténetíróknak is, hogy jól csoportosítsák mind az írásos források, mind az em­lékezések anyagát. Az elő­adást követő vita (befejezni nem lehetett, csak az idő rö­vidségé miatt berekeszteni) mutatta, hogy a falusi váltó zások rögzítése mennyire a krónikások szívén fekszik. A fő kérdések között szere pelték olyan módszertani » mint a túlírás tulrészletezés, következés­képp az irdatlan papírtömeg veszélye; hasonlóképpen Lélresiklás az adott komplex tárgykörből valamelyik rész- tudomány felé. Foglalkoztatta a jelenlévőket a megjelente tes lehetősége is: lesz-e mód legalább a jelesebb krónikák vagy a belőlük készülő mo nográfiák közlésére, hozzá- j ferhetők lesznek-e a meg nem jelent, de forrásértékű mun­kák? Sokan aggodalmaskodtak amiatt: megírhatnak-e őszin­tén mindent, nem okoz-e sér­tődéseket, vagy éppen kelle­metlenségeket, ha említés tortemk olyanokról, akik adott időszakokban — bármi ok,b°', ~ akkori magatartá- f“kkal, a közösség kárára voltak? Elhangzott olyan ja­F.ta, IS ~ mivel lemondás nélkül nincs valamit érő tör­ténetírás! —, hogy' Csak1 té­nyek, események, leírások Sreki nevek emiíté­Azután: a helytörténeti krónikás olyan, mint a rég- idők történetírója: nemcsak múltat kutat, de napjai jele­nét, ik. Beleírja-e a mai gon­dokat, vitákat? Érdemes-e rögzíteni őkét, hátha holnap­ra már eíintézetté, jelenték­telenné válnak? A Szorongást oldó, munká­ra biztató zárszó bizonyára sok kételyt eloszlatott. A megbeszélés azonban mutatta, hogy ném könnyű a feladat, amire ez a sók különböző mű­veltségű; társadalmi helyzetű és annyi elfoglaltsággal ter­helt ember vállalkozott. Vár ják — és joggal megérdemlik — itt és országszerte a szak­emberek, intézmények támo­gatását. Bozóky Éva A község, — melynek ta­nácsülésén részt vettünk — több, mint hégyezef lakossal rendelkezik. Nyírlugosnak ugyan közigazgatásilag ha­tárában van a szabadságpusz­tai termelőszövetkezet két­ezer Holdja, dé négy é* fél ezer hold, — a község hatá- kizmii, orvos, busz, mozi rának a féle — egyéni gaz­Azt hisszük, elég szemel­vény a helyi kis problémák ábrázolására. És jó bevezető a következő napirendi pont­hoz, amely ném állt másból, mint éppen az épülő törpe vízmű befejezésére tett ja­vaslatból. dák birtokában van. Ezért jár el dolgozni az iparba 618 munkaképes férfi. A három­ezernél jóval több mezőgaz­daságból élőnek közel a fe­le nyugdíjas korú. aki sem megművelni nem tudja föld­jét, de még az átlóját sem tudja kifizetni. Együtt könnyebb Ezek a község alapvető problémái. Ezek színezték át minapi tanácsülésüket is. melynek első napirendi pont­jaként Dányi Béla tanácsel­nök terjesztette elő a Nyírlu- gosi Községi Tanács és a köz. 8 ség közigazgatási területén működő népfrontbizóttságok együttműködési szerződését — vagy ha úgy tetszik; meg­állapodását. Mit is tartalmaz a megál­lapodás? „A községi tanács igényli a HNF községi bizottságának közreműködését, programja­inak, terveinek kidolgozását... és a HNF véleményét a la­kosság széles körét érintő döntések meghozatala előtt.” Viszont: „A HNF községi bizottsága megszervezi a köz­ségi tanács rendeletéinek, ha­tározatainak... ismertetését, figyelemmel kíséri és segíti azok végrehajtását... A végre­hajtás politikai, gazdasági és társadalmi hatásával kapcso­latos tapasztalatairól tájékoz­tatja a községi tanácsot. A további pontokban mind­két szerv albizottságainak szoros, témánkénti együtt­működéséről van szó. 7iszta udvar, rendes ház Nem sok olyan égyéni köz­ség van még hazánkban, mint Nyíl-lugas. Éppen ezért a krónikás tollára kívánkozik a második napirendi pont. a „Tiszta udvar, rendes ház” mozgalom megindítása. Ez ugyanis Nyírlugoson sokkal többet jelent, mint egy ter- mélŐ3zövetkezeti községben, ahol a családfők, az államooL gárok megszokták a modern „közöst”, a szövetkezeti ügy­intézést. Itt sokkal élőbbről kell kezdeni. „Községünknek megvannak az összefogásra vonatkozó tradíciói, ami a társadalmi munka végzésében nyilvánul meg” — ezekkel a szavakkal kezdődik az élén­ken vitatott határozat, áztán így folytatódik: .„..Minden tavasszal végeztünk fásítást... kitördelik... a csatornarend­szer kiépítésé Is megkívánta sok fa kivágását... ezért; az a javaslat, hogy a fákat első­sorban a már megépült csa­tornák utcájában kell vé­gezni ezután...” A harmincnégy tanácstag élénk vitája köbben tárgyal­ták meg az egyik legérzéke­nyebb kérdést: a törpe vízmű nyolcmilliónyi áru megépí­tett szerelvényei már a föld­ben vannak. Mondjunk le kö­zel másfél milliónyi más cél­ra glöirányíott költségünkről, hogy befejezhessük? A leg­több felszólaló éhhez a naoi- rendi ponthoz volt. Megér­tették és nemcsak megszavaz­ták, hanem elvállalták, hogy választási körzeteikben tájé­koztatják választóikat a dön­tés helyes voltáról. Nem volt nagyon örvende­tes, hőgy á sók fóhtős kérdés­ben együtt dolgozni tudó tes­tület határozatképtelen ma­radt Sgy lényeges kérdésben: a 71 éves orvos nyugdíjazása és a szintén a község ösz­töndíjasaként feleségével munkába lépni kívánó fiatal orvos kérése ügyében. Annál nagyobb vita követté annak bejelentését, hogy meg kell szüntetni egy kis tanyasi iskolát, a gyerekeket befogja szállítani az autóbusz a sza­kosított iskolába. Végül — nem kis vitával — elfogadták Malkó Vilmosnak, a kultúrotthon igazgatójá­nak népművelési tervét. Ugyanis bezárt a tanyasi és bezárt a falusi rhoZi is. Oka: a MEDOSZ, a régi patrónus janüár elseje óta nem fizet. A községi tanács még Pert) vette át. Munka -- asszonyoknak Ennyi probléma egyetlen községi tanácsülésen, egy egyéni község közösségi éle­tében. Búcsúzóban értesül­tünk még dr. Miklóssy Fe- rertctől a Szabadság Tsz elnö­kétől, hogy indulóban van a 300 főt foglalkoztató gyü­mölcs-zöldség feldolgozó üzem. És Dányi Béla tanács­elnök nem kevesebb büszke­séggel mondja, hogy ősszel — még augusztusban — nyit a községi varróüzem, ahol majd ugyanannyi asszony ke­nyeret kereshet. (g) Testvérlapok szerkesztői Nyíregyházán Marinyin Vaszil Andrejé- uics, a Za Karpatszkaja Prav­da titkára és Lusztig Károly, a Kárpáti Igaz Szó főszer­kesztő-helyettese a Kelet-Ma- gyarország meghívására csü­törtökön egyhetes hivatalos baráti tartülmányütrá Nyír­egyházára érkezett. Kedves vendégeink ipart üzemeket, mezőgazdasági termelőszövetkezeteket, taná­csi vállalatokat látogatnak meg. Telitalálat! A Búza téri piac sarkán régóta árulnak totó- és lottó­szelvényeket. Mindeddig ez kicsit kultúrálatlanul, egy er­nyő alatt történt, egy kis asZ- • talon. Most elkészült a pia­con egy bódé. Szép, csinos, mondhatnék úgy is: decens. Mindezt hírül is adja egy kéZzel ,,alkotott” plakát. Szö­vege imigyen hangzik: „Figyelem. TOto lotto árú- sitását áthejesztük. a. zöld Oávilonban. Ott.” És egy ujj a kívánt irányba mutat. A rendkívüli szöveg alá valaki javításokat rajzolt, alig láthatóan. És észrevehe­tően odaírta: L. 1. Az osztályzat: telitalálat. (bürget) Döntött a Legfelsőbb Bíróság Egy gyári munkás üzemi balesetet szenvedett. Táppén­ze és a fizetése közötti kü­lönbözet megtérítéséért a vál­lalat ellen indított perben ar­ra hivatkozott, hogy amikor a kórházból elbocsátották, fe­lesége otthon tovább ápolta és ezért az asszony részére napi 50 forint megfizetését kérte. Ebbén a kérdésben az alsófokú bíróságok ellentétes álláspontra helyezkedtek. Törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság a következő­képpen döntött: Ápolás — ingyen ? — A baleseti sérült az ott­honi ápolásával felmerülő költségeket a károkozóval szelőben akkor is jogosult felszámítani, ha ezt a mun­kát családtagja végezte. Az ezzel ellenkező álláspont el­fogadása egyértelmű lenne azzal, hogy a károsult csa­ládtagja a károkozó érdeké­ben díjtalanul többletmunkát köteles végezni, márpedig a kárenyhítési kötelezettség idáig hfeni terjed. Az ápolást végző családtag a károsulttal szemben fennálló, a családi kapcsolatén alapuló kötele­zettségének kívánt eleget tenni, de semmiképpen sem a károkozót óhajtotta mente­síteni a kártérítési kötele­zettség alól. A sérült te­hát az otthoni ápolásával fel­merült költség megtérítése iránti igényével nem utasít­ható el azon az alapon, hogy az őt ápoló családtagnak A pátyodi Kossuth Tsz nagy gondot fordít a jószágállománya téli takarmányának biz- osítására. Képünkön: Turjánszki Pál traktoros silozóval vágja, szecskázza a zöldborsó-lucer­na keveréket, amelyet azonnal a silótartályokba hordanak. (Hammel József felvétele) emiatt nem volt keresetvesz­tesége. Egy mezőgazdasági terme­lőszövetkezet agronómusáról az a hír járta, hogy másik tsz-be készül átlépni. Az el­nök érdeklődésére kijelentet­te: a hír alaptalan, nem akar elmenni, de ha esetleg erre mégis sor kerülne, azt idejé­ben a vezetőség tudomására hozza. Ezek után külföldi ta­nulmányútra küldték, de amikor visszatért — felmon­dott. A vezetőség az eljárást megbélyegezte, á kilépést tu­domásul vette, de úg.v hatá­rozott. hogy a tanulmányi út idejét az agronómus évi ren­des szabadságába betudja és az utazás költségeit rá há­rítja. Ezenkívül a természet­beni juttatásokból kizárja, a háztáji területet — a hivata­los költségek megtérítése után — visszavonja. A hatá­rozat ellen az agronómus pa­nasszal élt, de minden fó­rumon elutasították. Ezek után a tsz ellen pert indított, amelyben a vezetőség határo­zata anyagi vonatkozásainak hatályon kívüli helyezését kérte. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság elutasí­tó döntését a következő elvi jelentőségű állásfoglalással indokolta: Fizet: az agronómus — A tagsági viszonnyal kapcsolatos kötelezettség megszegésével vétkesen oko­zott kárért a termelőszövet­kezet tagja kártérítéssel tar­tozik. A teljes kár erejéig fé­léi. ha azt szándékosan okoz­ta. Ebben az esetben nem vitás, hogy az agronómus szándékosan és tudatosan el­hallgatta. hogy egy másik szövetkezettel az átléoésben megállapodott, mégis elfogad­ta a tanulmányútra való ki­küldetést. Visszaérkezését kö­vetően nem ment vissza a jfiUflkáHéivéfé, tehát a tsz a kifizetett költségeikkel ká­rosodott. s ezt az agronómus megtéríteni tartozik. A kár­térítés mértékét (összegét) — a törvénvben meghatározót* felső határt figyelembe véve — az eset összes körülménve- inek mérlegelésével úgy kell megállaoítani. hogv a szövet­kezeti tulajdon védelmét elő- segrtse. továbbá a kárt okozó tag és a szövetkézéti tagság nevelését, valamint a termelőszövetkezetnek az okozott kár megtérü­lését elősegítse. Anieny- nviben a kárt szándékosar okozták, á kártérítési ősszé get a ténvleges kárnál ala csónyábban csak akkor sza­bad megállapítani, ha az p tagot aránytalanul súlyo- helvzetbe hozná. Az agrárt* musnak az okozott kárt _ tel jés égészébén viséinie keli. mert ez az összeg semmi esetre sem hozza aránytala­nul súlyos helyzetbe. Egy gyári munkást olyan súlyos baleset ért, hogy tel­jesen munkaképtelen lett. Fe­lesége a rokkantsági nyugdí­jat felvette, de beteg férjé­vel, sőt, kiskorú gyermekük­kel sem törődött, majd a gyermeket állami nevelőott­honban helyezte el. Ezek után a férfi akinek állapota időközben némileg javult, válópert indított, amelyben a házastársak között a lakásért és a gyermekért nagy harc folyt. Az alsófokú bíróságok a gyereket áz asszonynál he­lyezték el és így a lakást is megkapta. A legfőbb ügyész törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság más állás­pontra helyezkedett. Mindent a lakásért ? — Az asszony a gyermekét apjától elidegeníteni igyeke­zett éis adat van arra is, hogy a házastársi hűséget meg. szegte — hangzik a törvé­nyességi határozat. Az a szü­lő, aki a gyermeket a másik szülővel való érintkezéstől különösen nyomós indok nél­kül elzárja, a gyermeket a má­sik szülő szeretete és tisztelete ellen befolyásolja, erkölcsileg nem alkalmas gyermekneve­lésre. Az ilyen magatartás a gyermek másutt való elhe­lyezését is indokolttá teheti. Ehhez járult, hogy az anya a gyermek gondozásét sem látta el megfelelően. A gyér. rrtekelhelyezés kérdésábeh történő döntésnél vizsgálni kell a szülőnek a házasélet felbomlásáért való felelőssé­gét és azt is, hogy a gyerme­kért folyó harcnak nem ön- iö anyagi érdek-e a mozgató­ja. Tény. hogv a féri foko­zott mértékben féltékeny volt, ami részben hozzájá­rult a házasság felbomlásá­hoz. de kiderült, hogy félté­kenysége nem volt teljesen megalapozatlan. — A gyermek nevelését az ana ez idő szerint nem tudja ellátni, de erre az anya sem alkalmas. A gyermek elhelye­zése megnyugtatóan csak in­tézetben. vagy állami gondo­zásba vétel útján oldható meg, tehát az asszony a la­kásra nem tarthat igényt. Amennyiben a lakást meg­kapná, ez a beteg embert meggátolná abban, hogy nyu­godt környezetben egészségi -llapotát tovább javíthassa, ’zen túlmenően pedig még- ikadályozná azt is. hogy á gyermek tanulmányainak be. Fejezése után az apjával kö­zös lakásba kerülhessen és támogatója lehessen. Hajdú Endri

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom