Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-10 / 108. szám

19W május ff:

ftütüT-w AisrxfroRs* a«

S. oW»f

A személyes példamutatás

KIVÁNCSIAK NÉGY MEGYÉBŐL

VáJasz Balsán

a tisztasági hónap

SORÁN a nyíregyházi' járásban történt valami, ami megkülönböztetett figyelmet érdemel. Az egészségügyi szakemberek ugyanis azzal kezdték az egészet, hogy a tisztaság, a higiéné, a rend. a csinos udvar mozgalom vizsgálatát a községekben lévő közintézményeknél

kezdték. Milyen a tanácsháza? Rend van az udvaron? És a bölcsőde, óvoda? Csinosítja valaki a kertet? És a mellékhelyiségek? Elszállítják a szemetet a községi rendelő udvaráról? Látszólag természetes lépés. Azon. hogy ezeken a helyeken milyen a rend, sok múlik. Voltak megdöbbentő felfedezések, de most nem erről akarok írni. A kezdeményezésben — a praktikumon túlmenően — van valami jelképes.

A közhivatal, a közintézmény, a szó szoros értelmében közpénzből fenntartott létesítmények példamutatására gondolok. És nemcsak a tisztaság terén. Úgy általában. Vegyük a legáltalánosabb kérdést, a hangnem ügyét. Egy nyíregyházi munkásfórum alkalmával az emberek felvetették, hogy a városi tanács egyik osztályán minősíthetetlenül beszélnek a felekkel. Nyilvánvaló, hogy az itt megfordulók ezt az élményt viszik magukkal, ez határozza meg a későbbiekben is hivatali fellépésüket. Hogyan követeljük meg az ügyfél udvariasságát, ha már a fogadó sem kellően kulturált?

Személyi higiénére akarjuk nevelni az embereket. Arra, hogy óvják egészségüket. Ugyanakkor Nyíregyházán a tüdőszűrőben a leglehetetlenebb állapotok között kell vetkőzni és öltözni.

De folytathatnék a sort a rendelőintézetek tisztaságával és rendjével, ahol bizony az az úgynevezett kórházi tisztaság ugyancsak ritka dolog. De sorolhatunk kisebb, emberekre korlátozódó jelenségeket. Vajon milyen lesz ’"egy községben az általános közszellem, ha a lakók azt látják, hogy a vezetők” nyílt háborút folytatnak egymással funkcióért? Vajon neve- li-e a szülőt mondjuk egy bölcsőde akkor, ha azt látja. hogy a gondozók előtt a gyermek csak jellé válik, és megszűnik az emberi kapcsolat a bürokrácia dzsungelében ?

MINDEBBŐL ÉRZÉKELHETŐ máris hogy intézkedések és kapcsolatok torzulnak formálissá akkor, ha mögöttük nem található a felelősségérzet. Az a felelősségérzet. amely elsősorban a személyes példaadásban ölt testet. Az ember, az állampolgár nem fetisizálja a hivatalt. a közintézményt, de abban a Íriszemben van, és joggal, hogy ezek mindegyike nemcsak a hatóság jogkörét, a kötelező munka és intézkedés jellemzőit hordozza, hanem egyben módszert is mutat. Megjeleníti az államot, jelképezi azt, hogy ez az állam hatalmát a néptől és a népért kapta.

Talán kicsit maximalista elképzelés, de így foglalható ez össze: az állampolgár az állami intézményben, hivatalban, a köz létesítményében mindig az állam tökéletes, kicsinyített modelljét várja el. Ebből következően, nemcsak a tisztaság és közegészség, hanem a közéleti tisztaság, kapcsolat, intézkedés, hangnem, állásfoglalás terén is elvárja a lehető leghibátlanabb megnyilvánulást. Módosított alkotmányunk világosan példázza: a középpontban álló ember fokozottabb jogot kapott arra. hogy ellenőrző szerepe minden fölött nőjön. A X. kongresszus, amikor megkülönböztetett súllyal foglalkozott az állami élet demokratizmusának fejlesztésével, voltaképpen ezt alapozta meg. A társadalmi kontroll bővülését a társadalom által fenntartott intézmények, szervek fölött.

SOKAN HAJLAMOSAK ARRA, hogy a demokratizmust valami misztikus köddel vonják be. Holott az egész roppant egyszerű módon nyilvánul meg. Többek között úgy, hogy az állampolgár lehetőségével élve fellép az ellen, hogy a köz intézménye és szervezete elidegenedjék a köztől, az embertől, a társadalomtól. Ehhez nem kellenek nagy és látványos akciók. Csupán a torz jelenségek jelzései, és a jelzésre tett intézkedés visszaigazolásai.

Szoktuk mondani — hogy a tisztasági példánál maradjunk —. ki-ki seperjen a maga portája előtt. Érthetjük ezt a be nem avatkozás elvének is. De kicsit más hangsúllyal úgy is ejthetjük: Seperjen ki-ki a maga portája előtt! Vagyis tegyen rendet ott, ahol él, dolgozik. A sorban rendbe kerülő házak, gyárak, intézmé, nyék adják a jól kisepert, elvekben rendezett porták sorát, vagyis a hibáktól megszabaduló közéletet. Közöny és beletörődés sosem hozott megoldást.

KAMPÁNYT SZÁMON KÉRNI ennek érdekében szerencsétlen ötlet lenne Nevelés és szemlélet alakulásától függ a siker, ehhez pedig idő kell. A tanácsi vezetőnek meg kell nevelnie alkalmazottját. Az üzem vezetőjének saját háza táját kell rendbe tennie, a nevelés szakemberének magának is fel kell nőnie az új feladathoz. Személyes és intézményi példák serkentik az állampolgárt. az állampolgár kontrollja formálja a vezetőt, a hivatalt. A demokratizmus nagy körforgása így válik a napi gyakorlat mozgatójává, a rend és tisztaság forrásává.

Bürget Lajos

Egy autóbuszra való termelőszövetkezeti elnök, fő- agronómus és más vezető beosztású szakember érkezett nemrég a balsai Petőfi Termelőszövetkezetbe. hogy közelről lássák egy felfelé ívelő gazdálkodású közös gazdaság belső életét, működését, sikerének belső rugóit.

Négy megye szakemberei ültek az autóbuszon. A debreceni termelőszövetkezeti vezetők továbbképző tanfo- lyomának szokásos tanul- mányútján — a szabolcsiakon kívül — borsodi, szolnoki és Hajdú-Bihar megyei szakemberek közelítették meg őszinte érdeklődéssel ezt a .■szakkörökben sokszor példának emlegetett közös gazdaságot.

Mit láttak? Mit tapasztaltak? A termelőszövetkezet szakvezetése nevében Huszka Imre elnök fogadta a látogató csoportot. és elmondta hogy a szövetkezet 1964-ig mérleghiányos volt, de 1969- re elérte, hogy az egy dolgozó tagra jutó átlagjövedelem 30 ezer forintra emelkedett. Ezt 1971-ben túl is haladták.

Hitel nélkül

A 3025 holddal rendelkező üzem termelőeszközein ek értéke 1971. december 31-én 39 millió forint volt. Az 1971- es évben — nem sokadiknak a szabolcsi termelőszövetkezetek közül — teljesen hitel nélkül gazdálkodott. .

Vetésszerkezet? Takács László főa.gronómus tájékoztatta a tanfolyam hallgatóit: a Tisza II. vízlépcső építése során 560 holdat rendeznek be öntözésre. A gépesítés és műtrágyázás során már elei tek a lehetőségek határához. További biztos fejlődést csak az öntözés hozhat. Az 1968-as evben. amikor a növénytermesztésben még jellemző volt a részes művelési forma, egy növénytermesztési dolgozóra 108 ezer forint évi termelési érték jutott..Tavaly, u teljes gépesítés első évében egy növény-termesztósbpn dolgozó már átlagosan 337 ezer forint érték előállítását segítette elő.

Közben a szövetkezet ..fiatalodott”. A 3 év előtti átlagos 50 évről jelenleg már 42- re csökkent a tagok átlagos életkora.

A jó munkaszervezés eredménye

A vezetők nagy figyelemmel haliga iták :a munkaszervezés, a balsai „koncentrikus” módszer tapasztalatait. A gabonafélék betakarítását például 980 holdon hat darab SZK—4-es kombájnnal végezték el. összesen 8 és fel nap alatt. Hogy kihaisanálják a kitűnően javított gépeket, még bérmunkában más termelőszövetkezetnél is vállalhattak aratást. A hat kombájn így két új kombájn árát kereste meg'. Az 1971-es évben egy kombájn óránkénti önköltsége mindössze 77 forint volt.

Ugyanígy nem sajnálták a gépeket a kukorica-bsteka- rításná.1, itt ZMAJ—2K jelű kombájnokat alkalmaztak. A burgonya-betakarításhoz pedig E—660-as félkombájnt és külön válogató-osztályozó gépeket.

Három éve a növénytermesztésben még a 33 százalékos részes művelés, az állattenyésztésben a havi 1500 forintos fizetés volt a jellemző. Amikor 1969-ben áttértek a teljesítménybérezésre — amit havonta fizettek —, gyorsan megszilárdult a munkafegyelem. A dolgozó tagok sem bánták meg. Az elmúlt év végi kiegészítő részesedés 12 százalékos pluszt hozott számukra.

Évek óta bajlódtak a burgonyával. Ebből korábban 300 holdat ültettek be. A termésátlag mindig ingadozott Kiderült, hogy a helyi klíma nagyon kedvez a fitoftóra- fertőzésnek. Itt ez ellen a legjobb és legdrágább védekezéssel sem tudják megvédeni a növényt. Nincs ..mese”, az 1975-ös évig fokozatosan megszüntetik a burgonyatetr- meSiZtést.

Viszont nagy reményeket fűznek az állattenyésztéshez. Tavalyra elkészült a 420 férőhelyes tehenészeti telep. 21 millió forintért. Növendék- üszőkkel népesítették be. Tejhozamuk most még csak 2070 liter, de ezt megfelelő tenyésztői munkával jelentősen fokozni remélik.

A. jövedelem alapja

A tamt'olyaTn hallgatóinak meghökkentő volt annak a bejelentése. hogy a balsai tejtermelés az alacsony hozam mellett íj> jövedelmező Egy Liter tej teljes önköltsége 3,87 forint volt. az értékesítés viszont literein ként átlagosan 4.17 forintra sikerült (!).

Ezzel és a borjak után kapott- állami támogatással az ágazat nettó jövedelme félmillió forint körül alakult.

Mi az alapfeltétele a jövedelmező tej termelésnek ? Kétszer kettő: a jó legelőgazdálkodás. A balsai Petőfi máit 1964-ben 220 hold legelőre

költött 1 millió 190 ezer forintot, a Tisza hullámterében öntözésre. Évente háromszor öntözik. háromévenként i,s- tállótr ágyazzák, ezenfelül

évente 2 mázsa nitrogén és 2 mázsa fos-zfor tartalmú műtrágyát adnak neki holdanként. így megmövekedett a legelő fűhozama és — bár egy mázsa legelőié még mindig 14 forintba kerül — az egy liter tejre jutó takarnianyózási költség a téli 2.17 forintról a legelőn 0.97 fillérre

csökken.

Érdekes, hogy a legelő a Tisza jobb partján van, ezért az állatokat tavasszal kompon átviszik, fejőgéppel fejik és csak a kifejt tejet hozzák át. Az állatok késő őszig a legelőn maradnak. („Bőrében hozzuk át a termést.")

Segítik a fiatal szakembereket emberileg, politikailag Letelepedésükhöz lakást, elgondolásaik megvail ósí tásá hoz nagyfokú önállóságot b i z tosí t ana k. (Term ászét®»?« azonos arányú felelősséggel.)

Jó a munkahelyi légkör. Itt mindenki hisz abban. amit csinál. Szereti, kedvét találja benne.

Az utolsó meglepetés akkor érte őket, amikor autóbusszal a tiszabeixeli Bessenyei Termelőszövetkezet éttermébe mentek ebédelni. Látták. hogy a nagyüzemi búzatáblákban 100—600 négyszögöles darabok ki vannak szántva. Ezek nem kifagyott foltok: még egyéni gazdák

tulajdonában lévő darabok. Ilyen átmeneti nehézségek láttán még melegebben gratuláltak búcsúzásikor az elért eredményekhez a balsai Petőfi Termelőszövetkezet vezetőinek. (GNZ)

LAPSZÉLEN :

A munka becsülete

A villanyszerelő egy álló napig véste a falat. Aztán fél óra alatt behúzta a vezetéket. elkészült a szereléssel. Közben a foga között szitkozódott jó néhányszor. Nem azért, mert nem szokott hozza a véséshez, hapern mert ő úgy jött az épülethez reggel. hogy hamar végez. Hiszen mi sem egyszerűbb, mint az előre elkészített helyre behúzni egy vezetéket. Csakhogy a helyet nem találta, azt a kis lyukat, ahol áthúzhatta volna a házgyári elemen a vezetéket. A szorgos, kőművesek mindent bebetonoztak. Ezért kellett neki a vésőt kezébe venni.

Egyedi eset, véletlen — mondhatnánk a fenti példára. ami a nyíregyházi házgyári építkezésen történt Csakhogy a véletlen nem ismétlődik meg számtalan sokszor ugyanúgy. Ilyenkor nem véletlen, figyelmetlenség. nemtörődömség a neve. Ki ne látott volna rakodómunkásokat, amint nagy zajjal hajigáljak le az árut a kocsiról? Ha így összetörik valami, az véletlen? Ugyanúgy nem az. mint amikor a nagy figyelemmel, sok-sok szeretettel készített homokvárat a játszótéren egy lépéssel összetapossa a mindenen átgázoló felnőtt.

Itt csak egy gyereknek görbül sírásra a szája, amott viszont —■ ha sokszor tapasztalják — a saját munkájuk becsülését vesztik ei az emberek.

Elég csak a nyíregyházi Kossuth utca építésére gondolni. ahol beszintezték a lefolyók. csatornanyílások magasságát, aztán amikor leterítették az aszfaltot, jöhettek csákánnyal, kalapáccsal — mert vagy a tervben feltüntetett méretek voltak rosszak, vagy a szintezés volt felületes, mert ezek a nyílások vagy lejjebb, vagy feljebb kerültek, de semmi esetre sem voltak egv magasságban az aszfalttal.

Tulajdonképpen nem nagy ügyek a figyelmetlenség példái. Ám a kár kettős: egyrészt anyagi, hiszen többlet- munkára van szükség, lassabban haladnak, másrészt erkölcsi, hiszen aki nem látja munkájának becsülését, az hajlamos lesz ugyanolyan kevésbé becsülni dolgozótársa munkáját is. Ha pedig nincs meg az összhang egy munkahelyen, vállalaton belül, akkor szép és ió munkát, kiváló gazdasági eredményeket mát- kevésbé lehet köwefietni

IECYZET

„Ifjúsági parkot építünk44

Egy reggel piros betűs fal- és járdafeliratok jelentek meg a nyíregyházi utcákon, törtük a fejünket, mit jelent az, hogy IPÉ. Az ötletes feliratra azok is odafigyeltek, akik addig nem tudtak róla: ifjúsági parkot építünk — mert. ezt takarta a három betű. Az új kulturális lehetőség létrehozása a megyeszékhely fiataljainak közügyé lett.

Korábban már hírt adtunk arról, hogy az ifjúsági park egy majdani vidám park része lesz. s arról i is.;, hegy szabad' szombatokon, vasárnapokon önkéntes munkacsapatok — főleg középiskolások — jelentek meg a sóstói erdőben. Társadalmi munkában egyengették a főidet, dücskőztek a leendő ifjúsági park helyén. A park építéséért akció indult a KISZ nyíregyházi városi bizottságán; vasárnap délelőttönként kultúrműsor sorozatot szerveztek, amelynek bevételét szintén az ifjúsági park építésére fordítják. A sorozat négy hónapon át — februártól májusig — tartott, az utolsó előadásra május 7-én került sor. Természetesen a bevétel összege — hat és fél ezer forint — csak nagyon kis része az egésznek amennyibe a park építése kerül, mindenképpen dicséretes azonban az iskolák lendülete, ahogyan a közös feladatra vállalkoztak.

Hét nyíregyházi közép- és szakközépiskola, valamint ipari szakmunkásképző intézetek fiataljai mutatták be műsorukat. Aranyérmes énekkarok, irodalmi színpadok, beat- együttesek, népi táncosok, versmondók, ének- és hangszeres szólisták szerepeltek. Két üzem, a gumigyár és az almatároló fiataljai jelentkeztek, hogy a sorozatba szeretnének bekapcsolódni. Várják a főiskolák jelentkezését is. Az eddigi tervek szerint ezen a nyáron a park egy része — a táncparkett — elkészül.

(b. e.)

A tudomány és művészet szabolcsi műhelyeiből (21.)

Farkas Kálmán riportsorozata

Sebésznek lenni

S bár a technikai forradalom eredményeként az orvos- tudomány műszerezettsége is javult, s e tudományág fejlődése ezt szükségszerűen igényli és meg is követeli, nem jelenti azt, hogy az orvos. a gyógyító ember szerepe csökkenne.

Különösképpen nem szükséges bemutatni dr. Eisert Árpádot, a megyei kórház sebész főorvosát. Jól ismert személyiség egyaránt, a sebészek és a betegek körében. 1954 óta dolgozik az intézetben, s a többi között a következőket mondja:

— Amióta itt vagyok, még nem volt gond az orvoslétszámmal ezen az osztályon. Romantikus szakma a miénk. Csábítja az embert az operáció. Filmeken is sokszor szerepeltetik a sebészt.

Az osztály munkáját lényegében két feladatban határozta meg. Együk. hogy kórház, s az ezzel járó munkák, a másik, hogy az egész megyének a legmagasabb szintű sebészeti intézete. Sza- bolcs-Szatmár 4 kórházának is szakmai tanácsadója. 1954 óta sok sebészorvost nevelt, akik közül kelten járási kórházakban sebész főorvosokként működnek.

Évek óta gondos figyelem- «ael kíséri és elemzi a sebészek munkáját, eredményeit, s különböző statisztikákat készítenek az osztály munkatársaival, amelyek elengedhetetlenül fontosak a további gyógyítómunka sikeréhez.

Nem híve annak, hogy munkájukat publikálják, kerüli a feltűnőséget. Eisert főorvos így vall a szakmáról, a sebészetről:

— A sebészetnek a műtét csak mesterségbeli része. Ez technika, amit’ meg kell tanulni. Ahhoz, hogy az ember sebész legyen, az szükséges, hogy meg tudja állapítani: mikor keil elvégezni az operációt és hogyan. És e kettő a lényeges. Sebésznek lenni mesterség, de sebészorvosnak lenni viszont már művészet! Aki ügyes, lehet belőle jó sebész. Aki nálam négy évet tölt el, utána tud operálni átlagos szinten. Embereim meg tudnak csinálni mindent, Ez nagy dolog.

Hosszú munka eredménye. Itt marad egy olyan sebészgárda, amely' érdemes a figyelemre.

Említi a gondokat, nehézségeket. Kevés az ágy, sok a beteg. Naponta 5—7 operáció. Nagyon sok. S bizony néha visszajön a beteg. Sokszor haza is mentő viszi őket. Holott az a cél, hogy saját lábán teljesen gyógyultan hagyja el az intézetet. S még több megoldásra váró problémát említ beszélgetés közben.

— Ilyen körülmények között komoly tudományos munkát végezni nem lehet, Persze ez nem jelenti azt. hogy az ember a megfigyelései alapján tapasztalatait ne közölje. Közölnie kell, mert az ilyen munkának is van jelentősége — mondja.

Ezzel kapcsolatban különösen három területet említ. Egyik a gyomorfekély kezelésére vonatkozik, Ennek eisősorban nem az a lényege, hogy a fekélyt kioperálják, hanem az, hogy a gyomor savtermelését csökkentsék. E területen elég szép munkát végeztek és több dolgozat,is megjelent ezzel kapcsolatban.

— A másik az epesebészet területe. Mi ebben egy olyan eljárást használunk, ami nálunk és világszerte sem elfogadott. Én azt állítom, hogy nagyon jó — mondja.

Ennek az eljárásnak dr. Eisert Árpád az úttörője, s mind több a követője is.

— Kezd országosan terjedni, s mind többen az oldalamra állnak. Persze arról szó sincs, hogy én találtam volna ki, mert a világon sem voltam. amikor már ilyen műtétet csináltak — mondja.

E vizsgálatok nélkül 500 betegből legalább 100 visz- szakerült volna a kórházba, tgr wsatutt egyre kevesebben érkeznek újabb panasz- szal.

— E vizsgálatokhoz szükséges .készülék elérhető, elkészíthető. Mi mind a négy kórházat felszereltük ilyennel, — mondja.

Eisert főorvos ezért a szerkezeiért újítási dijat is kapott.

Epesebészetben országos hírük van.

A harmadik fontos terület : az érsebészet.

— Nehéz terület. Itt csodákat várni nem lehet. Finom technikát és kiváló röntgen diagnosztákat igényel. Ez itt megvan. E területen dr. Dohanics Sándor ért el jelentős sikert, — magyarázza.

Különösen két területét említette: egyik az érelmeszesedés. Megoldására több módszer van.

— Fáradságos munka, szerény' eredményekkel — jegyzi meg a főorvos. De vannak olyan emberek, akik 100 métert sem tudtak menni, s most lesétálnak az emeletről a kertbe. A sebészetnek ez a területe világszerte most van fejlődőben. A másik része a szívbetegeknél szokott előfordulni. Ebben is vannak szép erechné- n*>>e*nk. , i