Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-10 / 108. szám

május 10. KaSLET-MAGYARORSZAe S. oldal Küldöttek kongresszus előtt Dolgozunk becsülettel — Büszke vagyok rá­juk, mind úgy dolgoz­nak, hogy abban hiba nincs — vélekedik bri­gádjáról Jakab Gyuláné. — Amikor hazajöttem Pestről, elmondtam ne­kik, mit hallottam a szakmai brigádvezetői tanácskozáson, meg azt is, hogy újra küldöttnek választottak az országos­ra. A vásárosnaményi lá­dagyárban dolgozik , a Tyereskova szegezöbri- gád, amelynek vezetője Jakab Gyuláné. Öt is, a brigádot is nagy megtisz­teltetés érte azzal, hogy részt vehet a szocialista brigádvezetők III. orszá­gos tanácskozásán. Pedig rájuk még a cím se vo­natkozik. — Mert hiába dolgoz­tunk jól, hiába a mienk volt a legjobb brigád — indokolja —, az értékelésnél csak azt kellett nézni, hogy az alakulástól kezdve nem telt el pontosan az egy év. Ezért aztán még oklevelet sem kaptunk. — Ezt mondaná el ott is, a tanácskozáson? — A mi brigádéletünkről tudnék szólni. Arról is, hogy milyen a gyári munka. Először szó volt róla, hogy a szakmai tanácskozáson felszólaljak — a vezetés is se­gített volna —, de most voltam első ízben ilyen nagy összejövetelen, inkább mégsem szólaltam fel azután. — Milyen a brigád élete? — Részt veszünk minden megmozdulásban, ami a gyárban történik. Tartottunk vietnami műszakot, a ta­nyai kollégiumok építéséért is dolgoztunk. Ahogy én Pesten hallottam, a többi brigád is hasonlóan dolgozik. Tanfolyamot mi is szervezünk, közös kirándulásra is gondoltunk, erre már a brigádnak megtakarított pénze van. A brigádgyűlések is úgy mennek nálunk, hogy ott van a szakszervezeti megbízott, a pártbizalmi, így ők elmondják, ha van valami az üzemben, amin nekünk, munkásoknak kell segíteni. A III. országos kongresszus a munkások vitafóru­ma lesz. Erie készül Jakab Gyuláné is, hogy meghall­gassa mások gondjait, tapasztalatokat szerezzen — hi­szen alig múlt 21 éves —, hogy otthon, a fiatal namónyi ládagyárban elmondhassa mindazt, amit náluk haszno- --sítani-tudnak. Hiszen náluk is van olyan probléma, mint a fizetések alakulása, a normák változása, hogy az utób­bi időben nem volt. nagyon se célprémium, se jutalom, mert a vállalati egész, a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság rosszabbul zárta a múlt évet. Közben pedig ők teljesítették a tervet. — Dolgozunk becsülettel, ahhoz várjuk el a jó bá­násmódot is — mondja. — A gyárban nincs különösebb probléma a munkások és a vezetők között. Ezért ennek az érdekében gyűlnek össze a munká­sok a brigádvezetők tanácskozására A 'iebreceni zeneművészeti szakközép, iskola hangversenye Nyíregyházán Nyíregyházi közlekedés — gondokkal Menetrend és valóság Hírünk országban Kedves színfoltja volt a nyíregyházi hangversenyélet­nek a közelmúltban a szín­házban tartott hangverseny, melyen a Debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szak- középiskola növendékei, hangszeres szólistái és együt lesei mutatkoztak be a nyír. egyházi közönségnek. A ze­neművészeti szakközépiskola végre bemutatta azt, amit várnak tőle: az eredményes hangszertanítást, ami a pro­filja ennek a zenei középfo­kú iskolának. Azért az ének­ről sem feledkeztek meg mert bemutatták Haydn „Karmesterválasztás” c. kantátáját, szólistákkal, . ze­nekar és énekkar közremű­ködésével. Mozart: Kis éji zene első tételének előadásával kezd­ték a hangversenyt, s a vo­nószenekar stílusos, jól hangzó együttese dokumen­tálta az iskola eredményes hegedű- és vonós tanítását. De bemutatkozott a zenekar, mint koncertek kísérője is. A következő két szám ugyanis szólókoncert volt, zenekari kísérettel. ' Leonardo Leo 1700-as években élt nápolyi zene­szerző D-dúr gordonkaver­senyét játszotta igen szér tónussal, mély átéléssel Dob ronyi Erzsébet szakiskola: növendék. A következő szólista Fe­kete Ildikó másodéves szak­iskolai növendék volt, aki Haydn: D-dúr zongoraver­senyét. játszotta korához és osztályához képest meglepő és kitűnő előadásban. A biz­tos játék, a memória, a per­gő technika, valamint a ze- zekarhoz való tökéletes al­kalmazkodás és együttes já­ték, nagyon komoly tehetsé­get sejtet és szép zenei jö­vőt jósol. Mindkét szólista a nyír­egyházi zeneiskolából került a debreceni zeneművészeti szakközépiskolába, s őszinte örömmel és jóleső érzéssel hallgattuk felfelé ívelő,, já­tékukat, vettük tudomásul szépen fejlődő tehetségüket. A műsor második felében Haydn: Karmesterválasztás c. kantátáját hallottuk Ká­dár Magda. Egri László és Nagy István szólóénekesek, az intézet kamarakórusa és zenekara előadásában. Az 1970-es években írott kantá­ta rendkívül alkalmas kö­zépfokú zenei intézmények, szakközépiskolák együtte­seinek előadására. Némi kis énekesi memória zavartól eltekintve jól oldották meg a mű előadását. Természete, sen a fiatal és kezdő éne­kesektől nem várhatunk még az elég nehéz énekszólamok előadásához érett, szép han­got és technikát. Biztató Ígé­retek. akikről — reméljük — még hallani fogunk. A ka­marakórus szépen, tisztán énekelt. Minden elismerés megille­ti a hangverseny karmeste­rét, Szatmári Endrét, a szak- középiskola igazgatóhelyette- &ét. Vikár Sándor Hétfő reggel 6 óra. Verő­fényes reggel, munkába igyekvő emberek a Tanács- köztársaság téren. A busz­megállóban néhány várako­zó. A 12-és és 13-as körjára­tok ekkor még két perccel hamarabb érnek a térre, s menetrend szerint indulnak. A tér egyik sarkán kis csoportba összeverődve autó- buszvezetők, kalauzok álldo­gálnak, jelentkeznek a for­galmi szolgálattevőnél, aki hóna alatt egy füzetet szo­rongat — ez az iroda. Az autóbusz-pályaudvar viszony­lag messze van, onnan nem látni, nem lehet irányítani a helyi forgalmat. Reggel 7-ig zökkenőmentes a forgalom. Egyelőre nincs nagy tömeg, a buszok tartják a mentrendet. Sőt egyes bu­szok szinte konganak az üres­ségtől. A sóstóhegyi 7-esre és 14-esre csak 5—6 ember szállt fel. A guszevi csuklós busz helyett viszont csak egy kis, egy ajtós kocsi áll be hét óra előtt. Majdnem teljesen megtelik, pedig a gumigyá­riak nem mindnyájan száll­nak fel, várják a következőt, mert a guszevire a követke­ző két megállóban még ren­geteg a felszálló. 7,05. Ekkor kell indulnia a gumigyári járatnak. Egy kis kocsira furakodnak fel az emberek, Amikor megtelik, elmegy. Mögötte áll egy má­sik kis busz. „Mentél már, vagy mi lesz?” — szól 7,07- kor a forgalmista, — s ekkor indul az előző busz után. 7,16. A déli lakónegyedből érkező farmotoros 13-asnak nincs szerencséje. Egy percet késik, de két percet áll a megállóban, míg mindenki felszáll. Egy fél órával ké­sőbb már 7,45. helyett 7,52- kor érkezik. Ott, ahol 15 per­cenként mennek a buszok 7 perces késés már kissé sok. Ekkor már a másik három kocsi is késik a 12-es, 13-as körjáratokon. 7,10. „A Volánt csak szidni A KIOSZ Szabolcs-Saatmár megyei vezetősége kedden ülést tax-tott. Az ülésen meg­jelent Pernics Tibor, a Köny- nyüipari Minisztérium kisipa­ri főosztályának vezetője és Farkas Miklós, a KIOS2 or­szágos központjának munka­társa. Az ülésen Kosztin Sán­dor, a KIOSZ megyei titkára egyebek között megyénk .kis­iparosainak féléves munká­ját értékelte. Az elmúlt 6 hónap alatt a hatékonyabb szolgáltatótevé­kenység érdekében megyénk­ben átszervezték, azaz kör­zeti csoportokra osztották a kisiparosok intézményeit. A jövőben a megyei vezetőség hatékonyabban kíván foglal­kozni a szolgáltatás fejlesz­tésével. Ennek érdekében a vezetőség szolgáltatóházlak, műhelyek építését és gépek beszerzését sürgeti az illeté­keseknél. A GÉPTEK az el­telt fél év alatt több használt géppel segítette kisiparosa­ink szolgáltatótevékenysé­gét. Az anyagellátás javítá­sának érdekében megyénk kisiparosai újabban havonta hiánycikkjelentést készítenek Nagyon helyesen a labda­rúgó-mérkőzéseken mosta­nában már a szabálytalanko­dó, vagy durvaságokat elkö­vető játékosoknak sárga lapot mutat fel a játékvezető, amely azt jelenti, hogy amennyiben meg egyszer hi­bát követ el, a második sár­ga lap felmutatásával kiálln­ia a játékból Jó kezdeményezés, érde­mes lenne gondolkozni, ho­gyan hasznosíthatnánk a módszert a futballpályán kí­vül is. Például bemegy valamilyen főnökhöz valamilyen törtető és valamely kollégájáról gosan egy férfi, amint leká­szálódik az állomás felől jött 8-as buszról. Érkeznek a vo­natok, sok az utas. Egy bácsi nagy batyuval a hátsó ajtón száll le, akadályozza a fel­szállást. Az éielmesebbje ezért a középső ajtón akar felszállni. Itt meg a leszállók veszekednek. Közben a 8-as útvonalán mindkét irányban rásegítő buszok érkeznek. Mindegyik tele van — legalábbis félig. Ugyanis a farmotoros buszok­nál csak a hátsó ajtóig jut­nak el. Elöl már préselődnek az emberek, leghátul még ülőhely is akad. 7,39. A Sóstóra tartó csuk­lós busz 3 percig vesztegel. Ennyi időbe telik, míg a ka­lauz többszöri sürgetésére elöl is összébb húzódnak az emberek, s felfér mindenki. Két perccel később érkezik Sóstóról a 8-as. Ez is zsúfolt, kissé késik is (9 perc alatt ért a szanatóriumtól a Ta­nácsköztársaság térig.) A „kisebb” vonalaknál, ahol ritkábban járnak a bu­szok, általában nincs késés, se túlzott zsúfoltság. Néhány hónapja az ország­gyűlés ipari bizottsága előtt dr. Csanádi György közleke­dési- és postaügyi miniszter arról szólt, hogy a nagyobb városokban a csúcsidőkben el kell érni a minimálisan 10—15 perces közlekedést.. Ez Nyíregyházán csak két törzs­vonalra, a 8-asra és a körjá­ratra érvényes. A körjárat­nál viszont olyan „szűk” a menetrend, hogy rendszeres a késés. (Vasárnap például a 12-es 17,45 helyett 18,03-kor indult a térről.) Arról, hogv mi akadályoz­za a közlekedés javítását, mi­lyenek a lehetőségek, kinek, mi a teendője, ezen a téren sokat lehet beszélni, (Következik: Bliccelés, utak és feltételek.) Lányi Botond a vezetőségnek, így a vezető­ség az ismeretek birtokában segíteni tudja az anyagbe­szerzést. A műhelyek korszerűsítésé­re is nagy gondot fordítottak a közelmúltban a kisiparosok. Tizenöten szereztek be kis­gépet a hatékonyabb szolgál­tatás érdekében. Az ellátatlan területeken a megyei vezető­ség kezdeményezésére több vállalat és ipari szövetkezet szakmunkása munka után szolgáltatótevékenységet vé­gez. A KIOSZ az eltelt fél év alatt szakmai konzultációkat és továbbképző tanfolyamo­kat is szervezett a kisiparotok részére, a szakszerűbb szol­gáltatás érdekében. Az után­pótlás nevelésének érdeké­ben pedig újabb mestervizs­ga-bizottságok alakultak me­gyénkben. A vezetőség a jö­vőben több vállalatot kér fel: .járuljanak hozzá, hogy szak­munkásaik munkaidejük után szolgáltatótevékenységet vé­gezzenek az ellátatlan terü­leteken. tücsköt; bogarat összehazu­dik, azt befeketíteni, lejaratni igyekszik. Ekkor ez a főnök sárga lapot mutatna fel an­nak a beosztottjának és egy­ben felírná a munkakönyvé­nek a. számát. Vagy: ha valamelyik ta­nácselnök tetten érné vala­melyik hivatalnokát, hogy az foghegyről tárgyal valamelyik ügyféllel, már mutálná is neki a sárga cédulát és kö­zölné, hogy ez evben semmi Áprilisban sok olyan írás jelent meg az országos la­pokban, mely Szabolcs- Szatmárral foglalkozott. MAGYAR HÍRLAP A tanácsi ügyintézésről Orosz Ferenc, a megyei tanács elnöke nyilatkozott Kiss Gy. Jánosnak a válasz­tások óta eltelt egy év ered­ményeiről. Egy részlet ebből: A községekben sem múlt el nyomtalanul az egy év. Gyorsabb, hatásosabb lett az ügyintézés, a községi appa­rátus sokat fejlődött, szak­mai képessége növekedett. A hatáskörök jó alkalmazásá­nak — egyébként nem könnyű — feladatához azon. ban az alsóbb szintű appa­rátus még kevésbé tudott felnőni. Igaz, meglehetősen túlterhelt, és ami szinte bántó: még mindig a ren­delkezések valóságos töme­gét árasztja feléjük néme­lyik tárca, (április 25). MAGYAR NEMZET A kitüntetett munkás Lukács József záhonyi MÁV rakodómunkásról — akit a Munka érdemrend arany fokozatával tüntettek ki — írt Gyulay Zoltán. A riport egy bekezdése így hangzik: Lukács József bri­gádja tizenkét tagú. Munká­jukkal kiemelkednek a zá­honyi átrakókörzet brigádjai közül. Nemcsak hivatalos munkaidő alatt dolgoznak, hanem társadalmi munkában is. Az egész kollektíva részt vesz a községi népfront szervezésében a járdaépítés­ben, Mandokon pedig öt napig egyik társuk családi házát építették. Az idén is­mét a népfront szervezésé­ben vesznek részt társadal­mi munkában a sportpálya- építésnél, Tornyospálcán. Munkatársa kitüntetéséről az egyik brigádtag így véleke­dett: Nagyon örültünk neki, mert azt éreztük, hogy a mi munkánkat is megbecsülik ott fent, nemcsak azét, akié szem előtt van. (április 22.) SZABAD FÖLD Hozzászólás a vitához A „Zsémbes öregek, mo. dortalan ifjúság?” című írás­hoz a sok hozzászólás között szabolcsi is érkezett. Hajdú László nyíregyházi diák ír­ja: „Tisztelem a felnőtteket és tudom, mi sem vagyunk angyalok, de nem hallgatha­tom el felháborodásomat. Az a bizonyos példamutatás szerintem nagyon sántít. Csak egyetlen példát: miért van az, hogy „nevesebb” szülők gyermeke előnyöket élvez az iskolában? Van olyan lány, aki hét elégte­lent kapott, mégis tovább ta. lulhatott. Egy másik fiú kü- lönszobát kapott a kollégi­umban, s olyan életmódot folytatott, hogy kizárták. Aztán vissza kellett venni. Nem számított, hogyan ta­féle jutalomra nem számít­hat. Az sem lenne rossz, ha o villamoson kényelmesen ter­peszkedő valamelyik fiatal­nak, aki mesteri szórakozott­sággal elnéz az előtte álló idős asszonyon, a kalauz fel­mutatná neki a sárga cédu­lát és felírná a bérletének számát. Sárga cédulát kellene fel­mutatni az éjfél után allati hangon üvöltöző részegeknek, a potyalesőknek, a közpénzen nul. milyen az életformája, neki mindent szabad, mert „mások” a szülei. De miért?” (április 16.) NÉPSZAVA T estvérvárosi kapcsolatok Horváth Lajos lengyelor­szági jegyzeteiben jelentős helyet kapott Rzeszów és Nyíregyháza kapcsolata. Többek között így ír: sok a közös vonás, és új kötése­ket teremtünk. Lengyel gyerekek nyaralnak mar rendszeresen Sóstón, Nyír­egyháza szép, csendes ki­rándulóhelyén. Rzeszówi képzőművészek állítanak ki Nyíregyházán. nyíregyházi festők rajzolnak a vajdasági lapokba és alkotni mennek Solinára, a nemzetközi mii. vésztelepre, (április 15.) NEPSZABADSÄG Az ÁFÉSZ-ek munkájáról Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek fel­adatairól ír sok példával a Népszabadság. Az ÁFÉSZ- ek ellátási tevékenységéről a jó példák között említik megyénket. A cikk egy rész­lete: a szövetkezeteknek és a kistermelőknek is előnyös, hogy ha az értékesítést hely­ben szervezik meg. Ez főieg a gyümölcsre és zöldségre vonatkozik. A helyi ellátás érdekében eredményes, jó munkát végzett többek kö­zött Szabolcs megye több szövetkezete (például Nyír­egyháza, Mátészalka). Ezek­nél a szövetkezeteknél a ta­gok által termelt árukat a szövetkezetek helyi boltjaik­ban hozták forgalomba, * így bővítették az ellátást, a választékot, (április 11.) LÁNYOK, ASSZONYOK Kollégium nélkül A rádió munkatársa sza­bolcsi lányokkal beszélgetett a nyíregyházi szakmunkás- képző intézetben. Többek között elhangzott az is: kol­légiumi ellátás egyetlen lány részére sincs. Két szak­munkásképző intézet van Nyíregyházán, és egyetlen — ‘fiú — kollégium 160 fé­rőhellyel. A négyezer tanu­lóhoz viszonyítva a fiúk száú mára sem valami kecsegte­tő. A lányok helyzete azért különösen rossz, mert a szü­lők 14—15 éves lányaikat nem szívesen engedik 20—30 kilométert ingázni naponta, sőt albérletbe sem. És ez érthető. A riportban a 110-es intézet igazgatója némi jó hírrel is szolgált: ha felépül a 300 személyes új kollégi­umuk, akkor a jelenlegit át­adnák a lányoknak, s ez mindenképpen javítana a mostani mostoha helyzeten, (április 22.) dáridózóknak, a vállalati szarkáknak, a tejet vizezok- nck, a tejfölhamisítóknak, az árdrágítóknak és a munkake­rülőknek. A hajnalban hazatántorgo férjeknek is sárga lapot mu­tatna fél a szerencsétlen fele­ség azzal a megjegyzéssel, hogy ünnepi ebéd pedig nuku kedvesem, és a következő esetben felmutatandó sárga cédula mellé a tésztaszayga- tóval is jár majd nyomatékos figyelmeztetés. Szóval sok jó dologra fel­használhatnák azt o bizonyos sárga cédulát... (—S| erdemes” — füstölög félhan­Kisiparosok a szolgáltatás javításáért Sárga cédula

Next

/
Oldalképek
Tartalom