Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-10 / 108. szám
május 10. KaSLET-MAGYARORSZAe S. oldal Küldöttek kongresszus előtt Dolgozunk becsülettel — Büszke vagyok rájuk, mind úgy dolgoznak, hogy abban hiba nincs — vélekedik brigádjáról Jakab Gyuláné. — Amikor hazajöttem Pestről, elmondtam nekik, mit hallottam a szakmai brigádvezetői tanácskozáson, meg azt is, hogy újra küldöttnek választottak az országosra. A vásárosnaményi ládagyárban dolgozik , a Tyereskova szegezöbri- gád, amelynek vezetője Jakab Gyuláné. Öt is, a brigádot is nagy megtiszteltetés érte azzal, hogy részt vehet a szocialista brigádvezetők III. országos tanácskozásán. Pedig rájuk még a cím se vonatkozik. — Mert hiába dolgoztunk jól, hiába a mienk volt a legjobb brigád — indokolja —, az értékelésnél csak azt kellett nézni, hogy az alakulástól kezdve nem telt el pontosan az egy év. Ezért aztán még oklevelet sem kaptunk. — Ezt mondaná el ott is, a tanácskozáson? — A mi brigádéletünkről tudnék szólni. Arról is, hogy milyen a gyári munka. Először szó volt róla, hogy a szakmai tanácskozáson felszólaljak — a vezetés is segített volna —, de most voltam első ízben ilyen nagy összejövetelen, inkább mégsem szólaltam fel azután. — Milyen a brigád élete? — Részt veszünk minden megmozdulásban, ami a gyárban történik. Tartottunk vietnami műszakot, a tanyai kollégiumok építéséért is dolgoztunk. Ahogy én Pesten hallottam, a többi brigád is hasonlóan dolgozik. Tanfolyamot mi is szervezünk, közös kirándulásra is gondoltunk, erre már a brigádnak megtakarított pénze van. A brigádgyűlések is úgy mennek nálunk, hogy ott van a szakszervezeti megbízott, a pártbizalmi, így ők elmondják, ha van valami az üzemben, amin nekünk, munkásoknak kell segíteni. A III. országos kongresszus a munkások vitafóruma lesz. Erie készül Jakab Gyuláné is, hogy meghallgassa mások gondjait, tapasztalatokat szerezzen — hiszen alig múlt 21 éves —, hogy otthon, a fiatal namónyi ládagyárban elmondhassa mindazt, amit náluk haszno- --sítani-tudnak. Hiszen náluk is van olyan probléma, mint a fizetések alakulása, a normák változása, hogy az utóbbi időben nem volt. nagyon se célprémium, se jutalom, mert a vállalati egész, a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság rosszabbul zárta a múlt évet. Közben pedig ők teljesítették a tervet. — Dolgozunk becsülettel, ahhoz várjuk el a jó bánásmódot is — mondja. — A gyárban nincs különösebb probléma a munkások és a vezetők között. Ezért ennek az érdekében gyűlnek össze a munkások a brigádvezetők tanácskozására A 'iebreceni zeneművészeti szakközép, iskola hangversenye Nyíregyházán Nyíregyházi közlekedés — gondokkal Menetrend és valóság Hírünk országban Kedves színfoltja volt a nyíregyházi hangversenyéletnek a közelmúltban a színházban tartott hangverseny, melyen a Debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szak- középiskola növendékei, hangszeres szólistái és együt lesei mutatkoztak be a nyír. egyházi közönségnek. A zeneművészeti szakközépiskola végre bemutatta azt, amit várnak tőle: az eredményes hangszertanítást, ami a profilja ennek a zenei középfokú iskolának. Azért az énekről sem feledkeztek meg mert bemutatták Haydn „Karmesterválasztás” c. kantátáját, szólistákkal, . zenekar és énekkar közreműködésével. Mozart: Kis éji zene első tételének előadásával kezdték a hangversenyt, s a vonószenekar stílusos, jól hangzó együttese dokumentálta az iskola eredményes hegedű- és vonós tanítását. De bemutatkozott a zenekar, mint koncertek kísérője is. A következő két szám ugyanis szólókoncert volt, zenekari kísérettel. ' Leonardo Leo 1700-as években élt nápolyi zeneszerző D-dúr gordonkaversenyét játszotta igen szér tónussal, mély átéléssel Dob ronyi Erzsébet szakiskola: növendék. A következő szólista Fekete Ildikó másodéves szakiskolai növendék volt, aki Haydn: D-dúr zongoraversenyét. játszotta korához és osztályához képest meglepő és kitűnő előadásban. A biztos játék, a memória, a pergő technika, valamint a ze- zekarhoz való tökéletes alkalmazkodás és együttes játék, nagyon komoly tehetséget sejtet és szép zenei jövőt jósol. Mindkét szólista a nyíregyházi zeneiskolából került a debreceni zeneművészeti szakközépiskolába, s őszinte örömmel és jóleső érzéssel hallgattuk felfelé ívelő,, játékukat, vettük tudomásul szépen fejlődő tehetségüket. A műsor második felében Haydn: Karmesterválasztás c. kantátáját hallottuk Kádár Magda. Egri László és Nagy István szólóénekesek, az intézet kamarakórusa és zenekara előadásában. Az 1970-es években írott kantáta rendkívül alkalmas középfokú zenei intézmények, szakközépiskolák együtteseinek előadására. Némi kis énekesi memória zavartól eltekintve jól oldották meg a mű előadását. Természete, sen a fiatal és kezdő énekesektől nem várhatunk még az elég nehéz énekszólamok előadásához érett, szép hangot és technikát. Biztató Ígéretek. akikről — reméljük — még hallani fogunk. A kamarakórus szépen, tisztán énekelt. Minden elismerés megilleti a hangverseny karmesterét, Szatmári Endrét, a szak- középiskola igazgatóhelyette- &ét. Vikár Sándor Hétfő reggel 6 óra. Verőfényes reggel, munkába igyekvő emberek a Tanács- köztársaság téren. A buszmegállóban néhány várakozó. A 12-és és 13-as körjáratok ekkor még két perccel hamarabb érnek a térre, s menetrend szerint indulnak. A tér egyik sarkán kis csoportba összeverődve autó- buszvezetők, kalauzok álldogálnak, jelentkeznek a forgalmi szolgálattevőnél, aki hóna alatt egy füzetet szorongat — ez az iroda. Az autóbusz-pályaudvar viszonylag messze van, onnan nem látni, nem lehet irányítani a helyi forgalmat. Reggel 7-ig zökkenőmentes a forgalom. Egyelőre nincs nagy tömeg, a buszok tartják a mentrendet. Sőt egyes buszok szinte konganak az ürességtől. A sóstóhegyi 7-esre és 14-esre csak 5—6 ember szállt fel. A guszevi csuklós busz helyett viszont csak egy kis, egy ajtós kocsi áll be hét óra előtt. Majdnem teljesen megtelik, pedig a gumigyáriak nem mindnyájan szállnak fel, várják a következőt, mert a guszevire a következő két megállóban még rengeteg a felszálló. 7,05. Ekkor kell indulnia a gumigyári járatnak. Egy kis kocsira furakodnak fel az emberek, Amikor megtelik, elmegy. Mögötte áll egy másik kis busz. „Mentél már, vagy mi lesz?” — szól 7,07- kor a forgalmista, — s ekkor indul az előző busz után. 7,16. A déli lakónegyedből érkező farmotoros 13-asnak nincs szerencséje. Egy percet késik, de két percet áll a megállóban, míg mindenki felszáll. Egy fél órával később már 7,45. helyett 7,52- kor érkezik. Ott, ahol 15 percenként mennek a buszok 7 perces késés már kissé sok. Ekkor már a másik három kocsi is késik a 12-es, 13-as körjáratokon. 7,10. „A Volánt csak szidni A KIOSZ Szabolcs-Saatmár megyei vezetősége kedden ülést tax-tott. Az ülésen megjelent Pernics Tibor, a Köny- nyüipari Minisztérium kisipari főosztályának vezetője és Farkas Miklós, a KIOS2 országos központjának munkatársa. Az ülésen Kosztin Sándor, a KIOSZ megyei titkára egyebek között megyénk .kisiparosainak féléves munkáját értékelte. Az elmúlt 6 hónap alatt a hatékonyabb szolgáltatótevékenység érdekében megyénkben átszervezték, azaz körzeti csoportokra osztották a kisiparosok intézményeit. A jövőben a megyei vezetőség hatékonyabban kíván foglalkozni a szolgáltatás fejlesztésével. Ennek érdekében a vezetőség szolgáltatóházlak, műhelyek építését és gépek beszerzését sürgeti az illetékeseknél. A GÉPTEK az eltelt fél év alatt több használt géppel segítette kisiparosaink szolgáltatótevékenységét. Az anyagellátás javításának érdekében megyénk kisiparosai újabban havonta hiánycikkjelentést készítenek Nagyon helyesen a labdarúgó-mérkőzéseken mostanában már a szabálytalankodó, vagy durvaságokat elkövető játékosoknak sárga lapot mutat fel a játékvezető, amely azt jelenti, hogy amennyiben meg egyszer hibát követ el, a második sárga lap felmutatásával kiállnia a játékból Jó kezdeményezés, érdemes lenne gondolkozni, hogyan hasznosíthatnánk a módszert a futballpályán kívül is. Például bemegy valamilyen főnökhöz valamilyen törtető és valamely kollégájáról gosan egy férfi, amint lekászálódik az állomás felől jött 8-as buszról. Érkeznek a vonatok, sok az utas. Egy bácsi nagy batyuval a hátsó ajtón száll le, akadályozza a felszállást. Az éielmesebbje ezért a középső ajtón akar felszállni. Itt meg a leszállók veszekednek. Közben a 8-as útvonalán mindkét irányban rásegítő buszok érkeznek. Mindegyik tele van — legalábbis félig. Ugyanis a farmotoros buszoknál csak a hátsó ajtóig jutnak el. Elöl már préselődnek az emberek, leghátul még ülőhely is akad. 7,39. A Sóstóra tartó csuklós busz 3 percig vesztegel. Ennyi időbe telik, míg a kalauz többszöri sürgetésére elöl is összébb húzódnak az emberek, s felfér mindenki. Két perccel később érkezik Sóstóról a 8-as. Ez is zsúfolt, kissé késik is (9 perc alatt ért a szanatóriumtól a Tanácsköztársaság térig.) A „kisebb” vonalaknál, ahol ritkábban járnak a buszok, általában nincs késés, se túlzott zsúfoltság. Néhány hónapja az országgyűlés ipari bizottsága előtt dr. Csanádi György közlekedési- és postaügyi miniszter arról szólt, hogy a nagyobb városokban a csúcsidőkben el kell érni a minimálisan 10—15 perces közlekedést.. Ez Nyíregyházán csak két törzsvonalra, a 8-asra és a körjáratra érvényes. A körjáratnál viszont olyan „szűk” a menetrend, hogy rendszeres a késés. (Vasárnap például a 12-es 17,45 helyett 18,03-kor indult a térről.) Arról, hogv mi akadályozza a közlekedés javítását, milyenek a lehetőségek, kinek, mi a teendője, ezen a téren sokat lehet beszélni, (Következik: Bliccelés, utak és feltételek.) Lányi Botond a vezetőségnek, így a vezetőség az ismeretek birtokában segíteni tudja az anyagbeszerzést. A műhelyek korszerűsítésére is nagy gondot fordítottak a közelmúltban a kisiparosok. Tizenöten szereztek be kisgépet a hatékonyabb szolgáltatás érdekében. Az ellátatlan területeken a megyei vezetőség kezdeményezésére több vállalat és ipari szövetkezet szakmunkása munka után szolgáltatótevékenységet végez. A KIOSZ az eltelt fél év alatt szakmai konzultációkat és továbbképző tanfolyamokat is szervezett a kisiparotok részére, a szakszerűbb szolgáltatás érdekében. Az utánpótlás nevelésének érdekében pedig újabb mestervizsga-bizottságok alakultak megyénkben. A vezetőség a jövőben több vállalatot kér fel: .járuljanak hozzá, hogy szakmunkásaik munkaidejük után szolgáltatótevékenységet végezzenek az ellátatlan területeken. tücsköt; bogarat összehazudik, azt befeketíteni, lejaratni igyekszik. Ekkor ez a főnök sárga lapot mutatna fel annak a beosztottjának és egyben felírná a munkakönyvének a. számát. Vagy: ha valamelyik tanácselnök tetten érné valamelyik hivatalnokát, hogy az foghegyről tárgyal valamelyik ügyféllel, már mutálná is neki a sárga cédulát és közölné, hogy ez evben semmi Áprilisban sok olyan írás jelent meg az országos lapokban, mely Szabolcs- Szatmárral foglalkozott. MAGYAR HÍRLAP A tanácsi ügyintézésről Orosz Ferenc, a megyei tanács elnöke nyilatkozott Kiss Gy. Jánosnak a választások óta eltelt egy év eredményeiről. Egy részlet ebből: A községekben sem múlt el nyomtalanul az egy év. Gyorsabb, hatásosabb lett az ügyintézés, a községi apparátus sokat fejlődött, szakmai képessége növekedett. A hatáskörök jó alkalmazásának — egyébként nem könnyű — feladatához azon. ban az alsóbb szintű apparátus még kevésbé tudott felnőni. Igaz, meglehetősen túlterhelt, és ami szinte bántó: még mindig a rendelkezések valóságos tömegét árasztja feléjük némelyik tárca, (április 25). MAGYAR NEMZET A kitüntetett munkás Lukács József záhonyi MÁV rakodómunkásról — akit a Munka érdemrend arany fokozatával tüntettek ki — írt Gyulay Zoltán. A riport egy bekezdése így hangzik: Lukács József brigádja tizenkét tagú. Munkájukkal kiemelkednek a záhonyi átrakókörzet brigádjai közül. Nemcsak hivatalos munkaidő alatt dolgoznak, hanem társadalmi munkában is. Az egész kollektíva részt vesz a községi népfront szervezésében a járdaépítésben, Mandokon pedig öt napig egyik társuk családi házát építették. Az idén ismét a népfront szervezésében vesznek részt társadalmi munkában a sportpálya- építésnél, Tornyospálcán. Munkatársa kitüntetéséről az egyik brigádtag így vélekedett: Nagyon örültünk neki, mert azt éreztük, hogy a mi munkánkat is megbecsülik ott fent, nemcsak azét, akié szem előtt van. (április 22.) SZABAD FÖLD Hozzászólás a vitához A „Zsémbes öregek, mo. dortalan ifjúság?” című íráshoz a sok hozzászólás között szabolcsi is érkezett. Hajdú László nyíregyházi diák írja: „Tisztelem a felnőtteket és tudom, mi sem vagyunk angyalok, de nem hallgathatom el felháborodásomat. Az a bizonyos példamutatás szerintem nagyon sántít. Csak egyetlen példát: miért van az, hogy „nevesebb” szülők gyermeke előnyöket élvez az iskolában? Van olyan lány, aki hét elégtelent kapott, mégis tovább ta. lulhatott. Egy másik fiú kü- lönszobát kapott a kollégiumban, s olyan életmódot folytatott, hogy kizárták. Aztán vissza kellett venni. Nem számított, hogyan taféle jutalomra nem számíthat. Az sem lenne rossz, ha o villamoson kényelmesen terpeszkedő valamelyik fiatalnak, aki mesteri szórakozottsággal elnéz az előtte álló idős asszonyon, a kalauz felmutatná neki a sárga cédulát és felírná a bérletének számát. Sárga cédulát kellene felmutatni az éjfél után allati hangon üvöltöző részegeknek, a potyalesőknek, a közpénzen nul. milyen az életformája, neki mindent szabad, mert „mások” a szülei. De miért?” (április 16.) NÉPSZAVA T estvérvárosi kapcsolatok Horváth Lajos lengyelországi jegyzeteiben jelentős helyet kapott Rzeszów és Nyíregyháza kapcsolata. Többek között így ír: sok a közös vonás, és új kötéseket teremtünk. Lengyel gyerekek nyaralnak mar rendszeresen Sóstón, Nyíregyháza szép, csendes kirándulóhelyén. Rzeszówi képzőművészek állítanak ki Nyíregyházán. nyíregyházi festők rajzolnak a vajdasági lapokba és alkotni mennek Solinára, a nemzetközi mii. vésztelepre, (április 15.) NEPSZABADSÄG Az ÁFÉSZ-ek munkájáról Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek feladatairól ír sok példával a Népszabadság. Az ÁFÉSZ- ek ellátási tevékenységéről a jó példák között említik megyénket. A cikk egy részlete: a szövetkezeteknek és a kistermelőknek is előnyös, hogy ha az értékesítést helyben szervezik meg. Ez főieg a gyümölcsre és zöldségre vonatkozik. A helyi ellátás érdekében eredményes, jó munkát végzett többek között Szabolcs megye több szövetkezete (például Nyíregyháza, Mátészalka). Ezeknél a szövetkezeteknél a tagok által termelt árukat a szövetkezetek helyi boltjaikban hozták forgalomba, * így bővítették az ellátást, a választékot, (április 11.) LÁNYOK, ASSZONYOK Kollégium nélkül A rádió munkatársa szabolcsi lányokkal beszélgetett a nyíregyházi szakmunkás- képző intézetben. Többek között elhangzott az is: kollégiumi ellátás egyetlen lány részére sincs. Két szakmunkásképző intézet van Nyíregyházán, és egyetlen — ‘fiú — kollégium 160 férőhellyel. A négyezer tanulóhoz viszonyítva a fiúk száú mára sem valami kecsegtető. A lányok helyzete azért különösen rossz, mert a szülők 14—15 éves lányaikat nem szívesen engedik 20—30 kilométert ingázni naponta, sőt albérletbe sem. És ez érthető. A riportban a 110-es intézet igazgatója némi jó hírrel is szolgált: ha felépül a 300 személyes új kollégiumuk, akkor a jelenlegit átadnák a lányoknak, s ez mindenképpen javítana a mostani mostoha helyzeten, (április 22.) dáridózóknak, a vállalati szarkáknak, a tejet vizezok- nck, a tejfölhamisítóknak, az árdrágítóknak és a munkakerülőknek. A hajnalban hazatántorgo férjeknek is sárga lapot mutatna fél a szerencsétlen feleség azzal a megjegyzéssel, hogy ünnepi ebéd pedig nuku kedvesem, és a következő esetben felmutatandó sárga cédula mellé a tésztaszayga- tóval is jár majd nyomatékos figyelmeztetés. Szóval sok jó dologra felhasználhatnák azt o bizonyos sárga cédulát... (—S| erdemes” — füstölög félhanKisiparosok a szolgáltatás javításáért Sárga cédula
