Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-11 / 109. szám

I. fitíal ^W-rr-MACYÄTlOTlSZÄÖ ft75. m'áfus ff: Fokozódik a felháborodás Nixon aljas merénylete ellen Ben Hét támaszpontot körülzárták a szabadságharcosok A B—52-esek folytatják ferrorkcrrházasaikat Az amerikaiak indokínai agressziójának újabb észkalá- ciós lépését követően kedden nagy erővel folytatódtak a Vietnami Demokratikus Köz­társaság lakott területei ellen intézett légitámadások. A bombázások felújítása óta először támadták amerikai harci repülőgépek Hanoitól északra a VDK-t a Kínai Népköztársasággal összekötő vasútvonalakat. Amerikai repülőgépek szer­dán hajnalban bombázták Hanoi lakónegyedéit, kórhá­zait és más körzeteit. A VDK légelhárítása kilenc amerikai gépet lelőtt, több pilóta fog­ságba esett — jelentik a VNA-ra hivatkozva a nyu­gati hírügynökségek. A Viet­nami Demokratikus Köztár­saság fővárosában számos nagy értékű történelmi mű­emlék esett a bombázások ál­dozatául. Továbbra is kemény harcok folynak a dél-vietnami had­színtér különböző pontjain. Quang Tri tartományban B— 52-es repülőerődök 17 beve­tésben támadták a szabadság- harcosok feltételezett állásait. A legsúlyosabb összecsapás kedden éjszaka a központi fennsíkon, Ben Hét katonai támaszpont körül folyt a sza­badságharcosok által fenye­getett Kontum várostól mint­egy 60 kilométerrel észak­nyugatra. A saigoni és ame­rikai repülőgépek sikertelen kísérleteket tettek a tábort védő kormánycsapatok után­pótlásának biztosítására. Heves harcok folynak Sai­gontól hatvan kilométerre Binh Long tartomány terüle­tén. A felszabadító erők ezen a fronton az elmúlt három nap alatt av ellenség 380 ka­tonáját és tisztjét tették harc- képtelenné. Lelőttek 15 repü­lőgépet és helikoptert, felrob­bantottak négy hadianyag­raktárt. HAIPHONG Tóth Pál, az MTI tudósító­ja jelenti: Szerdán hajnalban a Ha­noiban akkreditált külföldi tudósítók egy csoportja Haiphongba utazott, ahol Hoan Thao, a városi tájékoz­tatási hivatal elnöke ismer­tette a haiphongi kikötő el­len kedden reggel intézett kalóztámadást. Az amerikai 7. flotta hajói kedden egész délelőtt lőtték Don Son üdülőtelepét, vala­mint An Thuy járás három községét. A parti őrség azon­nal tüzet nyitott a támadók­ra és két torpedórombolót felgyújtott. A hadihajók tá­madásával egyidejűleg repü­lőgépek támadták a kikötőt, majd helikopterről aknákat telepítettek a kikötőbe és az úgynevezett 0 pontra, a ha­jók várakozási helyére. Felkerestük a vietnami— csehszlovák barátság kór­házban fekvő szovjet sebesül­teket. Közülük Naumov ha­jóorvos és Lukacsov szakács könnyebben sérült, a 20 éves Drogajcsev matróz álla­pota igen súlyos. A látogatás után visszain­dultunk Hanoiba. Alig hagy­tuk el a várost, ismét meg­jelentek Haiphong fölött a Phantomok. A támadókkal több vietnami vadászgép vet­te fel a harcot. Még el sem értük Hanoi határát, amikor a főváros fö­lött is megjelentek az ameri­kai repülőgépek. A bombázás ellenére kénytelenek voltunk bemenni a városba, így tanúi lehettünk, hogy a főváros la­kossága fegyelmezett rend­ben fogadta az újabb terror- bombázást. A város védői légvédelmi tűzzel árasztották el a támadókat s a város fö­lött légi csata bontakozott ki. A szerda délelőtti bombá­zások idején légi csatában és légelhárftó tűzzel Yen Ban tartomány felett kettő, Haip­hong felett három, Hanoi fö­lött kilenc amerikai gépet lőttek le és több pilótát el­fogtak. HELSINKI A Béke-világtanáes szerdán helsinkiben közzétett nyilat­kozatában a konfliktus vi­lágméretű kiszélesítésére tett veszélyes lépésnek minősítet­te Nixon amerikai elnöknek azt a döntését, hogy elakná­sítja a VDK kikötőit, blokád alá veszi az országot és fo­kozza a demokratikus Viet­nam bombázását. „Ma mindenki tudatában van — folytatja a nyilatko­zat, — hogy a béke helyreál­lítása megköveteli az ameri­kai fegyveres erők teljes ki­vonását Vietnamból és a báb­kormány elűzését, amelyet eddig csak az óriási ameri­kai támogatás mentett mega bukástól.” A Béke-világtanác* felszó­lította a béke erőit, hogy az amerikai nagykövetség előtt tüntessenek a támadó cselek­mények ellen, s szólítsák fel kormányukat, hasson oda, hogy Nixon vessen véget a népirtásnak Vietnamban. TOKIÓ Szerdán több japán béke­harcos szervezet tagjai tün­tettek a tokiói amerikai nagykövetség előtt, s köve­telték a VDK elleni blokád azonnali megszüntetését. Ja­pán tudósok és egyéb értel­miségiek közös felhívásban ítélték el a vietnami hábo­rú újabb eszkalációjára irá­nyuló amerikai lépést. A felhívás 134 aláírója között van Tokió kormányzó pol­gármestere és számos egye­temi tanár, illetve neves közéleti személyiség. BUKAREST A Román Szocialista Köz­társaság kormánya nyilatko­zatban ítélte el az Egyesült Államoknak a vietnami nép ellen folyó háborúja újabb kiszélesítésére hozott intéz­kedéseket. A román nép és kormánya az agresszió esz­kalációját célzó intézkedé­sek azonnali megszüntetését, a VDK ellen irányuló ösz- szes katonai akciók leállí­tását, az amerikai csapatok teljes visszavonását követeli és megerősíti szolidaritását a szabadságért és nemzeti függetlenségért hősiesen küz­dő vietnami nép iránt. NEW YORK A New York Times szer­dán rendkívül éles szavak­kal ítélte el azokat a kato­nai intézkedéseket, amelye­ket Nixon elnök 24 órával korábban jelentett be a VDK ellen. A lap bevezetőben megállapítja, az amerikai el­nök Észak-Vietnam belföldi és tengeri összekötő útvona­lai elaknásításával olyan „kétségbeesett elhatározásra szánta rá magát, amely gyö­keresen megváltoztatja a háború jellegét, s kétes in­dítékokból, bizonytalan ered- . mények érdekében vészé- | lyezteti az Egyesült Álla- j mok biztonságát és alapvető j érdekeit.” E döntés — fűzi hozzá a New York Times — szöges ellentétben áll a kongresszus megbízatásával és az amerikai nép nagy többségének akaratával is... A New York Times végeze­tül annak a véleményének adott hangot, hogy az egyet, len remény most már csak a kongresszusban van, amely megszavazhatja az újabb hadműveletekhez szükséges összes hitelek felfüggeszté­sét. WASHINGTON Nem vált be Nixon ame­rikai elnöknek az a remé­nye, hogy az amerikai köz­vélemény széles körei támo­gatni fogják az észak-viet­nami kikötők elaknásítására vonatkozó döntését. Az 1970- évi kambodzsai invázió óta ezt az elnöki intézkedést bí­rálták a legélesebben az amerikai kongresszusban. Egyidejűleg országszerte nagyszabású tiltakozó tünte­téseket tartottak. A kong­resszusban kedden este az­zal vádolták az elnököt, hógy a harmadik világháború ve­szélyével játszik. A demok­rata párti szenátorok 29 szavazattal 14 ellenébe» jó­váhagyták a Fülbright sze­nátor által előterjesztett ha­tározati javaslatot, amely elítéli a vietnami háború Nixon által bejelentett esz­kalációját. Egyidejűleg elfo­gadták egy törvényjavaslat kiegészítő záradékát is, amely kimondja, hogy négy hónappal a foglyok szaba­don bocsátásával kapcsola­tos megállapodás létrejötte után, az indokínai háború céljára nem hagynak jóvá anyagi eszközöket. BELGRAD A jugoszláv sajtó kom­mentárjaiban élesen elítéli Nixön amerikai elnök dön­tését a vietnami háború ki- terjesztéséről. A Borba kom. mentárjában megállapítja: „Nixonnak az a magyaráza­ta, hogy döntése közelebb visz a háború befejezéséhez és hogy az nem tekinthető eszkalációnak, meglehetősen furcsán hangzik. Mindazt, amit eddig nem tudtak elér­ni tömeges bombázással, ágyútűzzel, vegyszerekkel és napalmmal, támadásokkal és haditörvényszékkel, tömeges áttelepítéssel, sírokkal és a hadüzenet nélküli vietnami háború kiterjesztésével Kambodzsára és Laoszra, most valamilyen csoda foly­tán a tengeri blokádnak kell elérnie. Nixon mostani dön­tése sok korábbi ígéret által keltett reményt semmisít meg és hétfői beszédével je­gyet váltott a bizonytalan­sággal és veszélyekkel ter­hes visszafelé vezető útra. PÁRIZS Franciaországban széles körű tiltakozó mozgalom bontakozott ki a vietnami háborúnak Nixon elnök ál­tal bejelentett újabb eszka­lációja ellen. Az FKP és a CGT felhívására számos üzemben és vidéki városbán tüntetések, gyűlések voltak, amelyek részvevői levelet, in­téztek Pompidou köztársasá­gi elnökhöz és a francia külügyminisztériumhoz, sür_ getve, hogy a francia kor­mány tiltakozzék Nixon e lépése ellen. Leveleket In­téztek a párizsi amerikai nagykövetséghez is, ame­lyekben hangsúlyozzák, hogy a francia dolgozók elítélik az újabb észkalációs lépést és a tárgyalások újrafelvé­telét követelik. ALGÍR ,/ Az afrikai és európai kör­utazáson lévő Fidel Cast”o, c Kubai Kommunista Fárt KB első titkára, a forradalmi kormány miniszterelnöke kedden Algírban élesen bí­rálta az észak-vietnami kikö­tők elaknásítására vonatko­zó amerikai döntést. Mint mondotta, a Nixon által meg­indított átfogó megfélemlíté- si hadművelet komolyan ve­szélyezteti a délkelet-ázsiai helyzetet és a vilégbékét. HAGA W. K. N. Schmelzer, hol­land külügyminiszter a par­lament alsóházának keddi ülésén kételyeinek adott hangot az észak-vietnami ki­kötők elaknásításának tényle­ges célját illetően, s feltette a kérdést: vajon az amerikai döntés nem von-e maga utón újabb eszkalációt. Emlékez­tetett Hollandia álláspontjára, amely szerint az indokínai konfliktus csak tárgyalások útján rendezhető. BRÜSSZEL A NATO köreiben Nixon keddi bejelentése óta fokozó­dó nyugtalansággal figyelik az indokínai helyzet alakulá­sát. Egy magas rangú diplo­mata — aki a névtelenség homályában kívánt maradni — kijelentette: „senki, még maga Nixón sem tudja ho-‘ gyan fog mindez végződni...” VATIKANVAROS Az Osservatore Romano Haiphong elaknásításával fog­lalkozó keddi vezércikkében megállapította: „a vietnami helyzet súlyosbodása nyomán fokozott veszély fenyegeti a világbékét. A helyzet további romlása szörnyű láncreakciót válthat ki...” LÓIDON Nixón elnöknek az indokí­nai háború eszkalációjára vonatkozó döntése nyomán tüntetők egy csoportja. ked­den éjjel házilag készített bombát dobott az Egyesült Államok londoni nagykövet­ségének épületére. Angol fia­talok ezrei már korábban táviratban arra kérték Nixon elnököt, hogy Vietnamból tel­jesen vonja ki az amerikai csapatokat, s az amerikai de­legáció folytassa a párizsi béketárgyalásokat. KAIRÓ A kairói lapok kommentár­jai élesen elítélik Nixon ame­rikai elnöknek azt a döntését, hogy blokád és aknazár alá helyezi a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság kikötőit, továbbá elrendeli a VDK el­leni bombatámadások fokozá­sát. „Amerika új szakaszt nyit a vietnami nép ellen el­követett súlyos bűnök soroza­tában — állapítja meg az A1 Akhbar. Nixon azt képzeli. Május 17-én folytatják a ratifikációs vitát Bonnban A szovjet—-nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szer­ződés jóváhagyását kérte Wi-Uy Brandt szövetségi kancellár a Bundestag szer­dán délelőtt második olva­sásban megnyílt ratifikációs vitájában. A kancellár másfél órás be­szédét a parlament külügyi bizottságának rövid beszámo­lója előzte meg. A szovjet— nyugatnémet szerződés jóvá­hagyásának szükségességét Achenbach szabaddemokrata képviselő indokolta meg, a lengyel—nyugatnémet szerző­dést pedig Dieter Haack szo­ciáldemokrata képviselő. A bizottság kereszténydemokra­ta kisebbségének nevében Bruno Heck fejtette ki a jobboldal jól ismert fenntar­tásait. A kancellár beszéde után a parlament. elnöke szünetet rendelt el. A ratifikációs vitát a szövetségi gyűlés 15,30 óra­kor folytatta. Mint az MTI bonni tudó­sítója jelenti, a keleti szer­ződések, ratifikációs vitáját szerdán délután félbeszakí­tották és nem elnapolták. Az elnapolás ugyanis azt jelen­tené. hogy újbóli naoirend- re tűzés lenne szükséges. A félbeszakított ratifiká­ciós vitát jövő szer­dán, május 17-én, 14,00 órakor folytatják. Arra szá­mítanak, hogy a szavazást még aznap, legkésőbb 18,00 óráig megtartják a szovjet —nyugatnémet és a lengyel —nyugatnémet szerződésről. Szerdán este 19.00 órakor néhány percre újból össze­hívták a Bundestag plenáris ülését. Ezen Kai Uwe von Has­sel, a Bundestag elnöke hivata­losan bejelentette, hogy a ra­tifikációs vitát félbeszakítot­ták és a jövő szerdán, má­jus 17-én 14,00 órakor foly­tatják. A ratifikációs vita félbe­szakításáról a kormánykoa­líció és az ellenzék képvise­lőinek szerda este 18.00 óra­kor tartott csúcsértekezletén született döntés. E csúcsta­lálkozón Willy Brandt kancellár, Walter Scheel külügyminiszter, Rainer Bar- zel. az ellenzék vezetője, Richard StUcklen, a CSU tartományi csoportjának ve­zetője, Herbert Wehner, az SPD és Wolfgang Mischnick, az FDP parlamenti csoport­jának elnöke vett részt. pet és rákényszerítheti akara­tát. Valóságban döntése nem az erő, hanem a gyengeség jele.” ÜJ-DELHI Szvaran Szingh India kül­ügyminisztere a parlament két házának szerdai együttes ülésén elítélte az indokínai háború újabb eszkalációjára vonatkozó amerikai döntést. Mint mondotta, az észak-viet­nami kikötők Nixon által el­rendelt elaknásitása nem szolgálja a béke ügyét, s az eszkaláció semmivel sem iga­zolható. .Az indiai diplomácia vezetője végül reményét fe­jezte ki. hogy a parlamenti képviselők a háború legutób­bi eszkalációjának elítélésé­ben csatlakoznak a kormány­hoz. MÜNCHEN A Süddeutsche Zeitung szerdán, észak-vietnami ki­kötők elaknásítására vonat­kozó amerikai elnöki dön­tést kommentálva megálla­pította: „rossz, ha egy kor­mány elveszíti szavahihető­ségét. Hol is vesse meg az ember ilyenkor a lábát? El­viselhetetlenné válik a hely­zet, ha egy kormány eljátsz- sza a közvélemény belé he­lyezett bizalmát. Erre a pont­ra jutott el Nixon elnök fe­lelős tanácsadóival együtt. ... Az amerikai elnök pro­vokálja a fél világot, sérti a fél világ jógáit, megkockáz­tatja azt, hegy amerikai ak­nákon semleges teherszállí­tó hajók robbannak fel, meg­kockáztatja az amerikai tor­pedórombolók, valamint az orosz, lengyel és egyéb ke­reskedelmi hajók közti ösz- szeütközést. Tulajdonképpen kire is akar Nixon lesúlyta- ni ? ... Aligha vezethet győ­zelemre, ha a világ legna­gyobb hatalmának, Nyugat- Európa szövetségesének kor­mánya van banque-ot ját­szik, Nixon elnök és kór- mánya e döntésekkel magé­ban az Egyesült Államokban is hitelét vesztette. A nem­zetközi küzdőtéren a bizalom megszűnése talán még sú­lyosabban esik latba. Dé úgy tűnik, hogy Washingtonban ezzel nem igen törődnek, .. HANOI A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya szer­dán nyilatkozatban tiltako­zott az amerikai kormány észkalációs intézkedései mi­att. A VDK kormánya erélye­sen követeli a Nixon-kor- mánytól, hogy vessen véget az észak-vietnami kikötők el­aknásításának, a bombázá­soknak és a VDK biztonságát és szuverenitását sértő ösz- szes cselekményeknek, A VDK kormánya felszólítja az ország fegyveres erőit és né­pét, hogy határozottan har­coljanak a déli területek fel­szabadításáért, az északi szo­cialista építés védelmében! és hazájának békés úton történő egyesítéséért. Továbbra is tá­mogassák a testvéri laoszi és kambodzsai népeket az ame­rikai imperializmus ellen ví­vott harcban. Hatvani Dániel: Ctóve megfontolt szándékkal DOKUMENTUM REGÉNY 8. Anyja rábeszélésére két­szer is jelentkezett a posta- forgalmi technikumba. Elő­ször egy számtani hiba miatt nem sikerült a felvételi. Má­sodízben már felvették, de kollégiumi elhelyezésre nem volt mód. Három hónapig mint szer­ződött alkalmazott dolgozott újra a postán. Aztán, már 1971-ben, bejárt Kecskemét­re, a Posta Távközlési Üze­méhez. Kábelfektetésén, légvezeték-építésen dolgozott. Nemcsak Kecskeméten, ha­nem Félegyházán, Baján meg másfelé is. A hideg kosz- tot nem szerette, a vendéglői étkezéshez viszont nem volt pénze. Húsz—harminc forin­tokat kért kölcsön, ezeket csak többszöri kérésre adta vissza. Az atol so heteket már itt sem dolgozta végig, napo­kon át járta az utcákat, te­reket, nézegette az autókat, s tűnődött, hogy mihez is kel­lene kezdeni. Az az ötlete tá­madt, hogy tiszthelyettesi is­kolára jelentkezik. Ha adnak lakást, ruhapénzt, kosztot — az élethez való legszüksége­sebb mér megvan. Sokat ol­vasott ekkortájt, főleg Marx és Lenin életrajzát tanulmá­nyozta. A felvételi mégsem sikerült, a jobb füle miatt, amelyre 12 éves kora óta — akkor esett át operáción — alig hall. Júniustól kezdve öccsével együtt újra Kecskemétre járt be. A Kiskőrösi úti pince­építkezésen dolgoztak. Kever­ték a maltert, adogatták a téglát a mesterek keze alá. Róbertben egyre inkább meg­fogalmazódott a felismerés, hogy az egyhangú munkát nem bírja sokáig végezni. Úgy érezte, végtagjaiban má­zsás csömör halmozódik fel. Még viszonylag a reggeli egy­órás vonalút szórakoztatta leginkább; öccsével együtt Sohasem ült le, a vonat egyik végétől a másikig járkáltak állandóan, haverkodtak is­merőssel, ismeretlennel, csakhogy teljen az idő. Szeptember 20-tól kezdve már nem jártak el az épít­kezésre. Elkezdődött a csa­vargások minden eddiginél hosszabb időszaka. Odahaza úgy tudták, hogy továbbra, is dolgoznak. Róbert, hogy pénz­hez jusson, eladott egy pár csizmát és egy bőrbekecset, amelyet munkaruhaként még a távközlési üzemtől kapQtt, s amelyet kilépésekor meg is kellett váltania. Róbert azt mondogatta: olyan cégnél szeretne elhe­lyezkedni, amely külföldi munkára íz elviszi az embe­reit. Hallott olyasmit, hogy bányagépszerelőket keresnek, NDK-beli munkára. De azt nem tudta, hol lehet jelent­kezni. ...így jutott ei a kecskeméti fVagyállomás felvételi irodá­jáig Király Róbert. Az asszony visszaadta a munkakönyvét. Aprót sóhajt és ennyit mond: — Ha tény­leg dolgozni akar a vasútnál, akkor most arra kérném, hogy menjen el a tanácshoz, ahol majd kiközvetítik. Utá­na az SZTK-ba, s amikor az is megvan, visszajön ide és a vasúti orvos is megvizsgálja. Elmegy a tanácshoz, az SZTK-ba, de a vasútnál ki­derült, hogy az orvos csak szombaton rendel. Azt határozza el, hogy kö­rülnéz a váróteremben, s hát­ha eszébe jut még valami jó ötlet. Az információs fülké­nél a középső várócsarnok felé kanyarodik, s nyomban észreveszi, hogy az öccse ha­verja, az ágasi fiú épp akkor lép el az újságpavilontól, ké­zében egy csomag külföldi cigarettával. folyta titri*

Next

/
Oldalképek
Tartalom