Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-14 / 112. szám

SiFtnm TARTALMAKON KXT£ fTPOLTAM. Itt. SZÁM ARA I FORINT IRR. MÁJUS 14, TAAARNAP Időszerű mővelődéspo I iti ka i feladataink wáiasz gazdaságpolitikai kérdésekre n? <*mj A megyei Dézsa* emlékülés előadásai (9. oldal) (3. adriai) Kádár János látogatása Somogy megyében Tízezer köbméter víz naponta a megyeszékhelynek Újabb vízmüvek a járási székhelyeken Tanácsaink önállósága A magyar tanácsrendszer eddigi történetében elég hosszúra nyúlt az az időszak, „mikor szinte állandóan és kizárólag a tanácsi testületek különböző kérdései szerepel­tek napirenden a témakör — elméleti és gyakorlati — mű­velői, de még a lakosság kö­rében is. Ebben pedig nem az volt a baj, hogyha válasz­tott testületek — főleg a ta­nács és a végrehajtó bizott­ság — elsődleges fontosságát hangsúlyozták az államszer­vezetben, hanem eközben csaknem teljesen elhanya- golódott az államigazgatási — ha úgy tetszik: a hivatali — munka figyelemmel kísé­rése, elemzése, problémái­nak kellő feltárása és orvos­lása. Időközben azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a testületek mellett az állam- igazgatási, hatósági tevékeny­ség se becsülhető le, hiszen a testületek és a szakigazgatási szervek egymás nélkül nem is funkcionálhatnak. Egyre sürgetőbb igény lett az államigazgatási munka kor­szerűsítése, továbbfejlesz­tése. Az államigazgatási te­vékenységet új, a megválto­zott gazdaságirányítási rend­szerhez igazodó alapokra kellett helyezni. Ezeket a változásokat összegezte a ta­nácstörvény. Egyben megve­tette a gyakorlati alapját a tanácsapparátus munkája megjavításának. A tanácsi hatáskörök kér­dése „horizontálisan” és „ver­tikálisan” is felvetődhet, va­gyis egy közigazgatási terü­leten belül és a minisztériu­moktól kezdve a legalsóbb községi tanácstípusig. Az előbbi esetben arról van szó, hogy ma egész sor, nem (ta­nácsi szerv is intéz igazgatási ügyeket, ugyanazon a terüle­ten, s ez nem helyes. S mint az új tanácstörvény megfo­galmazza : „A lakosságot közvetlenül érintő államigaz­gatási feladatok a tanácsok hatáskörébe tartozzanak.” Már most az a kérdés: ezt, az egyébként helyes elvet milyen mértékben és mi mó­don célszerű valóra váltani? A válasz — némi viták elle­nére, amelyek sajnos legtöbb­ször a „mindent” vagy „sem­mit” körül mozognak — tu­lajdonképpen egyszerűen megfogalmazható: olyan mértékben és olyan ütem­ben, amilyen mértékben megvannak, illetve megte­remthetők a tanácsoknál a hatáskörátvétel megfelelő feltételei. E folyamat kereté­ben kapcsolódtak nemrég a földhivatalok — s velük együtt a telekkönyvek — szo­rosabban a tanácsokhoz, s hasonlóképpen a tűzoltóság helyi szervei is, de a további ilyen jellegű intézkedések se késnek sokáig. Ami pedig a hatáskörök „vertikális” problémáit ille­ti, ott a kérdés így módosul: vajon a minisztériumoktól a községekig, az egyes tanács­szintekre milyen és milyen mennyiségű hatáskört szük­séges leadni ahhoz, hogy az igazgatási-hatósági ügyek általában ott intéződjenek el, ahol keletkeztek? Az idén az arra illetékes fplsö szer­veknek egyik legfontosabb és legnagyobb szabású felada­tuk lesz a különböző állami szervek — köztük a külön­böző színtű tanácsok — ha­táskörének teljes felülvizs­gálata. Elsősorban a hatás­körök további decentralizálá­sa, illetve a tanácsok, az ál­lamigazgatási szervek na­ff édár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a két végén Somogy megyébe látogatott. Kapos­várott, a megyei pártbizott­ság székházában Németh Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára, Böhm Jó­zsef, a megyei tanács elnö­ke, valamint a megye és a város más vezetői fogadták Kádár Jánost, majd a megye helyzetéről, és időszerű poli­tikai kérdésekről folytattak A BNV Petőfi-csarnokában az integráció, a szocialista országok nemzetközi koope­rációja jegyében rendezik idei kiállításaikat a gép­ipari vállalatok. Különösen a szerszámgép­ipar kínál eladásra sokféle kooperációs terméket. A többi között a pályavezérlé­sű tárcsaesztergát, amelyet a szovjet partnervállalattal kö­zösen gyártanak Magyaror­szágon és a különleges pon­tosságú dugattyú-megmunká­ló finomesztergát, amely a KGST-szakosítás alapján az NDK, Csehszlovákia és Len­gyelország részére is hazánk, ban készül. A hosszú lejára­tú magyar—csehszlovák meg­állapodás alapján immár so­rozatban készülő körasztalok, a KGST-országok igényei szerint kialakított gyémánt- tárcsás köszörűgépek, a ma­gyar—szovjet műszaki-tudo­mányos együttműködés alap­ján közösen kifejlesztett hu­zalgyártó gépsorok és gyors­sodrógépek is várhatóan az idei vásár legkeresettebb termékei közé tartoznak. Az elektrotechnikai kiállí­tás az NDK-val közösen gyártott fázisjavító konden­zátoroktól a leningrádi elektroszila gyár közremű­ködésével konstruált turbo- generátorokig, a mezőgép­ipar a bolgár és NDK köz­reműködéssel kifejlesztett kertészeti gépektől a nö­A Magyar Népköztársaság határőrsége megalakulásának 27. évfordulója alkalmából szombaton ünnepséget ren­deztek Nyírbátorban a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa, ság aranykoszorús emlékpla­kettjével kitüntetett határőr magasabb egységénél. Az ün­nepségen részt vett a szom­szédos szovjet határőrkerü­let küldöttsége V. I. Andre­yev ezredes vezetésével. Ott volt Hegedűs Sándor, a Na­gyobb önállóságának mielőb­bi kialakítása érdekében. Ez a vizsgálat az államigazgatási tevékenység egyszerűsítését is célozza. A hatáskör átcsoportosí­tása, a tanácsi önállóságnak nagyarányú növekedése azonban az azt „fogadó” ap­parátustól, a köztisztviselők­től is jóval magasabb színtű megbeszélést. Ezt kővetően megtekintették a kaposvári épülő „Kalinyin” lakónegye­det és a városközpontot. Kádár János, Németh Fe­renc, Böhm József és Dom­bóvári László a kaposvári járási pártbizottság első tit­kára kíséretében megláto­gatta a kapospulai Ezüstka­lász Termelőszövetkezetet. A vendégeket Illés János, a szövetkezet elnöke és Kovács Ernő párttitkár tájékoztatta vényvédő gépcsaládokig kor. szérű kooperációs termékek egész sorát állítja ki a vá­sáron. A legtöbb gépen és műszeren az a jelzés olvas­ható, hogy magyar—szovjet együttműködésben készült. A két ország ipara közösen ala­kította ki és szakosítottan gyártja a legújabb számítás- technikai berendezéseket, iz. zólámpagyártó gépsorokat, széles sávú mikrohullámú berendezéseket, s nem utolsó­sorban a telefonközpontokat, amelyeknek legfőbb piaca ugyancsak a Szovjetunió. A mechanikai mérőműszerek gyára, a Videoton, az Elzett és az Egyesült Izzó és több más vállalat a Zsiguli gép­kocsikhoz gyártott műszer- készleteket állítja ki, mint­egy jelezve, hogy a magyar Jelentős szakaszához érke­zett a Nyíregyházán épülő hullámdoboz- és zsákgyár készítése. A „félig kész” gyár egyik papírfeldolgozó üzemrészében megkezdődött a próbaüzemelés. A Csepeli Papírgyár félkésztermékeiből különböző dobozokat, rögzí­tőket és rekeszbetéteket ál­tár menti vásárosnaményi járási pártbizottság első tit­kára. Gáspár József alezredes megnyitója után Seres József tiszt, a határőr KlSZ-bizott- ság titkára mondott beszé­det. Ezt követően a szovjet küldöttség tagjai köszöntöt­ték a magyar határőröket, majd V. I. Andrej ev az év­forduló emlékére átnyújtotta a szovjet határőrök ajándé_ kát. Ezután a nyírbátori út­felkészültséget kíván a jövő­ben! Biszku Béla, a Politikai Akadémián mondott beszé­dében hangsúlyozta: „Az ön­állóság növelése nem elha­tározás kérdése csupán. Nem elég a tanácsok önállóságá­nak jogosságát elvben elis­merni, hanem meg kell te­remteni ehhez a személyi és tárgyi feltételeket”. a gazdaság fejlődéséről, a azokról az eredményekről, amelyeket a szövetkezet Ká­dár János legutóbbi látoga­tása óta elért. A Központi Bizottság első titkára elis­meréssel szólt a szövetkezeti gazdák eredményes munká­járól és további sikereket kívánt. Kádár János otthonában felkereste Retek József nyu­galmazott tsz-elnököt és csa­ládját, s szívélyesen, baráti- lag elbeszélgetett velük. ipar más országokkal ts szí­vesen köt kooperációs meg­állapodásokat gépkocsdmű- szerek szállítására, cserébe kész személyautókért. Az idei kiállítás anyaga egyben azt is jelzi, hogy leg­főbb termékeink exportját a 25 évvel ezelőtt aláírt ma­gyar—szovjet gazdasági együttműködési megállapo­dás alapozta meg. A 25. év­forduló alkalmából külön feliratok tájékoztatják a lá­togatókat ^ Szovjetunióval kialakult ke>- .kedelmi kap­csolatokról, a Szovjetunió vá­sárlásainak egyre növekvő méreteiről. Mintegy jelkép­ként a mezőgépipar kiállít­ja annak a csávázó gépnek a mását, amelyet tízezredik­ként a közelmúltban adtak át a szovjet megrendelőknek. lftanak elő. Az eddigi pró­baüzemelés eredményei hiz- tatóak, így előreláthatólag júliusban átállnaka kétmű_ szakos, majd augusztusban a három műszakos termelés­re. A zsákgyártó részlegben a tervek szerint júliusban kezdik el a gyártást, három műszakos termelésben. törő határőr szakaszok tag­jai, majd ifjúgárdisták kö­szöntése hangzott él. Az ünnepségen Heizer György alezredes, a maga­sabb egység parancsnoka a BM határőrség országos pa­rancsnoka által adományo­zott Kiváló határőr jelvény kitüntetést nyújtotta át. Ezt a kitüntetést kapta Marik Sándor, a „Kelet-Magyaror- szág” belpolitikai rovatveze­tője. Az államigazgatási munka megjavításához, hatéko­nyabbá tételéhez, az ügyinté­zés korszerűsítéséhez még jd néhány sürgős központi in­tézkedésre és a tanácsi veze­tők, szakigazgatási dolgozók korszerűbb szemléletére, na­gyobb szakértelmére, oda­adására van szükség. A városiasodás, a növekvő igények jele, hogy megyénk­ben egyre több azoknak a településeknek a száma, ahol vízművet és vízhálózatot épí­tenek a lakosság jobb ivóvíz- ellátására. A munkák kivite­lezője a Szabolcs-Szatmár megyei Vízmű Vállalat jelen­leg is több nagy beruházáson dolgozik. A beruházások közűi leg­jelentősebb a nyíregyházi II-es vízmű építése, amely a megyeszékhely ivóvízellátá­sát javítja majd. A tervek szerint a Nyírtelek melletti Rózsás-tanyán 11 mélyfúrá­sú kutat építenek, s távve­zetékeken hozzák be a vizet a városba. Jelenleg a kutak fúrása folyik, s a vállalat most készítteti a MÉLYÉP- TERV-vel a további építési programot, amely május 30-ra készül el. Jó hír még, hogy a távvezetékeket építő válla­latnál, a KEMÉV-nél már 3 kilométer hosszú vezeték anyaga áll rendelkezésre. A Il-es vízmű elkészülése után, várhatóan 1974 végén, vagy 1975 elején, 10 ezer köbméter vízzel kap többet Nyíregyhá­za. A járási székhelyeken épü­lő vízművek közül a máté­szalkai már az idén beüze­melt A kisvárdal és a máté­szalkai, amely a KEVIÉP ki­vitelezésében készül, művek építésénél a munka folyik, s előreláthatólag mindkét tele­pülésen a második fél évben kezdődik meg a próbaüzeme­A megyei tanács legköze­lebbi ülése elé kerül a me­gye 1971. évi tanácsi gazdál­kodása. Nagy jelentőségű ez a jelentés, mert nem kisebb összegekről ad számot mint a megyei tanács saját fej­lesztési tervének több, mint háromszázmilliója, s az al­sóbb tanácsok hatszázhetven- milliója. A megye tanácsai és költ. ségvetési szervei, intézmé­nyei gazdálkodásának tar­talmában és módszerében 1971-ben jelentős változás következett be. Ennek lénye­ge a nagyobb helyi érde­keltség, nagyobb önállóság és felelősség. Tanácsaink az 1971. évi feladataikat a IV. ötéves terv első éveként a középtávú tervihez igazodva végezték. Ez azért is különösen fontos, mert öt évre határozták meg a megyét érintő gazdasági szabályozókat s a bevéte­lekből átengedett összegek mértékét. A gazdálkodás értékelésé­ben lényeges, hogy az 1968- as gazdasági reform óta a helyi bevételek évenkénti növekedési üteme meghalad­ja az ágazati kiadások nö­vekedési ütemét. Néhány adat az alsóbb szintű taná­csok gazdálkodásáról: A leg­fontosabb — célcsoportos — beruházásokat nagy gonddal intézték a tanácsok, ezért itt jó eredményekről számol­hattak be. Ez elsősorban a lakásberuházások megfelelő előkészítéséből és megvalósí­tásából adódik. A lakásépít­kezések azokon a helyeken lés. A nagyközségek közül Baktalórántházán társulás út­ján készül vízmű, ahol már a lakásokba folyik a hálózat bekötése. Nyírszőlősön az idei év második felében kezdik el a vízmű építését. Az árvizes területen lévő Győrteleken az új vízmű ideig­lenes jelleggel üzemel, így Győrtelek, Géberjén és Fül- pösdaróc lakossága már egészséges ivóvízhez jutott. A beruházás azonban még nem fejeződött be, jelenleg a ket­tes kutak bekötését és az utolsó simításokat végzik, Tiszalökön a napokban ad­ták át a vízhálózat-bővítési munkákat, s közel kétkilo- méteres hálózat építésével újabb három utca kapott Vi­zet. Vásárosnaményban be­fejezés előtt áll a Szőllös- kertben lakók vízellátására épülő vezeték építése, amely három kilométer hosszú. A Szabolcs-Szatmár megyei Vízmű Vállalat tervében nagy gondot fordít a szennyvízcsa­tornák építésére is. A nyír­egyházi Guszev lakótelepen a hálózat teljes rekonstrukció­jára kerül sor, előrelátható­lag még az idén. A megye- székhelyen még egy jelentős beruházás van, a tisztítótelep bővítése. A KEVIÉP készíté­sében épül a tiszalöki szenny­vízcsatorna is, amelynek a próbaüzemelésére az év vé­gén kerül sor. Fehérgyarma­ton a napokban kezdi el a próbaüzemelést az új bioló­giai szennyvíztisztító telep. akadoztak, ahol csak néhány lakást és azokat is hagyo­mányos módszerekkel építet­tek. így például Csengerben, Baktalórántházán, Ujfehér- tón, Tiszalökön. Elhúzódtak a szakközépis­kolai fejlesztések, s ez főleg a műszaki előkészítés, a ki­sajátítások miatt történt. Több tavalyi terv azonban csak késett, s így például a nyíregyházi új fémipari szakközépiskola építéseinek előkészítése, valamint a má­tészalkai gépész- és faipari szakközépiskola kivitelezése az idén megkezdődhet. Kulturális célokra 44,8 millió forintot költöttek a ta­nácsok. Ennek jelentős részét iskolai tantermekre és óvo­dai bővítésre. Befejeződött több községi klubkönyvtár és az újfehértói művelődési ház építése. Az 1971-es beruházásoké« kívül a tanácsok számos olyan feladatot oldottak meg, amelyekkel tovább javítot­ták a különböző ellátásokat: egészségügyi és kulturális intézmények felújítása, fel. szereléseik korszerűsítése, kutak, járdák, sportlétesít­mények felújítása. Kedvező volt, hogy to­vább fokozódott a tanácsok fejlesztéssel kapcsolatos szer­vező tevékenysége. Ezt bi_ zonyítják a társadalmi mun­kában elért eredmények is, Összességében a IV. ötéves terv első évének jó eredmé­nyeiről számolhatnák be ta­nácsaink a megyei tanács előtt M fk fl nemzetközi kooperáció termékei a Budapesti Nemzetközi Vásáron Közös műszaki produktumok a magyar—szovjet gazdasági együttműködés 25. évében Részleges üzemi próba a papírgyárban • • Ünnepség Nyírbátorban a határőrség megalakulásának évfordulóján Jól gazdálkodtak tanácsaink 1971-ben A megyei tanács elé kerül az értékeid jelentés VILÁG PROLETÁRJAI,EGYPSÖUETEKI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom