Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-12 / 110. szám
1972. május 12. KfJ FT-MAOYARÖRSZA(í A KELET-MAGYARORSZÁGI MÉLYÉPÍTŐ VÁLLALAT ŰJ KÖZPONTI TELEPHELYÉT A DÉLI IPARTELEPEN ALAKÍTJÁK KI. KÉPÜNK: ÉPÜL AZ ÜJ MŰHELYCSARNOK. (ELEK EMIL FELVÉTELE). A nyíregyházi városi párt-vb napirendjéből A munkásfiatalok útja Valamilyen módon minden munkásfiatalhoz el kell jutni, mert el lehet jutni. A fiatalok otthonosan mozognak a mi társadalmunkban, nem elsősorban tőlük függ, hogy aktívan vesznek-e részt a közösségi életben. Ezek a gondolatok a nyíregyházi városi párt-végrehajtóbizottság csütörtöki ülésén hangzottak el. Annak kapcsán, hogy a vég_ rehajtó bizottság beszámoltatta a városi KISZ-bizottságot: milyenek a tapasztalatok a munkásfiatalok párttaggá nevelésében a város üzemi KISZ-alapszervezeteiben. A végrehajtó bizottság tagjainak elemző vitája túlnőtt a napirenden, egy kicsit az egész magyai- fiatalság problémája került a tárgyalóasztalra. A városi KISZ-bizottság széleskörű vizsgálat alapján készítette el jelentését és ezt egészítette ki a végrehajtó bizottság- tagjainak véleménye, javaslata. Melyek voltak a legfőjpb gondolati anyagok? Például a vidékről bejáró munkásfiatalokat hogyan lehetne bevonni az üzemi KISZ- szervezetek életébe, egyáltalán a közösségi életbe. Hogyan lehet a munkásfiatalokkal még jobban megszerettetni az üzemet, a munkájukat, s ezzel a szocializmust építő társadalomhoz is közelebb hozni őket? Hogyan lehetne növelni az általános műveltségüket és a szaktudásukat? Milyen az a mérce, amely eldönti: egy fiatal mikor érett meg arra. hogy felvehessék a pártba és melyik az az út, melyen oda el lehet jutni? Csak néhány példát mondunk a problémákból, amelyekre választ adott a végrehajtó bizottság. Megállapították, hogy Nyíregyháza munkásfiataljai jó szelleműek, munkaszeretők, áldoznak a közösségért, amelyet a többi között igazol a vietnami műszakokban, a kommunista vasárnapokban vállalt munkájuk. Pártalapszervezete- ink általában jól végzik a fiatalok kommunistává, párttaggá nevelését. A végrehajtó bizottság azonban megállapította, hogy nemcsak a KISZ_ és a pártszervezetek feladata a fiatalok nevelése, igen döntő szerepe van ebben a gazdasági vezetésnek. A gazdasági vezetők szervezik az üzemek munkáját, a legfontosabb döntések joga náluk van, tehát nagy a feladatuk és a felelősségük, több segítséget adni a KISZ-nek a vonzó ifjúsági élet megteremtéséhez. Például a bejáró fiatalok nem rohannának minden esetben a vonathoz, vagy autóbuszhoz, ha a klubélet tartalmas és érdekes lenne. Itt térünk vissza ahhoz a gondolatihoz, hogy el kell jutni a KISZ-nek minden fiatalhoz. Szellemi vetélkedők, munkaversenyek, sport, mind, mind út a magasabb szintű közösségi élethez. Több végrehajtó bizottsági tag is hangsúlyozta, hogy fiatalos legyen a program, de a forma is. Fiatalos, vonzó, ahogyan a KlSZ-vezetők- höz és általában a fiatalokhoz illő. Milyen hát az út a munkásfiatalok nevelésében, párttaggá érlelésében? Első lépcső a fiatalok rrmnkássá nevelése, öntuda-. tos, szervezett üzemi munkássá. És itt is kidomborodott a gazdasági vezetés megtisz_ telő feladata. Szervezni, elősegíteni, minden módon támogatni, hogy tanuljanak a fiatalok, növeljék műveltségüket, szaktudásukat. Ezen az úton érünk a második lépcsőhöz; bevonni a fiatalokat a közéleti tevékenységbe. illetve a marxista ismeretek elsajátításába. Itt már a folyamat magától értetődő, hiszen a művelt és öntudatos fia, tál igényli, hogy részt vegyen a társadalmi életben, szocialista brigádban dolgozzon, hogy kisebb-nagyobb megbízatásokat kapjon munkahelye életében. Óhajija politikai ismeretei bővítését, szívesen tanul és már tud tanulni. Ezt követi az a pillanat, amelyhez sokféle úton jutnak el munkás- fiataljaink, amikor önként vállalják a nemes tisztséget;felvételüket kérik a pártba, hogy még többet tehessenek környezetükért. munkástápsaikért, s végső soron hazájukért. O. N. Ok is közösségbe vágynak.., Teljes értékű embernek érzem magamat E$ry kormáu)rendelet végrehajtása megyénkben Megyénkben több ezer olyan- ember el, aki születési hibája, vagy a munkahelyi ártalmak miatt alkalmatlan nehéz fizikai munkára. Ezek az emberek hosz- szú időn át tétlenségre voltak ítélve: nem volt szá- ,múltra megfelelő munkahely, esetleg ' portásnak, vagy telefonközpontosnak alkalmaztak néhányat közülük. Pedig ők. is vágytak a közösségbe, várták a munka örömeit... Ezért is hozott rendeielet a kormány 1967- ben a csökkent munkaképességűek foglalkoztatására. A rendelet kimondta: a csökkent munkaképességűeknek olyan munkahelyeket kell létesíteni, ahol egészségük további romlása nélkül dolgozhatnak, s ehhez a kormány 120 millió forint anyagi támogatást is adott. Ebből az összegből 19ö8-ban 5,5 millió forintot utaltak megyénknek. Havi kétezerért A négyéves aktákból a megyei tanács munkaügyi osztályán olvassuk, hogy az összeget a záhonyi vasútállomás, a Szabolcs Cipőgyár, a Nyírségi Nyomda, a VAGÉP, a Patyolat, a háziipari szövetkezet és a Tiszalöki Vegyesipari Vállalat kapta. Valamennyi intézménytől azt kérte a megyei tanács, hogy a számára kiutalt pénzt — saját anyagi forrásokkal kiegészítve — úgy használja fel, hogy minél több csökkent munkaképességű embert tudjon foglalkoztatni. A záhonyi vasútállomáson seprükötő üzemet létesítettek a vasút vezetői az állami támogatásból és saját beruházással. Itt foglalkoztatják azokat a vasutasokat, akik baleset, vagy egyéb egészségügyi. károsodás következtében alkalmatlanná váltak vasúti szolgálatra. Két műszakban dolgoznak az itteniek, távol a tolatás zajától, a volt laktanyában. K. 1. cirokcsomók között válogat, közben ezeket mondja: — Két évtizedes izgalmas szolgálat után a szívem és az idegem felmodta a szolgálatot. Itt a munka örömet és megnyugvást jelent számomra. Ha nem hozták volna létre ezt az üzemet, talán lehettem volna kapus 1300 forintért, itt 2000 forintot keresek... A Szabolcs Cipőgyár főmérnökétől halljuk: — 800 000 forint támogatást kaptunk, ebből gépeket vásároltunk és olyan szervezést valósítottunk meg. amelynek következtében gyárunk alkalmassá vált több csökkent munkaképességű foglalkoztatására. Ezután újsághirdet és stíl hívtuk dolgozni azokat a testi hibás embereket, akik azelőtt munka nélkül éltek. Igyekeztünk velük emberközelbe kerülni, hiszen ők nemcsak fizikai, hanem lélektani segítséget is igényelnek. Már kezdetben értésükre adtuk, hogy a vezetőség és a kollektíva előtt munkájuk után éppen olyan értékes emberek, mint az egészségesek, még akkor is, ha csak G órát dolgoznak .naponta. A főmérnök szavait igazolja egy sok dioptriás szemüveget viselő lánv. Cs. I.: — Én is az újsághirdetésre jelentkeztem a gyárba. Rövidlátó vagyok, de érzékszerveim már hozzászoktak a futószalaghoz, s ha mégis eltévesztek valamit, egészséges társaim segítségemre sietnek. A vezetők is megadtak minden segítséget ahhoz, hogy betanított munkás lehessek. Fizetés és szociális segély Az üzemben a monoton zúgás mellett a futószalag fölé hajolnak a lányok és asszonyok: ragasztják a talpbéléseiket. A kezek egyforma fürgék, a k ezek mozgásáról nem lehet megállapítani, hogy ki a csökkent munkaképességű és ki az egészséges. A borítékok is majdnem egyformák a hónap végén — állítják az itteniek. Egy másik üzemben egy fiatalember, A. 1VI ezeket mondja: „Járáshibám van, de ebben az üzemben teljes értékű embernek érzem magáin. és fizetésem is azonos. . az egészséges emberek fizetésével”. Esztétikailag' is kellemes látványt .nyújtanak a to- bolcs-Szatmár megyei Nép- művészeti és Háziipari Szövetkezet termékei. A világhí' rű termékek többsége 240 csökkent munkaképességű nő kezei közül kerülnek ki. A szövetkezet központjában tuen dolgoznak a/, egészségesek között. (Kétszázan bedolgozók.) — Egybe ültettük őket, hogy ne érezzék magukat elkülönítetteknek — mondja a szövetkezet elnöknője, majd így folytatja: 650 ezer forint állami támogatást kaptunk, s ezt az-összeget jól hasznosítottuk. A testi hibás dolgozók teljesítménye és fizetése valamivel kisebb az egészségesekénél. de év végén szociális segéllyel egészítjük ki fizetésüket. Tizenkilenc esztendővel ezelőtt dr. Csiszár Gusztáv személyében egy hivatását szerető fiatal belgyógyász került a mátészalkai kórház osztályának az élére. Alig volt ideje megmelegedni, öt évvel később már a kötelesség az igazgató főorvosi székbe hívta. Elvállalta. Hogy ez mivel jár? Beszéljenek helyette az eredmények. A szatmári végek egészség- ügyi ellátását, gyógyítómunkáját végző kórház 170 ágyról 224-re fejlődött vezetése alatt. Nehéz volt a kezdet, Hat segédorvossal végezte nehéz, fárasztó munkáját. Új osztályt hozott létre, a többieket fejlesztette. Jelenleg 35 orvosa van az intézetnek, s futotta erejükből, képességükből, hogy orvosokat neveljenek. Nyolc szakorvost képeztek ki. Példás rend, tisztaság és fegyelem van a kórházban. Jó hírén együtt munkálkodik munkatársaival. Ha mást nem tett vona, már ez is figyelmet, elismerést érdemel. Honorálták is. Kitüntették több ízben. Csiszár főorvos természetet szerető ember. Nem véletlen, hogy éppen a természettel, a földdel szoros kapcsolatban álló emberek állnak hozzá talán a legközelebb. Nem hivalkodásból és összehasonlításként említem Pasteurt, «kiről azt írták, nem min- sanasaot «éfaMffemnn «érne- 4*011 A tudomány és művészet szabolcsi mfihdyeM (22.) Farkas Kálmán riportsorozata Kísérletek Mátészalkán és az igazságot gondolati és kísérleti úton párhuzamosan kereste. Aktuális problémákkal kellett foglalkoznia, amelyek később általános kö- következtetésre vezettek. Ebben az aktuális problémákban éreztem valami hasonlóságot. amikor Csiszár főorvos a mezőgazdasági vegyszerártalmak problémáit említette. Ugyanis ez a kutatási területe. Immár tizenöt esztendeje végez e problémakörben tudományos megfigyeléseket munkatársaival. Először végzett tudományos kísérleteket a vegyszermérgezéseknek a támadáspontjainak megállapítása érdekében. Vajon, mi inspirálhatta erre? Miért éppen ezt a területet választotta? Elsősorban azért, mert látta az értelmetlen halált. — A mezőgazdaságban is előretört a kémia. Ennek következtében mindjobban jelentkeztek az egészségkárosító tényezők — magyarázok. Ezt Csiszár dr. és munkatársai több kutyakísérleten vizsgálta. Ezek azt bizonyították, hogy az embereken tapasztalt enzim- és érbántalmak, vérzések okai nemcsak idegbántalmak. Ennek eredménye, hogy a modern gyógyszerek komplex alkalmazásával olyan embereket is meg lehet menteni ma már, akiket ezelőtt tévesen gyógykezeltek. De még fontosabb az, hogy e felismerés tudatában kidolgozhattuk a megelőzés módszereit — mondja. —• Ezek lényege: érbetegségben, idegrendszeri és szívbetegségben szenvedőket, valamint idősebbeket olyan munkakörben foglalkoztatni nem szabad. E tudományos munkával kapcsolatos publikációi megjelentek a hazai folyóiratokban. Az embert életében sok veszély fenyegeti. — Ezek közül az egyik legalattomosabb, nehezen észlelhető veszély az, ame- &eá as líiQiarág okoznak — mondja. — Mivel az ember bár társadalmi lény — de a természet része, biotróp eleme, — ezért sok ingertényező hat rá. Elsősorban az éghajlat és az időjárás — magyarázza. És ez a probléma tudományos vizsgálatainak a másik tárgya. — Az ember, az éghajlat és az időjárás viszonyaival az orvostudomány csak az utóbbi évtizedben foglalkozik intenzívebben. Felfigyeltek arra, hogy az időjárásváltozások hatással vannak az emberre, s elsősorban idegrendszeri zavarokat idéznek elő. Emiatt az érzékenyebb idegrendszerűek nehezebben viselik el mások fogyatékosságait, sértődéke- nyebbek, ingerlékenyebbek. Csupán néhány példát említek: a gépjárművezetők figyelmetlenebbek, emiatt is növekszik a közlekedési balesetek száma, növekszik az öngyilkosok száma, s az egészséges emberek sem tud«3* e^agocUas «barim.. Saisy táji szorító fájdalmak lépnek fel, halmozódnak a hirtelen halálok és az agyvérzések stb. E témával kapcsolatban az elmúlt két évben 200 betegnél végzett kísérletes vizsgalatot dr. Csiszár Gusztáv és munkatársai. — Az említett tünetek — folytatja — főleg a melegfront betörésekor észlelhetők. A hidegfront átvonulásakor viszont a következő tünetek észlelhetők: epekő, vesekórohamok. izületi bán- talmak, vérrögösödések, tüdőasztmás rohamok stb. A melegfront tehát úgy hat. mint az acetilkolin gyógyszer, a hidegfront viszont úgy. mint az adrenalin. Ezekre alapozták kísérletei két. — Kétszáz betegnél a kulcscsont jobb oldalára az egyik gyógyszert, a bal kulescsont alá a másik gyógyszert fecskendeztük be. S figyeltük a kipirulási, illetve az elhalványulási zónát, — magyarázza. Ezeknek a kísérleteknek az eredménye, ma már meg tudják állapítani, hogy az ember hidegfront- vagy melegfrontérzékeny, vagy időjárásérzékeny. vagy éppen erős típusú. Kísérletüket a klinikai megfigyelések is igazolták. S ezt a módszert először dr. Csiszár Gusztáv a&aásasst. G. A. idős lány, csak bottal tud járni. Tőle ezeket halljuk: — Előbb a második emeleten dolgoztam, később a nehéz lépcsőzés miatt az első emeletre helyeztek. Segítenek kollégáim, jóformán minden anyagot az aszt&lomra hoznak, aüg kell felállítom valamiért. Idői anyámmal lakom, ezért a helyi KISZ-esek m ég az otthoni munkámban is segítenek. Jól érzem magam ebben a közösségben. ...4 betegségemet is könnyebben viselem“ A Tiszalöki Vegyesipari Vállalat drót kötő üzemet létesített az állami támogatásból. Az üzem fenntartása nem volt gazdaságos. ezárt megszüntették. A csökkent munkaképességűeket azonban továbbra is alkalmazzák különböző könnyű munkahelyeken. K. M.-né régi dolgozója a vállalatnak. Itt fer- dült el a hátgerince. Most a fatelepen, a tüzelésre számit fahulladékok között találjuk. — A hulladékot én adom ki. Könnyű munka, nem kell otthon ülnöm, itt betegségemet is könnyebben viselem. Megyénkben a kormány segítségével több száz csikként munkaképességűnek teremtettek megfelelő rnukale- hetőséget. Ezeknek az eimbereknek nem kell többé kilincselniük egy portási, vágj' küldőméi állásért, mert oilyam munkahelyet kaptak, ahol teljes értékű munkásnak és hasznos embernek érezhetik magukat, s k ezzel fogható munkájuk gyümölcse... Fizetésükéi nem másaktól k Ml elfogadniuk. maguk dolgoznak meg érte. (nábradW Mee/egyzés: r.r 'Fff-í' 'Mu; íV'öim : Védelem korlátokkal „Kijön az állomásról, s nekivág toronyiránt, .egyenest a buszmegállónak” panaszolta, az egyik kertészeti szakember nemrégiben. Letaposott: fű mutatja az utat, csikorgó autófékek jelzik a ..szabadon” közlekedő ember figyelmetlenségét. Furcka: aki tegnap pár méterrel rövidítve útját átvágott a frissen készült parkon, holnap azért mérgelődik. miért nem tartják rendben a közterületeket, miért elhanyagolt a városnak ez, vagy az a része. A megoldás? ■ Egyesek az öntudatra . hivatkoznak, masok szigorú rendszabályokat követelnek, van, aki a nevelést hiányolja. Mindenkinek egyszerre eie- get tenni nem lehet: A. cél azonban mégis az, hogy park jaink szépek, gondozottak legyenek. Nyíregyházán a városi tanács műszaki osztályán — közvetve felügyeletük alá tartoznak az utak, parkok —• szintén fejtörést okozott, s okoz ma is a parkok vedel me, a gyalogosközlekedés biztonsága. - .A védelmet a : „korlálak- rió” jelenti. Az állomás előtt jeientek meg először, az egyszerű. a szemet sem bántó, a városképbe szinte beilleszkedő lánckorlátok, hogy az érkező utasokat az átkelőhelyek felé irányítsák, megvédve ez zel a füvesített parkot, s a gyalogos embert is, hiszen a kijelölt átkelőhelyeknél ,.a gépkocsivezetők is körülte kintőbben haladnak át. Azóta a Petőfi utcán és néhány más forgalmas helyen is készültek lánckorlátok Egyesítve ezzel a rendszabályozást — elvégre ha valaki áj akar vágni, akkor át kell lépnie a korlátot — és a nevelést — hiszen mégiscsak meggondolja mindenki, hogy nem pusztán dísznek készítették azt a korlátot. Néhány év múlva lehet, hogy nem kellenek ezek a korlátok, maradnak dísznek — ha megtanul mindenki helyesen kő*» teteeőy.. gaafril t oldal
