Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-14 / 112. szám

T972. május Ti: KELET-MAGYARORSZÄ« s. óma Szabolcs-szatmáriak kérdezték a televíziótól A Fórum válaszai Mi épfiit a (elajánlott milliókból?­Óvoda 3 ezer nyíregyházi gyermeknek AZ UJSZŐLŐ UTCAI ÖVÖD A AZ ELSŐ, AMELT Ä SIKERES TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁS EREDMÉNYE. KÉNT ÉPÜLT AZ IDÉN. (ELEK E. FELVJ A televízió legutóbbi — május 3-i — Fórum műsorá­ban a szabolcs-szatmáriak is tehettek fel kérdéseket bel­politikai életünkkel kapcso. latban. Egyik-másikra már akkor választ kaptunk. A Magyar Rádió és Televízió — miként ígérte — a többi elhangzott kérdésre is vá­laszt kért az illetékesektől. Ezeket a válaszokat a tele­vízió eljuttatta szerkesztősé­günknek, amelyeket az aláb_ biakban közlünk: A megyei kórházról Ifjú Valkó Mihály nyíregy­házi lakos azt kérdezte a 35— 10-es telefonról, hogyan is áll a tervezett 1000 ágyas vá­rosi kórház építése. Erre dr. Tarits Zoltán, az Országos Tervhivatal illetékes osztály­vezetője válaszolt. — Elöljáróban annyit, bi­zonyára tévesek Valkó Mi­hály információi, hiszen Nyír­egyházára nem volt tervezve ilyen nagyságrendű kórház. Szó volt ugyan egy új me­gyei kórház építéséről, az ismert beruházási gondok miatt azonban ezt el kell ha. lasztani. Ugyanakkor várha­tó, hogy még ebben az öté­ves tervidőszakban megkezd­hető a megyei kórház na­gyobb méretű rekonstrukció­ja és bővítése, időközben azonban itt a kórház terüle­tén átadnak a betegeknek egy 170 ágyas belgyógyászati pa­vilont. Érdemes még meg­említeni, hogy a IV. ötéves terv folyamán befejeződik a kisvárdai 340 ágyas kórház építése és ez jelentősen hoz­zájárul a megye egészségű, gyi ellátásának javításához. Segítség a téeszeknek Juhász Sándor, Nyíregy­háza 30—96-os telefonról kér­dezte: Milyen segítséget kapnak azok a tsz-ek, amelyek kor­szerű sertéskombinátot épí­tenek és időközben tetemesen megnövekedett a beruházási költségük? A kérdésre dr. Simka Ist­ván, a TOT elnökhelyettese válaszolt: A korábbi években meg­kezdett építési beruházások — főként szakosított sertés­és tehenészeti telepek — többletköltsége a termelőszö­vetkezeteknek komoly, sok esetben megoldhatatlan problémát jelent. Az 1971. évben a többletköltség ösz- szege 700 millió forintot tett ki. Ennek egy részét — mintegy 230 millió forintot — a tsz-ek saját erőforrása­ikból fedezték. Ahol a saját erő nem volt elegendő, ott állami segítséget kaptak az üzemek. Ennek érdekében az állami célcsoportos útépítési, valamint meliorációs, a rét- és legelő javításra előirányzott 1971. évi összeget csökken­tették. így tavaly 260 millió forint ártámogatást és 200 millió forint hitelt kaptak a tsz-ek az átcsoportosított ösz- szegekből a többletköltségek fedezésére. Az átcsoportosított összeg nagyobb hányada a sertéste­lepek többletköltségeinek fe_ dezetét szolgálta. Az 1972. évben az építési beruházások többletköltsége­it elsősorban ugyancsak sa­ját erőből kell a tsz-eknek fedezniök. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor hitelt vehetnek igénybe az éves, tervezett építési ütem megva­lósításához. A már elkészült sertéstele. pék benépesítéséről — a szükséges forgóeszközök meg­teremtéséről — az üzemek­nek saját maguknak kell gondoskodniuk. Amennyiben ezt a saját erő nem teszi le­hetővé. úgy e célra szintén hitelt kaphatnak. Lassan épül Bodnár Józsefné, Nyíregy­háza, 37—14-es telefonról: Miért tart 10 évig a 4-es fő­útvonal építése, amikor ez nemzetközi útvonal is, nem­csak Kelet-Magyaror szagé? A választ dr. Ábrahám Kálmán, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium köz­úti főosztályvezetője adta: A 363 kilométer hosszú 4­es számú főútvonal építése mintegy 3 éve kezdődött s jelenleg 100 kilométernyi út­tal vannak készen az építők. A befejezés valóban igénybe vesz még 6—7 évet. Sőt utá­na is állandóan újjá kell majd építeni egyes szakaszo. kát, ugyanis a mi főútvona­laink a jelenlegi terhelés mellett — építőanyagaink minőségét is figyelembe véve — 5—6 évnél tovább nem tartanák. Hogy miért tart ilyen so­káig a 4-es építése, annak több oka is van: A teljes út mintegy 3 és fél milliárd fo­rintba kerül, s a népgazda­ságnak nincs annyi pénze, hogy egyetlen tervidőszak alatt ennyit áldozzon egyet­len útvonalra; az útépítő erőket mindig a legfontosabb útvonalnak építésére kon­centrálják. A 7-es, az 1-esés a 3-as után, csak most ke­rült előtérbe a 4-es főútvo­nal kiépítése a régi sza­kaszokon, ahol csak szélesí­tik az utat — teljes széles­sége 12 méter lesz, ebből 7 méter maga a pályatest — a forgalom fenntartása mellett csak a hagyományos, korsze­rűtlen technológiával tud­nak dolgozni az építők, s en­nek egyik legnagyobb hátrá­nya, hogy lassan halad a munka; a településeken át haladó szakaszok építése jóval költségesebb (mintegy ötször-hatszor drágább) mint a települések közötti útsza­kaszoké. A szükséges pénz előteremtése mellett késlel­teti az építést az is, hogy a településeken az út szélesíté­se, illetve nyomvonalának át_ helyezése miatt, épületeket kell szanálni, közműveket kell áthelyezni. A 4-es út építői jelenleg Szabolcsban, Debrecen és Nyíregyháza között, Pest me­gyében, az Albertirsa és Abony közötti új szakaszon, Hajdú-Biharban pedig Haj. dúszoboszló mellett dolgoz­nak. Növényvédó szer olcsóbban Balázs Bálint Mátészalká­ról kérdezte: Drága, tőkésor­szágokból származó növény­ismeretlen tettesek loptak el április 22-ére virradó éj­jel egy Moszkvics 408-as tí­pusú személygépkocsit Nyír­egyházán, az egyik Tompa Mihály utcai lakás udvará­ról. Egy teljesen összeroncsolt, használhatatlanná vált sze­mélygépkocsira lett figyel­mes Kálmánháza határában a mezőőr. Sérültet nem talál­tak. A két hírt szinte egyidő­ben kapták a nyíregyházi já. rási-városi rendőrkapitány­ság illetékesei. Még aznap reggel, a helyszíni szemlén bebizonyosodott: a Nyíregy­házán lopott gépkocsival ka­ramboloztak. A nyomozás kezdeti szaka­szában jól haladt az ügy fel. derítése, de további szüksé­ges bizonyítékok megszerzé­se érdekében — a Kelet-Ma- gyarország közleménye alap. ján — a lakosság segítségé* kérte a rendőrség. Több értékes bejelentés ér­kezett, amelyek alapján meg­kezdhették három — alapo­san gyanúsítható — fiatal­ember kihallgatását. Jászai István Zoltán 18 éves, Nyíregyháza, Jósa And. rás utca 9. szám alatti lakos volt az egyik, aki már kö­rülbelül egy éve nem dolgo­zik, jói kereső szülei tartják el. Varga György szintén 18 éves, Nyíregyházán a Kállai Éva utcában lakik, de Buda­pesten dolgozik — betanított munkásként. Harmadik tár­suk a fiatalkorú Cs. Pál, aki. nek munkahelye a Nyíregy­házi Gumigyárban van. Var­ga és Cs. barátsága régebbi keletű: 1971-ben együtt akar­tak kiszökni az országból, s tiltott határátlépés kísérle. téért 5 hónapi szabadságvesz­védő szereket forgalmazunk. Mikorra lehet számítani ma­gyar gyártmányú növényvé­dő szerekre nagyobb meny- nyiségben, szélesebb válasz­tékban? Dr. Korányi György, a Ne­hézipari Minisztérium mű­szaki fejlesztési főosztályának vezetője adta a választ: — A vegyipari vállalatok IV. ötéves terve szerint 1975-ig a hazai növényvédő- szer-gyártás termelési értéke megduplázódik, amely gya­korlatilag a tőkésimport egy részének megszüntetését is szolgálja. — Mór 1972-ben jelentős kapacitású növényvédőszer- gyártások indulnak be, illet­ve bővítésükre kerül sor (Gramoxon, Satecid, Linuron, Monolinurom, Fundazol, Mo- kap, Pyramin, Safidon, CTP, Elokron), amelyek már 1973. tói kb 6 millió dollár nö- vényvédőszer-import csök­kenést eredményeznek. Az új növényvédőszer-gyártások bevezetése révén a piaci vá­laszték 1973—75 között az érintett vállalatok számára nyújtható hitel lehetőségétől függően, de várhatóan to­vábbra is dinamikusan nö­vekszik. Azoknak az intézke­déseknek nyomán, amelyeket az illetékes kormányzati szervek 1971. év folyamán a hazai növényvédőszer-gyártás feltételeinek kedvezőbbé té­telére — elsősorban a tőkés­import csökkentése céljából — megtették, a növényvédő- szer- iparon kívül a gyógy­szeripar is fejlesztési mun­kába kezdett az import he­lyettesítésére. Várható, hogy 1975-ig mintegy 15 új nö­vényvédő szer hazai gyártása indul meg. Ez a tevékenység szorosan kapcsolódik a KG­ST-országok által létesített INTERCHIM nemzetközi szakosított szervezet tevé­kenységéhez, mélynek fela­data, hogy többek között a növényvédő szerek gyártása és ellátása terén meglévő in­tegrációs program végrehaj­tását elősegítse. A haiái ellá­táson kívül ezért a jövőben fokozott mértékben lehet számítani a baráti országok­ból való növányyódősaer- importra is. tésre büntette őket a bíróság. A büntetés végrehajtását azonban háromévi próbai­dőre felfüggesztették. Ez a három fiatalember nem tudott elszámolni az április 22-re virradó éjszaká­val. Kanokul tagadták ugyan, hogy bármi közük is lenne a gépkocsilapáshoz és a balesethez. Az eléjük tárt bizonyítékok alapján —ame­lyek nagy részét a lakosság bejelentései alapján állí­tották össze — később beis­merték tettüket. így bonta­kozott ki a kép: A három fiatalember — más barátaikkal együtt — részt vett az almatárol óban egy lemezesten. A fiatalok szórakozás köziben fogyasz­tottak a magukkal hozott pá_ Unkából és borból, s 11 óra körül jó hangulatban indul­tak hazafelé. A Jósa András utcán Cs-ék kapuja elótt né- hónyan lemaradtak és be­szélgettek. Közben jött az ötlet: jó volna egyet kocsi- kázni. Ebben meg is egyez­tek. Az, hogy egyiküknek sem volt jogosítványa, és szeszes italt fogyasztottak, nem zavarta őket. Cs-éknél még ettek néhány falatot, aztán elindultak a „portyá­ra”. így jutottak el a Tompa Mihály utcára, ahol az egyik udvarban alkalmasnak ta­lálták a jó állapotban lévő Moszkvicsot. Jászainak volt egy reszelt kulcsa, amivel ki. nyitották az ajtaját, majd kitolták a kocsit az utcára. Csak a háztól távolabb in­dították be. nehogy a zajra esetleg felébredjen a tulaj­donos. Úgy döntöttek, hogy mel­lékutakon kocsikáznak, ott kevesebb ellenőrzésre számít, hatnak. Felsősima, Kálmán, Hamarosan felkerülnek a falakra a márványtáblák, hogy szerényen, de sok évre szólóan megörökítsék a tár. sadalmi összefogás szép pél­dáit. Egy éve kezdődött meg a megyeszékhelyen a párt-, tanácsi és tömegszervezetek kezdeményezésére az óvoda­építési társadalmi akció. Ak. kor 1426 óvodás gyermek számára volt hely a nyíregy. házi óvodákban. Járulékos beruházásból egy 350-es, tanácsi fejleszté­si alapból pedig egy 300 sze­mélyes óvoda megépítésére nyílott lehetőség, ami nem oldotta volna meg a gyorsan népesedő város óvodagond­jait. A párt-, tanácsi és műve­lődésügyi szervek viszont ki­számították, hogy még leg­alább 1200 gyermek elhelye. zését kell megoldani 1975-ig, hogy a 120 százalékos óvodai kihasználtságot enyhíteni tudják és az évtized közepén várhatóan 3 ezer óvodás ko­rú gyermeksereg óvodai ne­velését, elhelyezését, iskola­előkészítését megoldják. Ezért fordultak ■ az üzemekhez, vál. lalatökhoz, intézményekhez. 34 millió forintot ajánlott fel építőanyagban, társadalmi munkáiban és készpénzben, több, mint hatvan munka­hely. Már az 1971-es évben hozzá is láttak a városi szer­vek, hogy a társadalmi fel­ajánlásokat valóra is vált­sák, gazdaságosan, gyorsan, minél több óvodát építesse- nek. A különböző építési mó­dok tanulmányozása után kötöttek szerződést a her­nádi tsz-szel, négy, egyen­ként százszemélyes, saját építési szabadalom alapján helyszínen szerelhető, panel­elemekből, polisztirol gyöngy felhasználásával készülő óvó. da elkészítésére. Ezek a lé­háza felé vették útjukat. Közben egy autóstopra váró katonát vettek fel, aki Haj- dúdorogon kiszállt. Ök Ujfe- bértóra mentek, de már nem találtak nyitva szórakozóhe­lyet, s így inkább visszafelé jöttek. Újabb autóstopast vet­tek fel. Az alkalmi utas nem sokkal később figyelmeztette az éppen vezető Jászait, hogy éles kanyar következik, las­sítson a 120—130-as tempón. A jó tanácsot esze ágában sem volt megfogadni, tovább száguldott, azonban a ka­nyarban valóban elvesztette uralmát a kocsi felett. A két méter mély árokba borultak, majd egy akácfa állította meg őket. A kocsi harmoni­kaként nyomódott össze, de csodával határos módon mind a négyen épségben bújtak ki az apróra tört szélvédő és hátsó ablak helyén. Az összetört kocsin sajnál­kozó utast megnyugtatták: „A papának CASCO-ja van, a biztosító mindent fizet. Kü­lönben az előző kocsit is össze­törtük, akkor sem lett sem­mi.” így aztán ott is hagy­ták. A s.topos a közeli faluból nemsokára induló autóbusz- szal, Jászaiék pedig — a lelep­lezéstől félve — gyalogosan, az út mellett bujkálva jöttek Nyíregyházára. Közben meg­egyeztek: a kalandról senki­nek semmit. De ahogy ilyenkor lenni szokott, voltak szemtanúk, s olyanok is, akik további se­gítséget nyújtottak. A hosz- : szú hajú fiatalemberek, akik felváltva vezetve jogosítvány nélkül, ittasan 12Ó—130-cal száguldoztak az éjszakában a lopott kocsival — előzetes le­tartóztatásban várják ügyük tárgyalását, az ítéletet. M. S. tesftmények a hagyományos építési eljárásoknál jóval ol­csóbban és rekordnak szá­mító határidővel, hat hét alatt készültek volna él. Va­lójában lényegesen több Időt vett igénybe az építés, rész­ben a tsz hibájából, rész­ben helyi problémák miatt. De így is viszonylag rövid időn belül sikerült átadni rendeltetésének, elsőként az Ujszőlő utcában épült száz gyermek befogadására alkal­mas, konyhával ellátott óvo­dát. Dicsérendő munkát vég­zett itt a nyíregyházi Vörös Csillag Tsz építőbrigádja. Eddig az Ujszőlő utcain kívül elkészült a Kert közi, május végén adják át a Sta­dion utcait, augusztusban pe­dig a László utcai óvodákat. Négy százszemélyes új óvo­dával lesz gazdagabb a város augusztus végére. Ezeken kí­vül májusban elkészül a 125 személyes Vécsey közi, a Bencs-villa átalakításával szintén 125 óvodás gyermek kap helyet a jelenlegi tbc gyermekosztály épületében, ősztől már — a társadalom összefogásának eredménye­ként — 750 új óvodai hely várja az /érkezőket. Az óvodaópítési munka to­vább folyik, még ebben az évben megkezdik egy 200 személyes alumínium—üveg óvoda építését • Nyíregyháza új városnegyedében, Jósavá- rosban. NDK-szabadalom alapján német szakemberek készítik el az ÉPSZER dol­gozóinak közreműködésével. Ilyen építésű óvoda még nincs az országban, az NDK- szakemberek december vé­gére vállalták a munka be­fejezését, de várhatóan a teljes megnyitásra a jövő év elején kerülhet sor. Ez 8 millió forintos beruházás lesz. Ugyancsak ebben az évben kezdik el, a helyét már ki­jelölték, Borbányán egy 50 gyermek befogadására al­kalmas óvoda épül az iskola mellett. Ezt a Debreceni Postaigazgatóság 500 ezer forintos hozzájárulása tesz! lehetővé, amiből ebben az évben 200 ezer forintot utal­nak át az óvodaépítési szám­lára. A városi vállalatok bontott anyagokkal, a la­kosság jelentős társadalmi munkával gyorsítja majd az építkezést. Jövő évben sem csökken az óvodaépítés üteme. Het­venöt gyermek számára épül óvoda a papírgyár területén. A nagy termelési beruházá­sok mellett erre is gondol­nak a papírgyáriak, ugyanis nem üzemi, hanem városi jellegű óvoda lesz az épí­tendő 75 személyes, s a do­kumentációban lévő óvoda; Igen örvendetes, hogy a jö­vő évben a nyíregyházi Dó­zsa Tsz központjában 50 gyermek befogadására alkal­mas óvodát épít saját építő* brigádjával. A következő években kö­vesebb gondja lesz a szülők­nek az óvodás korú gyerme­kek elhelyezését illetően. A városközpontban 1973-ban látnak hozzá járulékos be. ruházásból, tanácsi fejlesz­tési alapból és társadalmi hozzájárulásból az „óvoda- városnak” nevezett, modem tervek szerint készülő, 300 gyermek paradicsomának fel­építéséhez a Benczúr téri óvoda közelében. A Jósavá- rosban 1974—75-ben két 12 tantermes iskola épül, me­lyekhez egyenként 150 sze­mélyes óvoda és 80 szemé­lyes bölcsőde is készüL A sikeres társadalmi ak­ció során alig egy év alatt annyi gyermek befogadására alkalmas óvoda épült, mint amennyi összesen volt 1971 tavaszán. 1975-re körülbelül 3000 óvodás gyermek kaphat helyet a megyeszékhely óvo­dáiban, várhatóan szinte minden jelentkezőt fogadni tudnak. Lopott kocsin, százhússzal

Next

/
Oldalképek
Tartalom