Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-13 / 111. szám
ra£í»-»AGÍ,AR0RS2A<* S. ©Ma« A könyvterjesztés új útjai Az olvasó legyen a győztes Nemzetközi könyv évnek nyilvánította az UNESCO az 1972-es évet. Jelszava a ..Könyvet mindenki kezébe" megfelelően fejezi ki a tudománnyal, a modern technikával, a mindennapok változásaival lépést tartani akaró, érdeklődő ember igényét. Az olvasásnak, a könyveknek talán még soha nem volt ekkora propagandája. Országos versenyek, olvasónapló pályázatok segítik a válogatást a mind többet tudás, a mind nagyobb tájékozottság érd ékében. Amíg a könyv a nyomdából az olvasó kezébe jut, egyszerű árucikk csupán, amely részt vesz a kereskedelmi forgalomban, s a legértékesebb mondanivalóid mű is csak egy tétel a megrendelő- vagy szállítójegy_ zéken. Igazi értékét akkor kapja vissza, amikor a vásárló, az olvasó kezébe kerül. Ez év január 1-től átszervezett könyvterjesztő hálózat gondoskodik arról, hogy az újdonságok mielőbb az olvasóhoz jussanak. Nagyobb hangsúlyt., több önállóságot kaptak a vidéki — elsősorban a szövetkezeti — könyvesboltok. Közvetlenül az újonnan alakult Könyvértékesítő Vállalathoz tartoznak, megnövekedett önállóságukat kihasználva rugalmasabban folytathatják a könyvértéke. sítést. Bővült az úgynevezett „instruktori hálósat”, a közvetítők szerepe a nagy vállalat és a kis boltok között. Megyénkben a könyvterjesztés legnagyobb része a szövetkezeti könyvesboltok kezében van. Tizenegy szövetkezeti könyvesboltunk az átszervezés előtt a SZÖV- KÖNYV üzlete volt, ez évtől az új vállalathoz tartoznak. Az átszervezéstől azt remélik, hogy új utakat hoz a könyvterjesztésben. Ennek eddigi eredményeiről tartottak május 9-én egész napos tanácskozást Debrecenben, Hajdű-Bihar. és Szabolcs, Szatmár megyék könyves- boltvezetőinek, . könyvkiadó és könyvterjesztő vállalatok vezetőinek és a két megye MESZÖV-k ép viselőin ek részvételével. Délelőtt a Gondolat és a Móra Ferenc Könyvkiadók vezetői találkoztak könyvtárosokkal, könyvterjesztőkkel. A könyv_ kiadás nehézségei és az átszervezett könyvterjesztéstől várható eredmények voltak a tanácskozás fő témakörei. Délután három szekcióban folytatódott a program. A szabolcsi csoport a könyvterjesztés problémáit és feladatait tárgyaló szakmai megbeszélésen vett részt. Az első negyedév tapasztalatai szerint jól jártak a szövetkezeti könyvesboltok — és a szövetkezetek is — az átszervezéssel. Végső soron , az egész magyar könyvkereskedelem nyert, mint az Csákvári Jánosnak, a Könyv- ertékesítő Vállalat főosztály- vezetőjének bevezetőjéből kiderült. A szövetkezeti könyvesboltok évű 100 milliós forgalmat bonyolítanak le. Az első negyedévre tervezett 20 milliós forgalommal szem. ben már eddig 27 millió forint értékű könyvet adtak el. Tehát máris mérhető az em élkedés, amelynek háttere az, hogy jelentősen megnőtt a válogatási lehetőség, jóval nagyobb készletből rendelhetnék a boltok. A lehetőség és a gyakorlat között azonban itt is megtalálható egy rés. Másként vélekedik a központi vállaltit vezetője az elméletről és másként a gyakorló könyvárusító. A nyírbátori könyvesbolt vezetője elmondta, hogy hiába rendelik a keresett könyveket, ha nem kapják meg. Főleg az úgynevezett képességellenőrző könyveket keresik, például az ..Intedligenciamérés felnőtteknek” címűt, A mezőgazdasági szakkönyvek — például a permetezésről — jóval a szezon után éreznek, s még arra sem biztathatják a vásárlót, hogy vegye meg és tegye el jövőre, meri addig új technika jelenik meg. A Nyíregyházi ÁFÉSZ képviselője azt kifogásolta, hogy sem a kiadók, sem a terjesztő vállalatok nem segítik a kis boltokat egy-egy író-olvasó találkozó, vagy dedikálás anyagi támogatásával. Pedig a tapasztalatok szerint ugrásszerűen nő a vásárlás egy-egy ilyen alkalommal. A beszerzés mellett igen nagy gond a szállítás. öt rendszeres túra járat indul Budapestről, ebből kettő a megye felé, de az egyik Mis- kolcnál, a másik Debrecennél visszafordul. A megyébe már nem jut friss könyv, a kocsik a kurrens árut szállítják, s mire a postai szállítmány megérkezik, már regen lemaradtunk a többi megyétől. Mindezek ellenére Szabolcs-Szatmár az elsők között áll az országban a könyvterjesztésben. A szövetkezeti boltok forgalma el. érj a 11—12 milliót, mintegy 600 könyvbizományos végez lelkiismeretes, kitartó munkát. Igen nagy a kereslet a mezőgazdasági szakkönyvek iránt. A kötelező iskolai olvasmányokból sokkal több kellene, mint amennyit kapunk. Jóval több MINERVA- kiadás is gazdára találna. A tanácskozáson, ahol a kiadók és a terjesztő vállalat képviselője „első kézből" válaszolhatott, a klasszikus példa igazolódott. A terjesztő szerint a kiadó nem ad eleget. A kiadó arra ‘hivatkozik. hogy a terjesztő nem ismeri az igényeket, s keveset rendel. A megbeszélés befejezése után Csákvári Jánost kértük meg, foglalja össze, hogy a könyvterjesztés most vizsgázó új útjaival milyen előnyökhöz juthat megyénk olvasóközönsége. Sajnos a frissességet nem tudják megoldani, kevés a gépkocsi, egyelőre a túrajáratok nem jönnek a megyébe. A legnagyobb eredménynek azt tartja, "hogy jóval nagyobb, készlet áll az átszervezés után a könyvesboltok rendelkezésére, s a megnövekedett önállóságot kihasználva a boltvezetők rugalmasságától is függ. menynyi és milyen könyvből válogathatnak a szabolcsi olvasók. Megélénkül a verseny a három könyvterjesztő vállalat — a Művelt Nép, az Állami Könyvterjesztő VáHa- lat és a Könyvértékesítő Vállalat — között, s hogy ennek a versenynek a győztese egy negyedik — az olvasótábor — legyen, azon is múlik, hogy ismerik-e az igényeket, mernek-e kockáztatni a boltvezetők. BE. Szabolcsi fiatalok a KISZ KB rétegtanácsaiban A KISZ Központi Bizottságának május 10-i ülésén megválasztották a KB réteg- tanácsainak tagjait. Ezekben kilenc szabolcs-szatmári fiatal kapott helyet. Az ifjúmunkás tanács tagja Lippai József, az eperjes kei átrakó-pályaudvar tmk- üzemvezetője és Szilvást;) István, a SZÁÉV autószerelője. ■ A mezőgazdasági tanács tagja Marik Sándorné, : Nyíregyházi Konzervgyár szakszervezeti Bizottságának titkára, a KB tagja. Réti Cá- borné, a Balkány-Abapusztai Általános Iskola nevelője, Szabó Józsefné, a biri Táncsics Tsz kertésze, a KB tagja. Az egyetemi és főiskolai tanács tagja Deli Éva, a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola hallgatója. A középiskolai és szakmunkástanuló tanács tagja Búr Ágnes, a ' Nyíregyházi Széchenyi István Közgazda, sági Szakközépiskola tanulója, Csohány Ágnes, a mátészalkai Esze Tamás Gimnázium tanulója, Verebélyi Péter, a Nyíregyházi 110-es Szakmunkásképző Intézet tanulója. a KB tagja. A leányok és fiatalasszonyok tanácsának tagja Szabó Józsefné, a biri Táncsics Tsz kertésze a KB tagja. Kilencvenmillió a szanált mezőgazdasági szövetkezeteknek A Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága e heti ülésén határozatot hozott a veszteséggel gazdálkodó és alaphiánnyal zárt termelőszövetkezetek megsegítéséről. A vb a mezőgazdasági ter- Vnelőszövetkezetek zárszámadási mérlegeinek ismeretében 16 mezőgazdasági termelőszövetkezetben és 7 szakszövetkezetben rendelte él a szanálási eljárást — így kezdődött a végrehajtó bizottság elé került előterjesztés. Megjegyzi ezután, hogy — ez évben először — az érintett 23 szövetkezet mérlegeit a Pénzügyminisztérium bevételi főigazgatóságának megyei hivatala a szanálási eljárás előtt ellenőrizte, nehogy a szanálási bizottságok helytelen, vagy pontatlan adatok alapján terjesszék elő javaslataikat. Az egész eljárás célja az volt, hogy a veszteséggel, vagy alaphiánnyal zárt szövetkezetek gazdasági működésének feltételeit továbbra is megteremtsék, illetve, hogy helyreállítsák pénzügyi egyensúlyukat. A szanálási bizottságok valamennyi érintett szövetkezetben elvégezték április 30- ig munkájukat és megtették előterjesztésüket a problémák megoldására. Ezek szerint az érintett szövetkezeteknél 90 millió és 289 ezer forint veszteség és alaphiány jelentkezett. Ennek rendezésére központi költségvetési keretiből 53 és fél milliót dotációként. 15 és fél milliót pedig szanálási hitelként szavazott meg a végrehajtó bizottság — az előzetes tárcaközi tárgyalásokon már megegyezve a pénzügyi források fedezéséről is. Ezenkívül megyei megkülönböztetett támogatási keretből 21 milliónál több összegű dotációval egészíti ki a pénzügyi egyensúly helyreállításához szükséges forrásokat. A veszteséges gazdálkodás ál tálában a kedvezőtlen adottságú területeken következett be, (Ilyen volt mind a hét veszteséges szakszövetkezet és a tizenhat termelőszövetkezetből tizenkettő.) A veszteségek másik fő pisa az volt, hogy az 1970-es. árvizes és belvizes év veszteségeit sem sikerült teljesen kiegyenlítenie kilenc termelő, szövetkezetnek ós hat szakszó vetk ezetnek. Súly osbítolta a problémákat nyolc termelőszövetkezetnél az új. korszerű állattenyésztő telepek építése, melyeknek költségei menet közben úgy nőttek, ami már meghaladta teherbíró képességüket. Több helyen szerepet játszott a vezetési színvonal nem megfelelő volta és a szakértelem hiánya, vagy egyenesen vétkes mulasztások is. A szanált mezőgazdasági szövetkezeteknek a megyei tanács feltételeit, — melyekhez a dotáció és a szanálási hitel adását kiköti — közgyűléseiken kell elfogadníok. Ezek a közgyűlések a jövő héten elkezdődnek. Gyakorlatilag ezzel az elmúlt évi veszteséges szabolcsi szövetkezetek gazdasági helyzetének helyreállítása megtörtént. A nyugodt munkához a feltételeket biztosította a megyei tanács végrehajó bizottsága. — nem kis anyagi erő felhasználásával. Most a szövetkezeteken a sor, hogy a segítséget kihasználva, megjavítsák gazdálkodásukat. Szombaton és vasárnap A „Röpülj páva körök" megyei bemutatója Nyíregyházán Gazdag n ép dalki nősünk felfedezése ós ápolása az első „Röpülj páva” tv-vetélke- dő óta megélénkült. Egymás után alakultak a községekben a „Röpülj páva kor'-ok, amelyek közül a legjobbak szereplésére ismét lehetőséget ad egy bemutatósorozat. Megyénkben 37 olyan pávakor alakult — s ez a szám a megyék versenyében az elsők között van — amelynek tagjai a vetélkedőre színes, hangulatos műsort tudtak összeállítani. Hetek óta tartanak a körzeti és járási ver- V senyek. Az eddigi győztesek — 16 pávakör — megyei bemutatóját május 13-án és 14- én rendezik a megyei művelődési központban. A szombat esti programba hat együttes jutott be a járási vetélkedőkből; Kékese, Tu- nyogina tales—Tiszaibecs, Ajak, Nyírmeggyes—Nyirka1 fa. ‘ Oickvaapáti. Tiszákere- cáeny 'pávakörei. Vasárnap délelőtt tíz együttes mutatja be műsorát: Kállósemjén, Balkány. Szakoly, Ti&zaszent- márton, Tákos, Tiszátok—Ti- szanagyíalu—Tiszadada, Tar- pa, Kótaj, Nyírpazony és ököritófülpös. A műsorokban a fő hangsúlyt természetesen a népdal kapja, de szerepeinek táncegyüttesek, népi zenekarok, népi játékokat bemutató csoportok is. Egy-egy pávakor legfeljebb harmincperces műsort adhat elő. Az együttesek létszáma 30 és 70 között van, összesem csaknem 700 versenyző szerepel. A megyei bemutató szakmai jellegű, itt választja ki a zsűri az országos versenyre kerülő műsorokat. ’ Megyénk 15 perces összeáll itassa! indulhat az országos versenyre, s a színvonaltól függ, hogy ezt a negyedórát egy. vagy több együttes műsorából választják. ki. Az országos válogató, zsűrijébe várják a Kórusok Országos Tanácsa, a Népművelési Intézet, az MTA zenei osztálya, a Pest Megyei Tanács és a Hazafias Népfront képviselőit, .szakembereit Budapestről. A zsűri minősítése .szerinti legjobb pávakörök produkcióiból egy későbbi időpontban megyei gálaestet rendeznek Nyíregyházán. Az éjszaka csendjét kiabálás verte fel. A nagyfiú — 12 éves — 1 és a nagylány — 9 éves — sírva menekültek a szomszédhoz, azok pedig fellármázták az egész utcát. Éjfél körül a tanácselnököt is felébresztették, hogy segítsen, mert elviszik a gyerekeket. Két hete, hogy erről és egy másik éjszakáról beszélnek legtöbbet Berkeszen. Az ügyet ismeri az egész falu és mindenki állást foglal valamelyik oldalon. Mi egy elkeseredett hangú panaszos levélből szereztünk tudomást róla és bármennyire is családi ügyről van szó. nem hallgathatjuk el. hiszen megfontolt döntéstől függ négy gyerek sorsa. A levelet özv. P. Jánosné beteg asszony írta, illetve íratta, mert olyan beteg volt, hogy még megfordulni sem tudott az ágyban. A panasz olyan hosszú, hogy az egészei nem tudom leírni, így rövidebben próbálom összefoglalni. Tizenöt évi együttélés után P-né lánya — N. Sándorné — otthagyta családját és egy másik férfihez költözött. Magával vitte édesanyját, négy gyerekét és — panasz szerint — néhány értékes dolgot. A gyerekek azonban visszavágytak édesapjukhoz és a nagymama egy éjszaka vi&zszakoltözött velük Berk észre, veje házába. A Kis vár dán élő anya nem akarta tudomásul venni, hogy otthagyták, ezért egyik éjszaka két. férfivel betörtek a volt férj lakásába, az idős asszonyt kidobták az utcám, a gyerekek száját sállal betömték és elvitték őket. A két nagyob- biknak »került kiszöknie a lakásból. „A szomszédokat hívtam segítségül, de azok nem mertek beavatkozni, mert baltával, késekkel voltak felszerelve.” Az éjszakai látogatás még egyszer megismétlődött. Az asszony négy férfivel állított haza, feltörték a biztonsági zárat. A két otthon maradt gyereket és a nagymamát a szomszédoknak sikerült megmenteni. — Egy szó sem igaz az egészből — mondja N. Sandámé. akit Kisváráén, élettársa lakásán találtunk meg. Hosszú lenne elmondani. miért jöttünk el otthonról. Goromba, iszákos ember volt az uram. Amikor már eljárt dolgozni, mindig részegen és véresen jött haza, elköltötte a fizetését. Kétszer is kútba akart lökni, megöléssel fenyegetett. Egyszer szoptattam, amikor égő cigarettát dobott a hajamba. A nagyobbik fiam szólt, hagy ég a hajam, Míg beszélgetünk, a két kisebbik gyerek — a hatéves Szabolcs és a két és fél éves Hilda — ott feküsanek a he- verőn.. Minden szóra figyelnek. de valószínű semmit nem értenek az egészből. — Igaz, hogy egyik este elmentem a gyerekekért, de egyedül, mert azt hallottam, hogy be akarják adni a két fiút a gyermekotthonba. Ezt nem engedhetem, amikor itt jó helyük lenne. Sajnos csak a két kicsit tudtam elhozni, de tessék megkérdezni, jobban szeretik az élettársamat, mint az apjukat szerették. A két nagyobbik is szívesebben itt lenne — az apjuk üti őket, — de nem engedik eljönni. A két- nagyobbik gyerek mindennek az ellenkezőjét mondja. „Ha a bíróság anyunak ítélne bennünket — most van folyamatban a bontóper — akkor sem mennénk" oda.” A tanáosházán éppen egy megbeszélés folyik. A résztvevők : Pivarnyik Sándor tanácselnök. Nagy Péter páirt- titkár, Mészáros Benjámin, a községi iskola igazgatója, tanácselnök-helyettes és Kovács Mihály rendőr főtörzsőrmester. A téma: N. Sándorné ügye és a négy gyermek sorsa. — Nekem például azt mondták, állítsunk munkásőröket a lakáshoz éjszakára, hogy még egyszer elő ne forduljon a betörés. Ennyire felháborodtak az emberek — mondja a párttitkár. LAPSZM.EN : Szabad szombat Világviszonylatban is egye»5 düláiló kutatómunkát foly- tatnak a II. számú neurológiai klinikán a vidéken élő emberek idegrendszeri megbetegedése okainál^ feltárására. A kísérleti w község, ahol a vizsgálatokat folytattak, éppen egy szatmári kis falu volt. ahol a neurózisokat általában előidéző té_ nyezők — mint például az urbanizálódás, az iparosodás — még teljesen hiányoztak. Meglepő eredményre jutottak elemzéseikkel. Első sorban a szabad idő megnövekedése okozza a neurotikusok számának növekedését! Pontosabban, hogy sokan nem tudnak mit ke: deni a plusz szabad idővel. Részint még nem alakult ki az igény a kulturálódásra. részint a meglévő kulturális lehető•é- gek nem felelnek meg a sajátos követelményeknek. Marad tehát az „apák boltja”, amelynek vonzása és forgalma alaposan megnőtt. Ez utóbbi, megjegyzés is a kísérleteket irányító egyetemi tanártól származik, mégis inkább a kuilturálódás, a kulturált kikapcsolódás feltételei megteremtésének sürgősségére tennénk a hangsúlyt. Annál is inkább, mert megyénkben a dolgozó emberek mind nagyobb tömegének nőtt és nő meg a szabad ideje, a munkaidő-csökkentéssel. Csupán Nyíregyházán 30 ezer ember, a munka viszonyban állóknak több. mint 58 százaléka dolgozik csökkentett munkaidőben. S a szabad szombatokon csupán a családos nőknek van „fix” elfoglaltságuk, de aet son* kikapcsolódás. Egyre többet beszélünk erről, s hogy mennyire élő az a probléma, bizonyítja, hogy legutóbb nem kisebb fórumon. mint a Nyíregyházi Városi Tanács ülésén foglalkoztak ezzel, illetve, azokkal az intézkedésekkel, amelyek a dolgozók több szabad idejének -változatos. kulturált hasznosítását, az aktív kikapcsolódást szolgálják. Mozgósítják ehhez a kulturális intézményeket. a művelődési házakat, a mozi üzemi vállalatot, a könyvtárakat, a zenekarokat, a múzeumot, az idegenforgalmi hivatalt. az üzemi és ifjúsági klubokat. Színvonalas. közönségcsalogató hét végi programok, rendezvények szervezésére: tarlatok, irodalmi estek, hétvégi kirándulások rendszere._ sítésére kaptak feladatot a város tanácsától. Számítunk rá. az alakulóban lévő városi művelődési központ jó gazdája lesz ennek a „témának", amely végül is jó közérzetünk, megújuló munkakedvünk egyik feltétele. K. E. A tse-irodán még a nők is az asszonyt hibáztatják a történtekéit. egyedül az elnök mond el egy esetet, amikor .a férjeit Szolnokon szedték le a vonatról és több sizáz forintjába került' a gyomonmo- sás,. a ruha tisztítás és a kocsi kitakarítása. Mészáros Benjámin igazgató mondja, hogy a két gyerek nem jár iskolába. Amikor elköltöztek. Kisváráéra iratkoztak be, mióta visszajöttek, azóta a kislány még egyszer sem, a fiú egyszer - kétszer volt iskolában. Nem számítanak hiányzónak, hiszen nincsenek beírva. A gyerekek azt mondják: beteg a nagymama, vele maradnak otthon, meg azt, hogy zöldet kell vágni a kacsának: De mit mondhatnak erre a szülők? Az anya, hogy* Kisváráén járnának, az apa pedig semmit, mert csak hét végén van otthon. Ez látszik meg a két idősebbik gyerek öltözködésén és — mivel a nagymama beteg — valószínű az étkezésük sincs megoldva. Senki sem takargatta véleményét. Az asszonyt elítélték és erkölcstelennek tartják, a férfit pedig enyhén szólva olyannak, aki „megissza a magáét”. Az érdekeltek természetesen egymást hibáztatják és a rendőrségen, a bíróságon keresik a maguk igazát. De hol lasz a négy gyerek igaaságja? Balogh Józsii Berkeszi éjszakák
