Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-09 / 107. szám

Wi iKtytt f

WCTT-WCTW1B1W/W

W

.4 ' f

Magasabb szintre — a szocialista munkaversenyben

A szocialista brigádveae- tők első országos tanácskozása alkalmával 1962-ben, alig 4 évvel az első brigádok megalakulása után a küldöttek már arról számoltak be, hogy 22 ezer brigádban 280 ezer dolgozó küzd a szocialista cím elnyeréséért és 7 ezer brigád érdemelte ki a megtisztelő címet. Az idén a szocialista brigádvezetők negyedik országos tanácskozása előtt már több. mint 120 ezer kollektíva 1,3 millió taggal vesz részt a mozgalomban és ezek közül 70 ezer brigád mintegy 750 ezer taggal egy vagy több alkalommal is elnyerte a szocialista címet.

„Szocialista brigádokban dolgozik a munkásság mintegy 30 százaléka. A brigádok nagy része kiemelkedő munkasikereket • ért el, emelte a dolgozók műveltségi színvonalát, fejlesztette a szocialista gondolkodást és közösségi szellemet, erősítette az összetartozást, . a vállalatokhoz való ragaszkodást a dolgozókban” — mondja ki végső összegezésként a Központi Bizottság decemberi határozata.

Mindebből szükségszerűen következik, s ezt a KB határozata a szocialista munkaverseny továbbfejlesztéséről, majd ezt követően a kormányhatározat is kimondja: „A munkaverseny alapvető, formája a szocialista brigádmozgalom.” Majd a továbbiakban ez áll: „A szocialista brigádok a dolgozó tömegek olyan vezető kollektívái légi’enek, amelyek mozgósító és példamutató szerepet töltenek be a munkában, a tanulásban, a közösségi életben”. A kormányhatározat felhívja a figyelmet arra, hogy a szocialista brigád cím elnyerésének követelményeit szük- vséges emelni, s azokat a cí- - triók adományozásánál következetesen érvényesíteni kell. figyelembe véve, hogy a mozgalomnak nem elsődleges célja a brigádok számának a növelése.

Az eddigi eredmények ismeretében jogosnak tűnik a kérdés: miért szükséges a mérce emelése, a nagyobb felelősség hangsúlyozása? Nos, tapasztalatok bizonyítják, hogy a szocialista brigádmozgalom nagy népszerűsége és társadalmi rangja miatt egyes helyeken gyakran helytelenül értelmezett vállalati presztízsből elvi engedmények árán is gyarapítják a ..szocialista” címmel felruházott brigádok számát.

Ez a gyakorlat árt a szocialista brigádmozgalom társadalmi tekintélyének, visszatetszést kelt a valóban szocialista módon dolgozó kollektívák körében, végső soron csökkenti a mozgalom vonzerejét. A nemrégiben lezajlott ágazati szocialista brigádvezetői tanácskozásokon számos felszólaló tette szóvá jogosan a mozgalom „felhígulásának” a veszélyét. Az elvi engedmények elsősorban abban jelentkeznek, hogy a termelésben elért gazdasági eredményeket önmagukbáin

is elegendőnek tartják a szocialista cím adományozásához.

Megfeledkeznek arról.

hogy' a h=: -nas követelmény — szocialista módon élni, tanulni, dolgozni — együttes teljesítése a feltétele a szocialista cím elnyerésének.

Változatlanul a vállalati és munkahelyi gazdasági vezetőkre, társadalmi szervekre vár az a feladat, hogy az irányító és szervező munka további javításával, az elismerési és ösztönzési rendszer célszerű alkalmazásával segítsék elő a brigádmozgalom színvonalának emelését.

Mindezek újszerű szemlélet és gyakorlat alkalmazását igénylik a mozgalom szervezésében, értékelésében és minősítésében. Ez egyben fontos feltétele annak is, hogy a brigád mozgalom ne csak megőrizze, hanem erősítse pozícióit, a szocialista társadalom építésében.

Az eddigi vállalati útmutatások és ajánlások egyik fő problémája, hogy azok túlságosan általánosak, nem a munkahelyek, a kollektívák „testére szabottak” voltak. Nem konkrét követelményeket alakítanak ki, amelyek messzemenően figyelembe veszik az egyes munkahelyek feladatait, a brigádok és tagjainak sajátos adottságait. A határozat szellemében elsősorban a hatékonyság javítását, a termelés növelését, a a gyár, üzem tervének megvalósítását szolgáló, hosszabb távra szóló, a munkaköri kötelezettségeken túlmutató célokat szükséges a brigádokkal együtt kialakítani.

A szocialista emberi viszonyok és a közösségi magatartás fejlesztését szélesebb körbein is elősegíthetik a brigádok közreműködésével. A vállalati szocialista brigádvezetői tanácskozásokon is sokan szóba hozzák, hogy a brigádok segítsék elő a fiatal pályakezdő dolgozók beilleszkedését a munkába, a szakma megszerettetését és megbecsülését, valamint a munkahelyhez, vállalathoz való ragaszkodásukat.

A szocialista munkaver- seny, a brigád mozgalom csak akkor emelkedhet magasabb szintre, segítheti hatékonyan a vállalati gazdálkodást, a tervek teljesítését, ha a gazdasági. műszaki vezetők is megtesznek mindent a jó üzemi légkör és munkatársi együttműködés kialakításáért. Javítják a vállalati üzem- és munkaszervezés színvonalát, megfelelő feltételeket teremtenek a folyamatos munkavégzéshez és szüntelenül igénylik a dolgozók kezdeményezését, részvállalását az üzem gondjaiból és együtt alakítják ki a teendőket.

Dankovits László

A HAJTÓMŰ- ÉS FELVONÓGYÁRBAN KÉZI. MINDEN IRÁNYBAN MOZGATHATÓ PONT HEGESZTŐ GÉPET Állítottak munkába az elmúlt héten

(ELEK EMIL FELVÉTELE)

furij Voitelev:

Szabadnap

— Holnap kiszállsz a zöldségelosztó bázisra — közölte velem a főnök.

— Kimegyek, ám adjon szabad napot kárpótlásul, — feleltem.

— De hisz ezt el lehet intézni munkaidőben. Az egész nem vesz több időt igénybe, mint 4 órát. Ráadásul még ki is szellőzteted magad. Meg nem árt egy kis séta sem — próbált megagitálni a főnök.

— Ahogy óhajtja. De mások ilyenkor két szabadnapot is kikövetelnek.

A főnök elkezdett gondolkodni.

— Győztél, kegyen úgy,

ahogy kérted, — egyezett bele a főnök.

Eltelt a két nap.

— Holnap reggel ne gyere be dolgozni, hanem tizenhat nulla nullakor fogadd a szom szédos tröszt delegációját, — utasított a főnök.

— Adjon rá szabad napot, fogadom — közöltem a főnökkel.

— Hát nyolc harminctól 16 nulla nulláig neked semmi?

— Nem delegáció fogadására készültem fel, hanem.... — vetettem ellen. — önnek a fogadásuk lehet fontos, de nekem nem.

A főnök gondolkodott egy keveset és bólintott:

— Akkor ebben is megegyeztünk.

Eltelt két nap.

— Vegyél részt az egyéni sportversenyen — utasított a főnök.

— Jó. Minden lefutott 100 méter egy szabad nap. Ha az 50 méteres részidő harmad- osztályú szinten belül van. akkor további félnap.

— De hisz te így hivatalos időben tréningezhetek Mit akarsz még?

— Csak névlegesen futni.

— No rendben.

Eltelt két nap.

— írjál egy faliújságcikket, — bízott meg a főnök.

— Legyen, de sporttémában gépelt oldalanként 1 szabad nap, termelési témáért kettő.

— A sp.orttémánál maradtunk. — döntötte el a főnök önkényesen.

Eltelt két nap.

Különjutalom az újítónak

A fejlett technika korszakában is ezernyi gépet és alkatrészt lehet — és kell — még tökéletesebbé tenni, hogy az emberi munka köny- nyebb és veszélytelenebb legyen. s hogy a termelés meggyorsuljon. A vasasszak mában is sok olyan munka van még, amely nehéz fizikai megterhelést igényel. Érdemes újítani, még akkor is, ha az újítónak „csekély” anyagi haszna származik az újításból, hiszen az újítások nyomán könnyebb, vagy veszélytelenebb, vagy kisebb önköltségű a termékek előállítása.

Példák Mátészalkán

Nézzünk erre példákat is a MEZŐGÉP mátészalkai üzemében. A darabolómühely- be, a nagy ollóhoz nehezen és költségesen jutnak el a darabolásra váró vaslemezek. Ezeket a lemezeket külön erőgép szállítja a nagyoLlohoz. s ott a szakmunkásoknak fel kell emelni a lemezeket... Az erőgép üzmeltetése sokba kerül a vállalatnak, arról ne is beszéljünk, hogy a szakmunkások nehéz fizikai munkát végeznek. Itt tehát az anyagszállítást kell olcsóbbá és könnyebbé tenni. Aki ezt a feladatot megoldja a műhelyben, az nemcsak önmagán, hanem munkatársain is segít. Ezt a feladatot a vezetőség határozata szerint újítással kell megoldani. Nemrégiben elkészült a gyáregység újítási feladattelve, amelyből a dolgozók megtudhatják,

hogy milyen munkafolyamatokat kell gondolkozásukkal, ésszerűségükkel megoldaniuk, vagy tökéletesíteniük. A feladattervben a többi, között ez olvasható: ..A szállítási feladat megoldásánál követeimén v: az ú.i szállítás ne igényeljen nagy fizikai munkát.

2—3 emberrel megoldható,

házilag olcsón kivitelezhető legyen”. Segítségnyújtásul szolgálnak a következő .sorok: „Az újítani szándékozóknak műszaki tanácsot ad Tóth István művezető és Je- ney Zoltán technológus”. Az anyagi elismerésről sem feledkezett meg a vezetőség, mert a fenti sorok alatt ez olvasható: „Az újító az újítási díjon kívül ezer forint fcü- iönjutalmat kap”.

összesein 10 feladat vár megoldásra a gyáregységben — újítás által. A többi között tökéletesíteni kell az MF—7 típusú szállítószalag gyártását. Előírás, hogy a szállítószalag alkatrészeinek mérete pontosabb legyen, csökkenjen a gyártás önköltsége és könnyebb legt en a gyármányok kezelése. Ebben a műhelyben az újító az újítási díjon kívül 1300 forint különjutalmat kap.

Lehet valamivel olcsóbb?

A gumitermékeket gyártó műhelyben a nehéz fizikai munka mellett lassan dolgoznak a férfiak. Pedig termékeik iránt nagy a kereslet a mezőgazdasági üzemekben. (A csengeti tsz például különböző tömlőket rendelt a vállalattól.) Ha a sütőasztalon hidraulikus szerkezet működne. könnyeb és gyorsabb lenne a termelés, nőket is lehetne alkalmazni a hidraulika működtetésére. Itt egyetlen újítás tehát kihatással lehet a létszámgazdálkodásra és a foglalkozta tot t sá gra egy arán t. Sőt, az árakra is kihat, az úií- táts: az olcsóbb előállítás után olcsóbban árulhatja termékeit a vállalat. Hidraulikus szerkezet konstruálása is újítási feladat. A feladatterv felhívása nyomán Sioos Endre két társával vállalkozott elkészítésére. A három fiatalember hamarosan a fővárosba

utazik különböző hasonló szerkezetek tanulmányozására. A többi újítási feladat megvalósításán is gondolkoznak már a mátészalkai vasa- .s >k. (Sípos Endrének nemrég fogadtak el egy újítását.)

Anyagilag is érdemes

Ez év elején kezdődött „igazán” az újítómozgalom a gyáregységben. 1972 élőit ugyanis nem volt á.llan ló profiljuk a mátészalkaiafch kt egy-egy terméket csak néhány hónapig gyártották, így nem is volt különösebb érdekük a termékek tökéletes’ é- se. Januártól a gyáreg? • ig véglegesen áttért a KD—'60 típusú darálók, az MF—7 típusú szállítószalagok és a gumi termékek gyártására, Most már érdemes újítani.

Anyagilag is érdekeltek a dolgozók, hiszen az. újítási díj felső határát eltörölte a vezetőség, az. alsó határ viszont továbbra is a várható haszon 2 százaléka lehet. Az úi’ n feladattervet a közelmúl tn minden műhelyben kifüggesztették. így a dolgozók maguk előtt láthatják az újítási feladatokat és azt is. hogy az újításból mennyi egyéni és közki« haszon származhat. A Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat — ez év tavaszán először — összevont újítást fél- adattervef is készített, amelyben megtalálható a váll? In t- hoz tartozó 10 gyáregység újítási terve. Ebből a vállalat valamennyi dolgozója me«: i- merheti a gyáregységek .újítási feladatait.

Ez azért is hasznos, mert a gyáregységek az ismeretek birtokában egymás segítségére siethetnek — a közös cél: a könnyebb, a kulturáltabb és az. olcsóbb munkavégzés érdekében.

(nábrátli)

Gondok egyesülés után

Egy kombinát Tiszavasváriban

A közel tizennégyezer lakosú Tiszavasváriban hosszú éveken át tucatnyi tsz volt. Csak az utóbbi időben indult meg az egyesülés folyamata. Ma három közös gazdaság tömöríti a szövetkezeti tagságot.

Elmúlt dél. amikor Pét he Sándor, a Munka Tsz elnöke a határszemléről visz- szatért. A szanálási bizottság egyik tagjával tette meg lovas kocsin a jókora utat.

Fáradságról, ebédmulasztásról nem panaszkodik az elnök. Helyette azt mondja: Nagyobb baj az, hogy szanálási eljárásra került a sor. A hetvenes esztendő sú1 lyos belvízkárát nem sikerült egyetlen év alatt pótolni. Ellenben: minél többet osztani — volt a jelszó. Ügy is jön az egyesülés, „miért vinnénk át tökéletesen mindent. amiért mi dolgoztunk meg.”

— A szanálás még a kisebb rossz — mondja az elnök. — Hanem azok, melyekkel ilyen körülmények között is tovább kell birkóz— Te értesz a kultúrmun- kához is. Az öntevékeny kul- túrcsoport munkáját kell segítened, — utasított a főnök.

— úgy lesz. Egy versike betanítása egy- szabad nap. Egy táncmotívum betanítása füttyel három szabad nap. Egy modern tánc kezdő lépései egy hét szabadság, meg hozzá a cég a költségére rám szabatott frakkok. De ez önnek sokba fog kerülni.

— Csak szorgalmasan, és meglesz minden, — hagyta rám a főnök.

A főnököt felhívja telefonon a siktázást ellenőrző portásnő. Ezután a főnök magához kéretett:

— Már megint késtél egy teljes órát a munkából? Van neked lelkiismereted? Mikor fogsz már végre pontos időben megjelenni a munkahelyeden?

— Hamarosan, c*aa előbb

ni. (Jó gazdálkodási terv és szerkezet összeállítása.) De minden nehézség csúcsa, a sertéskombinát, aminek már lennie kellene..-.

Bizony hosszú nóta a sertéskombinát ügye. Éveken át vajúdott — leginkább kellő tervek hiányában.

— Végre 1970. decemberre ígért a Miskolci MEZÖBER elfogadható tervet. De a terv, sajnos — mint az csúnya divat nálunk — most sem készült el az ígért időre.

Öt tsz társult annak idején közös, korszerű sertéstenyésztő és hizlaló kombinát építésére, (Jó igyekezettel, a sertésprogram érdekében.) A késlekedő terv és dokumentációk azonban nem gátolhatták az egyesülési elhatározásokat. Az öt tsz-ből kettő lett: Munka és a Zöld Mező. Az egyesült tsz-ek tovább tartják a kombinát építésére tett vállalásukat. Bár most kevesebb anyagi fedezettel. S abban már nem a két tsz és a tagegy-két dologban egyezzünk meg most rögvest: egynapi munkáért — kapjak egy szabad napot; ha ebéd után egy hétig pontosan érkezek visz- sza az íróasztalomhoz — egy szabad napot: azért, hogy borotválkozottan, tiszta cipő, ben jelenek meg munkahelyemen — egy szabad napot; azért, hogy ha otthon nem csapok közbotrányt okozó jeleneteket — egy szabad napot. egynapi szabadságért pedig három szabad napot.

Látom, a főnök erősen kezd gondolkodni. Közben a lélegzete is majd eláll, szája széle remegni kezd.

..összead, kivon, szoroz, kombinálgat. valami hasznot akar húzni az egészből, ügyeskedik. Megint keresni akar rajtam, — gondolom magamban.” — „Kizsákmányoló.”

Fordította: Sügér Irare

ság a hibás, hogy utólag alaposan megnőtt a kombinát kivitelezési költsége.

— Hosszú várakozás után készült el a terv. a hozzá való iratokkal. EL is kezdhettük a-telep megépítését 317 anyakoca és szaporulata tartására, és évi hatezer vágósértés nevelésére. Csak bizony, az eredeti 29 milliós költség időközben 37 millióra növekszik. Nem kis érvágás ez nekünk.

Közben a termálvízről is szólt Pethe Sándor, amivel egy kísérleti fúrás váratlan eredményeire célzott. Ahol is, az egyik kútból 69 fokos kitűnő hővíz nyerhető, percenként 650 liter bőségben. Hasznosításának elmulasztása valóban nagy kar volna. De épp. a sertéskombinát építése miatt nincs erre saját pénz.

Egyelőre az a baj. a hővízzel is csak elképzelés van. Elsődleges feladat, a sertéskombinát. Az már idén szeptember—októberre talán elkészül. A nyolcmillió többletberuházást majd kiadja idővel. (Az évi hatezer hízott sertés duplája lesz. a korábbi több tsz értékesítésének.) A két nagy tsz közel tizenkétezer holdja kellő bázis, a szükséges alaptakarmányok megtermelésére.

I — Következik a kombinát betelepítése. Legalább tízmillió kell rá. Ezért is a bankhoz kell fordulnunk...

Neheztelnek azért is. hogy a harmadik vasvári nagy tsz, a Vasvári Pál Tisza- dobon kooperált, ugyancsak sertéskombi nálra. Velük

többre gyűlt volna a helyi erő.

Tagadhatatlan, a megnagyobbodott tsz-nek van elég gondja, de az elnök nem csügged. Szilárd, határozott álláspontja .akár mottó is lehetne : — Állhatatos, szívós munkával, a tagság önfegyelmével. egységével úrrá lehetünk a nehézségeken.

Asafettos Bálint